Pest Megyi Hírlap, 1973. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-05 / 207. szám

Három tárlat, három aranyérem Tovább szaporodnak a ceg­lédi gyűjteményes kiállítására készülő Tóth István fotómű­vész trófeái. Az utóbbi hetek­ben ismét külföldi küldemé­nyekkel csengetett a postás Csatorna utcai lakásán. Az egyébként is gazdag sorozat újabb három aranyéremmel gyarapodott. A világ minden táján kiállító fotográfus ez al­kalommal Malaysiából „Nehéz út volt’’, az NSZK-beli Kapel- lenből „Ménesterelés”, Rio de Janeiróból „Szemtől szembe” című képéért nyerte el a tár­latok legmagasabb kitünteté­sét. > A , PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLEPI JÁRÁS ES CEO XVII. ÉVFOLYAM, 207. SZÁM 1973. SZEPTEMBER 5., SZERDA A PENOMAH CEGLÉDI GYÁRÁBAN Két műszakos húsfeldolgozó AUTÓBUSZOK - TÁPIÓ MENTÉRŐL Az ősz gyümölcsei A Ceglédi ősz eseménysoro­zata alkalmával a városban több ízben sor kerül majd mezőgazdasági termékbemuta­tóra, vásárta. A termékbemu­tató színhelye a tervek szerint a ceglédi piac lesz, s külön kiállítás nyílik ceglédi termé­kekből a közeli művelődési központ földszinti termeiben. Cegléd környékén kilenc tanyai iskola működik. Eddig két igazgatóság intézte ügyei­ket. Csökkent a tanulólét- szám, kevesebb lett az admi­nisztrációs és igazgatási munka is. Ezeket a feladato­kat már egy összevont igaz­gatóság is el tudja látni. A kilenc külterületi iskola hely­zetéről Tátrai Rezsöné igaz­gatóhelyettes tájékoztatott. — Az ötszáz tanulóval hu­szonnyolc nevelő foglalkozik. Közülük csak egyetlen tanár­nő nem rendelkezik szakké­pesítéssel még, de jelenleg a főiskola harmadéves levelezős hallgatója. Külterületen nehéz tanítani, jól képzett pedagó­gusoknak kell elfoglalniuk a tanári katedrát, hogy a váro­sit megközelítő színvonalú le­gyen az oktatás. A legtöbb helyen még osztatlan iskolába járnak a gyerekek. Csak az Örkényi úti és a kecskéscsár- dai iskolában szakosították a felsőtagozatot. Itt az orosz nyelvet is tanulják a felsősök. Még a Körösi úti iskolában működik két éve orosz nyelv- tanfolyam. A nyelvórákra nemcsak a Körösi útiak, ha­nem a közeli kappanhalmi is­kola érdeklődő tanulói is el­járnak. — örvendetes, hogy vala­mennyi külterületi intézmény­ben villanyfény mellett tanul­hatnak a nebulók, sőt az egy üzem — egy iskola mozgalom útján rádióhoz, televízióhoz is hozzájutottak. A ceglédi kül­terület legtávolabbi zugában, a homokpusztaiaknak akad­A múlt nyáron két műsza­kos munkahely lett a PENO­MAH ceglédi gyára. Szükség volt erre, hiszen a város és a megye déli területének ellá­tása mellett a főváros, vala­mint a szomszédos megyék ellátásában is segíteniük kel­lett, valamint időben el kel­lett látniuk a rájuk jutó ex­portfeladatokat. Ceglédiek, város környékéről bejárók dolgoznak a gyárban, és nak gondjaik a vadonatúj készülékkel, mert a kistelje­sítményű, akkumulátorral mű­ködő hálózatra nem kapcsol­hatják rá televíziójukat. Csak minivizort tudnának működ­tetni. — Elfogynak a gyerekek a tanyákról. Minden évben ke­vesebb és kevesebb elsőst iratnak be. Homokpusztán, Bán dűlőben és Kappanhal- mán néhány év alatt mini­málisra csökkent a tanuló­létszám. — Mi az oka ennek a je­lenségnek? — Ezeken a területeken mezőgazdasággal foglalkoznak az emberek. A termelőszövet­kezetek legtöbbje főleg nyug­díjkorhatár felé közelgő tago­kat foglalkoztat. Azok a fia­talok, akik a mezőgazdaság­ban dolgoznak, a városban vásárolnak telket, néhány év alatt felépítik a házat, s mi­re a gyermekeik az iskolás­kort elérik, beköltöznek. — A kintmaradók ho­gyan, milyen körülmé­nyek között tanulhatnak? — Bizony, nem könnyű a dolguk. A városiak el sem tudják képzelni, mit jelent tanyán iskolába járni. Regge­lenként öt-hat kilométert gyalogolnak, ma már inkább naponta két autóbusz hoz munkásokat a Tápiómen- téről. Ök is szívesen járnak ide, megtanulták a munkát, meg­becsülik a munkahelyüket. A szakmunkások legtöbbje né­hány éve tanulóként kezdte itt, és a bizonyítvány meg­szerzése után sem mondott búcsút a gyárnak. Ezért van az, hogy sok a fiatal — sőt sok az itt dolgozó ifjú házas­kerékpároznak az iskoláig. Sokan csak annyit tudnak em­lékezetükbe elraktározni, amennyi az órákon rájuk ra­gad. Otthoni tanulásra nem nagyon marad idő. Több csa­ládban él még a szokás: a gyerekek dolga a jószágokkal bíbelődni. Néhány tanyára még a villany sem jutott el, az iskolások esténként a pet­róleumlámpa halvány fényé­nél csapják össze írásbeli há­zifeladatukat. — Hogyan segítik a fizi­kai dolgozók gyermekeit? — A pedagógusok ügyelnek arra, hogy a jobb képessé­gűek ne kallódjanak el. Szak­körökön, korrepetálásokon foglalkoznak velük. — Hogyan folytatják to­vább a nyolcadikosok? — Szinte mindenki tovább­tanul valahol. Legtöbben ipari tanulók lesznek, néhá- nyan gimnáziumba vagy szakközépiskolába jelentkez­nék. Meglepő, hogy a mező- gazdaság iránt kevesen ér- deklődntk. — Mi módon lehetne könnyíteni a tanyai gye­rekek helyzetén? — A tervek szerint kollé­giumot kapnak az általános iskolások. Dobozi Eszter pár is. Megbecsült, igyekvő emberek, megtalálják számí­tásukat. A PENOMAH ceglédi gyá­rában tizenhárom szocialista brigád működik. Közülük a húsüzem Kossuth brigádja és a bélüzem Petőfi brigádja már ezüstkaszorús. A múlt évi ver­senyeredmények értékelésekor rajtuk kívül még négy brigád szerzett oklevelet. A vágócso­portnál a Sallai Imre és a Jó­zsef Attila brigád — tagjai­nak életkorát tekintve — if­júsági brigád. Sok köztük a fiatal szakmunkás, a most fel­szabadult szakmunkástanuló. A fiatalok csoportja nemes versenyben áll egymással. Igyekezetük a szakma és a maguk dicséretére válik. A ceglédi gyár első félévi eredménye jónak mond­ható. Árujuk megfelel a szabványminőségnek. Ezt nemcsak a szűk, belső mi­nőségi ellenőrzési csoport ál­lítja, hanem maguk a fo­gyasztók is. A húsipari állat­egészségügyi szolgálat szigo­rúan és jól működik a gyár­ban. Januártól július végéig a termelési érték 32 százalék­kal volt magasabb, mint a múlt év hasonló időszakában. Az emberek munkabére a végzett munkának megfele­lően emelkedett átlagosan 22 százalékkal. A sertésfelvásárlás az év utolsó negyedében várha­tóan emelkedik, ez is nagyban hozzájárul majd a terv teljesítéséhez. A gyár­ban most az eddiginél na­gyobb mennyiségben hozzá­láttak a készítmények gyár­tásához. A napokban a hús- feldolgozó is két műszakos munkahely lett. A tél beáll­táig, a disznóvágások idejéig a vidék is nagyobb mennyi­ségben igényli a kolbász- és szalámiféléket, a füstölt sza­lonnát, füstölt, főtt húsokat. Húsipari készítményekből év eleje óta 24 200 mázsányit gyártottak Cegléden. Ebből 5 ezer mázsa volt a vörösáru, 4 ezer mázsa a szalámi-, 6600 mázsányi pedig a kolbász és szárazáru. Étkezési szalonná­ból hetente mintegy 90 má­zsa készül. Az elárusítóhe­lyekre naponta a vállalat gép­kocsijai és a Volán Vállalat­tól bérelt termoszkocsik viszik a friss húsipari készítménye­ket: az egyik nap elkészült mennyiség már másnap a ko­ra reggeli órákig megérkezik az üzletekhez. . E. K. Borissza gépkocsivezető Kilenc külterületi iskola Képzett pedagógusok tanítanak a tanyákon is Általános iskolai kollégium kellene A nyelvújító emlékére Kazinczy-ünnepség lesz Abonyban Abony hagyományokat tisz- t 'ő, emlékeket' őrző nagyköz- . g. Lakói igen sokat tesznek az..' hogy korunk és majd a jövő nemzedéke is kellő mennyiségű dokumentumot kaphasson, minél jobban meg­ismerhesse, figyelemben tart­hassa azokat a neves embe­reket, akiknek nevét életük ■egy-egy mozzanata Abonyhoz köti, vagy pedig hosszú éve­ken át itt munkálkodtak nem­zetünk szolgálatában. Szep­tember közepén irodalmi nap keretében a nyelvújító Kazin­czy Ferencre fognak emlé­kezni. Az eseményt a Haza­fias Népfront járási bizott­sága, a ceglédi járási hivatal művelődésügyi osztálya, a Já­rási-Városi Könyvtár, a helyi tanács és népfrontbizottság szervezi meg. Író—olvasó ta­lálkozót rendeznek ebből az alkalomból, a ceglédi járás hépművelőit, pedagógusait, könyvbarátait hívják meg a találkozóra. Ezen a napon fogják megnyitni a nagyköz­ség első, önálló könyvesbolt­ját, amelynek ellátásáról a Művelt Nép Könyvkiadó gon­doskodik. Délután Kazinczy Ferencre emlékezve leleplezik a nyelvújító szobrát — Marisa István Munkácsy-díj as szob­rászművész alkotását — és emlékkiállítást nyitnak. Kis matematikusok: Az új tanévben a ceglédi Várkonyi István Általános Iskola hete­dik osztályában matematikai tagozat indult. Ebben a hete­dik osztályban kiemelt tan­tárgy lesz .a számítás, számolás tudománya. A másik, tagoza­tos iskola a Táncsics iskola, ahol zenei és ének szakos osz­tályok vannak. BIRKÓZÁS Hazai siker Cegléden Ügy volt, hogy ezen a na­pon a birkózó területi csapat­bajnokságot rendezik meg Cegléden. Mindössze két csa­pat nevezett, így a verseny elmaradt, az NB II-be jutá­sért sorra kerülő osztályozón a CVSE és a Szentesi Vasutas is részt vehet. A Pest megyei Birkózó Szövetség és a ceglé­diek így az utánpótlásnak biz­tosítottak versenyzési lehető­séget. A sportcsarnokban Pest me­gye serdülő-csapatbajnokságát rendezték meg szabadfogás­ban. Négy csapat (CVSE, Nagykőrösi Kinizsi, Monor és Dunakeszi 201. ITSK) indult el. A ceglédi fiatalok jól ver­senyeztek, mindhárom ellen­felüket legyőzték. Eredmények: Cegléd—Nagykőrös 6:4, Ceg­léd—Monor 6:3, Cegléd—Du­nakeszi 6:3. Elsősorban Tóth Béla, Ko­vács László, Béres András, Gáspár Ferenc nyújtott jó teljesítményt. A nyári szünet után min­den hét végén szőnyegre lép­nek a Vasutas birkózói, így az ifjúságiak szombat-vasár­nap a Kinizsi Húsos országos kötöttfogású versenyén szere­pelnek. TEKE NB II Új pályacsúcs A teke NB II őszi második fordulóján ismét 50 százalé­kos eredményt értek el a ceglédi csapatok. Most a Bem SE játszott itthon, s győ­zött, az Építők pedig ide­genben vereséget szenvedett. Beim SE—Csepeli Papír 6:2 2667:2490 Jók: Bauer (499), Batka (463), Lázár (437), Szúnyogh (436). Tornyosi és Rimaszé- csi is 410 fa fölött ütött. A Bem SE szép győzelmet aratott, a kiesés szempontjá­ból vetélytárs Csepeli Papír ellen. Bauer kiemelkedő eredményt ért el, ez új pálya­csúcs. A régit Papp (Bem SE) 482 fával tartotta. A ceg­lédiek egységes csapatot al­kottak, csapateredményük há­rom fával jobb, mint az ed­digi legjobbjuk. Salgótarjáni Síküveggyár— Ceglédi Építők 5:3 2639:2534 Jók: Király (445), Nagy (435), Raffai (430), Varga (428). Salgótarjánban nagyon ke­vés csapatnak sikerült ed­dig három egyéni győzelmet I aratnia, az Építők ezt most elérte. Döntetlenre állt végig I a mérkőzés, de a hazaiak utolsó dobójának minden be­jött; Végül jobb faeredmé­nyével győzött a Salgótarján. A következő fordulóban a Ceglédi Építők az Úzdi Ko­hászt fogadja, a Bem SE pe­dig Ormosbányán vendégsze­repei. U. L. Ceglédről, múzeumi kiadványban A Pest megyei múzeumok kiadványa, a Studia Comita- tensia legutóbbi számában ár. Szilágyi Miklós, a ceglédi Kos­suth Múzeum igazgatója meg­emlékezést írt a város múzeu­mának egykori igazgatójáról, a fáradhatatlan Sárkány Jó­zsefről. Írásának címe: In me­móriám Sárkány József 1885— 1972. A kiadvány a múzeum- igazgató tollából szintén figye­lemre méltó tanulmányt kö­zöl, Halászat a Cegléd környé­ki kis vizeken címmel. Felveszünk két jól képzett szerkezeti lakatost- nagy szakmai gyakorlattal ­Német nyelvtudással előnyben. Jelentkezni lehet a Prosperitás Ktsz. munkaügyi osztályán, Bp. IX., Viola u. 45. Élettársát Kökény József 32 éves gép­kocsivezető ceglédi lakos Több rendbeli lopás vétsége miatt indított ellene eljárást a Ceglédi Járásbíróság. Kö­kény büntetett előéletű, bör­tönt járt ember. Társadalmi tulajdont, károsító rongálás, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés, to­vábbá garázda tett van a kon­tóján. Nős ember, de elvált. Szereti az italt, és szeret munkahelyet változtatni: ez két jellemző vonása. Segíteni már próbáltak rajta — négy alkalommal volt kényszerel­vonó kezelésen, de nem járt a kúra eredménnyel. Az or­vosszakértő véleménye szerint egészsége is veszélyeztetett, több okból gyógyítani kell őt. Kökény József töbó mint hét éven át élettársa volt egy asszonynak. Amikor épp nem volt munkaviszonya, akkor az asszony tartotta el. A múlt ősszel élettársa távollétében, annak tudta és beleegyezése nélkül eltulajdonította és is­meretlen személynek eladta az asszony fiának télikabát­is meglopta ját. A pénzt mi másra, ita­lozásra költötte. A felelősségre vonás nem maradt el, Kökény bevallot­ta, hogy ő volt a tettes. A nő csak a szüleire való tekintet­tel nem jelentette fel akkor. Az eset után nem sokkal újabb ruhadarab eltűnését észlelték a lakásban. Az élet­társ most már nem volt elné­ző, feljelentést .tett a tolvaj ellen, és megszüntette az élet­társi kapcsolatot. A feljelen­téskor elmondta azt is, hogy Kökény idegen kerékpárokat is hozott a házhoz. A házku­tatás során valóban sok ke­rékpár-alkatrészt találtak a háznál, s egy részük az udva­ri szemétdombban volt elrejt­ve. Kökény József elismerte, amit tett. Azzal védekezett, hogy szenvedélyes italozó vol­ta késztette lopásra, mert pénzre volt szüksége. Védeke­zését a bíróság nem fogadta el. Nem jogerősen nyolchóna­pi börtönre ítélték, és két év­re eltiltották a közügyek gya­korlásától. Kotrókat javítanak A felújításra váró kotró- és egyéb földmunkagépek az ország távoli tájairól érkeznek Ceglédre, a KÖZGÉP n. számú gyárába, ahol hozzáértő kezek javítják meg őket, Apáti-Tóth Sándor felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom