Pest Megyi Hírlap, 1973. december (17. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-11 / 289. szám
1973. DECEMBER 11., KEDD '“Ktfíriap A belföldi márkákon kívül 20 országból importált, 100-féle illatlpmpozícióból, minden igényt kielégítő választékból vásárolhat KÖLNIVIZET, PARFÜMÖT a szaküzletekben, az áruházakban Nyeregtől a ínib Hét nyerges és szíjgyártó kisiparos alapította 1948-ban az alagi Bőripari Szövetkezetét. Később fut baji-labdákat és bőr- diszmü tárgyakat is kezdtek gyártani. Egyre fejlődött a szövetkezet, s ma már 15—16 millió forint értékű árut termelnek évente. A nyergeket külföldre küldik, s másik főtermákük- ből, a futball-labdából is jut exportra. Foglalkoznak ma már vagy hatvanféle különböző más bőráru készítésével is. Az idén elkészül hárommiliió forintos ráfordítással az új üzemliáz, amelyben megfelelő körülmények között dolgoznak a tagok. Koppány György felvétele Társadalmi úton a haladásért December 12-én tartja évi rendes küldöttközgyűlését a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége. Ez alkalomból emlékeznek meg a szövetség megalakulásának 25. évfordulójáról is. Az országos elnökség évi beszámolója után külön programban méltatják majd a társadalmi szervezet negyed század as tevékenységét. A jelenleg 28 műszaki, tudományos egyesületet tömörítő országos szervezet célja megalakulása óta: társadalmi úton segíteni a tudomány és technika haladását, a népgazdaság fejlődését. Külön gondot fordít a szövetség a fejlődés legújabb irányaira, a különféle kormányprogramokra, kiemelt tudományos kutatási feladatokra.. Az MTESZ közgyűlésén a program szerint a következő évek feladatát is meghatározzák, s különféle díjakat, kitüntetéseket adnak majd át a különösen aktív munkát végző tagoknak. Egy földhivatal munkája Ahogyan az egységes ingatlannyilvántartás készül A hivatalvezető, Bajári István szobája falán három aranyhímes vörös zászló. Jó munkája elismeréseképpen kapta három egymást követő évben, 1970-ben az elsőt, 72- ben a harmadikat o dabasi járási földhivatal. Lekerül mind a három hamarosan a falról, talán ebben a pillanatban már nincs is ott. más épületben szögezik ki, mert éppen ezekben a napokban hurcolkodik a hivatal. Még hét esztendő Amikor hazánkban életre hívták a földhivatalokat, fő feladatuk az volt, hogy nyilvántartsák az általuk újból felmért földdarabon a művelési ágat. Ami azt illeti, bevezették azt a telekkönyvbe is — egykor. Éppen ezért kellett sok utánjárással megállapítani újra az eltelt évtizedek, sőt néhol száz esztendő előtti helyzet hol, mikor változott meg. Ne .maradjon tovább a régen feltört, felszántott legelő vagy a kipusztult szőlő hivatalosan még mindig az. így aztán sok földingatlant két helyen, kétféleképpen tartottak, sőt tulajdonképpen tartják még egyelőre számon. Noha a telekkönyvi hivatalokat 1972 első napjától a földhivatalokhoz csatolták, a bejegyzések átvezetése, kellő egyeztetés és felülvizsgálás után, azonban olyan hatalmas munka, hogy eleve 1980-ra tűzték ki elvégzése határidejét. Minden adatot újra Tavaly az új, az egységes ingatlannyilvántartás próbaéve volt, Pest megye két járási földhivatalára, a nagyká- taira és a dabasira bízták az IS országos kísérlet végrehajtó-1 sát. Kipróbálni és a helyi vi- i szonyoknoz alkalmazni kellett | az új nyilvántartási rendszert, ami nem volt könnyű munka. Nem lehetett egyszerűen átmásolni a telekkönyv adatait. Űjra felmérhették most már nem katasztrális holdban, hanem hektárban, minden egyes ingatlan területét. Nem lehetett ugyanis minden további nélkül elfogadni sem a telekkönyvben, sem az újabb keletű földnyilvántartásban rögzített méreteket a gyakori hibák miatt. A dabasi földhivatal két községben, Újhartyánban és Újlengyelben fejezte be ezt a munkát tavaly. Egyelőre tehát ebben a 'két községben létezik az egységes ingatlannyilvántartás. Nemcsak mezőgazdasági jellegű területek, hanem házhelyek és lakóházak meg egyéb épületek is szerepelnek benne, ami a földnyilvántartásban nem, csak a tev. lekkönyvben áll feljegyezve eddig. — Nagy munka volt — beszél most róla Baj ári István. — Minden egyes tulajdonost, akár közületet, akár magánszemélyt, meg kellett hallgatni, és darabról darabra felmérni a területet, összehasonlítani a tényleges állapotot a túl régen készült térképpel is, mert az bizony ellenőrzésre és többnyire javításra is szorul. Földmérés figuráns nélkül Időigényes munka kétségtelen. Ám minden fázisa közül a földmérés a legnehezebb. Mindenki tudja, három ember csinálja, de közülük csak egyik a szakember, aki a szektánsba tekintve mér. A másik a mérőszalagot húzza a „figuráig”, amelyet a harmadik tart ezalatt. Csakhogy sehol, semmi pénzért sem kapni a földmérésben segédkező figurának Pedig egy nap alatt tízforintos órabérrel száz forintot kereshetne. Vakációzó iskolás gyerekek sem vállalkoznak erre a sok mozgással járó, de egyébként kön-nyü munkára. így azután a hivatal mérnökeiből és agronómusai- ból alakítottak , háromtagú csoportokat, ami azért lassította a földmérést, mert egyszerre három szákembert kötött le ugyanott. A figuránstiiá'hy országos jelenség, és jövő év folyamán különösen megnehezíti a dabasi földhivatal dolgát, mert most már nem két, hanem három község: Inárcs, Kakucs és Hernád nyilvántartása kerül sorra. Megszűnik a telekkönyvi kivonat A hivatal egyébként eddig Dabason három, egymástól meglehetősen távoli helyen működött. Most, hogy elkészültek az új irodaházak, azok egyikében végre összeköltözhet az egész hivatal. A hur_ colkodás alatt bízvást kifüggeszthetné a táblát: „A költözködés alatt a hivatal zavartalanul dolgozik.” Az életet nem lehet megakasztani, szüntelenül kell telekkönyvi kivonat. Szükséges például adásvételhez, örökösödéshez és ha a tulajdonos hitelt igényel, annak igazolására, hogy ingatlana tehermentes. Aki kéri, most is megkapja. Január elsejétől azonban az újhartyániak és újlengyeliek nem. Községük egységes nyilvántartása elkészült, részükre már „tulajdoni lap kivonatos másolatát” adja ki a hivatal. Akár földrészlet, akár lakóház, őrök- vagy szövetkezeti lakás tulajdonjogát kell igazolni. Máshol levő ingatlanokra vonatkozóan csak akkor szűnik meg a telekkönyvi kivonat, amikor községükben is befejeződik az új nyilvántartás elkészítése. Egyes helyeken tehát még 1979-ben is a telekkönyvi kivonat lesz érvényes, de 1980-tól kezdve már sehol. e. December 31-ig Képek a gyógyítás múltjából A Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban 1968-ban megnyílt , „Képek a gyóffyi- tás múltjából” című állandó kiállítást december 31-én bezárják. Felújított formában a kiállítást előreláthatólag 1974 májusában nyitják meg. Ugyancsak jövőre, július elsején nyílik meg a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum gyógyszertörténeti múzeumi egységeként a budavári „Arany sas” patika az I. kerület Tárnok utca 18. szám alatt. Egyide jűleg orvostörténeti-népi gyógyászati kiállítások megrendezésére is sor kerül, amelyeket a Budapesten, augusztus 25-én összeülő XXIV. nemzetközi orvostörténeti kongresz- szus résztvevőinek is bemutatnak majd. A Semmelweis Orvostörténeti Könyvtár (II. kerület, Török utca 12.) változatlan időbeosztással áll az olvasók rendelkezésére. Vagonok, konténernek A győri Magyar Vagon- és Gépgyár vasúti járműgyárában a jövőben konténerszállító nyitott tehervagonok gyártására is berendezkednek. Az új kocsitípus terveit a gyár tervezőmérnökei és konstruktőrei készítették el. Az új termék iránt máris nagy az érdeklődés. A csehszlovák államvasutak 300 konténerszállító kocsit már meg is rendeltek. Másfélszeresére nőtt a tervezők szellemi exportja Előzetes számvetés készült az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumban a tervező intézetek ez évi munkájáról, amely várhatóan 4 százalékkal haladja meg a tavalyit. A rajzasztalokon elkészült tervdokumentációk megvalósításának, kivitelezésének értéke több mint 60 milliárd forint. Az idén fontos törekvés volt a gondosabb és gazdaságosabb tervezés. A beruházókkal közösen egyeztetett munka alapján lehetőség nyüott arra, hogy egy-egy létesítményről több változatban készítettek programokat, előzetes terveket, s így gondosan mérlegelhették a lehető leggazdaságosabb változat kiválasztását. Az ország beruházási egyensúlyának megszilárdulásával az idén mód nyílott a tervezők szellemi exportjának ki- szélesítésére. Sok lakóházait, középületet, kereskedelmi központot, ipartelepet, s szolgáltató és egyéb létesítményt terveztek külföldi megrendelésre. Az előzetes számítások szerint a tervezők szellemi exportja a tavalyinak másfélszeresére növekedett. Kölcsönt nem adok — Nem addig az! vágFrédinek, egykori iskolatársamnak csodálatos emlékezőtehetsége volt. Valóságos memóriazseni. Visszaemlékezett a legjelentéktelenebb esetekre, és emlékezete soha nem hagyta cserben. Már az iskolában rengeteg hasznát vette csodával határos memóriájának. Nem kellett tanulnia, egyszeri olvasás után a latin szótár egész Oldalait ismételte el gondolkozás nélkül. S mivel a tanulást „kiküszöbölte”, könyvekre sem volt szüksége és az értük kapott pénzt hasznos dolgokra: cigarettára, parity- tyára fordíthatta. Frédi volt az osztály legjobb tanulója. Jelesen érett, s egy vállalathoz került, ahol — különösen az igazgatót — valósággal elkápráztatta memóriájával. Hamarosan az igazgató személyi titkára lett, s ettől kezdve háromszor olyan gyorsan ment a személyi ügyek intézése, mint Giziké, a gépírönő idejében.. Nem kellett az akták között turkálni, fejből vágta, ki, mikor, milyen ügyben járt a vállalatnál, s az ügy milyen iktatószámon fut. Csak éppen feketekávét nem szolgált fel, és nem illegette magát az ügyfelek előtt, mint Giziké. Ritka emlékezőtehetségéről tett tanúságot azzal is, hogy fejében volt az egész magyar — menetrend. Pontosan tudta, hogy például hány órakor kell felülni a vonatra, hogy este 7-re Za- lakisszántódra megérkez-' zen. Nem emlékszem arra, hogy Frédi nem emlékezett volna valamire. Fél éve aztán az történt, hogy ez a ragyogó memóriája barátom bizalmasan így fordult hozzám: — Kérlek, ne vedd rossz néven, meg vagyok szorulva: adj kölcsön 300 forintot. A zsebembe nyúltam és kinyálaztam neki három pirosat. Édes mindegy — gondoltam —, hogy az én zsebemben van-e a pénz, vagy az övében. Ügy sem költőm el. Az idő pedig telt. Pár hónap múlva célzásokat tettem a kölcsönre vonatkozóan, de Frédi ártatlanul nézett rám: nem értett belőle semmit. Megdöbbentem. Lehetséges? Ez a tökéletes memóriájú Frédi nem emlékezne a kölcsönre? Tegnap aztán újra felemlítettem neki, mire a szemembe nézett és fahangon ennyit mondott: — Remek kirándulásra alkalmas időnk van ma! tani vissza. — Az a 300 forint, amit fél éve kölcsön adtam neked, most már kell. Nem várhatok tovább, Remélem, e'mlékszel ra, hogy tartozol? Azt vártam, hogy zavartan dadogni fog, bocsánatot kér feledékenységéért és átnyújtja a tartozását. Ehelyett gúnyosan felkacagott: — Látod, ez vagy te! — Ilyen memóriád van neked. Hát nem emlékszel, hogy holnapután lesz három hete, délután fél négykor ősz- szetalálkoztunk a Bumbed- lin utcának 47-es számú háza előtt, az úttesten ép-, pen sörösládákkal megrakott gépkocsi porzott el. rendszáma LX 76—08, a vezetője pörgebajszú 40-es férfi, a túloldalon pedig mint állt a borbélyműhely előtt az a csinos kozmetikuslányka, és én belső zsebembe nyúltam, s nagy hálával átadtam neked a kölcsönt? Pontosan két százast, három húszast és négy tízest? Hát nem emlékszel, édes barátom? Erre a fejbevágóan pontos adathalmazra nem lehetett nemet mondani. Mindenesetre ezentúl még a legnagyobb emlékezőtehetséggel megáldott embernek sem adok kölcsönt. Dénes Géza 1 4