Pest Megyi Hírlap, 1973. október (17. évfolyam, 230-247. szám)

1973-10-17 / 243. szám

4 CE»i HEU ‘kMítíop 1973. OKTOBER 17., SZERDA Ezer kötéssel Fiatalok között — Fe/sőgödön Október Pest megyében az ifjú olvasók hónapja. Harminc nap alatt megyeszerte hatvan eseményre kerül sor. Témájukat tekintve különbözőek — szép- irodalmi, ismeretterjesztés, bel- és külpolitika stb. —, de céljuk azonos, az új nemze­déket erős kötéssel a könyvtá­rakhoz kapcsolni. A rendez­vénysorozat fő szervezője — más szervekkel együtt — a Pest megyei Könyvtár. A felsőgödi Ady Endre klub­könyvtárban a napokban négy elsőkötetes költő művével — Kis Annáéval, Döbrentei Kor­néléval, Veress Miklóséval és Kemsei Istvánéval — ismer­kedtek meg az ifjú olvasók. Költeményeiket Szokolay Ottó, a Nemzeti Színház művésze olvasta föl, a versekről, a köl­tőkről, s általában a költészet­ről Horgas Béla költő beszélt, egyúttal ő volt az est házigaz­dája is. A Csiliről beszélnek Ne vágjunk az események elébe, menjünk sorjában. Ko­rábban érkeztem Felsőgödre. Csanda Sándomé könyvtárve­zető éppen egy üres szekrényt állított be a terem sarkába, s a vendégek, az ifjú szerzők munkáit helyezte el benne. Beszélgetés közben megtudom, tőle, hogy Göd nagyközség fel­ső részén 6000 ember lakik, 460 bejegyzett olvasó van, a könyvtár állománya 8000 kö­tet. Az olvasók többsége fiatal, általában iskolás korú, s ennek az az oka, hogy nagyon jó, személyes kapcsolata van a ta­nárokkal, akik küldik tanulói­kat a könyvtárba, örvendetes az is, hogy egyre több szülési szabadságon levő kismama iratkozik be és visz rendszere­sen könyveket. Gyakran elő­fordul hogy gyereküket is hozzák, fölsétálnak a könyv­tárba, tehát összekötik a kelle­mest a hasznossal. Csanda Sándorné egy éve vezeti a könyvtárat, amelynek a helyi­ségei otthont adnak az ének­karnak (a közelmúltban ünne­pelte fennállásának 50. évfor­dulóját), itt található az ifjú­sági klub 80—100 taggal, s itt van az iskola két szakköre. A könyvtár műsorai nagy népszerűségnek örvendenek, mindig telt ház van, s ha a műsor különlegesen jó, akkor hónapokig beszélnek róla. Mint például a tavalyi előadói estről, amelyet az erzsébeti Csili Soós Imre irodalmi színpada tartott. Remek fél­órás összeállításban mutatták be a szibériai népköltészetet. A zene, ének s a vers kimun­kált összhangja, az előadók pontossága máig emlékezetes. CEGLÉD, Szabadság OKTOBER 18-TOL OKTOBER 24-IG 18 — 24: Kis nagy ember* CEGLÉD. Kamara NAGYKÖRÖS GÖDÖLLŐ SZENTENDRE, ABONY BUDAÖRS DUNAKESZI, Vörös Csillag DUNAHARASZTI ÉRD FÓT GYAL KISTARCSA MONOR NAGYKATA PILIS­VOROSVAR POMAZ RÁCKEVE SZIGET­SZENTMIKLÖS VECSÉS 18 — 21: A császár parancsára 22 — 24: Huszárkisasszony 18 — 21: Chato földje* 21: első előadás: A Nagy medve fiai 22: Érintés** 23 — 24: Tűzoltó utca 25. 18 — 21: Nincs idő 22 — 24: Álom luxuskivitelben 18—21: Alom luxuskivitelben 22—24: Nincs idő 18: Felszállási engedélyt kérek 19 — 21: Tűzoltó utca 25. 22 — 24: Hárman a kincs nyomában ÉJSZAKAI ELÖADAS 20: Flórián kapitány I—n. 18 — 21: Fedőneve: Jégmadár 20 — 21: első előadás: A félbeszakadt vallatás 22 — 24: Ion kapitány nyila 18 — 21: János vitéz 22 — 24: Szent Teréz és az ördögök ÉJSZAKAI ELÖADAS 20: Charly 18 — 21: Bob herceg 22 — 23: Felszállási engedélyt kérek 18: Emberrablás magyar módra 20 — 22: A lángoló tenger 24 — 25: Ványa bácsi 18: A betyárkapitány kincse 19 — 21: Az Androméda törzs 22 — 23: Fel a fejjel 18: Lányszöktetés apai áldással 19 — 20: Szegény gazdagok 21—22: A magányos farkaskutya 18: Harminckét nevem volt 19 — 21: Ion kapitány nyila 22 — 23: Fedőneve: Jégmadár 18—19: Farkasvér 20 — 21: Hárman a kincs nyomában 22 — 24: Betörés ÉJSZAKAI ELÖADAS 20: Lány a pisztollyal 18—19: A tigris* 20 — 21: Csajkovszkij I—n. 22 — 24: Aiknek van egy unokatestvére Bronxban 19 — 21: West Side Story I—n. 22 — 24: A leszámolás napja 18 — 19: Sacco és Vanzetti 20 — 21: Felszállási engedélyt kérek 22 — 23: Fehér farkasok 19 — 20: Ordasok között 21—22: Rákóczi hadnagya 23 — 24: A megalkuvó* 18 — 21: Betörés 22 — 23: Ordasok között 18 — 21 : Lázadás a buszon 22 — 24: A Nagy medve fiai ÉJSZAKAI ELÖADAS 20* A nő hétszer* •Csak 16 éven felülieknek! ••Csak 18 éven felülieknek! Jó szórakozást kíván a PEST MEGYEI MOZIÜZEMI VÁLLALAT Ilyen s ehhez hasonló sikerű műsorral a háta mögött, érthe­tő Csanda Sándorné izgatott­sága, vajon könyvtárának törzsközönsége hogyan fogad­ja a számukra ismeretlen négy fiatal költőt és verseiket. Utitársnak szegődve Közben a másik helyiségben már gyülekeznek az est rész­vevői, .áthallatszik a beszélge­tés zaja, s az iskolások derűs kacagása. Megérkeznek a ven­dégek is. A négy fiatal költő közül csak egy — Kemsei Ist­ván — van itt, a többieket köl­teményeik képviselik. Hirtelen kialszik a villany, de mire gyertyákat, lámpákat szereznek, hirtelen kivilágo­sodnak az égők. Ez a derűs epizód rendkívül közvetlen, bensőséges hangulatot teremt. Kezdődhet az író-olvasó ta­lálkozó. Horgas Béla üdvözli a ven­dégeit, akik — néhány idősebb férfi kivételével — fiatalok, iskolások, hetedikesek, nyolca­dikosok — tanáraikkal. Majd a költészetről beszél, oldott ter­mészetességgel. Ügy világítja meg a szó művészetét, hogy az életkortól függetlenül minden­ki számára érthető legyen. Szövegét személyes tapasztala­taival, költői és olvasói élmé­nyeivel illusztrálja. És követ­keznek a versek, Szokolay Ot­tó szépen, kulturáltan olvas föl. Majd újra Horgas Béla magyaráz, most már a versek ismeretében. A vers — élmény A közönség szívesen fogad­ja, örömmel szegődik útitárs- nak a fiatal költők szellemi kalandjához. Főleg Kis Anna kristálytisztaságú, népmeséi ih- letettségű versei tetszenek a hallgatóságnak és Döbrentei Kornél nagy erejű képei, távoli képzettársításai, melyek érzé­keltetik a fiatal alkotó gondol­kodásának nemességét, érzel­meinek gazdagságát. Ez az esemény újra bebizo­nyította: a fiatal nemzedék al­kotásait szívesen és érdeklő­déssel fogadja a közönség, s számukra ez maradandó él­mény. Ács Jenő Az Irodalmi Színpad tervei „Kihelyezett tagozat” Vácott ELŐADÁSOK PEST MEGYEBEN Ügy látszik, a színházak tá­jékán divatba jöttek a rend­hagyó, formabontó sajtótájé­koztatók. A Bartók Színházban nemrégiben előadásrészletek­kel, évadkeresztmetszettel il­lusztrálták az igazgató prog­ramismertető szavait. Tegnap délután az Irodalmi Színpad rendezett szokatlan sajtótájé­koztatót a Művészeti Dolgozók Szakszervezetének Gorkij fa­sori székházában. Ebben az volt a különös, hogy egyben társulati ülés is volt. Keres Emil, az Irodalmi Színpad új igazgatója ugyanis nemcsak az újságírókat, hanem az évadban először összehívott munkatár­sait, írókat, költőket, színésze­ket is ez alkalommal tájékoz­tatta terveiről, elképzeléseiről. Egy művelődési ház, két presszó Az Irodalmi Színpadnak ugyanis — mint közismert — nincs állandó társulata. Tag­jai — elméletileg az ország összes színházából — egy-egy produkcióra szerződött művé­szek, akiknek alig van alkal­muk együttesen találkozni. De pillanatnyilag nincs a színpad­nak állandó színháza sem. Nagymező utcai otthonukat ta­tarozzák. Ebben az évadban a Láng Gépgyár Rozsnyai utcai művelődési házában tartják előadásaikat. Ezenkívül két irodalmi presszót működtet­nek: Budán a Korona cukrász­dában — itt előadóesteket és idegen nyelvű irodalmi műso­rokat terveznek — és Pestlő- rincen a Fórum cukrászdában, ahol fiatal alkotók közreműkö­désével Forrás-esteket rendez­nek. Gazdag program Az új.évadban a ,Láng Gép­gyár művelődési házában mű­soron tartják eddigi-"legjobb produkcióikat. A közelebbi és távolabbi terveket ismertetve — a végleges műsorterv még nem alakult ki — Keres Emil elmondotta, hogy többek kö­zött Ady, József Attila és Vá­ci Mihály esteket terveznek. Decemberig — emlékezve a főváros centenáriumára — Mosolygó Budapest címmel vidám összeállítást mutatnak be. Szó van egy izmussorozat előadásáról, valamint fiatal al­kotók estjéről és Szomszédo­lás címmel cseh és szlovák írók bemutatásáról. Továbbra is rendeznek aktuális emlék­műsorokat és megemlékezése­ket Legújabb ilyen összeállí­tásuknak, amelyet a chilei tra­gédia ihletett, éppen ma, szer­dán lesz a szakmai bemutató­ja. A távolabbi tervekről szólva Keres Emil elmondotta, hogy foglalkoznak olyan irodalmi alkotásoknak pódiumi megje­lenítésével, amelyeknek drá­mai fogantatása vitathatatlan, de ilyen vagy olyan okok mi­att eddig nem kaptak színpa­dot. Sőt olyan drámai alkotá­sokat is szeretnének intim színpadi környezetben közön­ség elé állítani, amelyeknek eddigi előadásai monumentális hatásokra törekedtek, mint például Madách Tragédiája és Goethe Faustja. Néhány re­gény előadását is tervezik, többek között Ottlik Géza Is­kola a határon című művét. Ma Monor, holnap Nagymaros Az új évadban igen sok elő­adást tart vidéken a színház. Ebben a programban jelentős helyet kapott Pest megye. Vá­cott például az egész évadban rendszeresen tartanak előadá­sokat, a városban szinte „kihe­lyezett tagozatként” működik az Irodalmi Színpad. A chilei műsort a váci járás több köz­sége kérte; a kérésnek a szín­pad természetesen eleget tesz. A közeli hetekben több Pest megyei helységben láthatja a közönség a színpad előadásait, többek között Pécelen és Szo- bon. Legközelebb azonban ma, szerdán este a monoriak lát­hatják az Irodalmi Színpad tagjainak műsorát: Gordon Zsuzsa, Dóri Virág, Zsolnai Hédi, valamint Rudas László zongoraművész lép a monoriak elé. Holnap, október 18-án, Jancsó Adrianne és Szentpáí Mónika Nagymaroson tart vi­dám irodalmi estet „Bolond az, barátom, aki okos mindég .. címmel irodalmunk humoros alkotásaiból. Ugyanezt az ösz- szeállítást . október 23-án a nagykőrösiek láthatják majd. Ismerkedés a színházi élettel A Magyar Színházművésze­ti Szövetség vendégeként, a budapesti művészeti hetek al­kalmából 16 külföldi színházi szakember látogatott Buda­pestre. A vendégek — szovjet, szlovák, cseh, lengyel, bolgár művészek, színházi rendezők, igazgatók, színészek és opera­énekesek — tanulmányozzák a magyar színházi életet. Egy marsall visszaemlékezései így kezdődött a Gyakran mondják, hogy az emlékiratok, a visszaemléke­zések korát éljük. Valóban nagy számban jelennek meg ilyen munkák, nyilvánvalóan azért, mert az elmúlt jó fél évszázad folyamán olyan ese­mények zajlottak le a törté­nelemben, amelyek nem me­rülhettek, nem merülhetnek feledésbe. Érdemes, sőt szük­séges emlékezni rájuk, tanul­ságaikat vizsgálni. A második világháborút tár­gyaló katonai emlékiratok so­rában érdekes, mondhatnánk regényszerű színfoltot jelent 7. H. Bagramjan marsallnak a Zrínyi Katonai Kiadónál most megjelent, Így kezdődött a háború című könyve. A regényszerűség távolról sem az események kiszínezését, a RAJZOK AZ ASZFALTON Iskolások vetélkedője Alsónétnediben Ahogy bekanyarodott a ko­csi az iskola utcájába, három kislány állta el az úttestet, az egyik még tárcsát is lengetett a kezében. Az emeletes iskola előtt pedig jókora csoport tar- ] kállott az utca közepén, né- i melyik mintha valamit keres- j gélne lehajtott fővel térdelt a földön. — Aszfaltrajzverseny van — magyarázta a tilalomtár­csát tartó leányka. Az lett te­hát az iskolanézésből, hogy az újságíró a versenyben raj­zoló gyerekeket és színes krétáik nyomán keletkezett műveiket tekintette meg nagy érdeklődéssel. Alsónémediben ez alka­lommal rendezték a legelsőt és feltehetően a megye más községeiben sem tartottak ehhez hasonlót, márcsak azért sem, mert faluhelyen ritka az aszfaltozott úttest — mellék­utcában. Zsűriző gyerekek A versenyzők nagy buzga­lommal, de néma csendben al­kotják műveiket. A nézők hangja sem hallatszik, nem zavarják a rajzolókat. Hama­rosan tizenkilenc négyszögön belül tárgyak és alakok ele­venednek meg színesen. Öt óra után néhány perccel Kiss Er­nő festőművész, az iskola rajz­tanára beszünteti a versenyt. Megkezdődik a zsűrizés, a négy első és a négy második díj odaítélése. Pólyák Miklós- né, a szülői munkaközösség el­nöke áll a vizsgálóbizottság élén, de először Kiss Mária, harmadikos kisdobos, aztán Lovas György, nyolcadikos út­törő nyilvánít véleményt és csak utánuk a zsűri felnőtt tagjai, Szántó Erzsébet ifiveze- íő, Oláh Lajos pedagógus, meg Kiss Ernő, a rajztanár. Mind­megannyi szigorú, igazságos bíró, akiknek odaítélik, való­ban megérdemlik a díjakat. Vízfestéket, színes ceruzát, vázlatfüzetet kapnak a nyerte­sek, de vigaszdíjként a többi részvevő is egy-egy ecsetet. A betűvetés megy még nehezen A tarka-barka aszfaltképek fölé mindegyik kis művész fe­hér krétával odarajzolja a ne­vét. Csak a két elsős helyett más, ők még nem ismerik az abc minden betűjét, nem tud­nak írni. Rajzolni annál in­kább. Szlovicsek Imrus az I/B- ből is első díjas lett. Rajza bal felső sarkában sugárzó napko­rong alatt ház áll, amely felé egy pejkó szénásszekeret húz és lent a bal sarokban sár­kányt eregető gyerek képével fejeződik be a zsúfolt kompo­zíció. — Mi akarsz lenni, ha meg­nősz Irmus? — Festőművész — feleli bát­ran, de a diadaltól meghatot­tam Első díjat érdemelt egyik társa, Horváth László IV/A osztályú tanuló, reálisabban kívánja felhasználni jó rajzo­ló és színező készségét. Hatá­rozottan kijelenti: — Szobafestő leszek. Ez a fiúcska vízparton álló sátrat és a kék víztükrön úszó vitorlás csónakot pingált és azt mondja, hogy a kép bala­toni tájat ábrázol. Ám arra a kérdésre, hogy mikor járt a Balatonnál, ez a válasza: „So­ha”. Testvérek a mezőnyben Kiss Adám „A kiskakas gyé­mánt félkrajcárját” rajzolta meg. Szultánt és kakast cső­rében a villogó drágakővel. Mégcsak a hatodik B-be jár, de már választott pályát: kar­tográfus lesz. Bátyja, Kiss Miklós nyolcadikos, tájképpel nyerte meg az első díjat, de még nem választott pályát. — Valamilyen rajzolással összefüggő foglalkozásra gon­dolok — mondja. Két éve Csil­lebércen már nyert első díjat és jutalmul csehszlovákiai utazást. Oszlik a versenyzők és szur­kolók csapata. A rajzok ott maradnak az aszfalton, amíg az eső el nem mossa azokat. Alkotóik meg újabb műveiket ezentúl megint csak papírra festik, rajzolják és legszebb munkáik odakerülnek a többi mellé az isko'°Myosó falára. Szokoly Endre képzelet munkáját jelenti eb­ben az esetben. Bagramjan dokumentumok, a hadiesemé­nyek pontos krónikája alapján vázolja fel a szovjet dél­nyugati front harcainak me­netét a háború első hat hó­napjában. A regényszerűség az olvasó számára a részletek gazdagságában, az előadás sze­mélyességében rejlik. A mar­sall saját emlékeiből, feljegy­zéseiből felidézi azokat a jele­neteket, amelyek emberi ol­dalról, közvetlenül is jellem­zik a nagy küzdelem nehéz helyzeteit, bepillantást nyújt a döntések előkészületébe, ki­alakításába, személyesen jel­lemzi a harcok sok résztvevő­jét, tábornokokat, főtiszteket, tiszteket és katonákat. Az ol­vasó így szinte jelen érzi ma­gát az eseményekben, a külön­böző helyzetek olyan eleven­séggel jelennek meg előtte, mintha maga is részesük lenne. Akiket közvetlen közelről pillanthatunk meg a harcok előkészületei alatt vagy a csa­ták irányítása közben, azok olyan személyiségek, mint Zsukov vagy Tyimosenko mar­sall. Bagramjan jellemzései katonásan rövidek és ponto­sak, éppen ezért nagyon mar­kánsak, karakterisztikusak. Ugyanakkor egy meleg szívű közösségi ember jellemzései, s ez a melegség átjárja a soro­kat. Emberi tulajdonságokat, erényeket villant fel néhány szóban, s e töménységben feledhetetlenek maradnak a felvonultatott arcok. A háborúról sokat olvashat­tunk, de annak kezdeti szaka­száról viszonylag keveset. Itt éppen ezt az időszakot tekint­hetjük át, és láthatjuk belőle azt, hogy ebben az időszakban is milyen emberfeletti helyt­állással küzdött a szovjet had­sereg, amely létszámban és felszereltségben akkor még nem tudta felvenni a versenyt az agresszióra hosszan és ala­posan felkészített fasiszta hadigépezettel. Ennek ellenére minden talpalatnyi földért ke­ményen küzdött. Szemünk előtt bontakozik ki a szovjet hadseregnek a harcok közbeni fejlődése, nem utolsósorban erkölcsi szilárdulása, és tanúi lehetünk az első nagyobb arányú eredményes támadó, bekerítő hadmozdulatának. Ez azonban nem váratlanul kö­vetkezett be, hanem a szívós és az ellenség nagy erőit fel­morzsoló hosszú védelmi har­cokban. Izgalmas olvasmány ez a könyv. N. F.

Next

/
Oldalképek
Tartalom