Pest Megyi Hírlap, 1973. október (17. évfolyam, 230-247. szám)

1973-10-14 / 241. szám

PEST MEGYEI JCírlap 1973. OKTOBER 14., VASÄRNAP 1 Egyiptomi katonák kitűzik a nemzeti zászlót az elfoglalt Bar Lev védelmi vonal egyik erődít­ményére. Todor Zsivkov, a bolgár állam­tanács elnöke Bécsben (jobbol­dalt), ahol Franz Jonas osztrák államfő fogadta. Nixon kijelölte helyettesét. Az új amerikai álelnökjelölt: Gerald Ford. R MET KRÓNIKÁJA, Mit takar a közel keleti füstfüggöny? Tanaka magállapodásai - Alehsökiemondás: másodszor-------- másik csoportja a harcoktól patok visszavonulnak az 1973. Hé tfő: Brezsnyev—Nixon­üzenetváltás a közel-keleti el­lenségeskedések ügyében — A magyar kormány nyilatkozata az izraeli agresszióról — Vé­get ért a Death—lirandt-talál­kozó — Péter János beszéde az ENSZ közgyűlésén. Kedd: Genf ben megtartották a szovjet—amerikai hadászati fegyverkorlátozási tárgyalások esedékes ülését — Trudeau kanadai minisztereilnök Pe­lt ing be érkezett — Az NDK és Jordánia diplomáciai kap­csolatot létesített. Szerda: Tanaka japán kor­mányfő befejezte moszkvai tárgyalásait — A francia nem­zetgyűlés nem szavazta meg a baloldal bizalmatlansági indít­ványát — A Biztonsági Tanács tagjainak többsége tiltakozott Damaszkusz izraeli terrorbom­bázása ellen. Csütörtök: Agnew amerikai alelnöki lemondott tisztségéről — Jobert francia és Kissinger amerikai külügyminiszter tár­gyalása a közel-keleti válság­ról — Kurt Waldheim ENSZ- főti^kár felhívása a harcok be­fejezésére. Péntek: Bejelentették, hogy Prága és Bonn között folyta­tódnak a tárgyalások — Pe­king elismerte a chilei kato­nai rendszert — Véget ért az ENSZ-közgyűlés általános po­litikai vitája. Szombat: Todor Zsivkov be­fejezte ausztriai látogatását — Elkeseredett harcok a Golan- fenn síkon — Nixon Gerald Ford 60 éves politikust jelöl­te alelnökinek — Kínai—ka­nadai egyezményeket írtak alá Pekingben, A Közel-Keleten dörögnek a fegyverek, természetes, hogy az elemi érdeklődés a hadi­helyzet alakulása felé fordul. Az is megszokott, hogy a nyu­gati hírügynökségek minde­nekelőtt a harci cselekmé­nyekről zúdítják a jelentések özönét, mit sem törődve az el­lentmondó részletekkel, a so­ha egybe nem vágó számok­kal. A hírmagyarázók többsé­ge is elsősorban az ütközete­ket, az előrenyomulásokat és meghátrálásokat elemezgeti. A közel-keleti válság nagyobb összefüggéseit általában az el­lenségeskedések kiragadott ré­szeinek füstfüggönye takarja el... Sok „miért” vetődött fel ezen a héten: miért éppen Szíriára összpontosítja szinte minden erejét az izraeli had­vezetés, miért Damaszkuszi érték a legkegyetlenebb iz­raeli légitámadások, miért a szíriai kikötők ellen vonult fel az izraeli hajóhad és a légi­erő, vállalva még az olyan súlyos provokáció kockázatát is, hogy az izraeli rakéták például szovjet hajót süllyeszt­hettek el? A „miért”-ek egy távolmaradó arab országok magatartására vonatkozott: miért próbál kimaradni Husz- szein jordániai király, aki csak másfél hónapja békéit meg Szadat egyiptomi és Asz- szad szíriai elnökkel? Miért nem segíti Kadhafi ezredes Líbiája azt az Egyiptomot, amellyel annyi megegyezés a legszorosabb egységbe foglal­ta? Miért „nem ért egyet” a líbiai államfő Szadat elnök „stratégiájával”? A „miért”-eket sorolhatnék még ... Többségükre még nem tudjuk, legfeljebb sejtjük a vá­laszt, vagy a felelet egy-egy elemét véljük kirajzolódni. Például abban; hogy Izrael ma fő ellenségének — Szíriát te­kinti! Azt a Szíriát, amely a legtöbb segítséget adhatná —, de csak ésszerű, megfontolt és meghatározott keretek között! — a palesztin felszabadítási mozgalomnak. Azt a Szíriát, amely antiimperialista intéz­kedéseivel annyi borsot tört már a nemzetközi nagytőke urainak — különösen a nagy olajtársaságok vezetőinek —• orra alá. Azt a Szíriát, amely jó viszonyt tart fenn a Szov­jetunióval és például szovjet segítséggel építi az Eufráteszen az asszuáni gát szíriai megfe­lelőjét ... Ami Husszein habozását il­leti, egyformán feltételezhet­jük, hogy amerikai—angol be­folyás érvényesül ebben, illet­ve, hogy mindenekfölött a trónját félti. De vajon meg­tarthatja-e, ha még egy bizo­nyítékot szolgáltat arra, hogy semmibe veszi a közös arab ügyet? Mert Fejszál, Szaúd- Arábia királya sem csinál semmit, nem küld katonákat, repülőgépeket, páncélosokat a közös arab parancsnokság ren­delkezésére, de legalább meg­forgatja — az olaj fegyverét... Kilátásba helyezte, hogy adott esetben felére csökkenti az olajszállításokat az USA-nak és Nyugat-Európáhak. És mi rejlik Kadhafi külö­nös magatartása mögött? Meg­lehet, hogy Tripoli ura radiká­lisabb, mint a kairói vezetők, s attól tart, hogy ez utóbbiak az első katonai sikereik birto­kában netán hajlandók lenné­nek a konfliktus békés rende­zésére ... S itt jelentkezik a közel-keleti politikai helyzet mai furcsasága: Izrael az, amely nem hajlandó másként tárgyalni, csak ha az arab csa­október 6-i vonalra. Vagyis most Izrael követeli annak a területnek a kiürítését, ame­lyet a Tel Aviv-i kormánynak kellett volna kiüríteni, hiszen 1987-ben, az akkori háború eredményeként, izraeli csapa­tok szállták meg ezeket a ko­rábbi arab (egyiptomi, szíriai, jordániai) területeket. A kulisszák mögött minden bizonnyal lázas diplomáciai te­vékenység folyik, bár erről csak szűkszavú jelentéseket lehet olvasni. Azt mindeneset­re tudjuk, hogy legmagasabb szintű szovjet—amerikai üze­netváltás történt, egy-egy kül­ügyminiszteri találkozóról is hallani — például az amerikai Kissinger és a francia Jobert New York-i megbeszéléséről. Ez utóbbira azért figyeltek fel diplomáciai körökben, mert az első jele volt annak, hogy Kissinger, az Egyesült Álla­mok diplomáciájának vezetője „beveti magát” a közel-keleti problémakör megoldásáért, és a francia kormány pedig fel­ajánlotta jószolgálatait az1arab —izraeli ellenségeskedések megszüntetése érdekében. A világsajtóban itt és ott olyan véleményt is olvasni, hogy „minden rosszban van valami jó”, azaz a mostani el­lenségeskedések arra jók, hogy elmozdítsák a holtpontról a közel-keleti diplomáciai-poli­tikai megoldás ügyét, hogy a majdani tűzszünet elindíthassa a tárgyalások sorozatát is! A hét másik fontos esemé­nye Tanaka japán kormányfő moszkvai látogatása volt. Köz­tudomású, hogy a Szovjetunió és Japán között számos vitás kérdés adódik a múltból, hi­szen még a második világhá­borút követő békeszerződés sem jött létre közöttük. A szovjet—japán tárgyalásokon abban állapodtak meg, hogy erőteljesen fejleszteni fogják a gazdasági együttműködést. A szibériai földgáz- és olajki­termelési és -szállítási koo­peráció dolgában' megegyez­tek. Politikai vonatkozásban a tárgyalások végén kiadott kö­zös közlemény azt adta hírül, hogy jövőre folytatják a béke- szerződésről megkezdett tár­gyalásokat. Egy hetek óta várt, mégis meglepő eredménnyel az ame­rikai belpolitikai élet szolgált a napokban: lemondott Spiro Agnew,tsz ország második em­bere, Richard Nixon közvet­Éhség a szétáriapon Egy-ket évtizeddel ezelőtt m£g csajj tudományos- fantasztikus regényekben szerepeltek olyan gépek és berende­zések, amelyeket mostanában a detroiti vagy moszkvai, prá­gai vagy lyoni nagyüzemek használatba vésznek. Hallatlan mértékben meggyorsult a technika fejlődése, s gyorsabban jár ennek motorja, a tudomány fejlődése is. Mindennapossá, megszokottá vált egy vadonatúj fogalom: a tudományos-tech­nikai forradalom. Ez a forradalom világszerte óriási válto­zásokat hoz, mégpedig állandóan gyorsuló ütemben. Igaz: a világ holnapját illető jóslások mindig megkop­nak, amikor egy igen fontos kérdéshez érünk. Akár a tőkés világ iegnagyobb hatalmának, az Egyesült Államoknak hely­zetét, akár a mostanában nyomukba lépő nyugat-európai gaz­dasági tömörülés, a Közös.Piac országainak holnapját pró­bálják felmérni a tőkés világ szakemberei, mindjárt nagy kérdőjelet rajzolnak jegyzetfüzetükbe. A probléma: az ener­giaellátás és a nyersanyagkészletek kérdése. Amikor választ keresnek, arra kell gondolniuk, hogy nyersanyag és energia bőven van a világon, valószínűleg még sok-sok évszázadra elegendő, azonban az előfordulás megoszlása nem társadalmi rendszerek szerint alakult. Hozzátartozik a teljes képhez az is, hogy a tőkés világban jelentkező különböző krízisproblé­mák (valutaválságok és hasonlók) szinte természetessé teszik, hogy az értelmes gazdasági vezetők Nyugaton is fontos elem­nek tartják a gazdasági kapcsolatok bővítését a világ szocia­lista részével és a harmadik világgal, a fejlődő országokkal. Ami a szocialista közösség országait aieti; a bé­kés egymás mellett élés alappillérei között rendkívül fontos­nak tartjuk a műszaki-tudományos együttműködés állandó fejlesztését. Azok a tervezetek, amelyeket a szocialista országok ebben a tárgykörben a világ elé tártak, megmutatják, miként képzeljük el a jövendőt. Amikor a Budapesti Felhívásban az európai biztonsági értekezlet elképzelhető eredményeire utal­nak a szocialista országok vezetői, az egész kontinenst behá­lózó közösen megépítendő vízi utak megépítésére, egységes villamos távvezeték-hálózatra, egész Európát szolgáló közös gáz- és olajvezeték-rendszer építésére is tettek javaslatot. Az elmúlt hónapokban és hetekben a hatalmas mennyiségű szi­bériai olaj- és gáztartalék kiaknázásában, valamint más szi­bériai nyersanyag-lelőhelyek közös feltárásában ajánlottak együttműködést az Egyesült Államoknak, Japánnak és több nyugat-európai országnak a szovjet politikusok és gazdasági szakemberek. A tudományos-technikai forradalom új távlatokat nyit. Kétségtelen, hogy a számítógépek világa, az atomenergia bé­kés felhasználásának kora, az emberi munkát és életet hi­hetetlen mértékben megkönnyítő gépek és berendezések min­dennapivá válása már itt van a kapuk előtt. A békés egymás mellett élés egyszerre segít a szocialista közösség országainak gyorsabb fejlődésében, a tőkés világnak a krízisek elkerülé­sében és a harmadik világ országainak, hogy az eddiginél koncentráltabban és hatékonyabban kaphassanak segítséget a fejlettebb országoktól. Békés egymás mellett élés és tudományos-technikai forradalom egybekapcsolódása azt a lehetőséget nyitja meg a világ előtt, hogy tudós fők és „mindentudó automaták” ösz- szefogott ereje még gyorsabb eredményeket hozzon a tudo­mányos előrehaladásban. Korunk egyik kiemelkedő tudósa a jelenleg éppen hazánkban tartózkodó Szent-Györgyi Albert professzor azt írta egyszer: „Mikor én medikus voltam, nem volt sem Bohr-elmélet, sem elektronpálya, sem elektronmik­roszkóp, sem Röntgen-sugaras kristályszerkezet-meghatározás. Ismertünk vagy húsz aminosavat és körülbelül ugyanannyi­féle cukrot, és hozzávetőlegesen fel tudtuk osztani a sejtet fő alkotórészeire. Akkoriban mindez nagy dolognak számí­tott, mai szemmel nézve jóformán semmi... Most sokkal töb­bet tudunk, és célunk megint csak az, hogy az életet meg­magyarázzuk.” Szent-Györgyi is és más olyan tudósok is, akik az életet szolgálják, és nem a pusztítás erőinek utasítá­sai szerint dolgoznak, azért tevékenykednek, hogy az élet va­lóban szebb és könnyebb legyen a világ minden részén. Ha a békés egymás mellett élés politikája győz, és a mindennapok áthághatatlan nemzetközi törvényévé válik, a közös kutatás és fejlesztés, az eredmények és a tapasztalatok kölcsönös ki­használása a közvetlen együttműködéssel összefonódva a tu­dományos-technikai forradalmat a termékbőség, a gazdagság forrásává teheti. Ez pedig nemcsak a háborút tünteti el a fájdalmasan ismert mai fogalmak sorából, hanem egyre in­kább sárguló szótárlapok, ritkán használt szavai közé sorol­hatja az éhség meg a szegénység fogalmát is. G. M. Változatlan hevességgel folytatódnak a »harcok a Sinai-félszige- ten. Képünkön: egyiptomi harckocsik előrenyomulás közben. A chilei néppel vállalt nemzetközi szolidaritás napján Rómában tömeggyűlésen tiltak.o/tak a katonai junta terrorja ■ellen. A gyűlésen megjelent a meggyilkolt Allende elnök lánya is (a felső képen). len munkatársa, az álelnök. Az USA történetében ez a máso­dik eset csupán, hogy egy al- elnök leköszön ... Agnew el­len — ismeretes módon — vá­dak halmozódtak fel: Ezek szerint Maryland állam kor­mányzójaként különböző tő­késvállalatok megveszteget­tek, hogy jogtalan előnyöket biztosítson számukra. Agnew korábban hallani sem akart arról, hogy visszaélt volna funkciójával, és hogy pénzt fo­gadott volna el. A bizonyíté­kok azonban egyre gyűltek. A végén még Nixon elnök is Tanaka japán miniszterel­nök (balról) moszkvai tárgyalásai­nak befejeztével sajtókonferenciát tartott. hajlandó lett feláldozni azal- elnököt, abban a reményben, hogy ezzel magáról tereli el % Watergate-botrány miatti köz­figyelmet. Igaz, végül is „csak adócsalásban” találták bűnös­nek. És így még azt állíthatja a Fehér Ház propagandagépe­zete, hogy íme, puritán, a jo­got és igazságot mindenkép­pen tiszteletben tartó kor­mányzás ez. Washington György se csinálhatta volna különben. .-■. Pálfy József A most kővetkező hét esc- ménynaptárából: Hétfő: Szakszervezeti világ- kongresszus Várnában — Ja­pán európai nagyköveteinek tanácskozása Párizsban —- Ag­new tv-beszéde (éjfélkor) — A BT öt új tagjának megvá­lasztása — A törökországi vá­lasztások eredménye. Kedd: Trudeau kanadai mi­niszterelnök elutazik Kínából — Banzer bolíviai elnök Wa­shingtonban. Szerda: Az Olasz KP KB ülése. Csütörtök: a Közös Piac és az USA szakértőinek tanács­kozása Koppenhágában —* Mudzsibur Rahman, a Bang]a Desh elnöke Japánban. ■onsraB Villamos Kisgépgyár, Cegléd könnyű betanított trjunkára azonnali felvételre keres női és férfi munkavállalókat és segédmunkásokat. Kereseti lehetőség a kollektív szer­ződés szerint. Kedvező munkahelyi körülmények! Korszerű és minden igényt kielégí­tő szociális ellátottság! Jó közlekedés! Jelentkezni lehet az munkaügyi osztályán, Cegléd XIII.. Külső-Törteli út 12. f

Next

/
Oldalképek
Tartalom