Pest Megyi Hírlap, 1973. november (17. évfolyam, 264-280. szám)
1973-11-20 / 271. szám
I 1973. NOVEMBER 20., KEDD pt. si UtC KJCérhm Akívaértekezlet a megyei pártbizottságon Tegnap az MSZMP Pest megyei Bizottságának budapesti székházában aktívaértekezlet keretében került sor a megyei pártbizottság tájékoztató sorozatának újabb előadására. Ezúttal dr. Bíró Ferencnek, a megyei pártbizottság titkárának elnöki megnyitója után Fekete János, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese a népgazdaság devizahelyzetéről és nemzetközi pénzügyi kapcsolatainkról beszélt. Legyen fotóipari szakmunkás Továbbtanulók a Forte-gyárban Vácott, a Forte gyárban három éve alapos vizsgálat segítségével igyekeztek képet kapni a dolgozók iskolai végzettségéről. Az eredmény azt tanúsította, hogy a gyárban akkor több mint 400-an nem végezték el az általános iskolát. S ha ezt összehasonlítjuk a mával, lényegesen kedvezőbb adatokat kapunk. Nem véletlen, hiszen most már a gyár területére kihelyezett általános iskolában tanulhatnak a dolgozók! 7\ Megvalósuló javaslatok 4 vezetők, a közéleti emberek politikai feladata a „fejek csatasorba állítása”, amely nem jelent mást, mint felkelteni az állampolgárok közgondolkodását, javaslattételre, ötletadásra ösztönözni őket, aktivitásra serkenteni mindenkit a közgondok megoldásáért. E követelménynek teremt jó formát, fórumot a jelölőgyűlések sorozata, amelyen egyrészt a közösség képviselője számol be arról, hogy mennyit tett választóiért, másrészt mindenkinek joga van, hogy javaslataival, kéréseivel, ötleteivel feladatot adjon tanácstagjának. Közérdekű bejelentésekkel a tarsolyukban érkeznek a képviselők a tanácsokba, s a közéleti aktivitás csak akkor eredményes, ha a javaslatok meg is valósulnak, munkaprogrammá válnak. E demokratikus folyamat jól*, nyomonkövethető például a ceglédi városi tanács munkájában. A település parlamentje elfogadta az 1973—76 évekre szóló munkaprogramot, s már ekkor elrendelte, hogy a végrehajtó bizottság intézkedési tervébe foglalja az 1973. évi tanácstagi jelölőgyűléseken elhangzott közérdekű bejelentések és javaslatok végrehajtása érdekében teendő intézkedéseket is. A terv elkészült, s ezzel a lakossági javaslatok a tanács négyéves munkaprogramjának szerves részévé váltak. A demokratikus folyamat elérte célját. T ermészetesen a lakók elsősorban saját szükségleteiket ismerik fel, közérdekű bejelentéseik igényeket takarnak. Sokan és sok helyen az ivóvízellátás megoldását kérték. A. tanács intézkedési tervében ez az igény így vált feladattá: a város zavartalan vízellátása érdekében el kell kezdeni a központi vízmű építését, úgy, hogy a munka 1974 végére befejeződjék. A kéréseket két csoportba sorolta a tanács, a lakók egy része ez év végén, mások jövő szilveszterkor örülhetnek az ivó- vízhálózat megépítésének. Előfordul, hogy a tanács aktivitása nem elegendő a feladat mégoldásáhaz, további közösségi összefogás szükséges, íme a példa: a Lahner György, az Örkényi, a Túzok, a Tükör és a Kiss Ernő utcában a vízhálózat kiépítése lehetséges, ha az utca lakóinak többsége kéri a bővítést. A demokratikus folyamat tehát újra szükségessé vált. A kis közösségek felismert szükségletei gyakran túlnőnek a partikuláris érdekeken. s az egész város javát szolgálják. Nem lehet vitás, hogij például a városszéli mocsarak feltöltése az egész település érdeke. Helyesen döntött a tanács, amikor elhatározta, hogy a városban keletkezett építési és egyéb törmelékek ezekbe a mélyen fekvő helyekbe kerüljenek. Vagy: a foghíjak sorozatos beépítésével az utcák házszámozása rendezetlenné vált, ezért szükséges, hogy az idén elkezdődjön és jövőre befejeződjön a rendteremtés — ezek is olyan helyi igények, amelyek nagyobb, közösségi érdekeket tükröznek. Szintén sokakat érintő igény az öregek napközi otthonának megnyitása, vagy az 1975 végéig megépítendő százszemélyes óvoda, s a hatvan apróságnak otthont nyújtó bölcsőde felépítése — s a felsorolást még nagyon hosszan folytathatnánk. R angsorolni kell azonban az igényeket, a közérdekű bejelentéseket, ezt követeli a tanácsok meghatározott pénzügyi lehetősége, az igazságosság. Nemet is kell mondani, ha a javaslat megalapozatlan, időszerűtlen, vagy a szűkös anyagi források gátolják a megvalósítást. Az intézkedési tervben: ilyen megállapodások is olvashatók, például: az Ugyer 12 dűlőben a közvilágítás fejlesztése indokolatlan. Más esetben el kell dönteni, hogy a közérdekű bejelentés megalapozott-e: meg kell vizsgálni, hogy a Puskaporos és a Szép utca sarkán, valamint a Kinizsi utcai átereszek kijavítása szükséges-e? — így fogalmaznak a szakemberek. Megint más esetben a javaslat helyes, csakhogy a pénzügyi fedezet előteremtése nehéz feladat: a 72-es körzetben a városi tanács nem tud vállalkozni üzemorvosi rendelő építésére, mert ez a Kossuth Tsz feladata. Megvalósítását viszont a tanács indokoltnak taytja, a lehetőségek megvizsgál ásával megbízza a termelés-ellátásfelügyeleti osztályt — ekképpen segítenek a tanácsi szakemberek. Megint más esetben további közösségi összefogás szükséges a javaslat megvalósításához, mert a tanács csak a feltételeket tudja megteremteni: a város számos választói körzetében utcai fásításra gömbakácot kért a lakosság, a tanács gondoskodik a városgazdálkodási vállalat útján, hogy a gömbakác rendelkezésre álljon. A közérdekű bejelentések nem egyszerűen bekerültek a munkaprogramba, hanem a feladatok megoldását határidők kényszerítik: meg kell kezdeni és be kell fejezni a Fáy lakótelep, valamint a Kozma úton épült 89 lakás előtti parkosítást (határidő: 1973. október 1.), az Üj városban meg kell oldani a körzeti könyvtár bővítését (határidő: 1973. december 31.) stb. J avaslat — határozattá emelkedés — megvalósulás: ez az igazi demokratikus folyamat. És ez a sor sohasem tér vissza önmagába, a megvalósulás újabb ellentmondást szül, ebből új határozat, új megvalósítás következik. A kezdeményezések tehát fejlődésünk hajtóerejévé válnak. F. P. Ahhoz, hogy áttekintsük a gyár dolgozódnak iskolai végzettségét, elengedhetetlen, hogy tájékozódjunk szakképzettség szerinti megoszlásukról. Most 1947-en dolgoznak a Fortéban, közülük 1133 fizikai munkás. (A szakmunkások száma: 251, a betanított munkásoké: 628, a segédmunkásoké: 256. Közülük 261-en nem végezték el az általános iskolát. Mennyivel kedvezőbb ez az arány, mint a három esztendővel ezelőtti! Noha a gyár vezetői még most sem elégedettek. Pedig a dolgozók közül gimnáziumi érettségivel 237-en, technikumi érettségivel pedig 245-en rendelkeznek. Tanulmányi szerződés Az adatokból azonban kitűnik, hogy a Forte gyárban a fotóipar sajátos jellegének megfelelően feltűnően sok a betanított munkás. Ennek ellenére mindössze negyven szakmunkással lenne többre szükség, hogy minden poszton megfelelő képesítésű ember álljon. Az általános iskolai végzettséget illetően, a helyzet további javítására javasolta a pártvezetőség a gyárban a kihelyezett általános iskola felállítását. Az elképzelés helyesnek bizonyult, mert a lemorzsolódás ellénére is minden esztendőben úgy húszán fejezték itt be tanulmányaikat; eddig összesen hetvenen. Ehhez nagymértékben hozzájárult a gyár anyagi segítsége: a munkások díjmentesen kapják a tanszert, a könyveket és a füzeteket, munkaidő-ked- pezményt és tanulmányi szabadságot biztosítanak számukra. Továbblépést jelent, hogy az új emberekkel a gyár személyzeti osztálya szerződést köt, amely szerint — a fenti segítség ellenében — elvárják, hogy minél hamarabb kezdjék meg a továbbtanulást. Ui szakma? A szakmunkásképzés rendszeresen napirenden van a Fortéban: az elméleti órákat is a gyárban tartják. Az üzem vezetői szeretnék minél hamarabb elérni, hogy elismertessék a fotóipari szakmunkás elnevezést, s ehhez újfajta képzést is bevezethessenek, amelynek tananyagát a gyár szakemberei állítanák össze. Ez azért szükséges, mert a vegyipari szakmunkások sok olyat is tanulnak, amelynek a fotóiparban elvétve sem lehet hasznát venni, s a sok, ilyenformán feleslegessé váló tananyag elriasztja a dolgozókat a továbbtanul ástól. A lemorzsolódás másik oka az, hogy a vegyipari szakmunka és a betanított munka között elmosódnak a határok, s ez a keresetekben is tükröződik. A Fortéban nem ösztönzött a szakmunkás-képesítés megszerzésére a márciusi bérrendezés sem, akkor ugyanis a szakmunkásposztón levő betanított munkások is megkapták a 8 százalékos béremelést. Oktatási bizottság alakult A gyárban megalakult oktatási bizottság a nehézségek ellenére intenzíven foglalko| zik tovább a szakmunkás-tanfolyamok szervezésével. Az idén még előkészítő tanfolya- mot szerveznek, majd jövőre újból megkezdődik a kétéves képzés. Mindebből látszik, hogy az említett oktatási bizottság legfontosabbnak a szakmai továbbképzést tartja. Ennek szellemében • kezdődik még ebben az esztendőben a művezetők és csoportvezetők továbbképzése. Fehér Béla Az együttműködés fejlesztéséről A SZOT és a Hazafias Népfront, elnökségének értekezlete A Szakszervezetek Országos Tanácsának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége hétfőn együttes értekezletet. tartott, amelyen a szakszervezetek központi vezetőségeinek titkárai, a szak- szervezetek megyei vezető titkára, valamint a Hazafias Népfront megyei titkárai is részt vettek. A tanácskozáson Szentistványi Gyuláné, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára és Gál László, a SZOT titkára a szakszervezeti és népfrontszervek együttműködésének továbbfejlesztéséről tartott beszámolót. A két mozgalom a jövőben — többi között — közös program alapján szorgalmazza, hogy minél több, a nyolcadik általánost még el nem végzett dolgozó befejezze tanulmányait, s ehhez támogatást is nyújtanak. Közösen folytatják, s még hatékonyabbá akarják tenni az olvasó népért-mozgal- mat, amelyhez az üzemi könyvtárakban is még jobb feltételeket kívánnak teremteni. Pálinkás jó reggelt?! Pest megyében is sok bajt okoz az alkohol Egy újsághír van előttem, egyik országos napilapunk párizsi tudósítójának jelentése, így hangzik: „A francia egészségügyi miniszter javaslatot terjeszt a parlament elé: délelőtt 10 óráig az egész országban tiltsák meg mindenféle szeszes ital kimérését. A statisztika szerint ugyanis a közúti szerencsétlenségek és az üzemi balesetek igen nagy százaléka a reggel elfogyasztott alkohol hatására vezethető vissza. Ezzel egyidejűleg javaslat készül a szeszes italok adójának emelésére és az alkohol- mentes italok adójának csökkentésére.” A hír már első olvasásra is elgondolkoztatott, de igazában akkor kezdett foglalkoztatni, amikor egy másik újságban rábukkantam a „folytatására”. Ezt pedig egy olvasó irta: „Budapesten igen sok az olyan szeszes italt árusító üzlet, amely reggel hat óra előtt nyit. Tudomásom szerint rendelet van rá, lvogy a gyárak közelében tilos munkakezdés előtt szeszes italt árusítani. De nincs olyan rendelet, amely a munkahelyekhez vezető úton megtiltaná a reggel 6 óra előtti szeszárusítást! Példa erre a HÉV közvágóhídi megállója. Egymás mellett három üzlet: a Gomba 4 órakor, a Keleti édességek fél hatkor, az Utasellátó fél hatkor, szemben velük a Megálló pedig 5 órakor nyit...” A felsorolást folytathatnám a pályaudvari restikkel, a kora hajnalban nyitó italboltokkal, és a „non-stop” rendszerben árusító zugkocsmákkal, a bortermő vidékeken gombamódra szaporodó bögrecsárdákkal. Az utóbbiakból még egy olyan kisközségben is, mint — például — Csévharaszt, legalább tíz- tizenkettőt tart számon a köztudat! Ittasság a közutakon Az alkoholizmus társadalmi veszélyessége közismert, a bűnözésben betöltött szerepe úgyszintén, erről sok újat már nemigen mondhatnánk egymásnak, de valamiről még nem beszéltünk eleget: az alkoholos befolyás és a balesetek közötti egyenes összefüggésekről ! Vegyük például a közúti baleseteket, s válasszuk a vizsgálódás színteréül a váci járást. Vác város és a járás területén 1972-ben 346 közúti baleset történt; ebből 17 végződött halállal, 205 sérüléssel, a többi „csak” anyagi kárral járt. A 346 baleset közül 173 folytatódott szabálysértési eljárással; — erről olyan esetekben lehet szó, ha az anyagi káron kívül legfeljebb könnyű sérülés esik, de nem állapítható meg veszélyeztetés —; a 173 szabálysértési eljárásból 73-at ittas vezetés miatt kellett lefolytatni! A 346 közúti balesetből a váci városi-járási rendőrkapitányság kezdeményezésére 12 ügy került bíróság elé, s a tárgyaláson mind a 12 ügyben megállapították az ittasságot! A közúti ellenőrzések „eredményeivel” együtt az elmúlt év folyamán összesen 36 ittas vezető került a járásból bíróság elé. Balesetek a munkahelyen Érdemes néhány szót ejteni a járás baleseti „gócairól” is: a legtöbb közúti baleset Dunakeszin, Gödön és Foton törtéMegállapodás - termékcseréről Az Intermetall vaskohászati együttműködési szervezethez tartozó országok — Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK és a Szovjetunió — küldöttségei, valamint a román Metallexport-import és a jugoszláv vaskohászati egyesülés képviselői hétfőn írták alá Budapesten a vaskohászati termékek és ipari rendeltetésű másodtermékek cseréjével foglalkozó 35. értekezlet jegyzőkönyvét. Az értekezleten megállapították. hogy 1973 első háromnegyed évében a kölcsönös szállítások elérték az 1,8 millió tonnát. Megállapodtak abban, hogy 1974-ben 1,8 millió tonna vaskohászati terméket és 5,4 millió rubel értékű má- sod terméket cseréinek. nik. Nem véletlenül: itt található ugyanis a legtöbb kocsma, italbolt, borozó, talponálló az út mentén. A balesetek másik nagy csoportjának színhelye: a munkahely. Az üzem, a termelőszövetkezet, az állami gazdaság vagy az építkezés. Arról nincsenek pontos adataink, hogy hány üzemi baleset következtében játszott szerepet az ittasság, az alkohol, néhány figyelemre méltó tényen mégis érdemes elgondolkozni. Pest megye 1972-ben az egy üzemi balesetre jutó 19 táppénzes nappal a harmadik helyre került 19 megye közül! Az elmúlt év első hat hónapjában 2057 üzemi baleset történt a megyében, s ebből 11 halállal, 13 csonkulással végződött. A balesetek miatt kiesett munkanapok száma megközelítette a félszázezret: 49 603 volt. Az év első felében a munkahelyi balesetek száma némileg csökkent — 1990-re—, a kiesett munkanapok száma pedig 45 206 volt. A balesetek és az ittasság közötti összefüggést elsősorban a mezőgazdasági üzemekben lehet — és kell -— keresni. A szakszervezeti bizottságok és a munkavédelmi megbízottak együttes erőfeszítéseinek hatására, ma már munkaidőben egyetlen ipari üzemben sem engedélyezik a szeszes italok árusítását. Munkaidő után is inkább csak sört mérnek az üzemi büfékben, kantinokban, töményitalt nemigen. Az is köztudott, hogy munkaidőben a gyárkapun nem lehet csak úgy kisétálni egy-két fél deciért Veszély a mezőgazdaságban Nem így van ez, sajnos, a mezőgazdasági üzemekben! Azok a konkrét esetek, amelyekben kiderült, hogy a baleset legfőbb oka az ittasság volt, a Szakszervezeték Pest megyei Tanácsa munkavédelmi bizottságának ismeretei, tapasztalatai szerint csaknem mind termelőszövetkezetben játszódtak le. Ittasan esett a traktor alá tavaly N. F., a budai járás egyik termelőszövetkezetének tagja, aki életével fizetett az elfogyasztott alkoholért. Ilyen értelmetlen halál ragadta el az év első felében a kókad Kossuth Tsz egyik tagját is: agyonrugdalták az állatok, amikor ittasan közéjük keveredett. Tavaly történt Ráckevén: egy részeg ember a ciszternába esett, megfulladt. A halásztelki Szabad Május Tsz-bennem volt ritka eset, hogy az ittas embereket már kara reggel haza kellett küldeni — megelőzendő a baleseteket. Halásztelek ugyanis két dologról nevezetes: a Szerszámgépipari Művek jó hírű Fejlesztési Intézetéről, és arról, hogy a községet átszelő műút mentén — alig 2—3 kilométeres szakaszon — legalább öt borozó, kocsma, csárda „prosperál”. Összefüggések és szokások Hogyan függenek össze a közúti és üzemi balesetek a kocsmáik, restik hajnali üzemkezdetével? — kérdezhetné valaki. Erre statisztikai adatokkal nem, csupán a szokások ismeretével és tapasztalati érvekkel tudunk válaszolni. Az egyik érv — maga a nyitva tartási idő: melyik ven- déglátóápari alkalmazott húzná fel a rolót pirkadat előtt, ha nem lenne kifizetődő?! A másak érv: a tele gyomorral fogyasztott itóka általában kevesebb kárt okoz a szervezetben, mint az éhomra „bedobott” fél decik. Már csak azért is, mert a jóllakott ember inkább sört, fröccsöt kíván, mint töményszeszt. Végül a szokás hatalma is a kora reggel megkezdett pityizá- lás mellett tanúskodik. A „pálinkás jó reggelt” szállóigét nem a véletlen, hanem a gyakorlat szülte! A legtöbb korán kelő ember képtelen hajnalban reggelizni. Már most: ki szokott hajnalban kelni? Többnyire az, aki messze lakik a munkahelyétől. A vonaton, buszon eltöltött egy-másfél óira "tán éppen elég ahhoz, hogy megéhezzen. Ütközben enni nem lehet, így hát fél decivel V'-* ' éhségét. Lehet, hogy tejjel, kakaóval is megtenné, ha a tejboltok is olyan sűrűn sorakoznának az utak mentén, mint a talponállók. No, meg, ha a tejivók is olyan korán kezdenék a napot, mint a vendéglátó üzemek! Nyíri Éva 1
