Pest Megyi Hírlap, 1973. október (17. évfolyam, 230-247. szám)

1973-10-20 / 246. szám

1973. OKTOBER 20.. SZOMBAT 7 Ötlet a PÁÉV-nél Ifjúsági klub — Magam is egy esztendeje el­készült lakótelepi házban la­kom, s mondhatom, már gya­nakodva néztem arra a két borzas kamaszfiúra, amikor hat hónap leforgása alatt har­madszor csengettek be egy kockás füzetlapra rajzolt-vo- nalazott körözvénnyel, melyen aláírásommal kellett igazol­ni, hogy tagja kívánok lenni a tízemeletes, 152 lakásos pa­nelházban létesítendő ifjúsá­gi klubnak. Kérdeztem, miért kell háromszor feliratkozni? Azt válaszolták nem kell, ha­nem először kevés volt a je­lentkező, aztán pedig a he­lyiség kialakításával kapcso­latban merültek fel nehézsé­gek. Mindezt azért írom le, mert gyanítom: az eset ál­talános, meggyőzően mutat­ja be azt a folyamatot, amely során a legtöbb lakótelepen elhalnak a szervezett ifjúsági élet szikrányi lehetőségei. A baj pedig nem mindig a fia­talok aktivitásának hiánya. Inkább az, hogy magukra ma­radnak, nincs aki segítsé­gükre siessen, aki támogassa helyes és okos kezdeményezé­seiket, aki ötleteik védelmére keljen. Valamit tenni kell A lakótelepek Pest megyé­ben is szaporodnak, egymást nem ismerő felnőttek és fia­talok százai kerülnek „lakó­helyi” kapcsolatba, megkez­dődik az ismerkedés, barátsá­gok szövődnek, s legtöbbször különböző szándékú és össze­tételű csoportok alakulnak ki. A lakótelepeken sok-sok KISZ-tag és szervezeten kí­vüli, különböző életkorú és érdeklődési körű fiatal él, akik legtöbbször érzik, hogy valamit tenniük kellene, szük­ségük is van rá, hogy megis­merjék egymást, s valamifé­le közösséget hozzanak létre a lakóhelyükön. Mindezt iga­zolja a fentebb elmondott pél­da is. Olyan közösségekről van szó, amelyek egy későb­bi KISZ-alapszervezet alap­jai is lehetnének. Az új házakba való beköl­tözés idején természetes, hogy a lakók örülnek a beépített szekrényeknek, a szépen ki- csempézett fürdőszobának, s nem marad idejük egymás megismerésére. A gyakorlat azt mutatja, hogy általában ez az állapot később sem na­gyon változik, ez pedig első­sorban a fiatalok számára je­lent hátrányt. Ök ismerked­ni, szórakozni, zenét hallgat­ni, egymástól tanulni szeret­nének. Az ötletet —amely ko­moly előrelépést jelentene e gond megoldásában — a Pest megyei Állami Építőipari Vál­lalatnál hallottam, ahol be­bizonyították, hogy a lakóte­lepi ifjúsági, vagy KISZ- klubok létrehozásának ré­szükről nincs semmi akadá­lya. Éppen ezért az alábbia­kat felhívásul és figyelmez­tetőül írjuk a már épülő gö­döllői, váci, szentendrei la­kótelepi lakások jövendő ifjú lakóinak. Ma még kihasználatlanul Ami nyilvánvaló: a modern házakban már nincs szükség fáskamrára, hiszen központi fűtés van. A pincék azonban — bár elvesztették eredeti rendeltetésüket — megmarad­tak, minden esetben oda is építik a házak alá, mert van szükség azért gyerekkocsi -tá­rolóra, szárítóra, lomtárra ... De ott vannak a — sokszor a tervezők által is bevallott — kihasználatlan, ennélfogva felesleges helyiségek. így le­hetőség van arra, hogy akár minden harmadik lakóházban egy-egy klub alakuljon az alagsori helyiségek valamelyi­kében, amelyek között 25— otthon 30 négyzetméteres is akad! S ennél tovább is lehetne lép­ni... Berendezés — összefogásból Az illetékes KISZ-bizottság már előre is felkereshetné a kivitelezőt, ez esetben a PÁÉV-et, felhíva az építők figyelmét az eljövendő ifjú­sági klubra, amelyre ilyen­formán már az építés során is lehet gondolni! Lépjünk még tovább... A PÁÉV-nál elmondták, hogy a fiatalok brigádba szerveződve részt vehetnének az építkezésben, földimunkát, vagy takarítást végezve, így összegyűjthet- nének annyi pénzt, amennyi­ből nehézségek nélkül beren­dezhetnék a klubot. Az ötletből mozgalom is kerekedhetnék. F. B. Sztereomagnók Ojabb típusokkal bővül a BRG magnócsalád. Elkészült a Budapesti Rádiótechnikai Gyár kecskeméti üzemében a sztereomagnó prototípusa. A tiszta, tökéletes hangvissza­adásra képes készülék — az MK—42, MK—43-as — két változatban kerül forgalomba: komplett hangszóró készülék­kel ellátva, a másik pedig al­kalmazható lesz a már megle­vő hangszórókhoz. Az új mag­nók kitűnőre vizsgáztak a mi­nőségi próbán, s így 1974-ben megkezdik sorozatgyártásukat. Jelenleg a gyár teljes kapaci­tását leköti a kedvelt „nép­magnók”, az M—25-ös, M—26- os hordozható készülék gyár­tása. Az igények kielégítésé­re az idén a tervezettnél öt­ezerrel többet, összesen hat­vanezret gyártanak belőle. Energiafelvételed megmérettetett és soknak találtatott A televízió, a rádió és az egszségügyi szervek jóvoltából fogyni készül az ország. Ki­derült, hogy kövérek vagyunk, korszerűtlenül táplálkozunk, keveset mozgunk — és mind­ez, sajnos, nagyon is igaz, s számolnunk kell káros egész­ségügyi következmény évei. Testsúlyunkat természetesen nagyon sok tényező befolyá­solja, a már említetteken kí­vül az alkati adottságok, a szervezet élettani működésé­ből származó okok, például belső elválasztású mirigyeink működése stb. A végeredmény azonban mindenképpen a fe­lesleges kilók felhalmozása, vagyis a túlzott kalória­fogyasztás, ez pedig a szív, az érrendszer, a vázrendszer, az ízületek idő előtti kopását, eltorzulását, megbetegedését eredményezi. Átlag 3000 kalória Az átlagos férfi, aki átla­gos mennyiségű munkát vé­gez, naponta kb. 3000 kalóriát használ el, az átlagos nő pe­dig 2500 kalóriát. Mondjuk, hogy a férfi átlagos napi élel­miszeradagja 100 g fehérjét, 100 g zsírt és 400 g szénhidrá­tot tartalmaz. Könnyen kiszá­mítható, hogy ez hány kaló­riát jelent, ha tudjuk, hogy egy gramm fehérje kb. 4 ka­lóriát, egy gramm zsír 9 ka­lóriát, egy gramm szénhidrát pedig 4 kalóriát fejleszt. A napi élelmiszeradag fehérje- tartalma tehát 4X100=400 ka­lóriát ad, a zsír 9X100=900 kalóriát, a szénhidrát pedig 4X400=1600 kalóriát, ez ösz- szesen 2900 kalória. A hízás tehát abból ered, ha a bevétel nagyobb a kiadás­nál. De miért van az, hogy némelyek több energiát vesz­nek fel, mint amennyit le­adnak, s következésképp hí­zásnak indulnak? Láttuk, hogy . az „átlagos” férfinek naponta j 3000 kalóriára van szüksége. i Ez nyilvánvalóan napi átlagot jelent. Lesznek napok, ami- I kor többet dolgozik és 3000 kalóriánál többet használ fel; más napokon kevesebbet dol­gozik és, a felhasznált kalória is kevesebb. Egy fél szelettel több Mindenki úgy gondolja, nem számít, ha az ember egy egész nap folyamán 3 g vaj­jal, 3 dl tejjel vagy egy fél szelet kenyérrel többet fo­gyaszt, mint rendesen, hiszen mindez együtt csak kb. 20 plusz kalória. És napi 20 több­letkalória egy év alatt ta­lán csak egy kilóval nö­veli a testsúlyt. Ez nem sok, mégis annak az át­lagos férfinak, akiről eddig beszéltünk, 25 éves korától 45 éves koráig 20 kilóval nö­vekedett volna a súlya. Még napi 2 kalóriatöbblet is a szükséges 3000-en felül, 20 év alatt 2 kg súlygyarapodást eredményezett volna. De azt tételeztük fel, hogy az illető semmit sem hízott a húsz év alatt. Márpedig bi­zonyos, hogy a húsz év fo­lyamán változott az illető energiaszükséglete, hiszen kü­lönféle munkákat végzett, töb­bet vagy kevesebbet kertész­kedett, sétált, teniszezett, úszott, vagy éppen kirándult Valami mégis úgy intézte, hogy pontosan ugyanannyi ka­lóriát fogyasszon, amennyit felhasznált. Az étvágyközpont az agyban Mindebből az következik, hogy elég egy kis hiba az ét­vágyközpontban, és ahogy múlnak az évek, egész tekin­télyes lesz a súlygyarapodás. A legtöbb elhízott ember, fő­leg a középkorú pocakosodók, általában öt, tíz év, vagy még hosszabb idő alatt szedi fel a felesleges 5—15 kilót. És en­nek ismeretében az is vilá­gos, hogy miér» lehet a hí­zásnak olyan sokféle oka. Ott van az agyunkban az a köz­pont, amely általában biztostí- ja, hogy annyit együnk, amennyit kell, és így állan­dóan maradjon a testsúlyunk. De tegyük fel, hogy valami kizökkent a lelki egyensú­lyunkból vagy mirigyeink hormonegyensúlya nem töké­letes. Tegyük fel, hogy szen­vedélyesen szeretünk valami­lyen ételt, az olyan érzékeny műszer, mint az étvágyköz­pont, máris zavaró hatás alá kerül. < A mirigyek, a lelki bajok, a táplálkozási szokások — mind­ez oka lehet, hogy az ember túl sokat eszik a szükségleté­hez képest. De önmagában egyik sem képes arra, hogy hájat varázsoljon elő a pusz­ta légből, és amikor az áldo­zat nem figyel oda, ravaszul odacsempéssze a csíjőjére, ha­sára, vagy máshová... T. M. “ : \ RENDKÍVÜLI AJ AN LAT: Kedvezményes társasutazások „Ősztől — tavaszig" VÁLASSZON PROGRAMJAINKBÓL! VÁROSLÁTOGATÁS PRÁGÁBAN Utazással együtt 5 nap. Utazás vonattal, októbertől decemberig. Részvételi díj': 1250 Ft. TÉLI KIRÁNDULÁS A TÁTRÁBAN (Csehszlovákia) Utazással együtt 5 nap. Utazás vonattal, novemberben és decemberben. Részvételi díj: 1400 Ft. VÁROSNÉZÉS DREZDÁBAN Utazással együtt 6 nap. Utazás vonattal, novemberben és decemberben. Részvételi díj: 1600 Ft. SZILVESZTER BOROVECEN Utazással együtt 6 nap. Utazás repülőgéppel, december 29-én. Részvételi díj: 2950 Ft. HÉTVÉGE VARSÓBAN Utazással együtt 3 nap. Utazás repülőgéppel, januárban, februárban és márciusban. Részvételi díj: 1450 Ft. VÁROSNÉZÉS MOSZKVÁBAN Utazással együtt 6 nap. Utazás repülőgéppel, januárban és februárban. Részvételi díj: 1970 Ft. VÁROSNÉZÉS LENINGRÁDBAN Utazással együtt 6 nap. Utazás repülőgéppel, januárban és februárban. Részvételi díj: 2280 Ft. KARÁCSONY ZAKOPANÉBAN Utazással együtt 9 nap. Utazás vonattal, december 21-én, . Részvételi díj: 2400 Ft. SZILVESZTER ZAKOPANÉBAN Utazással együtt 9 nap. Utazás vonattal, december 28-án. Részvételi díj: 2700 Ft. VÁROSNÉZÉS NAGYVÁRADON ÉS KOLOZSVÁRON Utazással együtt 4 nap. Utazás autóbusszal, januártól márciusig. Részvételi díj: 1230 Ft. ÜDÜLÉS LENINGRÁDBAN Utazással együtt 6 nap. Utazás repülőgéppel, októberben és novemberben. Részvételi díj: 2850 Ft. VÁRJUK ÖNT! Felvilágosítás, jelentkezés az IBUSZ irodákban!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom