Pest Megyi Hírlap, 1973. november (17. évfolyam, 264-280. szám)

1973-11-29 / 279. szám

AZ M$ZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Folytatódtak a szovjet-indiai tárgyalások XVII. ÉVFOLYAM, 279. SZÁM ÁRA 80 FILLÉR 1973. NOVEMBER 29., CSÜTÖRTÖK Patrónusok az iskolák kora figyelemmel kíséri a ba­ráti India fejlődését. Hangsú­lyozta, hogy a Szovjetunió nagyra értékeli India ered­ményeit, és tökéletesen meg­érti a feladatok nagyságát és bonyolultságát. A szovjet em­berek — folytatta a főtitkár — bíznak a nagy indiai nép alkotó erőiben, és reményüket fejezik kd, hogy a szovjet— indiai együttműködés előmoz­dítja az indiai nép előtt álló feladatok megoldását. PEST MEGYEI Delhiben szerdán Leonyid Brezsnyev megbeszélést folytatott dr. S. Sbarmával, az Indiai Kongresszus Párt elnökével. Erdők a sívó homokon VIUS PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Szerdán az elnöki palotában baráti és közvetlen légkörben folytatódtak a tárgyalások Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára és Indira Gandhi indiai miniszterelnök-asszony között. Leonyid Brezsnyev elmon­dotta, hogy a szovjet nép és a Szovjetunió kormánya mek­Forma A lényegre tapintó csú- fondárosság savany- kás, keserű nedvei itatták át az üzemi szó- használat néhány kifejezé­sét. Azt még pusztán hu­mornak tarthatjuk, hogy az iszonyúan zajos, lemez­egyengető műhelyt „Bar- tók-teremnek” nevezik, de arra már érdemes fölfigyel­ni, amikor a művezetőt postásnak hívják. A „Bar- tók-termet” a Dunakeszi Járműjavító Vállalatnál, a postást viszont a Porkohá­szati Vállalatnál jegyeztem fel, s hogy nem fordítva, az aligha véletlen. Dunakeszin ugyanis a művezetők töb­bek, mint postások, a Por­kohászati Vállalatnál vi­szont éveken át azt szok- hatták meg, hogy dolguk a főnökség és az embereik közötti parancstovábbítás. Beszélgetőpartnereimet, lévén egyszerű, rangot, tisztséget nélkülöző munká­sok, senki nem oktatta üzem- és munkaszervezés­re, termelésirányításra, a vezetési szintek elhatárolá­sának jelentőségére, s lám, mégis szinte ösztönösen rá- éreznek a bajra, arra, ami hibás, rossz. Postásuk, azaz kellő hatáskör néküli mű­vezetőjük maga is szenve­dett a tipikus gondot meg­testesítő helyzettől, s nem véletlen, hogy — az új vál­lalatvezetés elképzeléseit megsejtve, eddigi intézke­déseit méltányolva — most végre van némi biza­kodás. Mert évekig csak követelményeket támaszt­hatott, sem joga, sem esz­köze nem volt érvényesíté­sükre. Nem jutalmazott, nem büntetett. Postásko- dott. Mint sok száz társa a megye iparvállalatainál, üzemeiben. Idézzük fel Kádár János egy esztendeje, a Központi Bizottság 1972. november 14—15-i ülésén elhangzott szavait. Azt mondotta: „Az irányítási rendszer nélkü­lözhetetlen része a közvet­len üzemi irányítás és mun­kaszervezés. És e tekintet­ben a „középkorban élünk”. Mutassuk meg, hogy az üzemszervezést meg tudjuk becsületesen oldani, mert enélkül sántítani fogunk”. Kétségtelen: e sántításból a kelleténél lassúbb a gyó­gyulás. V ezetni annyi, mint szervezni. A vezetés első teendője saját hatáskörének — felelőssé­gének! — félreérthetetlen tisztázása. Ez nem formali­tás, hanem minden további ténykedés kiindulópontja, ami nélkül lépni, legalábbis a kívánatos, a helyes irány­ban, sántítás nélkül, nem lehet. A gyáron, a vállala­ton belüli gondok, bajok, termelést hátráltató akadá­lyok legtermékenyebb szü­lője — s ennek lehettünk tanúi például a már emlí­tett Porkohászati Vállalat­nál, a fölszámolt, beolvasz­tott Pest megyei Faipari Vállalatnál — a hatáskörök tisztázatlansága, a túlzott központosítás, annak, kide- ríthetetlensége. miben ki az illetékes, miért ki felel. Ahol elmulasztják a veze­tés e legfőbb jellemzőinek kialakítását, s úgy látnak neki a szervezésnek, ott a fából vaskarika csinálás régóta reménytelen mutat­ványát kotorják elő; szer- vezgetnek, cél, értelem nél­kül. Régi párbeszéd a szerve­zési szakemberek körében: az utcaseprőt nem azért kell felelőssé tenni — és persze, fizetni —, hogy sep- regessen, hanem azért, hogy az utca tiszta legyen. Va­lahol itt rejlik az iparvál­lalatok jelentős csoportjá­nál tapasztalható gyakorlat magyarázata is. Ahol a művezető postás, ott nem különbözik tőle az üzemve­zető sem, csak éppen több fizetésért teszi ezt. Ha nem tudatták velük pontosan, mi a megvalósításra váró feladat, mik az eszközök hozzá, akkor felelni sem felelhetnek azért, ami tör­ténik, ami elmarad. For­mális szemmé válnak a ve­zetés láncában, szerepük utasítások továbbítására, a gépeknél kiütköző gondok jelzésére korlátozódik, ahelyett, hogy — beosztá­suk elnevezésének megfe­lelőn — vezetnének. 0 ** nállóan? Igen! önál­lóságuk természete­sen nem egyenlő az­zal — s erre a járműjavítón kívül több más munkahely is, így a Mechanikai Mű­vek, a Forte Fotokémiai Ipar Vállalat, a Nagykőrösi Konzervgyár példát szol­gáltat —, hogy a nagy gyár­ban ahány gyáregység, üzem, műhely, munkacso­port, annyi „kis gyár” jöj­jön létre, hanem, hogy ön­állóan döntenek a maguk területén. Béremelésben, a munka elosztásában és megszervezésében, selejt- kártérítésben, a mozgóbér kiutalásában, a prémium- feltételek meghatározásá­ban, sőt, a dolgozók fölvé­telében és elbocsátásában is! Ott, ahol erre az útra tértek — említsünk csak egyetlen helyet, az ikladi Ipari Műszergyárat —, ta­pasztalhatták, hogy gyors tempóban javult a munka szervezettsége, egyenletes­sége,' hamarabb megszület­tek a döntések, a vállalat néhány legfőbb vezetőjének ideje maradt arra, ami a dolga: a folyamatok elem­zésére, az irányok kijelölé­sére, a vállalati stratégia és takMka kialakítására. Ma a termelésirányítás legelmaradottabb területe a gyáregységek, üzemek, mű­helyek világa. Bőven kama­tozó. a vállalati szervezet erejét látványosan megnö­velő, gyengéit felszínre hó­ié befektetés tehát a veze­tés mibenlétének, tagoltsá­gának, érintkezési pontjai­nak. egymásra épülésének meghatározása, mégpedig a legnagyobb világossággal. Ami félreérthetetlen, azt félremagyarázni sem érde­mes. mert rögtön kivilág­lik a kibúvásba téhetetlen- kedés vagy' éppen az alkal­matlanság. A hatáskörök félreérlhetetlensége: a cél­ratörő. feladatokat vállaló, végrehajtó, azokért felelő vezetés kötelezettsége. Mészáros Ottó Telepítés Pest megyében kétezer hektáron Kétezer hektárral ’ gyara­podtak idén a Pest megyei er­dők, ekkora területre — ahol eddig szántó, rét vagy sivó ho­mok volt — ültettek facse­metét a termelőszövetkezetek. Nyolcszáztizennyolc hek­táron úgynevezett „klasz- szikus” erdőt, azaz fenyőt, tölgyet, akácot, nyárfát telepítettek, 1195 hek­táron pedig mezőgazdasági cellulóznyárfát — százszáza­lékos állami, támogatással, összesen csaknem 39 millió forint jut erre a célra. Az összeg 80 százalékát előleg­ként vehetik föl az erdőtele- pítők, a többit néhány év múlva, aszerint, hogy milyen arányban eredtek meg a cse­meték. Korábban a cellulóznyár­ral beültetett területek me­zőgazdasági ingatlannak szá­mítottak, az állomány kiter­melése után akár ismét szán­tóként hasznosíthatták a ter­melőszövetkezetek. A tava­lyi rendelkezés azonban a cellulóznyárosokat az erdő­művelési ágba sorolja, tehát végérvényesen és vissza­vonhatatlanul erdőnek számítanak. A . legnagyobb arányú erdő- telepítésekre a dabasi és a váci járásban került sor, ki­emelkedő munkát végeztek e téren az ócsai Rákóczi és Űj Barázda tsz-ben, az új­lengyeli Aranykalász, a her­nádi Március 15., az őrboty- tyáni Egyesült Barátság és a kösd! Naszályhegyalja ter­melőszövetkezetben, illetve egy monori járásbeli gazda­ságban, a gombai Fáy And­rás Tsz-ben. Cellulóznyárból legtöbbet a ceglédi járás te­rületén ültettek. A nagykátai járásban idén először kerül­tek nyárfák a gyenge minősé­gű földekre, másra alig hasz­nálható homokvidékekre: ap­rócska erdők húzódnak Cse- mő és Tápiószőlős határá­ban, az Egyesített és az Űj Barázda tsz jóvoltából. A termelőszövetkezetek, tsz-társulások, erdő- és fafel­dolgozó gazdaságok részt vállaltak i községi zöldövezetek megterem­téséből, a falvak utcáinak fásításá­ból is. Említésre érdemes a telki Állami Erdő- és Vad­gazdaság kezdeményezése: szerződést kötöttek a buda­kalászi, budaörsi, nagyková­csi, solymári, törökbálinti, pi­liscsabai és tinnyei iskolások­kal,' amelyek vállalták, hogy óvják, locsolják és gondozzák a facsemetéket. Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottság ga november 28-án ülést tartott. Napirenden a Központi Bizottság 1972. november 14—15-i ülése határozatának végrehajtásáról szóló tájé­koztató, az 1974. évi népgazdasági terv és állami költség- vetés irányelvei, valamint a párt káderpolitikájának vég­rehajtásával, a káder- és személyzeti munka helyzetével foglalkozó jelentés megvitatása szerepelt. Az ülésről közlemény jelenik meg. ENSZ — egyhangú határozat Az UNCURK feloszlatásáról Az ENSZ-közgyűlés 28. ülésszaka szerdán egyhangú­lag határozatot hozott a „Ko­rea egyesítésére és újjáépíté­sére alakult ENSZ-bizottság (UNCURK) azonnali hatállyal történő feloszlatásáról. A ha­tározattal kapcsolatban Li Csőn Mok, a KNDK küldött­ségének vezetője kijelentet­te, hogy a bizottság feloszlatá­sa a koreai nép győzelmét je­lenti. A delegáció köszönetét mondott valamennyi ország­nak, amely hatékonyan támo­gatta az KNDK kormánya és a koreai nép igazságos állás­pontját. Becs Hatékonyan munkálkodtak a delegációk Újabb megállapodás a tanácskozások időpontjáról Szerdán Bécsben megtartot­ták a közép-európai haderő- és fegyverzetcsökkentési tár­gyalások soron következő ple náris ülését. A Kongresshaus tanácskozó termében ültek össze a tárgyalásokon részt vevő 19 állam delegációi és több mint egy órán át tartott az ülés. A sajtóközpontban nem ad­tak ki közleményt a zárt ülés­ről, de tájékozott körök sze­Terepjáró gépkocsik — Volvóval Megbízható piacok a szigetszentmiklósi gyárnak A termékstruktúra változása a Csepel Autógyárban a piac­kutatókat is jelentős feladatok elé állítja. Nyilvánvaló, hogy az új gyártmányoknak meg­bízható piacot kell biztosítani. Zerkovits Béla kereskedelmi igazgató elmondta, hogy az autóbusz-fenékváz vál­tozatlanul főtermék ma­rad. Értékesítésük nem gond, hi­szen az Ikarus stabil partner — igényei hosszú távra rög­zítettek. Ismert az is, hogy jö­vőre a kilencezres széria gyár­tási feltételei már biztosítot­tak. Az önjáró padlóváz gyártása azonban nem foglalja le telje­sen a szigetszentmiklósi gyár kapacitását. Adott a kérdés: Kötöttáru - alumínium dobozban A Váci Kötöttárugyárban a különböző telephelyek közötti áruszállításhoz konténereket alkalmaznak. így kiküszöbölik a ki- és becsomagolásokat, további előnye, hogy maga a konté­ner is tartósabb mint az eddig használt szállítóeszközök. A pásztói új üzembe is már konténerben szállítják a félkész- és a késztermékeket. Koppány György felvétele vajon az egyéb termékekből is el tudnak-e annyit adni, amennyit legyártanak? — Két másik jelentős ter­mékünk, a szervokormány és a dugattyú értékesítésére több éves szerződéseink vannak. Hasonlóan megoldott 1974-ben spe­ciális járműveink értéke­sítése. A közelmúltban kötöttünk szerződést Pakisztánnal, aho­vá ezerkétszáz könnyűbusz- alvázat szállítunk majd, meg­felelő pótalkatrészekkel. Ugyanakkor növekedett a ke­reslet a hazai piacokon is. A kereskedelmi igazgató a továbbiakban elmondta, hogy a hagyományos termékek és pótalkatrészeik értékesítése jövőre is jól fog alakulni, a termelési kapacitás már most „rendeléssel fe­dezett”. — Még valami előzetes: jö­vőre realizálódik a Volvo autógyárral kötött kooperációs szerződésünk, amelynek kere­tében könnyű terepjáró teher­gépkocsikat gyártunk. rint ismét „hatékonyan mun­kálkodtak a delegációk”. A szerdai plenáris ülésen Ta- deusz Strulak rendikívüli kö­vet és meghatalmazott mi­niszter, a lengyel delegáció vezetője elnökölt. Két felszó­lalás hangzott el: Oleg Hlesz- tov nagykövet, a szovjet kül­döttség vezetője és Quarlas van Ufford nagykövet, a hol­land delegáció vezetője fejtet­te ki álláspontját. Eredetileg úgy tervezték, hogy kedden és csütörtökön tartanak üléseket. Miután a részt vevő államok közös el­határozással döntik el üléseik időpontját, újabb megállapo­dás alapján abban egyeztek meg, hogy kedd és csütörtök helyett csak egyszer, szerdán tárgyalnak. Így ezen a héten már több plenáris ülés nem les.z, a következő ülést a jö­vő héten tartják. Kohl és Bohr helyett Nier és Gaus Kurt Nier, az NDK külügy- minisztériumi államtitkára és Günter Gaus, az NSZK kan­cellári hivatalának államtit­kára — Kohl és Bahr utódai — e héten kedden és szerdán tartotta első megbeszélését a két állam kulturális egyez­ményének megkötéséről és külképviseletének kölcsönös felállításáról. A két tárgyaló partner megegyezett abban, hogy a külképviseletek felál­lításáról legközelebb decem­ber 13-án az4 NDK fővárosá­ban folytatja megbeszélését, míg a kulturális egyezmény­ről legközelebb 1974. január 10-én, Bonnban tárgyal. Pullal Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra fogadta a Koreai Munka­párt Központi Bizottságának pártmunkásküldöttségét, amely Kim The Hónak, a Központi Bizottság Párttörténeti Intéze­te igazgatóhelyettesének veze­tésével tett látogatást hazánk­ban. A vendégek tegnap utaz­tak el Budapestről. Huszár István, a Miniszter- tanács elnökhelyettese hazaér­kezett Varsóból, ahol Kazimi- erz Olszewskivel, a lengyel Minisztertanács elnökhelyette­sével a kétoldalú gazdasági kapcsolatok időszerű kérdései­ről tárgyalt Dr. Carlos Rafael Rodriquez, a kubai kormány elnökhelyet­tese, aki Magyarországon tar­tózkodik, tegnap a bábolnai mezőgazdasági kombinátba lá­togatott. Budai István, a Munkaügyi Minisztérium államtitkára teg­nap delegáció élén hazaérke­zett Moszkvából, ahol munka­ügyi kérdéseket tanulmányoz­tak. Orbán László művelődés­ügyi miniszteriumi államtitkár magyar felsőoktatási küldött­ség élén latin-amerikai körút­ja során tegnap Buenos Aires­ben megbeszélést folytatott Jorge Alberto Taiana argentin művelődés- és oktatásügyi mi­niszterrel. I \ I

Next

/
Oldalképek
Tartalom