Pest Megyi Hírlap, 1973. november (17. évfolyam, 264-280. szám)
1973-11-28 / 278. szám
4 1973. NOVEMBER 38., SZERDA KSt AIEC <l/£írlap Több tornaterem, jobb tornaszerellátás szükséges A Pest megyei Közegészségügyi Járványügyi Bizottság üléso Rendkívül fontos problémával, a tanulóifjúság testnevelési és sportolási lehetőségeivel foglalkozott a Pest megyei Közegészségügyi és Járványügyi Bizottság kedden, dr. Madár János elnökletével megtartott ülése. Dr. Várnai Éva, a megyei KÖJÁL iskolaegészségügyi csoportjának vezetője számolt be a múlt tanévben tartott vizsgálatról, amelynek célja annak a megállapítása volt, hol és hogyan tartják a megye iskoláiban a testnevelési órákat, szervezett sportolásban, kirándulásokon és üdülésben részt vesznek-e a gyerekek. Az előadó első mondataiból idézzük: „Megállapítottuk, hogy Pest megye általános és középiskolái ellátottsága tornatermekkel és azok kiszolgáló helyiségeivel — szertár, öltöző, mosdó és zuhanyozó — az elmúlt években, különösen az agglomerációs területen jelentősein javult.” Részben megnyugtató A megállapításhoz azonban hozzáfűzhetjük, hogy csak részben megnyugtató, mert amint az előadó szavaiból kiderült, a megye összes, szám szerint 332 iskolájából csupán 122 rendelkezik tornateremmel. Igaz, az utóbbi években nem emelnek már iskolaépületet tornaterem nélkül, de a régi, a növendékek egészsége szempontjából annyira fontos helyiséget nélkülöző iskola egyelőre túl sok. Természetesen, miután a testnevelés kötelező tantárgy, valahol meg kell tartani az órát. Meg is tartják minden iskolában. Az egyikben — főleg télen — az osztályban, a padok között, másutt egy közönséges tantermet neveztek ki tornateremnek és az előírásos szerek nélkül, nem egészen tantervszerűen abban folyik a testnevelés. Néhány tornaterem nélküli iskolában, ha van és elég tágas a zsibongó, ott tártják meg a tornaórát, néhol meg a folyosón, tavasztól őszig pedig az udvaron. Csemőről Ceglédre űszni A tanterv nem írja elő kötelezően a sportolást, de ez is fontos a gyerekek egészséges életmódjához. Erre is kiterjedt tehát a KÖJÁL vizsgálata. Valamennyi sportág művelésére ugyan nem terjedhetett ki, de találomra kiválasztott kettőt, az úszást és a korcsolyázást. Az úszás tanításában a főváros környéki iskolák szerencsésebb helyzetben vannak, elérhető közelségükben ott a sok budapesti fürdő. Nem mindegyik iskola él azonban ezzel a lehetőséggel. Viszont egyik-másik várostól, nagyobb községtől távoleső iskola mégis megoldja a kérdést. A csemő- zöldhalmi iskola például CegNOVEMBER 29-TÖL DECEMBER 5-IG CEGLÉD, Szabadság 29 — 3 — 2: Az Anderson magnószalagok 5: A „Saturnus” csapdájában I—II. CEGLÉD, Kamara 29 — 3 — 2: Álljon meg a menet! 5: Joe Hill balladája NAGYKÖRÖS Arany János 29- 4 — 2: Száguldás a semmibe* 3: Fellini — Róma* 5: A fogoly ítéletre vár GÖDÖLLŐ 29 — 3 — 2: Egy srác fehér lovon 5: Valerie* SZENTENDRE 29 — 3 — 2: Fellini —Róma* 5: Jog az ugrásra ABONY 29 — 30: Valis amerikai módra 1— 2: A „Satumus” csapdájában I—n. 3— 5: Chato földje* ÉJSZAKAI ELŐADÁS 1: Egy férfi, aki tetszik nekem BUDAÖRS 29 — 3 — 2: Csendesek a hajnalok I—n. 5: Ártatlan gyilkosok DUNAHARASZTI 29 — 3 — 2: Az Ezüst tó kincse 4: Csendesek a hajnalok I—n. DUNAKESZI, Vörös Csillag 29— 2: Alom luxuskivitelben 3— 5: Csendesek a hajnalok I—n. ÉJSZAKAI ELŐADÁS 1: A kaktusz virága ÉRD 28 — 1 — 5 — 29: Nincs idó 3: Az Androméda törzs 6: A 22-es csapdája** FŐT 29 — 1 — 330: A sziklabarlang titka 2: Nincs idő 4: Fedőneve: Jégmadár GYAL 30- 2 — 29: Joe Hill balladája 1: Érintés** 3: Az atamán halála I—II. 6: Hófehérke hercege KISTARCSA 29 — 1 — 3 — 30: A tojás 2: Várunk, fiú! 4: Hófehérke hercege MONOR 29 — 30: A „Satumus” csapdájában I —II. 1 — 2: Hé barátom, itt van Sabata 3— 5: Válás amerikai módra ÉJSZAKAI ELŐADÁS 1: Olsen bandája NAGYKATA 29 — 3— 2: Ion kapitány nyila 5: Az utolsó mozielőadás* PILISVOROSVAR 30 — 3 — 2: Bolondos újoncok 5: Akinek van egy unokatestvére Bronxban POMAZ 2932: Betörés 4: Várunk, fiú! RÁCKEVE 30 — 3 — 2: Jog az ugrásra 5: Az Ezüst tó kincse SZIGETSZENTMIKLOS 29 — 32: Chato földje* 4: A sziklabarlang titka VECSÉS 29— 2: Valerie* 3— 5: Egy srác fehér lovon ÉJSZAKAI ELÖADAS 1: A 22-es csapdája** •Csak 16 éven felülieknek! ••Csak 18 éven felülieknek! Jé szórakozást kíván a PEST MEGYEI MOZIÜZEMI VÁLLALAT lédre viszi úszni tanulni a gyerekeket. Szervezett korcsolyázás is található némelyik iskolában. ^Nemcsak úgy, hogy a testnevelő tanár korcsolyapályára viszi növendékeit, hanem itt-ott, például Aporkán, felöntik télen az iskolaudvart és ott csúszkálhatnak a gyerekek. Ahol van, éspedig az iskolától nem messze, sportpálya a községben, azt általában használják a testnevelési órákon kívül is az iskolások. Kirándulás, üdülés, tábor Országjárást általában minden iskola rendez, ezeken a kirándulásokon azonban a megye általános iskolásainak mindössze 5,8 százaléka vesz részt és ez az arány alatta marad az országos 6,2 százalékos átlagnak. A szervezett üdültetés aránya szintén gyengébb az országosnál. A megyéből a gyerekeknek csak 6,6 százaléka vesz részt benne, míg az or szágos arány 7,3 százalék. Viszont úttörőtáborba a tavalyi 89 787 Pest megyei általános is kolások közül 8988 jutott, vagyis tíz százalékuk. Ez valamivel több a 9,2 százalékos országos aránynál. Elismeréssel szólt az előadó monori járás kezdeményezéséről, az „egy község — egy tornaterem” akcióról, amely követendő példa másutt is a társadalmi összefogás számára. Kárpáti György, a testnevelés megyei szakfelügyelő tanára arról számolt be, hogy az idei tanévben heti három test- nevelési órát mindenki, a pe dagógusok és a gyerekek egyformán helyeslik. Beszólt ezután a megyei szakfelügyelő a tornaszer-ellátottságról. Több a testnevelési óra, tehát 33 százalékkal nőtt a szerek kopása. Az elavult, kopott, rongyos szer balesetveszélyes, ezért néhol a tananyagban előírt egyik-másik gyakorlatot ki kellett iktatni. Gyógytorna: javulás várható Szóvá tette még a megyei szakfelügyelő, hogy az egészségügyi állapotuk miatt a rendes testnevelési órán részt venni nem tudó, gyógytestne- velésre utalt gyermekek oktatása eléggé elhanyagolt terület. Kevés a szakember, noha egyre több, különösen a szívpanaszok miatt gyógytestneve- lést igénylő iskolás. Remény van azonban rá, hogy ezen a téren belátható időn beljil javulás következik be. Szokoly Endre az adottságok jobb kihasznalasa val Pest megye múzeumai közművelődésünk új rendszeréken Jó eredményekkel zárult a múzeumi hónap Egy pillantás Pest megye múzeumainak statisztikái lapjára: az idén októberben több mint ötvenhétezer látogatót fogadtak. Nem sok, mondhatnék rá, hiszen a múzeumi hálózat rendkívül szerteágazó; jelenleg huszonegy múzeum, falumúzeum vagy kiállító- hely működik megyeszerte, s még nem is szóltunk azokról a kisebb gyűjteményekről, amelyek szintén a szentendrei központ ellenőrzése, szakfelügyelete alatt állnak. De tekintsük azt is, hogy múzeumaink zöme kis községekben működik, ahol bizony idegen- forgalomról, nagy mozgásról nemigen beszélhetünk, ahol a kiállítások közönsége helybeliek, gyakran olyanok közül kerül ki, akik falujuk határát is ritkán lépik át, s tekintsük azt, hogy a Dunakanyar üdülővárosai elsősorban nyáron bonyolítják kulturális programjukat. Mégis a látogatottság a tavalyihoz képest harmadrészével nőtt. Hogyan érték el ezt Pest megye múzeumai? Újszerű formák A nagy tárcsáinknak viszonylag könnyű helyzetük volt: a főváros centenáriumát köszöntő néprajzi kiállításon Pest megyét elsősorban községük reprezentálta. Ez olyan propaganda volt, mely önmagában is a múzeumra, kiállításaira irányította a 'falu lakosságának figyelmét. De „szerencséje” volt Pencnek, ahol nem csupán maga a kiállítás (Petőfi Pencen), hanem a Petőfi-évforduló, vagy Szentendrének, ahol Czóbel Béla pesti kiállításának országos hírverése irányította a múzeumba a közönséget (Czóbel Béla grafikai tárlata), s ahol százezredik látogatóját várta a Kovács Margit gyűjtemény. Arról azonban kevesebb szó esik, hogy nem elegendő önmagában a márkás név, jó ötlet, nem elegendő a tárgyakat „csak” kiállítani, hanem — s ez a múzeumi munka szerves része — tálalni is tudni kell. Ahogy a régi közmondás módosított változata tartja: „a jó bornak is kell cégér”. Pest megye múzeumai pedig az említett látogatottságot újszerű formák bevezetésével, lehetőségeik jobb kihasználásával, s nem utolsósorban olajozottan működő múzeumi propagandával érték el. Kezdődött avval, hogy idejében megtervezték, elkészítették, s alkalmas időben tették közzé esztétikus, ugyanakkor figyelemfelhívó plakátjukat: „Látogassa Pest megye múzeumait” felírással, Balogh László festőművész Népművészet; falon A gödöllői járás egyik legnépszerűbb falumúzeuma a dányi. A helyi és a környékbeli iskolák tanulói gyakran csoportosan is megnézik a dányi népművészet hagyományait őrző értékes tárgyakat, köcsögöket, tányérokat, gazdasági eszközöket, s amint képünk is mutatja, a népi építőművészet díszítőelemeit. Gárdos Katalin felvétele tervezésében. A plakátok még a múzeumi hónap kezdetén, tömbökben jelentek meg országszerte. Nem utolsósorban avval folytatódott — s erről esik legkevesebb szó viszonylag —, hogy a múzeumi hónap során újszerű formák bevezetésével igyekeztek munkájuk hatékonyságát fokozni az egyes intézmények. Nagytar- csa példájánál maradva: a múzeum közös autóbuszkirándulást szervezett a pesti néprajzi kiállításra, a Szövés-fonás Nagytarcsán című kiállításukon pedig használat közben mutatták be a tárgyiakat. Helyi kezdeményezések Aszódon ugyanehhez a témához Dudás Juló festményeit használták vezetőül, s készítettek szokványos képzőművészeti vagy néprajzi bemutató helyett komplex, nagyobb hatású, kiállítást. Cegléden iskolai múzeumi órát tartottak, Pencen hasonlóképpen, és sorozatban, Ráckeve országos viszonylatban Is egyedülállót kezdeményezett: az iskolában egy-egy napos időtartamra minden héten „Heti műtárgy” címen mutatják be a múzeum tárgyait. örvendetes jelenség volt a múzeumbaráti körök számának szaporodása, a meglévők tevékenységének intenzívebbé válása. Októberben többen tartották meg évi közgyűlésüket, Abonyban a zenebaráti körrel közösen új klubot avattak, Vácott pedig a baráti kör szerepét is betöltő ifjúsági néprajzi szakkör anyagából rendeztek gyűjteményes kiállítást. Nemcsak kampányban Ha mindehhez még hozzávesszük, hogy a tervezett — belső erőkhöz jól mért programok — objektív akadályok miatt nem mind valósulhattak meg, akkor az ötvenhétezer fő még' többet jelenthet. Jelentheti azt, hogy Pest megye múzeumai bekapcsolódtak }közművelődésünk új rendszerébe, hogy a velük szemben is egyre követelőbb igényeket jól elégítik ki és fogják kielégíteni. S nemcsak az októberi múzeumi kampányban. Szabó Sándor A RÁCKEVEI HISTORIKUS FELJEGYZÉSEK „Régi és Újabb Esetökrül” A tudományos kutatás alig néhány évtizede figyelt fel a „nem hivatalos” forrásdokumentumok egy egészen sajátos, úgyszólván teljesen feltáratlan csoportjára, a falusimezővárosi paraszti feljegyzésekre. Az egyszerű paraszt- emberek által készített krónikás visszaemlékezések két szempontból is nagyon értékesek: egyrészt azért, mert több olyan területekre vetnek fényt, melyek más írásos forrásból alig vagy egyáltalán nem „térképezhetek fel” (pl. a parasztság mindennapi élete, háztartásuk gondjai, a földművelés jellegzetességei, a parasztok erkölcsi és tudatvilága), másrészt becses adatokat szolgáltatnak égy egész sor tudományág (agrártörténet, helytörténet, néprajz, geológia, nyelvészet, településföldrajz, meteorológia stb.) számára. A Kneitner krónika Ráckevén, ahol Skarica Máté XVI. századi verses város- históriája óta nagy hagyománya van a helytörténeti kutatásoknak, nemcsak az archívum gondozására esküvel kötelezett nótáriusok vezettek — 1605-től 1836-ig — krónikás könyvet a bírók viselt dolgairól, hanem egyszerű parasztgazdák is készítettek érdekes család- és várostörténeti krónikákat. Jelenleg két ilyen parasztnapló ismeretes; közülük a Kneitner família feljegyzése az értékesebb, mely ez idő szerint Kneitner János fodrászm ester tulajdonában van. A „Régebi és Ujabi időben történt érdekesebb dolgok feljegyzésére készült könyv” sorainak java részét Knájtner János (1814—1873) kévéi parasztgazda vetette papírra 1858—72 között, majd fia, Kneitner István (1855—1916) és unokája, János (1892—1971) folytatta a hagyománnyá váló naplóírást. Az utolsó bejegyzések — 1966-tal bezárólag — a napló mai tulajdonosának édesanyjától, K. J—né Magdics Borbálától származnak. Az alábbi szemelvényeket a legértékesebb naplórészből, Knájtner János és Kneitner István bejegyzéseiből válogattuk ki 1895-tel bezárólag. ....szomorú koléra..." „Sándor Jánosné nagy tüze volt mikor az Város fölső része meg éget 1802-ben Bertalan napján ... Makádi Csapó Zsuzsánnának fejit vették Rátakevei akasztófánál ,1818. 10. e Juni... Printz Albert meghalt 1822-ben 10. febr. Ez volt az Szigetsógnek örökös Ura és mikor az ő kezire került akkor nagy vendégséget tartót egy ökröt süttetet és hordó Bort eresztet a Kőség- nek... 1830-ban Volt az hideg véget igen nagy tél hogy az Gyümölts fák igen elfattak... 1831. volt az szomorú kólóra akinek az élőt híre sem volt úgy hogy az Ember Életinek végire járt 4. 5. 6. vagy legfeljebb 24. óra alat. Kezdődött Júniusban evéget az- más faluban nemvolt szabad levélnékü meni és tartott égy fertál évig és mikor leg jobban uralkodott volt égy égy nap 10. és mikor legtőb volt is halott akkor keztók külső temetőket... Adószedés katonasággal ... 1861 Évben ami talán Sohasem történt az hogy az Császár az adót katonasággal azaz exekutzioval szette be és ide RKeviben is jöttek augusztus 14-dikén és it volt 115 Katu- na 8 nap ... 1872. Ismét ország gyűlési képviselők választottak a Rátzkevei választókerületbe két Jélölt volt a Job Párt részéről r.f.T: Méltóságos Miniszter Tisza Lajos kinek részéről a korteskodásra pénzeket osztottak és hat ökröt. Sör és bor több (volt) száz akónál. 600 kenyér Égy kotsi sajt és egy kotsi dohány szivar (is volt) hozzá való gyufával de mégis mind ezek ellenére 769 szavazat töbségel bal párti követnek megválasztatott T. Beöthi Lajos ur Éljen! ... 1892. Készült a B.Pest Haraszti heli érdekű vasút. Rátzkeviben november 5-di- kén indult meg elölször nagy parádéval... 1895. Keszték csinálni a Vashidat Júniusba 110. Ezer forintért...” Felkutatásuk szükséges E feljegyzésekből is kitűnik, hogy a parasztkrónikák valóban értékes adatokat tartalmaznak; felkutatásuk és közzétételük fontos feladata a helytörténeti kutatásnak. Sajnos, napjainkig országosan alig negyedtucatnyit publikáltak közülük, felmérésükre még kísérlet sem történt. Ki tudná hát megmondani, vajon hány ilyen napló lappang még a levéltárak, múzeumok, gyűjtemények, kézirattárak mélyén, s főképpen a krónikái rák leszármazottainál ? Mészáros László J 1 i j I
