Pest Megyi Hírlap, 1973. október (17. évfolyam, 230-247. szám)

1973-10-07 / 235. szám

Hétfőn. Megyei népművelők munkaértekezlete A Ceglédi ősz ’73 tudomá­nyos tanácskozásai keretében hétfőn Pest megye népműve­lői látogatnak a városba: meg­tekintik a művelődési intéz­ményeket, majd a Kossuth Művelődési Központban tarta­nak munkaértekezletet. Vöröskeresztes vetélkedő Vöröskeresztes vetélkedőt rendeznek október 25-én a vá­rosi tanács épületében a ceg­lédi KISZ-fiatalok. A szerve­zés már megkezdődött. Az elkövetkező napokban értekezleten tárgyalják meg a városi Vöröskereszt irodájá­ban a versenyfeltételeket és az egyéb tennivalókat. A versenyen előreláthatóan több mint harmincán indul­nak. Október 21-én eldől Ki a legügyesebb autós? ’ Ebben az évben a Magyar Autóklub ceglédi szervezete rendezi meg a „Ki a legügye­sebb autóvezető?” címért folytatott ügyességi autóverse­nyek országos döntőjét. A klub vezetősége elhatározta, hogy a Ceglédi ősz ’73 eseménysoro­zatához kapcsolja ezt a ver­senyt. Az október 21-i országos döntő napján a városba vezető főutak mentén rendezők fo­gadják és irányítják az érke­zőket. Az Autóklub elküldi segélykocsiját az esetleges hi­bák elhárítására. Bányászokból — csőfektetők Árkot húznak a Tiszától a Dunáig Üzemanyagot szállít a vezeték Nagyokat zöttyen a kerék a földből kiálló kukoricatuskó- kon. Mintegy öt kilométernyi bukdácsolás után azonban már fürgébben forog a pedál, s fel­tűnik az óriás markoló a Tör­tei és Kőröstetétlen közti ha­tárban: ott vezet át a Duna és a Tisza közt húzódó olaj­vezeték, amelyet most korsze­rűsítenek. Terv szerint — Honnan, hová visz az út­juk? — kérdeztem a hatalmas A—2 árokáslgép kezelőitől, akik a bemutatkozás után készségesen tájékoztattak a két folyó közötti csőlefektetés munkáiról. — A Mátraalji Szénbányák Ecsédi külf ej tőbrigádjából ala­kult csőfektető részleg 40 ta­gú csoportja kapta feladatul a Százhalombattát Leninváros- sal összekötő olajvezeték fel­újítását. Tavaly tavasszal kezdtük el a munkát. Négy állomáshelyünk van, Sziget- csépen, Cegléden, Tószegen és Szajolban. Mindegyik állo­máshoz egy, markolósorral el­látott árokásó, két gépkezelő, hattagú hegesztőbrigád és két gépkocsivezető tartozik — mondotta Fehér Mihály gép­kezelő. — A régi 100 millimé­teres átmérőjű csővezetéktől öt méter távolságra helyezzük mélybe az újat, melynek ka­pacitása arányos lesz a meg­növekedett tüzelő- és gázolaj- fogyasztással, kereken három­szoros tömegű üzemanyagot szállít majd a dél-magyaror­szági körzetekbe. Ha eddigi tempónkat tartani tudjuk, a Klubestek, színházi előadások Program készült, mindenki kedvére A ceglédi Kossuth Művelő­dési Központban október ele­jén nyolc klub, három öntevé­keny művészeti csoport, há­rom szakkör és hat tanfolyam hallgatói láttak ismét munká­hoz. A foglalkozások igen ked­veltek a ceglédi fiatalok köré­ben. A művelődési központ a hallgatók véleménye alapján készíti el a következő hetek, hónapok műsorait, hogy min­denki, aki betér, kedvére tölt- hesse idejét. Sokan érdeklődnek a bérle­ti, színházi előadások után is, melyeket szintén közvélemény alapján választottak ki a szol­noki Szigligeti Színház és a kecskeméti Katona József Színház programjából. Egy mikebudai Albertirsan Verekedés közben klómész hullt a szemébe Az albertirsai Búzavirág eszpresszóban szórakozott egy januári napon Támadi Dénes 27 éves traktor- és Bánszki Sándor 33 éves vontatóvezető. Mind a ketten jó keresetű fia­talemberek, és kifogástalan a munkához való viszonyuk is. Szórakozásukat megzavarta egy izgága mikebudai ember, aki a helyiségben sértegetni kezdte Támadit. Tettlegességre nem került sor, mert a presz- szó alkalmazottja kivezette a helyiségből a bajkeverőt. A férfi persze, nem távozott, ha­nem az épület előtt várta, mi­kor jönnek ki Támadiék, S amikor azok kiléptek, vereke­dést kezdeményezett. A trak­torosok a verekedésbe erőseb­beknek bizonyultak. A vereke­dés hevében Bánszki a kezé­ben levő szatyorral fejbe vágta a támadót. A szatyorban egy zacskó klórmész volt, mely kihullva, a mikebudai férfi szemébe került, nyolc napon túl gyógyuló sebet okozva. Mikor Támadiék észrevették, hogy a verekedőt baj érte, vi­zet kértek a közelben lakótól, s megmosták a szemét. Az ille­tő azonnali orvosi segítséget és kellő gyógykezelést kapott, nem led súlyosabb következ­ménye sérülésének. A bíróság mérlegelte az eset összes körülményét, majd íté­letet hozott, melynek kiszabá­sánál figyelembe vette, hogy a károsult maga is okozója volt a verekedésnek, hiszen ő sértette meg elsőnek Támadit, és ő állt társával a másik két fiatalember elé, amikor azok az eszpresszóból kijöttek: 1500—1500 forint pénzbünte­téssel sújtotta Támadi Dé­nesi és Bánszki Sándort. A vádlottak a bűnügyi költsége­ket is kötelesek megfizetni. Az ítélet nem jogerős. NO/ KÉZILABDA Biztos vezetés után — egygólos győzelem A Ceglédi VSE női kézilab­dacsapata a megyei bajnok­ság legutolsó fordulójában Abonyban, a gimnázium együttese ellen lépett pályára. A ceglédiek győztek, így a bajnokságban továbbra is a második helyen állnak. Ceglédi VSE—Abonyi Gim­názium 11:10 (6:4). CVSE: Molnár — Bálint, Kiss, Tóth K., Pecznik, Orosz, Tóth A., Szeker. Zsarnóczki. Gólszerzők: Orosz (5,) Bá­lint (4), Kiss (1), Tóth K. (1). A CVSE végig, már 9:5 arányban is vezetett, de a haj­rára feljöttek a hazaiak, még­is csak megszorítani tudták a ceglédieket. A Vasutas megérdemelten nyert, igaz, a vártnál kisebb ahányban, de ebben nagy ré­sze volt a hazaiakat segítő játékvezetőnek is. Jók: Kiss, Tóth A., Pecznik. A következő fordulóban, vasárnap, a Dunai Kőolaj lá­togat Ceglédre. U. L. I tervezett határidőre, 1974 őszére az utolsó cső is földbe kerül. Napi ötszáz méter — Mennyit haladnak előre naponta? — Az árok hossza elsősor­ban a talaj minőségétől függ, meg a géptől is. Jó étvágyú a mi árokásónk, de volt már olyan, hogy napjában több­ször is megmakacsolta magát. Átlagos keménységű talajból 700—800 köbmétert mozga­tunk meg naponta a markoló­gép segítségével, ami mintegy 500 méteres, 1 méter mélysé­gű árokszakasz. Ez a követel­mény, s mi végrehajtjuk, sőt, meg is tokijuk a mélységet vagy 30 centivel. Inkább most legyünk elővigyázatosak, sem­hogy az első mélyszántás al­kalmával megsérüljön a ve­zeték. Messzi a család Fehér Mihály és társa, Kocz- ka László az ecsedi szénte- lep kőfejtői között edződött szorgos, kötelességtudó mun­kásemberré. A bánya meg­szűnésével mindketten a cső- lefektetőkhöz kerültek. — Szeretem a mostani munkámat is, csak ne lenne olyan távol a család. Ecsédről könnyen hazaugrottam Pető- fibányára, de mióta az orszá­got járjuk, kevesebbet talál­kozom az otthoniakkal, fele­ségemmel és két nagy fiam­mal. Napközben kicsit unal­mas idekint, még beszélgetni sem tudunk egymással. Míg egyikünk fentről irányítja a markolósort, a másik lent fi­gyeli, jó helyre öfnleszti-e a vastag géptorok a földet. Koczka László társánál aki 41 éves, tizenhárom évvel fiatalabb. — Jó barátok vagyunk mi, ketten — mondja. — A szál­láson is jól kijövök a társak­kal. Családom, aranyos pici lányom Szűcsiben él. Amikor tüdők, hazaltáogatok. Na­gyon nehéz tőle eljönnöm, hiányzik, hogy nem láthatom. — Mivel teszik meg a szál­lás és a munkaterület közötti utat? — Az árokásók kezelőit és a hegesztőket a vállalat busz­vezetői szállítják ki a terepre és vissza. A ceglédi csoport dolgozóit Nagy Dezső fuvaroz­za. Ö hozza ki délben az ebé­dünket is. Győri Mária PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS CEGi-fcP VÁROS RfeSZt XVII. ÉVFOLYAM, 235. SZÁM 1973. OKTOBER 7.. VASÁRNAP Készül a kazánház, magasodik a porforony Movemherbm már a hordágy ár próbaüzeme! JANUÁRTÓL KÉT MŰSZAKBAN - NŐKET IS FELVESZNEK Hárem autóbuszváró Autóbuszvárót építtet 1974- ben a városi tanács három külterületi megállóhelyen, az Újvároson, az ugyeri megálló­nál és Kecskéscsárdánál. Az ott élők közül sokan dol­goznak benn a városban, az ő kérésüknek tesznek eleget a váróhelyiségek elkészítésével. A rönkhasító szalagfűrész harsogva harap a vastag fa­törzsbe, a rönkbefogó kocsi egyenletes ütemben jár ide- oda, munkások népes cso­portja veszi körül mindkettőt. Az ismerkedés, a munkaesz­köz és a szakmai fortély bir­tokba vételének napjai ezek. Egyelőre huszonötén tanulják jövendő feladataikat. Október elsejétől gépek zajától hangos a hordógyári fűrészcsarnok. ★ A Fűrész- és Hordóipari Vállalat ceglédi üzeme jelen­leg félig kész állapotban. Hartmann Tibor üzemvezető tájékoztatása szerint a fűrész­üzem már megépült, a hordó­kat gyártó részleg tervei még a rajzasztalon. A beruházás első szakaszának végrehajtá­sán jórészt túlvannak. A Bács megyei Állami Építőipari Vállalat elké­szítette a berendezéseivel együtt hetvenötmillió fo­rintba kerülő fűrészcsar­nokot. Megépítették az iparvágányt, a bekötő és az üzemi utat. Dunaújvárosi kohósalakkal te­rítették le a rönktér és a fű­részárutelep ötvenezer négy­zetméternyi területét: ez a megoldás teszi lehetővé, hogy a villás emelővel felszerelt, fürge targoncák és az autóda­ruk sáros, lucskos időjárás esetén is a telep bármelyik zugába elvihessék terhüket. A hideg idő beállta előtt el­készül a kazánház, mellette magasodik a portorony, ugyanis mi sem természete­sebb, mint az, hogy fűrészport tüzelnek, amelyet szállítósza­lag juttat el felhasználási he­lyéig. Készül a gőzölő, ahol majd a bükkfát kezelik. Négyezer köbméter mennyisé­get hasítanak belőle deszkává, amelyet majd a bútoripar üze­mei és az épületasztalosok dolgoznak fel. November elején átadják az építők a szociális épü­letet. amelyben az étkezőn kévül helyet kapnak az öltözők, mosdók, és az irodák. Akkorára méretezik őket, hogy a majdani nagyobb lét­szám elérésekor is befogadják az üzem dolgozóit. A surrogó szalagfűrészek egy év alatt huszonnégyezer köbméter faanyagot vágnak a kívánt méretűre. Főként hor­dódongák készülnek itt. Az üzem összesen 150—170 ezer hektoliter űrtartalmú hordót gyárt évenként. Amíg elkészül a kádárok csarnoka, a főváro­si öreg gyárban dolgozik az idén mesterlevelet szerzett ti- zentöt ifjú szakember. Addig Pestre utazik a donga. (A szakma fiatal művelőinek fe­lesleges vonatozniuk, megfe­lelő munkásszállásról, kellő felügyeletről gondoskodtak a számukra.) A vállalat távlati elképzelése, hogy idővel par­ketta- és bútoralkatrész-üze- met is emelnek tágas területü­kön. Előbb azonban a második ütemet kell befejezni. A tervek szerint a jövő évben hozzáfognak a hor­dóüzem építéséhez, s valószínű, 1976-ban már hazahívják a kádárokat, akik­nek létszáma kiegészül az idő­közben végző tucatnyi szak­munkással. Az induláshoz szükséges huszonöt tagú munkásgárda egykönnyen kialakult, egye­lőre csupán az autódarunak nincs kezelője, és egy autósze­relő jelentkezését várják. El­seje óta folyik a próbaüzeme­lést kezdő műszak tagjainak elméleti és gyakorlati oktatá­sa. Megbeszélték a balesetvé­delmi teendőket, helyükön a védőberendezések, kiadták a munkaruhákat, védőeszközö­ket. Jelenleg még nem mű­ködnek ütemesen a gépek, a „zenekar hangol”, a karmes­teri pálca november elsején ad jelt a próbaüzem megindí­tására. Addig géptől gépig ha­ladva próbálják ki a berende­zéseket, s bár minden eszköz jól működik, kéznél vannak a szerelést végző jugoszláviai szakemberek is. Az itt dolgo­zók rövidesen leteszik a mi­nimumvizsgát, és már mint Készül a ropogós látják el akiknek szakma- szak­Országszerte ismert és kedvelt sütemény a sütőipari vállalat ceglédi gyárában ké­szülő sajtos ropogós: az üzemben külön részleg foglalkozik vele. Apáti-Tóth Sándor felvétele betanított munkások feladatukat. Azokat, valamilyen faipari ban képesítésük van. munkásnak tekintik. Ez a ke­reseten is lemérhető. Idén az utolsó negyedévben a fizikai dolgozók átlagosan évi 28 900 forintos fizetés arányos ré­szét kapják. A ceglédi üzem korszerű, a csarnok levegője tiszta: megfelelő elszívóberen- dezéseiket működtetnek. Cipekedésről, nehéz fizikai munkáról szó sincs. Éppen ez teszi lehetővé, hogy a ja­nuártól induló második mű­szak harminc személyből álló gárdájába nőket is felvegye­nek. Novemberben már össze­írjuk a jelentkezőket. Segéd- és szakmunkásokra egyaránt szükségük lesz. Az új üzem előrelátható egyetlen szépséghibája, hogy nincs telefonja. A techniká­nak ezt az elemi tartozékát még jó ideig nélkülözni kény- tetlenek, bár már két évnél régebben beadták igényüket az illetékeseknek. A késleke­désben az is közrejátszik, hogy a vonal, kiépítési költsége ere­detileg hatszázezer forint lett volna. Mivel- jelenleg nincs több jelentkező, akinek hirte- lenében hasonló gondja lenne a város új ipartelepén, a költ­ség jelentős része egyedül ezí a vállalatot terheli. Remélhetően a jövő év első negyedében már ösz- szeköítetést teremthetnek a külvilággal, hiszen egyáltalán nem meg­nyugtató, hogy veszély vagy baj esetén csak a tőlük kö­rülbelül hatszáz métterre lévő szennyvíztisztító telep tele­fonján kérhetnek segítséget. A készülődés izgalma érez­hető az üzemben. Hajráznak az építők, tanulnak a munká­sok. Jelentős esemény, érzik, amikor egy új gyár óriási gé­pezete összehangolt működés­be kezd. Tamasi Tamás Örökszép melódiák Hangverseny a FEK-ben A Ceglédi ősz ’73 rendezvé­nyeként, a fegyveres erők klubjában, Németh Marika és Marik Péter, a Fővárosi Ope­rettszínház művészei közre­működésével, hangversenyt adott a helyőrség egyesített zenekara. A vendégeket és a szereplőket Béres Károly, a zeneiskola igazgatója köszön­tötte, és ő vállalta a műsorve­zető tisztét is. Örökszép melódiák, jól is­mert dallamok csendültek fel a hallgatók előtt, polkák, ke- ringők, népszerű operettek dalbetétjei örvendeztették meg a közönséget, és a vendégsze­replő művészek is tudásuk legjavát adták. A hangverseny ezúttal bú­csúval ért véget: a közönség és a város lakossága nevében, Béres Károly megköszönte a más városba került Róth Béla karnagy áldozatos munkáját. Róth Béla vezénylésével a ze­nekar szinte valamennyi po­litikai ünnepünk aktív sze­replője volt. Befejezésül jól ismert szá­muk, a Radetzky-induló hang­zott el, és nagy taps fogadta egy pályázatra komponált, új induló bemutatását is. i A <

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom