Pest Megyi Hírlap, 1973. október (17. évfolyam, 230-247. szám)
1973-10-20 / 246. szám
1973. OKTÓBER 20., SZOMBAT PEST megyei <JCíi’lap A gondokról beszéltek Fiatalok Ikiadón Járási Kl$£‘vb — a beilleszkedésről A KISZ gödöllői járási bizottsága legutóbbi végrehajtó bizottsági ülésén érdekes és napjainkban különösen időszerű témával foglalkozott, a fiatalok munkahelyi beilleszkedésével. Nem általánosságokat, hanem a járás legnagyobb üzemének, az ikladi Ipari Műszergyárnak tapasztalatait vették alapul, s az ottani jelenségeket, főként gondokat vitatták meg. A téma időszerű... Az utóbbi esztendőkben érezhetően „lelki tényezővé” lépett elő, s az először mimikába álló fiatalok életében döntővé vált a munkahelyi fogadtatás. Sokszor ettől függ, hogy a gyár valóban második otthonukká válik-e, avagy csak szükséges rossznak fogják fel, ahová mindennap el kell járni? Átlépve a gyár kapuját Az ikladi Ipari Műszergyárban jóval töbo, mint ezer harminc éven aluli fiatal dolgozik; megtalálhatók a termelés minden területén. Az pedig már a gyár sajátos helyzetéből adódik, hogy ötven egynéhány községből járnak be dolgozóik, ami lassítja, visszahúzza a munkássá válás folyamatát. A „beilleszkedés” abban a pillanatban elkezdődik, amikor az illető fiatal átlépi a gyár kapuját. Egybehangzó vélemény az, hogy a személyzeti osztályon udvariasan fogadják az új belépőt, elbeszélgetnek vele, ecsetelve a gyár nyújtotta lehetőségeket és természetesen a követelményeket is. Az újonnan belépő segéd- és betanított munkások többsége a különböző szalagokra kerül dolgozni, ahol az első munkanapon megmutatják nekik a végzendő munkafolyamatot, és sajnos, a legtöbb esetben ezzel aztán ki is merül a beilleszkedés elősegítése. Sokszor fél esztendőnek kell eltelnie, míg a már nem is olyan újdonsült dolgozó megtudja, hogy miért is végzi azt a munkát és miért fontos az általa gyártott alkatrész? A jelenség másik oldala; a női dolgozók ezt nem érzik, nekik sokkal kevesebb a panaszuk. Véleményük szerint a régi dolgozók hamar befogadják őket, megfelelő támogatást is kapnak. A régi és új női dolgozók közötti egyetlen mérhető különbség az alapórabérekben található, ám ez természetes. (Érdekes probléma, hiedelem is közrejátszik, nevezetesen, hogy a fiatalok azért akarnak tanulni, hogy majd íróasztal mellé kerülhessenek. Pedig saját munkájukat szeretnék jobban, magasabb szakmai színvonalon végezni. Ami a bérezést illeti... A fiatal szakmunkások véleménye sáerint — ez a gyár szerszámüzemében vetődött fel — az idősebb szakmunkások önmagukat és szakmájukat felértékelve, presztizsolíokból nem hajlandók tudásukat a fiataloknak átadni. Befogadják a fiatalokat, de a komoly (a pénzes) munkákat rnaguknak tartják fenn. Az üzemvezetők ezen nem tudnak segíteni, mert nézetük szerint a régi, kipróbált szakmunkás nem hagyja őket cserben. Természetes, hogy nekik kedveznek. Több fiatal panaszkodott, hogy bevonulás előtt nem kapnak órabéremelést, mert „ők úgyis elmennek”, így más kapja meg a pénzt. Különös helyzetben vannak a szakközép- iskolát végzett fiatalok, akiknek elméleti felkészültsége vitathatatlanul nagyobb az átlagosnál, de szakmai gyakorlatuk kevés. Nekik mégis 50—80 fillérrel nagyobb az órabérük, mint a szakmunkás- képzőt végzetteknek. A szak- középiskolát végzettek szerint az iskolában tanultaknak nem mindig veszik hasznát a gyakorlatban, s túl nagy ellentmondást látnak a munka sze- retete és tisztelete és a gyakorlati élet között. Az FMKT és a KISZ A végrehajtó bizottság megállapította, hogy a fiatal műszaki értelmiségiek szakmai területükön nincsenek hátrányban a gyárban, bár az előfordul, hogy a már említett presztizsokokból mellőznek egy-egy tehetséges fiatalt. A munkakörülmények jobSVECIÁLIS STÚDIÓK Járási irodalmi színpadok NÉGY MINŐSÍTÉS Az ifjúsági klubokat már országszerte minősítették, az idén az amatőr irodaimi színpadok kategóriába sorolása kerül napirendre. A minősítést a Népművelési Intézet végzi, s ebben a járási hivatalok is segítséget nyújtanak. (A Pest megyei irodalmi színpadok minősítésére a jövő év első felében kerül sor.) Földiák András, a járási hivatal népművelési felügyelője így tájékoztat: A sok közül csak négyen — A minősítési benevezést november 1-ig adják le az irodalmi színpadok, a jelentkezések hozzám futnak be. A járásban aránylag sok az irodalmi színpad, ezek egy része folyamatosan és lelkesen tevékenykedő fiatalokból áll. Minősítésért azonban mindössze négy folyamodik: a veresegyházi Forrás, a domonyi Napsugár, a kartali Szikra és a túrái irodalmi színpad. Számukra — ha megszerzik — sokat jelent majd a rang, ami várhatóan nagy hatással lesz a többi járási irodalmi színpad A Gödöllői Építőipari Szövetkezet azonnali belépéssel felvesz ÉPÍTÉSZMÉRNÖKÖT, ÉPÍTÉSZTECHNIKUST Jelentkezés: Gödöllő. Dózsa György út 67. tagjaira is, akik legfeljebb a társadalmi ünnepekre tanulnak be egy-egy darabot. Ilyen alakulóban lévő csoportok vannak Csömörön, Bagón, Hé- vízgyörkön, Dányban, Erdőkertesen, Pécelen, Vácegresen és Vácszentlászlón. Közöttük akad olyan is, amely régebbi, mint a fentebb említett négy közül bármelyik. A hiba azonban ott van, hpgy munkájuk nem szerveződött folyamatos tanulássá, alkotó tevékenységgé. Ezzel — a minősítésért jelentkezéssel — párhuzamosan folyik az irodalmi színpadok általános felmérése, amely a teljesség igényével készül, továbbá megkezdődnek a jelentkezések a Szóljatok szép szavak pályázat második fordulójára. Továbbképző stúdiók — Ebben az esztendőben is beindítjuk az eddig jól sikerült szakági továbbképző stúdiókat. Népi tánc és irodalmi színpad szakágakban elegendőnek bizonyult a képzés, ilyen stúdiókat egyelőre nem indítunk. Munkába kezd viszont az ének-zenei stúdió a Munkácsy úti általános iskolában, és a bábstúdió, a veresegyházi művelődési központban. A két megszűnt művészeti stúdió helyett érdeklődésüknek megfelelően a szakkörvezetőknek indítunk speciális, vagy általános körvezetői továbbképzést. Az általános szakági stúdióban a minden körvezető számára szükséges elvi-módszertani tanfolyamot értjük. A speciális kénzés pedig a helytörténeti foglalkozásoktól kezdve a díszítőművészeti tudnivalókig mindent felölelhet bä tételéért a gyár tehet legtöbbet, hiszen a munkásélet első szakaszában annyira fontos erkölcsi és természetesen anyagi ösztönzés a gazdasági vezetés kezében van. A kedvező sportolási lehetőségek, az élénk kulturális élet megkönnyíti az ifjúság beilleszkedését, beolvadását. Ezen a téren sokat tett az Ipari Műszergyár. A legfontosabb, hogy az IMI KISZ-szervezetének el kell érnie, hogy a fiatalok felismerjék: választott vezetőik az ő érdekeiket képviselik, nehézségeikkel, gondjaikkal bátran fordulhatnak az ifjúsági szervezethez. Meg kell találni a módot arra, hogy a fiatal mérnökök és technikusok ne szakadjanak el teljesen a KISZ-szervezettől az alatt a hat hónap alatt, míg a vállalattal és a termeléssel ismerkednek. összefogásuk a jelenleg szervezés alatt álló FMKT feladata is lesz. Mi hoztuk az időt Szentendre után Gödöllőn nyitották meg a Mi hoztuk az időt című vándorkiállítást, melynek anyaga bemutatja a munkásosztály helyzetének, vezető szerepének, belső rétegződésének, általános és szakmai műveltségének fejlődését. A járási hivatal nagytermében rendezett kiállítást csütörtökön 15 órakor dr. Nagy Sándor, a gödöllői városi párt- bizottság első titkára nyitotta meg. Épülő óvoda A hónap végére befejeződik a kartali óvoda építése, amelyet társadalmi összefogással készít a község lakossága, a helyi Űj Élet Termelőszövetkezet, azoknak az üzemeknek — például az ikladi Ipari Műszergyárnak — segítségével, ahová a községből dolgozni járnak. A 120 személyes óvoda értéke körülbelül 4,5 millió forint. Elkészültével megszűnik a község régi, égető gondja, az óvodai helyhiány. Munkában a négytagú stáb Igények — lehetőségek Sok szó esik a gödöllői kulturális életről, s felpezsdítésére ugyancsak számos javaslat, elképzelés született. Amint az alábbiakból kiderül, erre felfigyeltek néhányan a gödöllői Agrártudományi Egyetem filmklubjának tagjai közül. Felfigyeltek, de az ötlet végül is véletlenül jött... Öilet a popfesztiválról Wappler László, a filmklub tagja, a Mezőgazdasági Gépkísérleti Kutatóintézet fotólaboratóriumának gyakornoka: — Tavasszal kezdődött, a miskolci popfesztiválon. A filmklubból ketten elmentek óda, hogy valamit megpróbáljanak forgatni, hiszen az ilyen rendezvény nálunk még aránylag újdonságnak számít. Csináltak is valamit, de nem eleget. összedugtuk a fejünket és kitaláltuk, hogy az eredeti témát továbbfejlesztjük, és a fiatalokról készítünk egy filmet. A fiatalok szórakozási gondjairól, megnézve, hogy Gödöllő például milyen lehetőségeket nyújt kulturális téren az ifjúságnak. S ha már van popfesztivál; hát menjünk el az itteni disc-jockey klubba is! Természetesen tudatában vagyunk annak, hogy ez a szórakozásnak nem az egyetlen formája, de a fiatalok szeretik és igénylik. Tanulók véleménye A Gödöllő étterem teraszán már forgattak égy riportrészt is, beszélgettek a tanács vb- titkárával, a művelődési osztály vezetőjével, valamint a könyvtár vezetőjével. — Úgy alakult, hogy én lettem a rendező, s magam vállaltam a kérdező-riporter szerepét is. A következő lépés az lesiz, hogy a máriabesnyői gimnáziumban ugyancsak kérdéseket teszünk fel a fiataloknak, de előtte lejátsszuk az addig felvett riportokat. Azután mindezt megismételjük a 202-es szakmunkástanuló intézetben is. Célunk az, hogy feltérképezzük a gödöllői fiatalság kulturális érdeklődését. Meg szeretnénk cáfolni azt az — véleményünk szerint elfogadhatatlan — érvet, hogy Budapest „elviszi” a fiatalokat, hogy emiatt semmit nem lehet csinálni. Megbolygatni a kedélyeket Riportokat készítenek az utcán is. Kiderült ugyanis, hogy vannak úgynevezett hangadók, akiknek véleményét az ifjúság minden fenntartás nélkül elfogadja. Van például egy fiú, ő a divatdiktátor, az öltözködésben sokan őt követik Gödöllőn. — A film talán félórás lesz végül. A négytagú stáb célja, hogy megbolygassa a kedélyeket, hogy a fiatalokat önmagukra ébressze. Reméljük, hogy a filmet sokan megnézik majd Gödöllőn, s talán a kívánt hatása sem marad el. OVODANAK egyetemi fodrászatot korszerűsítettük. Az az üzlet — enyhén szólva — a város szégyenfoltja volt. A HÉV-végállomásnál levő fodrászatot — remélem sikerül — szeretnénk bevinni az alsóparki lakótelepre, ahol nagyobb szükség van rá. Beváltott ígéret A legutóbbi gödöllői oldalon adtunk hírt a városi tanács végrehajtó bizottságának üléséről, ahol a nőbizottság kérte a gyorsabb gyerekcipőjavítást. Azon az ülésen Szávai Tibor, mint a szövetkezet elnöke, felállt és megígérte ezt. — Az ígéretből valóság' lett, jelenleg harminchat (!) óra a gyerekcipők javításának átfutási ideje, kis csúszás lehetséges, mivel a szállítások időt vesznek igénybe, s naponta csak egyszer kap árut, vagyis javítani valót a cipészrészleg. Azon az ülésen vetődött fel az is, hogy jó lenne felállítani egy mérték utáni szabóságot. Ennek lehetőségét — az igényeket — felmérjük, mert volt már szabóság Gödöllőn, csak az érdeklődés hiánya miatt meg kellett szüntetni. Nyilvánvaló, hogy a szolgáltatásoknak lépést kell tartaniuk a városfejlődésével. A kistarcsai fodrászüzlet ez idáig kútvízzel dolgozott. A napokban fejeződik be a fodrászat bekötése a vízhálózatba. A jövő: fejlesztés, továbblépés — Egy meggyőző adat rendelkezésünkre áll: az év első kilenc hónapjában 2 millió 593 ezer forint értékben nyújtottunk személyi szolgáltatást; ez az összeg az esztendő végére 5—5,5 millió forintra növekszik. Körülbelül januárra készen lesz a szövetkezet fejlesztési-szervezési terve, ebben természetesen megfelelő hangsúlyt kap a szolgáltatás. Nagy szükség van a szakmai továbbképzésre. A Magyar Fodrászklub rendezésében rövidesen szakmai tanfolyam Indul, erre három fodrászt küldtem el, hogy végre már ne 1968, hanem 1974 divatját hozzák. A tanfolyam után ők szakmai bemutatót tartanak a többieknek. Hasonlóképpen tanfolyamra megy a kozmetikus is. Sürgős fejlesztésekre lenne szükség a ktsz lakatosipari részlegében is, ám erre csak jövőre kerülhet sor. Ezt és a szolgáltatási profilt úgy szeretném összekapcsolni, hogy a kettő kívánatos arányba kerüljön, és semmi ne menjen a szolgáltatás rovására. Pályázatra És végül egy hír... — A ktsz megnyerte az épülő M—3-as út és a Gödöllőről ebbe befutó Dózsa i György út kereszteződésében létesítendő autószervizre kiírt pályázatot. A modern autószerviz nagyon jelentős lesz Gödöllő és környéke szempontjából. Az Isaszegen dolgozó LIgnifer Ktsz aszta losműhelyében óvodájának új gyermekbútorait. készítik el a Magyar Rádió Elkes János felvétele A műszaki könyvnapok alkalmából műszaki könyvkiállítást rendez a Művelt Nép Könyv- terjesztő Vállalat gödöllői könyvesboltja és az ipari szakmunkásképző intézet az iskola KISZ-Klubjában. A hétfőn 14.30-kor nyíló kiállítást Oswald Lóránt, a Műszaki Könyvkiadó főszerkesztője nyitja meg. Csiba József Az oldalt írta és összeállította; Fehér Béla t i A gödöllői Vegyesipari Sző- | vetkezet új elnöke, Szávai Ti- j bor: — A szövetkezet alapvető j célja a szolgáltatás. A köz-. pont itt van Gödöllőn, de dől-1 goznak üzleteink Kistarcsán, Veresegyházon, Mogyoródon, Zsámbokon. Legnagyobb és legtetszetősebb létesítményünk a szolgáltatóház, ezenkívül még összesen 32 helyen van üzletünk, fiókunk, részlegünk. Ez a hálózat az igé- j nyéknek megfelelően végzi a I szolgáltatást, vagyis minden! megtalálható, amire a lakos- j ságnak szüksége van. Nagyon j sürgősen szükség van azon- i ban a színvonal emelésére. A fodrászüzletek helyzete a < legrosszabb. Legelőször az Szolgáltatások ma és hdúap Autószervizt épít a szövetkezet hogy a szakszervezet aktivistái’ hamarabb felkeresik a gyárba került fiatalokat, mint az ott dolgozó KISZ-esek. Ez megszívlelendő lenne számukra!) Különösen nehézkesnek bizonyult a fiatal szakmunkások beilleszkedése. Ikladon rendszeres, tervszerű iparitanulóképzés folyik, tavaly például 55-en végeztek a gyárban, ám ezek közül mindössze 31 dolgozik még mindig ott. (Tizenegyen tanulnak tovább gépipari szakközépiskolában.) Ki kap béremelést? Sokat panaszkodnak a fiatalok a továbtanulással kapcsolatban — állapította meg a KISZ járási végrehajtó bizottsága. A vezetők általában támogatják a továbtanulni szándékozókat, de műszak- beosztásuk miatt legtöbbször csak az igény marad, így nem is csoda, ha az érintett fiatalok a munkahely-változtatás mellett döntenek. Ebben egy I
