Pest Megyi Hírlap, 1973. november (17. évfolyam, 264-280. szám)

1973-11-20 / 271. szám

v .A P«£ S.T ;M í G YE t . H I R LAP KÜLONK IÁD Á S A ír XV. ÉVFOLYAM, 271. SZÁM 1973. NOVEMBER 20., KEDD A PEVDI monori konfekcióüzemében További hárommillió forintos bevételre számítanak az év végéig Női szoknyák az NSIK-ba — Szovjet exportra is dolgoznak Elkészültek a szociális létesítmények A Pest megyei Vegyi és Divatcikkipari Vállalat egyik legjobban működő részlege a monori konfekcióüzem. Do- bossy Lászlóné üzemvezető el­mondotta, hogy eredményesen zárták a háromnegyed évet. Szeptember végéig 9 mil­lió forintos termelési ér­téket produkáltak, ami 100 százalékos teljesítésnek felel meg. Az utolsó negyedévben továb­bi 3 millió forintos bevételre számítanak, így várhatóan az év végi eredmény 12 millió forint lesz. Az idén ismét jelentős ex­portmegrendelést kaptak a Szovjetunióból és az NSZK- ból. A szocialista országba fe­hér csipkeblúzokat készítenek, több ezret. Évekkel előbb már készítettek az NSZK-ba női szoknyákat nagyobb tételben, az idén több mint 150 ezerre érkezett megren­delés; a szoknyákat a monori üzem bérmunká­ban készíti a nyugatnémet vállalatnak. Kétmillió forintos költséggel a régi üzemépületből szociális helyiségeket alakítottak ki: ott kapnak maid helyet a für­dőik és mosdók, az öltözők, a WC-csoportok, s ott lesz a klubszoba, ott lesznek a rak­tárhelyiségek is. A Prométheus Tüzeléstech­nikai Vállalat a kazán körül nem talált valamit rendben, ezért késik az új létesítmény átadása. A hiba kijavítása fo­lyamatban van, előrelátható­lag még ebben az évben a dolgozók rendelkezésére áll majd az épület. Számottevően emelkedett a bérszínvonal is a mo- nori üzemben: a dolgozók átlagkeresete eléri a 2 ezer forintot. Jelentős segítséget nyújtot­tak a Jászai Mari téri óvoda építéséhez, egynapi bérüket ajánlva fel a célra. Az Egyetértés szocialista bri­gád bronz-, a Május 1. és a PALY ASZELI JEGYZET Elfújta a szél a hazai győzelmeket Csak ötszázan voltak kíván­csiak a Monor—Pomáz megye­bajnoki labdarúgó-mérkőzésre vasárnap: a korai kezdés és a hideg, csípős szél visszatartotta a nézőket a huzatos monori pályától. Azok jártak jól, akilk nem látták az enerváltan, ötlet nél­kül játszó monoriak játékát. A hazai csapat a szél segítségé­vel kezdte a játékot. A 2. perc­ben Zakó lövése fölé szállt. Az 5. percben nemcsak a hidegtől dermedtek meg a nézők, ha­nem a pomáziak hideg zu­hanyként jött góljától is. A 25. percben Bajkai ugyan egyenlí­tett, de nemsokára ismét a vendégcsapat szerezte meg a vezetést. Szünet után sem javult a hazaiak játéka, a szél ellen is a vendégek támadtak többet és veszélyesebben. A 65. percben Szabó húszméteres lövését a vendég kapus szögletre men­tette. Tíz perccel később Baj­kai egyenlített. A fázós szur­kolók már kezdtek felmele­gedni, de arra csak rövid ide­jük volt, mert a 75. percben ismét a vendégcsapat szerezte meg a vezetést, amit a mérkő­zés végéig, igen okos játékkal meg is tudott tartani: így alakult ki a 3:2-es végered­mény. Párnáz ifi—Monor ifi 3:0. Maglód nyerte a járást rangúiét Amilyen rosszul indult az őszi szezon a maglódiak szá­mára, olyan jól folytatódott vasárnap, amikor a szomszéd­vár Üllő csapatát sikerült le­győzniük, 2:1 arányban, he­lyenként stílusos, korszerű já­tékkal. Az üllőiek sem vallot­tak szégyent, mivel az elmúlt hetekben látottnál sokkal jobban, nagyobb lelkesedéssel játszottak. Aranyosi játékvezető minta­szerűen, hiba nélkül bírásko­dott. Területi labdarúgó mérkőzések ŰRI—GYÜMRÖ 2:1 (2:1) Űri, kétszáz néző, vezette: Nagy S. (részrehajlóan, döntő hibákkal). Mindkét csapat tartalékosán állt fel. Az úriban Borbás ka­pus eltiltás miatt nem játszha­tott, míg a gyömrőiből TóthJ. hiányzott. Hazai rohamok vezették be a mérkőzést, s már a 15. perc­ben zörgött a gyömrői háló, 1:0. A 23. percben növelte elő­nyét az úri csapat. Fitost aka­dályozták a labda elrúgásában. e szabálytalanságot azonban a nagyon gyengén bíráskodó Nagy S. nem torolta meg. A gyömrői középhátvéd rekla­mált, s a óíró a 16-oson belül­ről ítélt a hazaiak javára köz­vetett szabadrúgást. A legurítás után a labda ismét a hálóban kötött ki, 2:0. Bár a pályán sportszerűen küzdöttek a játékosok, a néző­téren kissé felborzolóc’t'tk a kedélyek. A 28. percben Kiss J. közelről szépített, 2:1. A második félidőben először Greznár talált a hálóba, de Jó­zsef partjelző beintésére, a bíró szabadrúgást ítélt a hazaiak javára. (Szó sem lehetett les­ről!) Fitos (Gyömrő) rekla­mált, és a bíró kiállította őt. Kiss A. szépen ugrott ki, biztosan lőtt a jobb alsó sa­rokba, de a most már egyre részrehajlóbban bíráskodó Nagy ezt sem adta meg. Már a hazai közönség köré­ben is derültséget qkozott a já­tékvezető ténykedése. Sportszerű mérkőzést vívott a két csapat. A légkört azon­ban Nagy S. játékvezető meg­lehetősen elrontotta. TÄPI0SZELE—PÉTERI 5:0 Csak azok számára meglepe­tés ez az eredmény, akik nem átták a mérkőzést. A hazai csapat még nagyobb arányban is győzhetett volna. (v.—g.) Béke brigád zöldkoszorús címmel rendelkezik. A dolgo­zók zöme a törzsgárdához tar­tozik, ezért november 7-én nyolc 15 évet, harminc 10 évet és hat 5 évet elismerő törzsgárdajelvényt osztottak ki, jutalommal. Kisvári Imréné és Melik Lászlóné kiváló dolgozó lett. Gér József Gyömrő Negyedik orvosi rendelő Gyomron népesek voltak az eddig lezajlott tanácstagi be­számolók, melyek csaknem mindegyikén szóvá tették, hogy kevés a három körzeti orvos a 12 ezer lélekszámú községben. A helyi tanács már intézke­dett: jövőre megépül a negye­dik orvosi rendelő a József Attila utcában. MŰSOR MOZIK Gyömrő: A lovag végakara­ta. Maglód: A fekete farmer. Mende: A fogoly ítéletre vár. Monor: Álom, luxuskivitelben. Pilis: A siker lovagjai, üllő: Az utolsó mozielőadás. Vecsés: A sziklabarlang titka. MŰVELŐDÉSI OTTHON Monoron, 18 órakor: Láttam, hallottam, olvastam — aktuá­lis politikai beszámoló; 18.30- kor: La tin-Amerika ma, elő­adó: Földesi István, a járási pártbizottság osztályvezetője. Ül a tanyai kollégiumhoz A Pest megyei Tanács Üt- és Hídépítő Vállalata elkészí­tette a Vasad központját és a tanyai kollégiumot összekötő új, másfél kilométer hosszú, szilárd burkolatú bekötő utat, mely 2 és fél millió forintba került. Mutnéfalvy Adorján felvétele Blz'aió eredmények Igazgatósági ülést tartott a TÖM Öivenmilliós termelési érték JEGYZET Mi van a másik Mi is írtunk róla, meg­tárgyalták már hivatalos és arra illetékes szervek is, hányszor és hány he­lyen, határozatokat hoztak, felszólításokat fogalmaztak, mindenki megtette a ma­gáét, csak a zsemlye, az az icike, picike nem változott, azaz vizsgálatok idején, be­mutatók és kiállítások al­kalmával meghízott, de utána újból lefogyott. Hallottunk már magyará­zatot, ilyet is, olyat is. ígé­retekben sem szűkölködtek a sütőipar illetékesei, pél­dául gépi adagolás és egyéb új eljárások bevezetéséi ígérték. Hogy megvalósítottak kö­zülük egyet is? Nem tu­dom. De az bizonyos, a zsemlye nagysága nem vál­tozott. Egy régi anekdota jut az eszembe. „A tejboltosnak feltűnt, hogy a kilós kenyér napról napra kisebb lesz. Több íz­ben is megmérte, majd fel­jelentést tett. — Szokta ön a kenyeret mérni? — kérdezte a bíró a péktől. — Természetesen — vág­ta rá az önérzetesen. — Súlyai vannak? — Azok nincsenek, de a tejesnek, akitől a vajat vá­sárolom, igen. — És kölcsön szokta kér­ni? — Nem, csak az ö kilós vaját teszem a mérleg má­sik serpenyőjébe." Most csak az a kérdés, a sütőipari vállalat üzemei­ben kinek a terméke van a másik serpenyőben? ★ Azzal kezdtem, mindenki megteszi a magáét, csak a sütőipar nem. Módosítanom kell kijelentésemet. A ható­ságok is elfelejtenek vala­mit: azt, hogy büntetniük is lehet, mégpedig személy szerint, akár a vezetőt is. Ugyan hányszor éltek e lehetőséggel? Kovács György Igazgatósági ülést tartott a TÖVÁL, amelyen eleiként Börzsei Gyula főkönyvelő a háromnegyed évi mérlegada­tokat ismertette a megjelen­tekkel. A pénzügyi mérleg az eltelt kilenc hónapban . kedvezően alakult. A vállalat tervét 100,5 százalékra teljesítette, de a százalék az év végéig tovább emelkedhet. Harminchárommillió 151 ezer forint árbevételt értek el szeptember 30-ig, a várható év végi bevétel előreláthatólag további 17 millió forint, ami azt jelenti, hogy a vállalat éle­tében 1973. jelentős esztendő, hiszen ekkora bevételt még egyszer sem produkáltak. Kedvező képet mutat az át­lagkereset is a dolgozók köré­ben. A munkások keresete 13,6, az alkalmazottaké 1,1 szá­zalékkal nőtt, az elmúlt év hasonló időszakához, il­letve a tervhez viszonyít­va. Ami szintén örvendetes: a termelékenység színvonala több mint 33 százalékkal emelkedett. Rónaszéki Ferenc főmérnök a különböző munkákról adott tájékoztatót. Hetvenkilenc he­lyen dolgoztak a vállalat mun­kásai az idén, s az év végéig remélhetőleg teljesíteni tud­nak minden előirányzatot. Oly Dezső, a MÜSZI igazga­tója, a vállalat feladatairól adott tájékoztatót, majd dr. Jánvári Irén jogtanácsos a kollektív szerződés módosítá­sát ismertette. G. J. A monori nagyközségi tanács felhívása A Monori Nagyközségi Ta­nács végrehajtó bizottsága fel­hívja azokat, akik 1963. már­cius 1-től építési engedély nél­kül építkeztek, hogy kötelesek az épületre fennmaradási en­gedély iránti kérelmet be­nyújtani a tanács építési, köz­lekedési és vízügyi csoportjá­hoz. Akik a bejelentést 1973. no­vember 30-ig nem teszik meg, a kedvezménytől elesnek, és eljárás indul ellenük. Nehéz volt egymástól búcsút venniük Vallomások — harminc év után utazni, világot látná kíván­tam. Légióha indultam, sze­rencsém volt, visszatoloncol- tak. Apám, anyám 1946-ban elvesztettem. Voltam minden, most a KERIMPEX gépkocsi- vezetője vagyok. Az öreg iskola udvarán őszülő halántékú férfiak so­rakoztak, mint kisdiák koruk­ban, ezelőtt 30 évvel, amikor ötvennyolc végzős polgárista diák ígéretet tett egymásnak, hogy öt óv múlva találkozik. Amikor elindultak, 1943-at írtunk, és most, 30 év után, újra együtt voltak a hajdani A- és B-osztályok. Negyvenen álltak meghatottan, majd ün­neplőbe öltözött úttörők, kis­diákok sorfala között vonul­tak be az osztályba, s felzú­gott az ötventagú diákkórus, köszöntve az öreg diákokat, akik elfoglalták helyüket a katedrával szemben. diáktársaik, tanáraik emléké­nek egyperces néma gyásszal adóztak, könnyezve. 0 © Cservinka Jenő aranydiplo­más pedagógus, régi iskola- igazgatójuk • így köszöntötte őket: — öregedő szívem teljes melegével, a régi szeretettel vagyok újra köztetek. Büszke vagyok rátok, ipert ti ‘nehéz időkben álltatok helyt... Névsorolvasás következett. Az iskolás „jelen’’-en kívül, néha szomorú jelentés is el­hangzott: 1944-ben, 1945-ben-•> később, a névsorban a i negyedik. Béki Sándor Üllő­ről, dr. Béki Sándor ügyész az • elmúlt évben... Elhunyt Brunner Antal lapozta a megsérgult, öreg osztálynap­lót. — Minden évben megbuk­tam — kezdte beszámolóját. — Pótvizsgák. „Hogy állód meg a helyed az életben, fiam?” aggódott értem a tanárom. Hentesinas lettem. Tovább kell tanulnom, jöttem rá később. Köszönet igazga­tónk apai szigoráért, hogy ösz_ szefogott egy nagy családként ennyi rossz fiút! „Kis Csimpi, tanulj!" Hányszor el kellett mondania ... Nem hiába. Vé­gül is agráregyetemet végez­tem, a cegládbarceli tsz-ben vasvok mérnök. Béki Miklós: — Az Üllői ÁFÉSZ-nál dol­gozom. Elesuklik az üllői Boda Ti­bor hangja a galambősz igaz­gató előtt. A felesége számol be helyette, őszinte kedves­séggel: — Kocsink is volt, három is: gyerekkocsi. Ugyanis három gyerekünk született, a legki­sebb 9 éves, de egy unokánk is van már, 6 éves. így mi öregek is. fiatalok is vagyunk. A Keve ikrek, Gábor és La­jos. Mindketten a Ganz-MÁ- VAG-ban kezdték. Gábor a vecsési Fenróélektrikai Szö­vetkezetben, Lajos azóta is, 30 éve, a Ganz-MÁVAG-ban dol­gozik. Kiszey Tibor: — Tanácsakadémiát végez­tem. Húszéves fiam tengerész­tiszti iskolában tanul. Eméndi Károly: — A Telefongyárban kezd­tem, 30 éve. Ma is ott vagyok művezető. Stabarecz János: — Nagyon rossz fiú vol­tam. Az igazgató úr azt kér­dezte, tanultál? „Igenis”. „Es tudsz is?" „Nem.” „Mi lesz belőled?" Visegrádon, ktsz- ben dolgozom, szép családom van. fiam, lányom és fiú­unokám. Sírtam örömömben, amikor a meghívót megkap­tam, s azóta csak az Iskolá­ról kellett mesélnem a csa­ládnak. Szabó István: — Öröm, hogy újból sike­rült megismernem az iskola­társakat, mert valamit azért változtunk ... Autószerelő lettem, és, ha sok mindent nem is, reumát, azt szerez­tem. Szekér László: — Voltam suszterinas, vil- lamoskalauz, közben tanul­tam, egyetemet végeztem. Most a 43-as Építőipari Vál­lalat gégészeti vezetője va­gyok. Vácott lakom. De nem haladok a korral, mert csak egvsrer nősültem. Varga Rudolf: — Kalandvágyó voltam, o Sorra bontakoztak ki az élettörténeteik, az elmúlt 30 év kudarcai, eredményei. Mumkátemberek, diplomások tettek hitet arról, milyen fon­tos volt az alap, melyet az is­kola adott.' Zentai Gyula: — Bn voltam a névsorban az utolsó, mindig volt időm gondolkodni. Tervstatisztikus vagyok a KISTEXT-ben. Egy fiam, egy lányom van. Portás Lajos MTK-csapatában sak­kozom. Ezután Bognár László állt fel: — Nekem vallanom kelL Drazsnyák tanító urat én csúzliztam meg, véletlenül, de bevallani nem mertem... Bo­csássa meg, kérem. — Mire vitted, fiam? Az a lényeg! — Bölcsész lettem, majd a matematika karra mentem, a rr egyetemre iratkoztam be. Kutatóként dolgozom. Drazsnyák Imre, akinek mosolya megbocsátásról ta­núskodott, sorra kezet fogott diákjaival. Aztán felálltak, mint 30 éve, a tablókészitéskor, s az udva­ron csoportkép készült róluk, majd fehérasztal mellett, késő estig együtt maradtak a ve- cs°si öregdiákok. Nem volt könnyű egymástól búcsút venniük. Fekete Gizella I

Next

/
Oldalképek
Tartalom