Pest Megyi Hírlap, 1973. november (17. évfolyam, 264-280. szám)

1973-11-11 / 264. szám

Bevált e dolgozz hibátlanul mozgalom Az iizem­és munkaszervezésről tanácskoztak az ÉVIG ben Az MSZMP városi bizottsá­ga több alkalommal foglalko­zott az üzemekben, vállalatok­nál folyó üzem- és munka- szervezéssel, s határozat szü­letett tapasztalatcsere szerve­zésére Is. A minap az ÉVIG ceglédi gyárában tanácskoztak Cegléd ipari üzemeinek pórt- és gaz­dasági vezetői. A megbeszélést Giba László, a párt városi bi­zottságának osztályvezetője nyitotta meg, majd Kovács Károly, az ÉVIG ceglédi gyá­rának igazgatója és Szakáll Miklós, a pártcsúcstitkár is­mertette az üzem- és munka- szervezésben elért eredménye­ket. Elmondották, hogyan mozgósították a kollektívát a kitűzött célok elérése érdeké­ben, a pártszervezet segítségé­vel. Kitértek a dolgozz hibát­lanul mozgalom méltatására, elismerve, hogy azáltal je­lentősen javult a minőség. A bevezető előadást számos hozzászólás követte. A részve­vők kérdéseket tettek fel, majd elmondották a saját munkaterületükön elért ered­ményekét és tapasztalatokat. Sok olyan jó ötlet, átvehető javaslat hangzott el, amelyet a megjelentek, hazatérve, jól hasznosíthatnak. Giba László zárszavában hangsúlyozta, hogy a tapasz­talatcsere elérte célját: ki-ki üzemében átnézve az üzem- és munkaszervezés végrehajtá­sára készített intézkedési ter­vet, rájöhet, miként építheti bele a tanácskozáson elhang­zottakat. Az ÉVIG ceglédi gyára élen jár a munka- és üzemszervezésben, eredményei követendő példaként szolgál­nak. Végül a meghívottak közös üzemlátogatáson ismerkedtek a legújabb részlegben folyó korszerű termeléssel. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA LAP A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CEGLÉD VÁROS RÉGZERE. ^enag-'j—1.. ~ ..... .............. •' ~7" ■ ■■■■-—. íj - ■— ■-.»—............... — ■ — ■■■■■»■ XV II. ÉVFOLYAM, 264. SZÁM 1973. NOVEMBER 11., VASÁRNAP TORTEU CEPEK SEGÍTENEK Bekapcsolódott a szarvasmarha-tenyésztési programba a nyársapáti Haladás Tsz Kevés beruházás, olcsó jószágtartás — Gyepguzdálkodás ezer holdon A nyársapáti határ népte- len, csak a szél motoz a sző­lőtőkék szárazon zizegő leve­lei között. A Haladás Ter­melőszövetkezet irodájában ott jártunkkor elmondották, hogy a munkák zöme véget ért. Akkor alig száz hold volt hátra az 1273 holdnyi vetés­ből. A nagy táblák után a ki­sebb parcellákon folytatták a munkát a gépek. A vetés minősége jobb, mint tavaly. A káli műtrágyát a földek egy részén majd a fejtrágyázás­kor kell kiszórniuk, mivel nem volt annyi készletük, amennyi az egész területre elegendő. Kukoricából még kétszáz hold termése vár betaka­rításra. A törteli Arany­kalász és Rákóczi terme­lőszövetkezet küldi el kombájnjait, s azok nyolc­tíz nap alatt végeznek a munkával. Jó segítséget nyújtottak a kalászosok betakarításában is. A nyársapáti közös gazda­ágnak mindössze négyszáz hold kukoricája van: ekkora területhez nem érdemes drá­ga gépeket vásárolniuk. TEKE NB // A Bem SE biztossá tette bennmaradását A férfi teke NB II. leg­utóbbi fordulójában a Bem SE idegenben is nyerni tu­dott, így 24 pontjával biztos­sá tette bennmaradását az NB Il-ben. Ugyanakkor a Ceglédi Építők hazai pályán veresé­get szenvedett a Z. Danuviá- tól, a hátralevő két forduló eredményétől függetlenül már kiesett: eddig csupán 16 pon­tot gyűjtött. Bem SE—Bp. Csavaráru- gyár 5:3 2612—2600 Jók: Szúnyogh (499), Tar­jányi (450), Batka (445). Szúnyogh új pályacsúcsot ért el, kitűnő eredménye nagyban hozzájárult a Bem SE győzelméhez. Három-há­rom egyéni győzelem után a ceglédiek 12 fával értek el jobb eredményt a hazaiaknál, ez eredményezte az 5:3-as végeredményt. Z. Danuvia—Ceglédi Épí­tők 6:2 2596—2540 Jók: Pákozdi R. (450), Nyíri (432), Varga (424). Az Építők nem gyarapította pontjainak számát, de már az esetleges győzelem sem segí­tett volna. U. L. A BEM SE tekecsapata no­vember 14-én a Bp. Postás, 18-án a Debreceni MGM csa­patával NB II-es bajnoki mér­kőzést játszik. A földben van még húsz holdon a sárgarépa. Arra a Nagykőrösi Konzervgyárral kötöttek szerződést. Hozzá kell látniuk felszedéséhez, hogy időben átadhassák, hi­szen a gyár várja. A termelőszövetkezet veze­tőit és tagságát a szántáson, vetésen, más őszi munkákon kívül még egy aktuális teen­dő foglalkoztatja: ezekben a hónapokban látnak hozzá a húshasznú szarvasmarha-te­nyésztéshez, melyet szakmai körökben Dália programként is emlegetnek. A törekvés lé­nyege: kevés beruházással, ol­csón növelni a szarvasmarha- tenyésztést, jó minőségű, ex­portképes husmarhát előállí­tani, amely keresett a külföl­di piacokon. A nyársapátiak eddig 115 szarvasmarhát vettek a környező községekből és a megye többi termelő­szövetkezetéből. A jószágokat csak gondos vizsgálatok után vásárolják meg, negatív állományt alakí­tanak ki, amely összesen 260 jószágból áll. A pénzügyi fe­dezet megvan: a termelőszö­vetkezet megkülönböztetett támogatást élvez a megyében. Ideiglenesen a régi baromfi- ólakban és juhhodályokiban helyezték el az állatokat. Eze­ket az épületeket — megfele­lő tatarozással, átalakítással — rövidesen alkalmassá te­szik a szarvasmarhatartásra. A napokban elkészül az átépí­tés terve és költségvetéőe, majd a tsz saiát építőbrigádja fog hozzá az építkezéshez. A tervek szerint a szaporu­latból a Mmivoruakat abra- kos hizlalásra fogják, a nő- ivarúakat vagy , vemTicsüsző- ként értékesítik, vagy hizlal­ják. a keresletnek megfele­lően. Az állomány egy részét megtartják továbbtenyésztés- re. Ennyi állat megfelelő ellá­tásához elegendő takarmány szükséges. Már az idén hozzáfogtak az ezerholdas gyenjaví- tási program végrehajtá­sához. Ebben az évben ötszáz hol­don végezték el a szükséges NEGYVEN MÁZSA PAPÍR % Őszi papírgyűjtő versenyt hirdetett a MÉH a ceglédi és a ceglédi járási iskolák kö­zött. A Várkonyi István Általános Iskola kisdiákjai eddig már negyven mázsányi papírt gyűjtöttek, s juttattak el a telepre. A telepről teherautó viszi tovább a szállítmányokat, a rakodásban emelő segít a munkásoknak. Apáti-Tóth Sándor felvétel« tereprendezési munkákat, el­vetették a fűmagot, és hek­táronként húsz mázsa műtrá­gyát szórtak ki. Három-négy év múlva olyan tömegű gyep­nek kell lennie, amely a te­heneket szaporulatukkal együtt eltartja. A szarvasmarha-tenyésztés­hez — mint a gazdálkodás bármely más ágához — meg­felelő szakemberekre van szükség. Jelenleg egy tech­nikus és egy szakmunkás lát­ja el a feladatokat, de már megállapodtak azokkal a sze­mélyekkel, akik januártól az ágazatvezetői és az üzemmér­nöki beosztásba kerülnek. Tamasi Tamás Balesetmentesen működik Hasznos újítást valósított meg Abonyi Géza fiatal vil­lanyszerelő az abonyi Ságvári Tsz szárítóüzemében: elekt­romos berendezése biztosítja a szárítógép és a tisztító bal­esetmentes üzemeltetését. A gép indulását csengőszó jelzi. Használatával energiát is megtakarítanak. Nagykőrösi példára Segítik a kerttársulás tagjait Traktort is vásárolnak Ezelőtt három esztendővel a ceglédi városa tanács és a föld- hivatal a Budai út környékén a nagyüzemileg nem haszno­sítható szőlőterületekből 200 —400 négyszögöles kiskerteket alakított ki, melyeket hobby- kerteknek neveztek el. Ezekből a kertekből az el­múlt években csaknem hat­százat osztottak ki, méltá­nyos áron. Tulajdonosaik kö­zött minden foglalkozási ág képviselve van. Sokan már hétvégi házat emeltek, kutat fúrattak, fákat, szőlőt ültet­tek, és többen zöldségkertész­kedésre is berendezkedtek. Tavaly a kerttulajdonosok megtudták, hogy a szomszé­dos Nagykörösön, a zárt- és hobbykertesek kertbaráttár­sulást alakítottak, amely, az ottani ÁFÉSZ támogatásával, eredményesen segíti a tagság munkáját. Az egyik kerttulajdonos. Kiss András, a ceglédi mozi­üzem vezetője javasolta: láto­gassanak el Nagykőrösre, az ottani kertbarátok szerveze­tét tanulmányozni. At is men­tek, s a körösiek elmondták nekik, hogy a szövetkezet a tagok kerti munkájának meg­könnyítésére kis traktort vá­sárolt, gondoskodik a szüksé­ges műtrágya-, szaporító­anyag-, vetőmagszükséglet be­szerzéséről, továbbá értéke­síti is termelvényeiket. Ezek után, a helyi ÁFÉS'Z- szal együttműködve, megala­kult a ceglédi kertbarátok tár­sulása, melynek elnökévé Kiss Andrást választották meg, akivel munkájukról és törek­véseikről beszélgettünk. — A kiskertesek munkája a legjobb reményekre jogosít. Minden szabad idejükben szor­galmasan dolgoznak, ültetnek, öntöznek, termelnek. Saját ellátásukon túl, évről évre egyre több gyümölcsöt és zöldségfélét juttatnak közel­látásra is. — A Ceglédi ÁFÉSZ meg­ígérte, hogy a körösi szövet­kezethez hasonlóan, társulá­sunk munkáját mindenben segíti. Tavasszal vegyesbol­tot nyitott, hogy a kertészke- dők a legszükségesebb árukat a helyszínen beszerezhessék. Jövőre a boltban növényvédő rizereket is árusítanak. Az ÁFÉSZ a szántáshoz kis trak­tort vásárolt, a műtrágya-’ gyümölcs-, faoltvány-, vető-, burgonya- és egyéb vetőmag- szükségletet beszerzi, s a ter­mények értékesítéséről is gon­doskodik. — A kertbaráttársulásba ed­dig ötvenen léptek be. A be­lépési szándékot az ÁFÉSZ irodájában kellett bejelente­ni. Minden belépő, ha nem tagja az ÁFÉSZ-nak, 100 fo­rintos kamatozó részjegyet vált, a társulás évi tagdíja 50 forint. Kiss András elnök azzal fe­jezte be nyilatkozatát, hogy a kiskertesek problémáit, a ta­nács is sok jóindulattal igyek­szik megoldani, például a kertbaráttársulás kérésére, megígérte, hogy az utak rend- behozására még több gondot fordít. K. L. GONDOT FORDÍTANAK A FELÚJÍTÁSOKRA A ceglédi Városgazdálkodá­si Vállalat felügyelete alá 993 állami tulajdonú épület tartozik. Közülük a komfor­tos, a fél- és összkomfortos bérlemény az összes 65 szá­zalékát teszi ki. A vállalat ta­valy 4 millió forintot fordí­tott felújítási munkákra, az idén pedig — az év első felé­ben — több mint kétmilliót. Az ingatlankezelő részleg igen fontos feladatának tekin­ti a középtávú fejlesztési program kialakítását, hiszen a következő években épülő álla­mi lakások, fogadására, azok karbantartására is fel kell ké­szülnie. Meleg lakások, távfűtéssel A ceglédi távfűtési házak hőközpontjának üzemeltetésé­re a Városgazdálkodási Válla­lat kapott megbízást. Ebben az évben százötven lakás fűtését és melegvíz-szolgáltatását lát­ja el. A vállalat felkészült, hogy még több lakásnak biz­tosítson meleget. / Mégis beleegyezett a házasságba Szendreyék udvarában A ceglédi gazdaképző résztulajdonosa volt PETŐFI APÓSA, Szendrey Ignác részbirtokos volt Ceg­léden. Éppen olyan föltörekvő kispolgári származású volt, mint veje, csupán céljaik irá­nyában volt köztük különb­ség. Szendrey a nemesség fe­lé orientálódott, birtokos arisz­tokratáknak szánta leányait, kik intézeti nevelésben része­sültek, német' nyelvet, zongo­rázni és előkelő modort ta­nultak. Szendrey az ország egyik legképzettebb mezőgaz­dája volt, szakíró és a ceg­lédi gazda-képző intézet rész- tulajdonosa, tankönyv gyanánt használt szakkönyvét Cegléden adták ki. Többször megfordult e városban, és befolyásával hozzájárult ahhoz, hogy ab­ban az időben Cegléden volt a legeredményesebb és legkor­szerűbb az agronómusképzés, innen indult el a Duna-Tisza közének gyümölccsel és szőlő­vel való meghonosítása, a szarvasmarhatenyésztés, a sajtkészítés, a gabonafélék, hüvelyesek és a burgonya, a burgundi répa, a tengeri rep­ce, dohány, mák, kender, len, bükköny, a többfajta lóhere, az ipari növények és a takar­mánynövények elterjedése, a helyes lótartás, a birkate­nyésztés, az erdészet, méhé­szet, selyemtenyésztés, a do­hány- és kendertermesztés. A szőkehalmi pusztára, a ma is meglevő műemléki szép épü­letbe, annak háromszáz holdas tangazdaságába több gyakor­nokot küldött kiképzésre a Károlyiak uradalmaiból Szendrey Ignác. AHOGY NŐTT JÓLÉTE, úgy feledte Keszthelyt, Fes- tetich László gróf Üjmajor- jával, a kezdés szerénységét, Júlia születéshelyét, az ispán­házat, melynek födele alatt nemcsak ők laktak, hanem a béresgazda és egy tucat ko­csis, ökrész és tehenész, se­regnyi gyerekkel, s amely ház­ban ma is tizenhat család la­kik. Ablakuk alatt tenyérnyi kert, inkább kertecske poro­sodott. Nem voltak nemesek, és a keszthelyi matrikulába i-vel írták Szendrei Ignác ne­vét. Erdődön a Károlyi grófok hatvanezer holdas uradalmá­nak volt az intézője, magas jövedelemmel és fölfokozott igényekkel. Szendreyék az erdődi várkastélyban laktak. A vár alatt volt az inspektor kertje, azaz az inspektor fe­leségéé, Szendrey Ignácné nagyasszonyé, Gálovits Annáé, gyümölcsfákkal, Veteményes ágyakkal, egy kis tóval, mely­nek vizével öntözték a szol­gálók a tikkadt földet, s ame­lyet a Homoród patak táplált. A kertben volt a méhes is, amely a mézet adta a kony­hára s a viaszt a gyertya- mártogatáshoz, bár gyertyát leginkább birkafaggyúból ön­töttek. Ez az úri kert abban különbözött a paraszti vete­ményesektől, hogy virág is vi­rított benne a zöldséges ágyá­sok szegélyeiben, de külön a virágostáblákon is. A nagyasszony keze alatt volt a gyümölcsaszalóház, a kemencével, ott izzadtak a fejérnépek liktáriumfözéskor, körteaszaláskor, szilvaaszailás- kor, az almákból pedig ece­tet készítettek. Liktáriumok voltak a dinnye-, barack-, a Szegfüves körtvély- és birs- alma-liktárium. A gyümölcsö­ket mézben rakták el, és még violavirágból való édesfees pálinkát is főztek. EZ A JÓLÉT volt fölboru- lóban, amikor a hetyke és bi­zonytalan jövedelmű költő, Petőfi Sándor berobbant Er­dődre, megkérni Júliát. Elő­zőleg azonban még számos ne­mes előtt kijelentette Nagy­károlyban, hogy a Károlyi grófok, Szendrey kenyéradó gazdái, hazaárulók. Petőfi kijelentése, persze, Szendrey fülébe jutott. Az inspektor nemet mondott, Gá­lovits Anna tiltakozott, és főzte a sáfrányos-borsos leve­seket, 6ütötte a szalonnával spékelt, parázson lassan for­gó őzcombokat, őszi fácáno­kat, locsolgatta fokhagymás szűrt húslével, salátákat ké­szített bazsalikommal, borsfű­vel, endviával, sárga szarka­lábbal és gyenge zsályalevél­lel. Fölségesek voltak szármái, mik nem voltak zsírosak, csak amennyire a szükség megkí­vánta, ellenben érettbarna szí­nűek és omlósak. Azonkívül nyújtotta a pompás kapros­túrós réteseket, valamint sü­tötte a gyenge meggyeslepé­nyeket a kemencében. FELTŰNŐEN SOKSZOR hívtak vendégeket, tizet-tizen- ötöt is egyszerre, mindig a vő­legény nélkül, szolidaritásból a grófok iránt. Mégis Szend­rey Ignác emelkedettségét és bátorságát mutatja, hogy bele­egyezett a házasságba, hozzá­adta lányát Petőfihez. Igaz, hozomány, kelengye nélkül, csak egy szál ruhában, amely­ben elkocsizott Júlia párjával a várból, lakodalmi ebédet sem fogyasztva. Hídvégi Lajos á A I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom