Pest Megyi Hírlap, 1973. november (17. évfolyam, 264-280. szám)

1973-11-29 / 279. szám

1973. NOVEMBER 29., CSÜTÖRTÖK #*esi tue >£» V^flViöP Megkezdődött a KISZ KB és főiskolai tanácsának ülése A felsőoktatási intézmé­nyek KISZ-szervezeteinek az oktatáspolitikai határozatok végrehajtása terén elért ered­ményeiről, további céljáiról és a tapasztalható hiányosságok­ról tárgyal szerdán és csütör­tökön a KISZ KB egyetemi és főiskolai tanácsa. Dr. Nagy Aladár, az oktatáspolitikai munkabizottság vezetője, a miskolci műszaki egyetem KISZ-bizottságának titkára tájékoztatott az egy éve el­fogadott határozatok végre­hajtásáról. Elismerő oklevél Az MTA martonvásári Me­zőgazdasági Kutatóintézetének fitotronjában ünnepséget ren­deztek, amelyen dr- Madas András mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyet­tes átadta az NDK Mező-, Erdő- és Élelmiszergazdasági Minisztériumának elismerő ok­levelét a martonvásári kuta­tóknak: a BE—MA 240 és a BE—MA 250 típusú kukori­cák kinemesítésáben való köz­reműködésükért. Az ünnepsé­gen megjelent Günter Kohrt, az NDK budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete is. Növekszik az érdeklődés külföldön Magyarország kulturális ériekéi iránt Ülést tartott az országgyűlés kulturális bizottsága A kulturális külkereskede­lem kérdéseiről tanácskozott dr. Ortutay Gyula elnökleté­vel tegnap a Parlamentben az országgyűlés kulturális bi­zottsága. A testület munkájá­ban részt vett és felszólalt dr. Simó Jenő művelődésügyi miniszterhelyettes és dr. TJd- vardi Sándor külkereskedel­mi miniszterhelyettes is. A Művelődésügyi Miniszté­rium tájékoztató referátuma aláhúzta: a kulturális külkereske­delem mintegy 15 év óta folyamatosan fejlődik. Ennek alapvető feltételeit az ország külpolitikai tekinté­lyének növekedése, a magyar kulturális élet kibontakozása és megerősödése teremtette meg. Idegen nyelvű könyv­kiadásunk fejlődése révén a hazai természettudomány eredményeit ismertető műve­ket, jelentős társadalomtudo­mányi és politikai műveket, továbbá művészeti könyve­ket nagy példányszámban adunk el. A szimfonikus ze­nekarok, balettegyüttesek és népi együttesek, az Állami Operaihoz társulata, színhá­zaink, továbbá kiváló szólis­táink szereplése nagy elisme­rést váltott ki szerte Európá­ban és jelentős sikereket ért el a tengeren túlon is. Évente 50—60 nemzetközi fesztivá­lon és kereskedelmi vetítésen mutatják be a magyar filme­ket. A bizottság megállapította, hogy továbbra is nagy gondot kell fordítaná a szocialista országokkal, különösen a Szovjetunió­val folytatott kulturális kereskedelem fejlesztésé­re. Általában aláhúzták a képvi­selők, hogy az elért eredmé­nyek minőségi és mennyiségi meghaladásához a tartalmi és szervezeti követelményeket magában foglaló, továbbá a szükséges anyagi eszközöket és azok forrásait megjelölő koncepciók kidolgozására van szükség. A vita során felszólalt dr. Dömötör János, dr. Guba Sán­dor, Gyurkó László, Király István, Nagy Miklós (Pest me­gye 28. váci választókörzet), dr. OrMtay Gyula, Petrovics Emil, Somogyi József, dr. Szép Zol­tán, dr. Szilágyi Gábor és Varga Zsigmond országgyű­lési képviselő. MECHANIKAI MÜVEK Év végi hajrá helyett — vége az évnek Még néhány hét, és beköszönt az új esztendő. A gyá­rakban, üzemekben általában megélénkül a munka. Az évközben esetleg akadozó termelést, s az ebből ke­letkezett lemaradást igyekeznek ilyenkor behozni. A Mechanikai Művekben azonban most is egyenle­tes tempóban dolgoznak, nincs kapkodás. Már 1974-re gondolnak — Az egymilliárd forintot meghaladó termelési tervünk­ből eddig 880 millió forintot teljesítettünk — mondja Ond- rejovics Jenő, a vállalat gaz­dasági igazgatója. — Azt ter­vezzük, hogy exportmegrende­léseinkre a termékeket de­cember 15-ig útnak indítjuk, és december húsz körül, év végi hajrá nélkül, teljesítjük idei tervünket. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy az egész vállalat egyetlen mun­kahelyén sem kell rákapcsol­ni az utolsó húsz napban. Sajnos, van olyan termékünk, amelyhez hiányzik az import alkatrész. Mihelyt beérkezik, bizony, „rá kell verniük” sze­relőinknek. — A mi munkánk, már­mint a gazdasági vezetőké, az ellenőrzésen kívül nemigen kapcsolódik az évhez. Első­sorban a jövő évi feladatok­ra koncentrálunk, sőt foglal­kozunk már a 75-ös évvel. El­készítettük az ötödik ötéves terv koncepcióit is. Mint ismeretes, a Mechani­kai Művek eddig is tetszetős eredményeket ért el a mun­ka- és üzemszervezésben. Most — a szervezés tovább­fejlesztése érdekében — tár­gyalásokat folytatnak a KGM- mel arról, hogy 1974-től be­lépnek a mintaszervezést foly­tató vállalatok sorába. Az er­ről szóló szerződést a na­pokban kötik meg. Késnek a partnerek Az anyagellátási főosztályon nagy a mozgás, forgás. — Ez az élénkség egész év­ben jellemző a munkánkra — kezdi a beszélgetést Varga László főosztályvezető. — Az­zal ugyanis, hogy partnereink gyakran megszegik a szerző­dés szerinti szállítási határ­időt, nagyon nehezítik a dol­gunkat. Nemegyszer csak az ötödik, hatodik felszólítás után küldik a megrendelt anyagot vagy alkatrészt. (Hogy ezt megtehetik, annak oka: a szerződésszegésért fizetendő kötbér kevés, s ez nem ösz­tönzi a vállalatokat a határ­idők betartására.) — A termelőüzemek jó év­zárásáról főosztályunknak már a nyár közepén kellett gondoskodnia Most arra tö­rekszünk, hogy folyamatos le­gyen az alapanyag- és alkat­részellátás, de a raktárban tá­rolt készlet lehetőleg minimá­lis maradjon december 31-ig. Javarészt már a jövő évi anyagbeszerzéssel foglalko­zunk. Keresik a „két fillért" — A raktárakban csak ja­nuárban sokasodik a munka, amikor a könyvelés adatainak egyeznie kell a kartonokon szereplő mennyiségekkel és értékekkel. Akkor kezdik ke­resni a „két fillért”. A számviteli főosztály iro­dáiból kiszűrődik a könyvelő­gépek kattogása. Befejezték a III. negyedév gazdasági ered­ményeinek értékelését és a IV. negyedév hátralevő fel­adatainak elemzését. Ezeket az információkat a gazdasági vezetők rendelkezésére bocsá­tották. — Most az év végi leltárral és mérleggel kapcsolatos uta­sításokat készítem az újabb rendeletek alapján — mondja Klemencz Ferenc főosztályve­zető. — Kollégáim szervezik az év végi leltárt, s megkez­dik a dolgozók részére ki-' adott szerszámok ellenőrzését A kondenzátorserleg-folyató üzemben többen is szorgos- kodnak az egyik gépnél, egy új szerszámot próbálnak be­állítani. Schmidt László laka­tostól érdeklődtünk az üzem munkájáról: — Fél év óta folyamatos az anyagellátás és zavartalan a termelés. Ezekben a hetekben ugyanolyan ritmusban dol­gozunk, mint néhány hónap­pal ezelőtt. Lesz ugyan prog­ramon kívüli feladatunk is, több új szerszám sorozatgyár­tására kell felkészülnünk, de úgy tűnik, megbirkózunk ve­le. Aztán pedig jön a megér­demelt pihenés. Karácsony és újév között iiem dolgozunk. A kollektíva érdeme Idén nem lesz év végi haj­rá — kapcsolódik a beszélge­tésbe Katona Sándor üzem­vezető. — Ezt azzal igazol­nám, hogy négyünk év köz­ben beadott újításával is tu­dunk foglalkozni. Vajon kinek köszönhető ez a kellemes, az év végét egy­általán nem éreztető légkör? A vállalat vezetőinek? A dol­gozóknak? A vállalat egész kollektívájának! Czibor Valéria Politika és tudomány A marxista—leninista politi­ka kimunkálása és érvényesí­tése tudományos jellegű in­tellektuális tevékenység. A megismerő és következtetések­re jutó gondolkodásban, a döntések kimunkálásában, a végrehajtás megszervezésében a politika támaszkodik a kü­lönböző szaktudományok ered­ményeire. At. objektív társa­dalmi folyamatok törvénysze­rűségeit kutató, feltáró tudo­mányok mind növekvő mér­tékben járulnak hozzá a po­litikai gondolkodás, döntés és cselekvés tudományos jellegé­nek erősítéséhez. A politikai gondolkodást, döntést és cselekvést mégsem lehet minden megszorítás nél­kül azonosítani a tudományos tevékenységgel. A politika nem a tudomány valamely speciális ága. Más minőség, sajátosságainál fogva több is, kevesebb is annál. Osztályjelleg I A politika sajátos érdeklő­dési-működési körének leg­főbb jellemzője a politikai ha­talomhoz való viszony. Ez le­het helyeslő vagy tagadó, attól függően, hogy az adott politi­kai szervezet a meglevő hatal­mat erősíteni vagy megvál­toztatni, megszerezni vagy megtartani akarja-e. A szocia­lizmus építésének idején a forradalmi munkáspárt politi­kai tevékenységének kiinduló­pontja és fő törekvése a többi dolgozó osztállyal és réteggel szövetséges munkásosztály ha­talmának megőrzése, erősítése, fejlesztése. A szocialista hata­lom külső és belső ellenségei­nek kiindulópontja és végső törekvése e szocialista hatalom gyengítése, végső fokon meg­döntése. A politikai harc lényegében mindig osztályharc, bár e két fogalom közé nem tehetünk egyenlőségjelet. Az osztály­harc jóval szélesebb, s nem­csak politikai harc formájá­ban folyik. Másrészt pedig po­litikai harcnak vagyunk szem­tanúi akkor is, amikor az azo­nos osztályokon belül folyik, például különböző burzsoá irányzatok-érclekcsoportok harcolnak — gyakran igen kí­méletlen eszközökkel, — egy­más ellen. Ez is hatalmi harc, még akkor is, ha eredménye nem változtatja meg a hata­lom (burzsoá) osztályjellegét. Felcserélheti viszont a kor­mányzás tényleges gyakorlásá­ban ' részt vevő (s annak min­den előnyét élvező) burzsoá csoportokat, irányzatokat, sze­mélyeket. Döntések és a konkrét helyzet A szocializmus építése ide­jén a politikai döntések alap­jául szolgáló sokrétű ismere­Hasznos apróságok — iából tökben egyre magasabb a tu­dományos elemek aránya. Ugyanakkor a minden tekin­tetben egzakt-tudományos is­meretek olyan tömegére len­ne szüksége a politikai veze­tésnek, amit a szaktudomá­nyok ma még nem tudnak kellő -mértékben és optimális időben rendelkezésre bocsáta­ni. A politikai vezetésnek ezért számolnia kell döntései végre­hajtásánál előre nem látható, nem várt, nem kívánt követ­kezményekkel is. De nemcsak erről van szó. A politikai döntéseket mindig konkrét, meghatározott körül­mények között kell hozni és végrehajtani. A sajátos szi­tuációk pedig sajátos döntése­ket igényelnek. A politikai döntések szempontjából szinte nincs két azonos szituáció! A döntések a társadalmi valóság bonyolult és ellentétes — a döntés pillanatában ismeretlen vagy kevésbé ismert — ten­denciáknak harcain-konfiiktu- sain keresztül, sokféle objektív és szubjektív feltétel közepet­te, gyakran ellentmondások­kal terhelten érvényesülnek. A politikai döntés sajátos természetéhez tartozik, hogy a végrehajtás során nemcsak megvalósul, de — két irányban — szükségszerűen korrigálódik is. Egyfelől a szükségszerűen torzuló végrehajtási gyakorlat mindig helyesbítésre szorul az eredeti döntés értelmében és szellemében. Másfelől az ere­deti döntés egyes elemei is módosításra szorulhatnak, mi­vel időközben maga a társa­dalmi valóság is változik. Ha egy-egy jelentősebb, hosszabb időszak alatt megvalósítható döntést, a körülmények vál­tozásától függetlenül, szó és szöveg szerint, minden szinten és szférában teljesen azonos módon akarnának érvényesí­teni —, könnyen megeshetne, hogy a valóságban az eredeti döntés céljának ellenkezője teljesülne. Már csak azért is, mert gyakran éppen a helyes döntés lényegileg helyes vég­rehajtása idézi elő menet köz­ben a társadalmi valóság lé­nyeges megváltozását. A poli­tikai döntéseket tehát hosszabb távon csakis a döntés szelle­mében fogant, annak eredeti céljait szolgáló érdemi „he­lyesbítésekkel”, „pályamódosí­tásokkal” lehet és szabad érvé­nyesíteni. Az ideológia érvénye Ebben az évben félautomata gépekkel gazdagodott a Zsám- béki Medence elnevezésű szövetkezet. Gyártanak itt sakkot és bútorlábakat belföldre, ruhafogast és szerszámnyelet exportra. A képen ügyes asszonykezek festik fehérre és feketére a sok­ezer sakkfigurát. Ekés János felvétele Politika és tudomány viszo­nyának sajátos oldalát képvi­seli a maxista—leninista poli­tika viszonya a-, tudományos értékű marxista-leninista ideológiához. Az ideológia a politika számára a konkrét helyzet konkrét elemzéséhez, a szükséges következtetések le­vonásához szolgál iránytűként. Minthogy az ideológia nem va­lamiféle mindig és mindenütt használható recept, az adott valóság elemzésének elmulasz­tása esetén nem óv meg a helytelen politikai döntések­től — mi több: a helytelen döntések sorozatától sem. Ez utóbbiak önmagukban még nem tehetik kétségessé az ideológia érvényes tudományos igazságát. Hiszen egy adott politika érvényességi köre lé­nyegében nemzeti, az ideoló­gia érvényességi köre viszont nemzetközi. Egy ország kom­munista pártjának politikai döntései lényegében az adott ország viszonyai között érvé­nyesülnek, az ideológia tudo­mányos igazsága nemzetközi­leg érvényesül. A kommunista pártok nemzeti keretek között vívják harcukat a közös cél: a szocializmus, a kommunizmus győzelméért. E harc sikere megköveteli egyfelől a nemzeti és nemzetközi érdekek elvsze­rű egyeztetését célzó politikai kompromisszumokat. Másfelől a marxizmus—leninizmus tu­dományának közös fejlesztését, terjesztését és védelmét, min­denféle ideológiai kompro­misszum elutasítását. A nemzetközi kommunista mozgalom testvérpártjai a proletár internacionalizmus helyes értelmezése és hatékony fejlesztése révén, együttes erőfeszítéssel biztosíthatják tu­dományos érvényű és értékű ideológiájuk továbbfejleszté­sét. egysegét és oszthatatlan­ságát, tekintélyét. Így érvénye­sülhet a nemzetközi kommu­nista mozgalomban együtt az eszmei érintetlenség és a po­étikai rugalmasság. NÄDASDI JÓZSEF, az MSZMP Központi Bizottságának alosztályvezetője Nagyobb alapterület a lakásigények kielégítése után Befejeződött az építési konferencia A Technika Házában szer­da délután dr. Szabó János építésügyi és városfejlesztési minisztériumi államtitkár zárszavával befejezte kétna­pos munkáját a III. lakásépí­tési konferencia. Az államtitkár hangsú­lyozta, hogy az elhangzott ja­vaslatok jelentős része olyan valóságos igényeket vet fel, amelyek a népgazdaság lehetősé­geivel is arányban álla­nak. Fontos feladat, hogy minél szélesebb körben éljenek a ta­nácsok, a lakásberuházók a több változatban kidolgozott tervezés lehetőségével, a leg­gazdaságosabb megoldás ki­választásával. Ennél fogv^ maguknak a tervezőknek is figyelembe kell venniük azo­kat a konferencián elhang­zott javaslatokat, amelyek sze- ,rint célszerűbben lehet ki­használni a lakások alapte­rületét, esetleg fél szobák vagy étkezésre alkalmas na­gyobb konyhák és más meg­oldás figyelembevételével. Dr. Szabó János vitába szállt azokkal a javaslatokkal, amelyeknek előterjesztői túl­zott igényeket vetettek fel, olyanokat, amelyek nincse­nek összhangban az ország rendelkezésre álló erőforrá­saival. Lehet, hogy népsze­rűén hangzik az eddiginél na­gyobb alapterületű és lénye­gesen jobban fölszerelt laká­sok építésének követelése, de továbbra is elsőrendű fel­adat a lakásigénylők ké­relmének teljesítése. A lakásigények mennyiségi kielégítése után kerülhet sor a nagyobb arányú városre­konstrukciókra, de ezeket a terveket is, mint minden el­képzelésünket, alaposan mér­legelni kall. l f

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom