Pest Megyi Hírlap, 1973. november (17. évfolyam, 264-280. szám)

1973-11-22 / 273. szám

1973. NOVEMBER 22., C£L->RTÖK "“%/Círiap 3 A MEGYEI TANÁCS VB NAPIRENDJÉN Az államigazgatási, a hatósági munka tapasztalatai December 9-én időszakos választások ; A számok is bizonyítják, mi­lyen jelentős befolyást gyako­rolnak a tanácsok a lakosság életére. A megye mintegy 900 ezer lakosa, a csecsemőket, az öregeket is beleértve — há­rommillió alkalommal kereste fel személyesen a tanácsokat és több mint egymillió lakos írásban igyekezett elintézni ügyeit. Négymillió egyéni, családi, közösségi gondban, el­intéznivalóban osztoztak a ta­nácsok az elmúlt hónapokban. S a fenti szám nem tartalmaz­za azokat az intézkedéseket, amelyeket a tanácsok kezde­ményeztek a lakosság érdeké­ben. A tegnap délelőtti ülésén azt vizsgálta a megyei tanács végrehajtó bizottsága, hogyan, milyen felelősséggel, milyen önállósággal, mennyire köz- megelégedésre végzik felada­tukat az államigazgatás dol­gozói. Mennyire tükrözi mun­kájuk az MSZMP Központi Bizottsága 1971. novemberi ha­tározatának végrehajtását, amely az államigazgatás fej­lesztéséről szólt, mennyire valósították meg az Elnöki Tanács határozatát a jogalkal­mazás jogpolitikai irányelvei­ről. Megállapították: a tanácsok munkáját segíti a pártszerve­A végrehajtó bizottság úgy értékelte, hqgy korszerűbbe, tartalmasabbá vált a tanácsok tevékenysége, kevesebb testü­leti ülést tartanak, de azokon fontos kérdésekről határoznak, hatékonyabb a munkájuk, tar­talmasabbá, színvonalasabbá vált az ügyintézés. A megyei szakigazgatási szervek, a já­rási hivatalok többször beszá­moltatják az alsóbb szintű szervezeteket, gyakorta elem­zik a különböző intézkedések hatását, segítenek az egységes állásfoglalás kialakításában. Az eddigi tapasztalatok sze­rint a felügyeleti vizsgálatok új rendje, az új módszerek be­vezetése könnyebbé tette a hi­bák feltárását, a szükséges intézkedések, döntések meg­hozatalát. Szélesedett a vizsgá­latban részt vevők köre, rend­szeressé vált a hibák feltárá­sát követő utóvizsgálat, a hi­bák kijavításának ellenőrzése. Eredmény az is, hogy nőtt a lakosság részvétele az állam- igazgatási munkában. A kü­lönböző bizottságokban nem­zetek. következetes irányító, értékelő, ellenőrző tevékeny­sége. A különböző szintű pártszervezetek, pártbizottsá­gok rendszeresen foglalkoznak az államigazgatási, a hatósági munka értékelésével. Sokszor önálló napirendként tárgyal­ják üléseiken a lakosságot közvetlenül érintő feladatokat, így a többi között a közös ta­nácsok munkájának tapaszta­latait, a szövetkezetek állami felügyeletét, a lakosság ügyei­nek intézését. Az új tanácstör­vény, a tanácsok önállóságá­nak bővítése, a hatáskörök leadása arra ösztönözte a me­gyei tanácsot is, hogy a koráb­binál is nagyobb figyelmet szenteljen az irányító, a fel­ügyeleti, az ellenőrzési mun­kára, a szervezeti, a személyi és a szakmai feltételek megte­remtésére. A hatáskörök leadásával megvalósult az a régi jogos kívánság: ott intézzék a dol­gozók ügyeit, ahol azok felve­tődnek. Ennek következménye az, hogy az ügyiratforgalom­nak mintegy 63 százaléka a községekbe tevődött át. Vala­mennyi városban és számos nagyközségben ügyfélszolgálati irodák működnek, gondoskod­nak a tömegesen előforduló ügyek gyors intézéséről, az ügyfelek tájékoztatásáról. csak a választott testületek képviselői vesznek részt, ha­nem olyan köztiszteletben álló személyek is, akik nem tagjai a tanácsnak. Az ellenőrzések során is biztosítják a társadal- ■ mi kontrollt A falugyűlése­ken, a tanácstagi beszámoló­kon, a jelölőgyűléseken a ko­rábbinál több közérdekű beje­lentés hangzik el, usvanakkor csökken a hatósági döntések­kel kapcsolatos panaszok szá­ma. Kevesebb fellebbezés ke­rül a felsőbb hatóságok elé, így például megcsappant az ilyen témájú bírósági kerese­tek száma. A végrehajtó bizottságok titkárai felkészülten, megfe­lelő szakértelemmel végzik munkájukat. Politikai érettsé­gükön, ügyszeretetükön is múlott, hogy javult az állam- igazgatási munka színvonala, kevés kivételtől eltekintve biztosított a törvényesség, a jogszabályoknak megfelelő ügyintézés, s a lakosság több­nyire elégedett a hatósági munkával. a lakosság igénye a tanácsok­kal szemben. Valamennyi .já­rás közül itt a legnagyobb az ügyiratforgalom, s itt a leg­több a harminc napon túl in­tézett ügyek száma is. Amíg másutt csupán 2,2—10 száza­lék ,az elmaradt ügyintézés, addig a budai járásban 20 százalék. Sok gondot okoz még az' ügyintézők magatartása, hang­vétele a lakossággal szemben. Nem minden apparátusbeli tisztségviselő értette meg: ö van a lakosságért és nem for­dítva. Olykor lekezelő, fenn- sőbbséges, türelmetlen, kiok­tató az ügyintézők magatartá­sa, s ez akkor sem indokolt, ha valóban sok is a munká­juk. A tanács végrehajtó bizott­sága megvizsgálta az ügyin­tézés gyorsaságát. Vácott, a monori, a nagykátai, a dabasi járás községeiben közmegelé­gedésre gyorsan, hathatósan intézkednek, ugyanakkor ja­vítani kell a munkán a bu­dai, a ráckevei, a szentendrei járásokban, valamint Cegléd városában. Tíztagú kollégium A végrehajtó bizottság ösz- szességében eredményesnek értékelte a tanácsok hatósági, államigazgatási tevékenysé­gét. Mint mondották, korsze­rűbbé, színvonalasabbá, gyor­sabbá vált az ügyintézés, a ta­nácsok jól élnek önállóságuk­kal és a hibák ellenére is joggal érezhet bizalmat a la­kosság a takácsok iránt. Á tanácsok és a lakosság közvetlen érintkezése, az ügy­iratok intézése fontos politi­kai feladat, éppen ezért a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága az államigazgatási és a hatósági munka tapasztala­tait a legközelebbi tanácsülés elé terjeszti, hogy a megye legmagasabb tanácstestülete határozza meg a további ten­nivalókat: mi szükséges ah­hoz, hogy még erősebbé, har- monikusabbá váljon a taná­csok és a lakosság kapcsolata. A hatósági munkában je­lentkező folyamatok fokozot­tabb figyelemmel kiséréséért, az ügyintézés egységesítésé­nek elősegítéséért a végrehaj­tó bizottság a vb-titkár ta­nácsadó szerveként, az appa­rátusban dolgozó gyakorlati szakemberekből tíztagú ható­sági kollégiumot hívott életre. A kollégium jövő év január­jától működik majd. A lakosság közvetlen részvétele a hatósági munkában ' Ne legyenek türelmetlenek A tanácsok hatósági mun­káját méltán értékelte a vég­rehajtó bizottság pozitiven, akkor is, ha közben számos hibára felhívta a figyelmet. A községi tanácsapparátus, az önállóság növekedésének hatására, különösen túlter­helt. Egy-egy községi tanács­ra évente mintegy kétezer ügyirat elintézése vár. Ugyan­akkor az alsóbb szintű taná­csokban egyes dolgozók szak- képzettsége sok kívánnivalót hagy maga után. Akadályozza a folyamatos és a színvonalas, tevékenységet a nagy fluktuá­ció. Amíg egy új tisztségvi­selő megismerkedik a helyi viszonyokkal, tapasztalatokat szerez a munkában, hosszú idő telik el. Különösen bonyo­lítja a helyzetet az, hogy sok új jogszabály lát napvilágot, olykor nagy a túlszabályozott­ság, sok a módosító rendelke­zés. Előfordul az is, hogy ér­vénybe lép egy jogszabály (ilyen volt szeptemberben az illetékkiszabás módosítása) és a községekhez csak több he­tes késéssel jut el az intézke­dés. Nehézkes többek között az építéshatósági feladatok ellá­tása. Nincsenek biztosítva a személyi feltételek. Sok tele­pülés arculata jelenleg ala­kul, a feladatok olykor kam­pányszerűen jelentkeznek, s az építésre vonatkozó jogsza­bályokat gyakorta módosít­ják, nehéz eligazodni közöt­tük. Olykor gátolja a munkát az, hogy az államigazgatási és a pénzügyi szervek intézkedé­sei között nincs teljes össz­hang. Az árellenőrzés nagyon fontos hatósági feladat, de kevés az ellenőr, kevés a szakképzett tisztségviselő. Kü­lön említették a budai járás gondjait, ahol az átlaghoz vi­szonyítva még nagyobb ará­nyú a fluktuáció, miközben épp ezen a területen fokozott Egy városban, nyolc községben választanak A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága időszakos vá­lasztást tűzött ki a következő hó 9-re, hogy a megüresedett helyekre új tanácstagokat vá­lasszon a lakosság. Időszakos választást tartanak Nagykörös városban, Ácsa, Csömör, Gom­ba, Manor, Pánd, Pilis, Püs­pökhatvan és Szód községek­ben. S. Á. A ceglédi határban A ceglédi Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet földjein az őszi mélyszántásból már csak 150 hold van hátra és a hét folyamán ezzel is végeznek az erőgépek. Koppány György felvétele Ergonómiai ankét A létesítménytervezés ergo­nómiája címmel rendezett szerdán ankétet a KGM Ter­vező Irodája és Ergonómiai Bizottsága. Mártonfi Rudolf, a bizottság vezetője bevezető előadásában többek között arról szólt, hogy ma már nemcsak a pszicholó­gusok, orvosok, fizikusok fog­lalkoznak behatóan az ember­rel kapcsolatos tudomány­ágakkal, hanem a mérnökök­nek is figyelembe kell ven­niük egy-egy gyár és üzem konkrét tervezésénél azokat a körülményeket, amelyek a munkásokra hatnak. A bizottság munkáját ele­mezve elmondta, hogy a KGM Ergonómiai Bizottsága az or­szágban az első ilyen jellegű összefogó tervező szervként alakult tíz évvel ezelőtt. Azóta számos területet meg­vizsgáltak az ergonómia té­makörében, például a nők helyzetét a termelésben, a bal­esetek vagy éppen a hiányzá­sok körülményeit. Javaslataik­kal hozzájárultak a miniszté­riumok, vállalatok döntéseihez. Mostanában sok szó esik a környezetvédelemről is. Az Ergonómiai Bizottság a napok­ban tárgyalt az illetékesekkel arról, hogy egy-egy nagyobb kohászati vagy acélgyártó üzem építésénél, tervezésénél a beruházási költségek 15—20 százalékát por- és füstlevá­lasztó berendezéseiére kell for­dítani. A bizottság terveket javasol és dolgoz ki a vállala­tok részére a szennyezettség csökkentésére. Például az 1974-ben átadásra kerülő cin- kotai BKV javítótelepre már kidolgozták a légtechnikai be­rendezések terveit, így a mun­kások a korábbinál jóval tisz­tább, egészségesebb környezet­ben dolgozhatnak majd. Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy Mód Aladár elvtárs, pártunk és a magyar forradalmi munkásmozgalom régi, ki­emelkedő harcosa, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagja, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanszékvezető tanára, á történettudományok doktora november 21-én haj­nalban, hosszú időn át tartó súlyos betegség következtében elhunyt. Mód Aladár elvtárs temetése november 26-án (hétfőn) délután fél 2 órakor lesz, a Mező Imre úti temető munkás- mozgalmi panteonjában. Elhunyt elvtársunk munkatársai, elvtársai, tanítványai, barátai és tisztelői egy órától róhatják le kegyeletüket a ra­vatalnál. Budapest, 1973. november 21-én a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága a Hazafias Népfront Országos Tanácsa az Eötvös Loránd Tudományegyetem Védik a fogyasztói, segítik a kereskedelmet Szakszervezeti társadalmi ellenőrök tapasztalatcseréje A, Szakszervezetek Országos Tanácsának határozatait az elmúlt években a mozgalom vezető testületéinek feladatává tették, hogy fokozottan törőd­jenek a fogyasztók érdekeinek védelmével, E munka ered­ményeiről tárgyaltak tegnap a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa által szervezett ta­pasztalatcserén mintegy százan a megyei szakszervezeti, tár­sadalmi ellenőrök képviselői, a szakmaközi bizottságok tit­kárai és az érintett vállalatok vezetői. A tanácskozáson részt vett Gabányi Lajos, az MSZMP Pest megyei Bizott­ságának osztályvezetője, dr. Dobi Ferenc, az SZMT vezető titkára, Godó János, az SZMT titkára, Vörös Lajos, a Pest megyei Kereskedelmi Felügye­lőség vezetője, valamint Sáska Sándor, a SZOT munkatársa. A vitaindító beszámolót Godó János, az SZMT titkára tartotta. Elmondotta, hogy 1966-ban 125 ellenőr tevékeny­kedett, számuk az elmúlt 7 év alatt 450 főre nőtt. A múlt esztendőben pedig csaknem 2000 alkalommal végeztek el­lenőrzést. Az ellenőrzések tapasztala­tai szerint egyes nagyközsé­gekben nem szabályozzák a piacok rendjét, önkiszolgáló üzletekben forgalmas időben kevés a pénztáros, vannak TÜZÉP-teiepek, ahol az el­adók áruismerete hiányos. A szakszervezeti társadalmi ellenőrök a visszásságok szá­mának csökkentésén munkál­kodnak. Nemcsak a fogyasztók érdekeit védik, hanem a keres­kedelmet is segítik. A váci járás munkájáról többször is elismerőleg em­lékeztek meg. Ankétjaik, áru­bemutatóik rendszeresek, ki­tűnő a szakmaközi bizottság, a járási hivatal, a tanácsok és a kereskedelmi vállalatok együttműködése. Hasonló van kialakulóban Gödöllő és Ceg­léd városokban is. A 91 tagot számláló váci ellenőri gárda minden tekin­tetben példaképnek tekinthe­tő. A csoportot szakosították, vagyis vannak élelmiszerbol­tokkal, vendéglátóssal és ál­talános témákkal foglalkozók. A beszámoló bírálta, hogy a gödöllői, a ráckevei, a bu­dai járás területén levő ta­nácsoktól, továbbá a Pest me­gyei Vendéglátó Vállalattól, a Cegléd és Környéke Kiske­reskedelmi Vállalattól, a Dél­pesti Vendéglátó Vállalattól és az ÁFÉSZ-ek többségétől nem válaszolnak az ellenőr­zések megállapításaira. Korreferátumot Vörös La­jos, a Pest megyei Kereske­delmi Felügyelőség vezetője tartott. Elmondotta, hogy a megyében levő mintegy 5 ezer kereskedelmi egységet mindössze 10 hivatásos köz­ponti és 40 vállalati revizor ellenőrzi, ezért különösen fon­tos a szakszervezeti ellenőrök tevékenysége. Az ellenőrzé­seknél azonban figyelembe kell venni a becsületes ke­reskedők nehézségeit is, a 8 óránál hosszabb munkaidőt, a szervezetet, idegeket fárasztó munkát. Nem lehet például az áruk minőségi hibáiért minden esetben a kereskedel­met okolni, A felszólalók közül többen elmondották, hogy munkájuk során gyakran találkoznak idegenkedéssel, A nagykő­rösi csoport vezetője, Tihanyi Lajos viszont elmondotta, hogy náluk nagyon jó a ta­nács és ellenőreik együttmű­ködése. A konzervgyár bejá­rata melletti ÁBC-áruház ve­zetője például nem engedte meg az ellenőrzést. A tanács példát statuált, egy nap sem telt, és a makacs boltvezetőt 1000 forintra megbüntette. Mások arról számoltak be, hogy üzemeikben — az Ikladi Ipari Műszer Gyárban, a For- téberi — a szakszervezeti tár­sadalmi ellenőröket erkölcsi­leg és anyagilag egyaránt megbecsülik. A tanácskozáson Gabányi Lajos is felszólalt Számos ta­pasztalat mutatja — mondotta a többi között —, hogy lelkes és odaadó emberek dolgoznak a Pest megyei kereskedelem­ben. A továbbfejlődés érdeké­ben azonban szükség van a társadalmi ellenőrzés bővítésé­re is, hiszen a bizalom és az ellenőrzés nem egymásnak el­lentmondó fogalom. Jobban meg kell tehát becsülni a tár­sadalmi aktivistákat. Sáska Sándor, a SZOT mun­katársa elmondotta, hogy az egész országból tömegesen ér­kező információkat felhasznál­ják az árak képzéséhez, az el­látás fejlesztéséhez. Bejelen­tette, hogy a SZOT tematikát készít az ellenőrök oktatásá­nak egységesítésére. Kidolgoz­zák erkölcsi megbecsülésük rendszerét, az igazságügyi szerveket pedig felkérik a fo­kozottabb védettségüket bizto­sító rendelet kidolgozására. A felszólalásokra Godó Já­nos válaszolt majd Dobi Fe­renc a SZOT elnökségének tagja, az SZMT vezető titkára kitüntetéseket és jutalmakat adott át a legkiválóbb szak- szervezeti- kereskedelmi- . tár­sadalmi ellenőröknek. Több éves áldozatos kiváló tevé­kenységéért a „Szakszervezeti munkáért” kitüntető jelvény arany fokozatát. Still Róbert (váci Forte Gyár), Vörös Lajos, (a Pest megyei Kereskedelmi Felügye­lőség vezetője), ezüst fokozatát, Horváth Jánosné (Ipari Mű­szergyár), Major Gyula (Cse­pel Autógyár) kapta. Bakó Kálmán (Kohászati Gyárépítő Vállalat, Tápiósze- le), Budai István (Közúti Gép­ellátó Vállalat ceglédi gyár­egysége), Csáfor Imre (Váci Kötöttárugyár), Nagy Sándor, (Nagykőrösi Konzervgyár), Szőke István (SZIMFI) a Szak- szervezetek Országos Tanácsa dicsérő oklevelét vette át. P. V. í f i Mód Aladár 1908. augusztus 20-án született a Vas megyei Kalakó faluban, szegénypa­raszti családból. Budapesten végezte egyetemi tanulmá­nyait, s magyar—latin szakos tanári diplomát szerzett. Az il­legális kommunista mozgalom­ba már egyetemi évei, alatt be­kapcsolódott. 1932. óta volt a Kommunisták Magyarországi Pártjának tagja. Főleg elméleti, irodalmi, történészi tevékenységet foly­tatott. A Gondolat, majd a Szabad Szó és a Népszava munkatársaként jelentős sze­repet játszott a párt népfront- politiikájának elméleti megala­pozásában és népszerűsítésé­ben. Az illegalitás idején 1932-ben letartóztatták és négy hónapon át tartották fogházban, majd 1943-ban ismét négy hónapot töltött börtönben. 1944. végén az újpesti partizáncsoport ösz- szekötőjeként tevékenykedett. A felszabadulás után 1945— 46-ban a Szabad Nép munka­társa, majd 1946-tól 1953-ig a Társadalmi Szemle felelős szerkesztője volt. 1950—1954 között' a Magyar Dolgozók Pártja agitációsés propaganda­osztályának helyettes vezető­jeként a köznevelési csoportot vezette. Jelentős a közművelődés érdekében kifejtett társadal­mi tevékenysége is. 1954 és 1961 között a TIT főtitkára, később ügyvezető elnökségé­nek / tagja volt. Haláláig tag­ja volt a Hazafias Népfront Országos Tanácsának. A nép­frontban főleg az elméleti munkaközösség elnökeként fejtett ki értékes tevékenysé­get. Tudományos munkásságát több ismert történelmi és ideológiai könyve, sok tanul­mánya és cikke fémjelzi. Az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem tudományos szocia­lizmus tanszékének vezetője­ként időt és fáradtságot nem kímélve foglalkozott az ifjúság szocialista szellemű nevelésé­vel. A tudós történész, a tör­ténettudományok doktora nagy felelősségtudattal készí­tette fel az ifjú történész­nemzedéket feladataira. Mód Aladár 1945-től 1951-ig képviselő volt. Sokoldalú ér­deméit a , Szabadság Érdem­rend ezüst fokozatával, a Munka Érdemrenddel és a Szocialista Hazáért Érdem­renddel ismerték el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom