Pest Megyi Hírlap, 1973. október (17. évfolyam, 230-247. szám)

1973-10-12 / 239. szám

1973. OKTOBER 12., PENTEK p f > > utc kJÍíí A szövetkezeti mozgalom fejlesztése politikánk szerves része Fehér Lajos beszéde az SZNSZ központi bizottsága ülésén A Szövetkezetek Nemzetkö­zi Szövetségének budapesti . ülésszaka tegnap legnagyobb jelentőségű eseményéhez ér­kezett: dr. Mauritz Bonoiv elnökletével kezdetét vette a világszervezet központi bi­zottságának három napra ter­vezett tanácskozása. Az SZNSZ két kongresszus közötti legfőbb vezető testüle­tét a Magyar Népköztársaság kormánya nevében Fehér La­jos, a Minisztertanács elnök- helyettese köszöntötte. Meg- ■ tisztelő számunkra — mondot­ta —, hogy a világ legna­gyobb és legrégibb, nagy te­kintélyű, nem kormányszintű nemzetközi szervezete, amely 66 ország 284 millió szövetke­zeti tagját képviseli, ebben az évben Magyarországon tart­ja üléseit. A továbbiakban utalt arra, hogy a magyar kormány és szö­vetkezőink több milliós tábora élénk figyelemmel kíséri az SZNSZ tevé­kenységét, s különösen nagyra értékeli azt a munkát, amelyet a szö­vetség a népek közötti kölcsö­nös, jobb megértés, a béke és a biztonság megteremtése ér­dekében kifejt. Ezután a magyar szövetke­zetekről szólva Fehér Lajos megállapította: — Hazánkban a szövetkezeti mozgalom a felszabadulás óta minőségi változáson ment ke­resztül. A fellendülésben az utóbbi években döntő szere­pet játszottak a gazdaságirá­nyítás új rendszere és a kor­szerű szövetkezetpolitikai el­vek nyújtotta lehetőségek. A Minisztertanács elnökhe­lyettese hangsúlyozta: a szö­vetkezeti mozgalom fejlesz­tése egész politikánk szerves része: tervgazdálkodásunkat a szocialista tulajdon mindkét formájának, az állami és a szövetkezeti tulajdonnak, együttes fejlesztésére alapoz­zuk. Tehát a szövetkezet ala­kítása a jogszabályok szerint meghatározott keretek között' a gazdasági élet minden olyan területén lehetséges, ahol a szövetkezeti forma az érdekelt állampolgárok számára elő­nyösnek mutatkozik. A társa- j dalmi fejlődés .megköveteli, hogy az állampolgárok széles körét átfogó szövetkezetek szabadon gyakorolhassák tár­sadalmi feladataikat. Ugyan­akkor a szövetkezeteknek nyújtott nagyfokú önállóság mellett az állam természete­sen nem mondhat le törvé­nyességi felügyeleti jogáról. Fehér Lajos a továbbiakban a szövetkezeteknek a gazdasá­gi életben betöltött szerepé­ről, az 1971-ben alkotott szö­vetkezeti törvény jelentősé­géről beszélt. Leszögezte, hogy hazánkban a szövetkezetek jelentős részt vállalnak a szo­cializmus építésében. Az állam hosszú távon számol a szövetkezetek lé­tével, támogatja a dolgo­zók szövetkezeti elképze­léseit, s azok megvalósításához hat­hatós, sokoldalú segítséget ad. Ezután arról szólott, hogy a magyar szövetkezeti mozga­lom töretlen fejlődése lehető-, vé és szükségessé teszi a nem­zetközi szövetkezeti kapcso­latok korszerű alakítását, az együttműködés megfelelő for­máinak keresését. .Értékelte a magyar szövetkezetek orszá­gos szerveinek közreműködé­sét az SZNSZ-ben. Mint mon­dotta: a magyar kormány egyetért azzal, hogy a szövet­kezetek nemzetközi kapcsola­tainak alapja a jövőben is a szövetkezetek nemzet­közi szolidaritása, együtt­működése és a kölcsönös támogatás elve legyen. Fehér Lajos végezetül a ma­gyar kormány nevében jó munkát kívánt az SZNSZ köz­ponti bizottsága budapesti ülésének. A magyar szövetkezeti moz­galom több milliós tagsága, több mint százezer választott tisztségviselője nevében, az OSZT elnökének tisztében Rév Lajos, az OKIS'Z elnöke köszöntötte a központi bizott­ságot. R. P. B. Daviesnek, az SZNSZ igazgatási titkárának a napirendre vonatkozó elő­terjesztése után úgy határoz­tak, hogy elöljáróban kilenc témakörben tekintik át az eredményeket és a feladato­kat. Ezt követően hangzottak el a szakértő előadások, majd az esti órákban ülést tartott a bankbizottság is. Este az SZNSZ ülésszakának résztve­vői paegtekintették az Opera- ház díszelőadását, amelyen Bartók három színpadi műve szerepelt. Losoriczi Pál fogadta az SZNSZ végrehajtó bizottságának tagjait Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke, a Szövetkeze­tek Nemzetközi Szövetsége bu­dapesti ülésszakának alkal­mából csütörtökön a Parla­ment Munkácsy termében fo­gadta az SZNSZ végrehajtó bizottságának tagjait. Loson­czi Pál meleg szavakkal üdvö­zölte a megjelenteket, válasz­beszédet dr. Moritz Bonovo, az SZNSZ elnöke mondott. A szívélyes légkörben lezaj­lott találkozón részt vett Rév Lajos, az Országos Szövetke­zeti Tanács soros elnöke, dr. Molnár Frigyes, a SZÖVOSZ elnöke, Szabó István, a TOT elnöke és Fehér Lajosné, az OSZT nőbizottságának elnöke is. Beszámoló taggyűlések Mérlegen az esztendő NAGY ESEMÉNY előtt áll­nak pártszervezeteink. No­vemberben harmadik alka­lommal kerül sor a beszámoló taggyűlésekre. Nagy esemény ez, mert a választott testüle­teknek — az alapszervezeti vezetőségeknek — eleget kell tenniük beszámolási kötele­zettségüknek, a tagság pedig ellenőrzi a pártvezetőség tevé­kenységét, és részt vesz a kö­vetkező év feladatainak meg­határozásában. A havonta rendszeresen megtartott tag­gyűlések mellett a beszámoló taggyűlések azért is nagy je­lentőségűek, mert az alap­szervezet egész évi politikai tevékenységét értékeli, vonja le a tanulságokat, és ennek alapján határozza meg az alapszervi munka fejlesztésé­nek területét, célját és irá­nyát. A taggyűlésnek értékelnie kell, hogy területén sikerült-e megvalósítani a párt politiká­ját, erősödött-e a párt vezető szerepe, s mennyire vált az alapszervezet a helyi politi­kai kezdeményezés központjá­vá. Az alapszervezet tagjai hogyan teljesítették feladatú­A kereskedők élet- és munkakörülményeinek javítása - közérdek Ahogy a KPVDSZ megyei titkára látja A kereskedelem fejlesztésében már elért, kétségtele­nül jelentős eredmények ellenére is még sok a tenni­való. Az üzletek majd háromnegyedében egy-három ember dolgozik, s gépesítésről, jobb munkaszervezés- • ről alig lehet beszélni. Pest megyében a tavalyi ada­tok szerint az állami kereskedelemben és vendéglátás­ban közvetlenül a pult mellett 5180, az irányításban 1090 ember dolgozott, míg' a szövetkezeti szektor ha­sonló megosztásban 5440, illetőleg 1500 embert foglal­koztatott. A kereskedőtanulók száma 1230, Mindehhez járul, hogy a kereskedelmi dolgozók több mint hetven százaléka nő, akiknek fele családanya. Rájuk — töltse­nek be bármilyen munkakört — egyelőre még fokozott terhek hárulnak. Míg más szakmák, az üzemi dolgozók munkája a nagyközönségtől többnyire távol áll, a kereskedelem­mel mindenki — néha napjában többször is — kap­csolatban van. Gyakran szidják, ritkábban dicsérik a kereskédőket, azonban munkakörülményeiket alig is­merik. gyobb városában a boltokban ebédszünetet tartanak, holott régen megváltozott már a vá­ros életritmusa. A kérdést to­vább bonyolítja, hogy az egy­személyes, kis forgalmú üzle­tekben a két műszakos nyitva •tartást éppen az emberhiány miatt nem tudják bevezetni, a lakosság pedig késő délután is vásárolni akar. Beszélgetésünk során szóba került a rövidített munkahét is. Lippai József elmondotta, hogy a tárgyalások és a felké­szülés befejeztével a jövő év­ben végre dűlőre jut ez a fon­tos kérdés. Módosítást várnak A kereskedelmi-vendéglátó- ipari dolgozók érdekvédelmé­ben a szakszervezetnek még ezentúl is sok a tennivalója. Az állami vállalatoknál alkal­mazott alapbér és jutalék, il­letőleg a szövetkezeteknél fi­zetett fix bérrel kombinált ju­talék ösztönző bérrendszer, amely a forgalom vagy a ter­melés arányában emelkedik. Azonban az életszínvonal-poli­tikában meghatározott átlag­bér-növekedés üteme a megyei kereskedők-vendéglátók köré­ben az országos arány alatti. Szükséges lenne akár a szabá­lyozóik módosításával, akár preferenciák alkalmazásával a béreket emelni. Igaz, hogy az év végi részesedés javít az át­lagos kereseten, azonban ezek a juttatások nagyon differen­ciáltak s így az átlagjövedelem nem éri el a negyedik ötéves tervben meghatározott mérté­ket. A törzsgárdára számítani lehet Ha a nagy egészen belül vizsgálják a jövedelmeket, a vezető beosztásúak fizetése ál­talában a „helyén van”, a be­osztottaké azonban gyakran nem éri el a lehetséges szintet. A meglevő problémák elle­nére a kereskedelemben ki­alakult törzsgárda becsülete­sen dolgozik. A községekben az ÁFÉSZ-ek alkalmazottai egyben politikai-közéleti em­berek is, tanácstagok, külön­böző bizottságokban tevékeny­kednek. Bizonyság rá a kitün­tetett vállalatok, szövetkezetek egyre emelkedő száma, a szo­cialista brigádok, a kiváló dol­gozók sokasága. Bizonyítsanak a számok: tavaly év végén 4050 eladó dolgozott 528 bri­gádban, melyek közül 296 bri­gád ért el valamilyen fokoza­tot. Komáromi Magda Nehéz előre lépni Pedig — mint Lippai Jó­zsef, a Kereskedelmi, Pénz­ügyi és Vendéglátóipari Dol­gozók Szakszervezetének Pest megyei titkára mondja — a kereskedelem korszerűsítése, az ott dolgozók élet- és mun­kakörülményeinek fokozottabb javítása — közérdek. A kettő közötti összefüggés nagyon is kézenfekvő. Az ön- kiszolgáló áruházakban, az élelmiszer ÁBC-boltokban tá­gasabb az eladótér, több pénz­tárgépet lehet beállítani, gyorsabb a vásárlás. Ezekben az üzletekben célszerű raktá­rak, esetleg tefaerliftek men­tesítenek a cipekedéstől. Ideális forma a konténeres árusítás is. A nagykereskede­lemtől megrendelt árut, a te­herautóról konténeresül le­emelik és egyenesen az eladó­térbe gurítják. Még a nagy konfekcióosztályokon is alkal­mazható ez a módszer. Sajnos, két kézen megszámolható, hogy Pest megyében hol lehe­tett bevezetni. A kis szatócs- boltókból átalakított üzletek ajtaján be sem fér a modern szállítóeszköz, arról nem is szólva, hogy lépcsők küszö­bök nehezítik az alkalmazását. Az előírások szerint a bol­tokban külöfi áruátvevőtérnek kell lennie. A gyakorlatban azonban legtöbbször az üzle­ten át hordják be az árut a boltba, raktárba. Ilyenkor — napjában többször —, amikor egy-egy szállítmány érkezik, a boltos vagy lehúzza a redőnyt a vásárlók legnagyobb bosszú­ságára, és számla szerint át­veszi a küldeményt, vagy csak úgy a pultra, földre teteti az árut. Sokat panaszkodnak az élelmiszerboltok eladói, hogy a péksüteményt, zöldséget gyak­ran darabszám át sem tudják venni, mert a vevők máris kát, éltek-e a szervezeti sza- ' bályzatban rögzített jogokkal és kötelességekkel, milyen eredménnyel dolgoztak a tö- megszervezelekben tevékeny­kedő kommunisták; ho­gyan, milyen eredménnyel si­került, vagy hol tartanak az MSZMP Központi Bizottsága 1972. novemberi határozata végrehajtásában; javult-e a taggánevelés, a tagfelvételi tevékenység, erősödött-e a párt szervezeti élete. Ahhoz, hogy a taggyűlés megoldja a fentiekben leírt feladatát, s elérje célját, rend­kívül fontos, hogy az alap­szervezeti vezetőségek nagy gondot fordítsanak a beszámo­ló taggyűlések politikai és szervezeti előkészítésére, a pártvezetőség beszámolójának összeállítására. Az elmúlt év­ben néhány helyen a beszá­molók a gazdasági munka ér­tékelésétől kezdve a pártélet legapróbb kérdéseivel is fog­lalkoztak. Volt azonban olyan alapszervezet, ahol csak a gaz­dasági élet kérdéseivel, vagy ahol csali a feladatok meg­határozásával törődtek. A be­számolók többsége nem érté­kelte a feladat végrehajtását — csak azt sorolta fel,, hogy mit tett a vezetőség az elmúlt évben —, nem elemezte az alapszervezet helyzetét, nem vont le következtetéseket. Ez nem segítette és nem segíti elő a feladatok helyes meg­határozását. MOST ARRA KELL TÖRE­KEDNI, hogy a beszámolók az alapszervezet jellegének megfelelően készüljenek, ne térjenek ki minden részkérdés^ re, hanem az alapszervezet számára legfontosabb kérdé­sekkel foglalkozzanak. A be­számolók adjanak elemző ér­tékelést a pártvezetőség és az alapszervezet munkájáról,_ a pártmegbízatások teljesítésé­ről, a párthatározatok végre­hajtásának hatékonyságáról, á szervezeti életről, a pártcsopor­tok tevékenységéről, és hatá­rozzák meg a következő év feladatait. A beszámolók bát­ran dicsérjék a jól dolgozó elvtársakat, s bírálják azokat, akik elhanyagolták kijelölt feladataik. végrehajtását. Ügyeljenek arra, hogy a párt­tagok munkájának értékelése körültekintő, reális legyen, hogy neveljen is a taggyűlés. Javasoljuk: a . pártvezetőség ne terjesszen külön határozati javaslatot a taggyűlés elé, hi­szen a beszámoló és az abban foglalt feladatok jóváhagyása határozat jellegű, kötelező ér­vényű minden kommunista számára. Ne foglalkozzon a beszámoló az irányító párt­szerv értékelésével, úgy, mint tavaly tette. Azt a felsőbb szerv képviselője mondja el. így több idő és lehetőség nyílik a legfontosabb kérdé­sek elemzésére. Olyan be­számolókat kell tehát készí- .teni, amelyek serkentik a tag­ságot az aktivitásra, az őszinte, nyílt véleménynyilvánításra, a javaslatok megtételére. A BESZÁMOLOK mellett nagy figyelmet kell fordítani a taggyűlés politikai és szerve­zeti előkészítésére is. Be kell vonni a tagságot az előkészí­tésbe, s fel kell készíteni az aktív részvételre. Ezért igen fontos, hogy a beszámoló tag­gyűlések előtt jól előkészített pártcsoport-értekezletek legye­nek, ahol a tagság kicserélhe­ti gondolatatait a vezetőség és az alapszervezet munkájáról. Felvethetik elképzeléseiket a munka további javítására, a gondok, problémák megszün­tetésére. Ezzel lehetőséget te­remtünk arra, hogy a pártcso­port tagjai, maga a pártcsóport kialakíthassa véleményét a végzett munkáról, amelyet a taggyűlésen hozzászólásaikban elmondanak. Nagyon fontos — erről sem szabad megfeledkez­ni —, hogy a pártvezetőség tagjai vegyenek részt a párt- csoport-értekezleteken, mert ott sok tapasztalatra tehetnek szert, amelyet felhasználhat­nak a beszámolók összeállítá­sához. Az irányító pártszervek (községi, üzemi pártbizottsá­gok, csúcsvezetőségek) alapos, körültekintő munkával készít­sék el értékelésüket, vélemé­nyüket az alapszervezetek munkájáról. Ügyeljünk arra, hogy ezek az értékelések tes­tületi véleményt tartalmazza­nak és írásban készüljenek. Az irányító pártszervek érté­kelését, véleményét az alap­szervezetek munkájáról a vá­lasztott testület tagjai ismer­tessék a taggyűléseken. Ahol ez nem lehetséges, ott a terü­letfelelősök, vagy aktivisták mondják el. Mivel több helyen megkérdezték, kell-e új érté­kelést készíteni, szeretnénk egyértelműen leszögezni, hogy nem új értékelés elkészítésé­ről van szó, hanem arról, hogy a múlt évit kell kibővíteni. Arra kell kitérni, hogy az el­múlt évben mit változott az alapszervezeti munka színvo­nala és az irán'yító pártszerv mit vár az alapszervezettől a következő évben. A CSŰCSVEZETÖSÉGEK összevont taggyűléseiről, kül­döttértekezleteiről is szólni kell még. Tavaly erre az ese­ményre közvetlen a beszámoló taggyűlések után került sor. Ez azt eredményezte, hogy a csúcsvezetőségek egy része a beszámoló taggyűléseken el­hangzott beszámolókat össze­gezte, és értékelte a beszámoló taggyűlések tapasztalatait. Ez nem segítette elő az alapszer­vezeti munka színvonalának emelését, a csúcsvezetőség munkájának javítását. Ahhoz, hogy az összevont taggyűlések, küldöttértekezletek elérjék céljukat, azt tanácsoljuk csúcs­vezetőségeinknek, hogy az ösz- szevont taggyűléseket, küldött- értekezleteket januárban, eset­leg február elején a munka megtervezése után tartsák meg. Ezzel lehetőség nyílik ar­ra, hogy a beszámoló taggyű­lések, a megválasztott küldöt­tek időben felkészülhessenek az összevont taggyűlésre és küldöttértekezletre. Fordítsa­nak nagy figyelmet a csúcsve­zetőség beszámolójának elké­szítésére. Véleményünk sze­rint az összevont taggyűlések, küldöttértekezletek, csak ak­kor érik el céljukat, ha a be­számolók értékelik a csúcsve­zetőség tevékenységét, s szá­mot adnak arról, milyen fel­adatokat oldott meg az egy esztendő alatt. Az értékelésben térjenek ki arra, hogy a csúcs­vezetőség hogyan, miként tud­ta elérni a hatásköréből, mű­ködési elveiből fakadó célokat, hogyan, milyen hatékonyság­gal tudta segíteni az alapszer­vezeti munka színvonalának növelését. A KÖRÜLTEKINTŐ, átgon­dolt beszámoló taggyűlések megszervezése, elősegíti a párttagság aktivitásának növe­kedését, az alapszervi pártélet fejlődését, a pártdemokrácia erősítését. Piszter István, az .MSZMP Pest megyei bizottságának munkatársa A műszaki könyvnapok vidéki megnyitója Salgótarjánban rendezték a műszaki könyvnapok vidéki központi megnyitó ünnepségét a József Attila Művelődési Központ üvegcsamokában. Az ünnepségen Földvári László közlekedés- és posta­ügyi miniszterhelyettes mon­dott beszédet. Elmondotta — többi között —, hogy az idén nyolc kiadó 45 új műszaki könyvet bocsátott közre, ösz- szesen 300 ezer példányban — csaknem kétszer annyit, mint 1971-ben. I i szedik ki a kosarakból a ne­kik tetsző darabokat.' A jelenlegi szállítási rend­szeren úgy látszik, egyelőre nem sokat lehet változtatni. A nagykereskedelmi vállalatok kijelölt útvonalon úgynevezett túrajáratokat indítanak. A bejelentett szállítmányt este nyolcig kötelesek „fogadni” a boltvezetők. A várakozási idő­re fizetett fillérek semmiképp sem kárpótolják őket. Szintén megoldhatatlannak tűnik, mi legyen a tejszállí­tással. Ha a kannákat éjjel két-három órakor leteszik a bezárt üzlet elé, az nyáron a reggeli nyitásig hűtés nélkül áll. Óhatatlanul romlik a mi­nőség. Egy zacskó polipackos tej­nek szinte nincs súlya. Két­száz darab azonban már teher. Pontos mérések szerint az ön- kiszolgáló élelmiszerboltok­ban a pénztáros amíg egyik kosárból a másikba rakodik blokkolás közben, napi hat mázsát emel. Viszonzásul nem régiben boltvezetőhelyettesi kategóriába sorolták a fizeté­süket. Zárva — délidőben? Az osztott nyitású üzletben az eladók jóval többet dolgoz­nak. napi nyolc , óránál. A né­hány szerencsés, aki közel la­kik, délben hazamegy, de a többiek maradnak. Legtöbb­ször hideget ebédelnek és utána rendezkednek, feltöltik a polcokat. Zárás után még legalább háromnegyed órát rakodnak, takarítanak, kasszát csinálnak. A szakszervezet véleménye szerint is teljesen idejétmúlt a mai nyitva tartási rendszer és ennek felülvizsgálatára elér­kezett az idő. Cegléden pél­dául, a megye egyik legna-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom