Pest Megyi Hírlap, 1973. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-11 / 212. szám

J\ PE^rME&YEI Hfl^ XVII. ÉVFOLYAM, 212. SZÁM 1WJT; » KÓLÓN KIAÖXSÁ 1973. SZEPTEMBER 11., KEDD KIVÁLÓ MINŐSÉGŰ ZÖLDBAB Eredményes munkaszervezés - egyenletes nyersanyagellátás Bujdosó Lászlót, a konzerv­gyár 11-es telepének maszak­vezetőjét a műszakváltás után kerestem a konzervgyárban Itt volt, már elment, a raktár­ba ment, most jött át az ud­varon, mondták, mikor végre sikerült elfognom. — A műszakkezdés mindig ilyen! — mondja. Ilyenkor in­dul az üzem. A napi felada­tokhoz biztosítani kell a se­gédanyagokat, a csoportveze­tőkkel megbeszéljük a napi te­endőket, akad külön kívánság is, ezeknek is, ha lehet, ele­get teszünk. Ezenkívül, ha va­lami hiba van, gyorsan kija­vítjuk, mert ha csak egy fél órát áll a szalag, az is jelen­tős kiesés, amit elsősorban rajtam kérnek számon. — Mit csinálnak? — Jelenleg natúrlecsót és zöldbabkonzervet készítünk. Nagyon szép, másod vetésű, zsenge babot dolgozunk fel, kiváló minőségű konzervet gyártunk belőle. — A szárazság ellenére? — A szárazság inkább csak a paprika minőségén látszik, az túlérett, de lecsógyártásra alkalmas. — Napi termelés? — 5/1-es natúrlecsóból 400 üveg, 2 vagon 5/4-es Vágott babból 2 és fél vagon a napi termelés, műszakonként. Para­dicsomot saját magunk is sű­rítünk, ezenkívül az egyes te­lepen sűrített paradicsomot itt tároljuk. — Láttam, hogy a hordók­ban műanyagfóliába csomagol­ják a sűrítményt. Ez újítás? — Az elmúlt esztendőben az I-es telepen is így tárolták a sűrítményt. Jelentős megtaka­rítást értünk el, nincs baj, ha a hordó vetemedik, nem folyik el egy deci sem, gazdaságos a károlás. — A paradicsom minősége jó? — A száraz idő növelte a paradicsom szárazanyag-tar­talmát. Ez nemcsak a feldol­gozásnál jelent előnyt, hanem a termelőknek is, mivel a pa­radicsomot a szárazanyag-tar­talom szerint veszi át a kon­zervgyár. 28—30 százalékos sűrítményt készítünk, naponta 150—200 mázsát. — A nyersanyagellátás nem akadozik? — Nem. A II-es telep létszá­ma mögött nyersanyag háttér van. Ez azt jelenti, hogy egyet­len percet sem állunk munka nélkül. Műszakonként 80-an dolgozunk, összesen 240—250 dolgozója van a Il-es telep­nek. Utoljára 1967-ben volt ilyen jó évünk, különösen a zöld­babtermésben. A gépi betaka­rítás minősége is sokat javult, az elmúlt esztendeihez képest. Talán paprikából lehetne több... A rövid tájékoztató után a műszakvezető továbbindul. Nyolc órakor balesetvédelmi oktatást tart, azután jönnek a naponta visszatérő feladatok, előkészíteni a délutáni mű­szak zavartalan beindítását. Még tart az igazi nyári sze­zon ... Sz. M. Földgázvezeték a Szolnoki úton A város ez évi fejlesztési tervében szerepel a Patay ut­cában és a Szolnoki úton a földgázvezetékek lefektetése és ezekben az utcákban a föld­gázszolgáltatás biztosítása. A már meglevő hálózat mellett a két utca bekapcsolása sok fűtési gondtól menti meg az ott lakókat, amellett, hogy ez­zel jelentősen előbbre léphe­tünk a város urbanizálásában. A Patay utcában már fekte­tik a csöveket, szorgalmasan dolgoznak az építők. Még az ősszel megkezdik a Szolnoki úton is a földgázve­zeték rendszer kialakítását, hogy még a kemény tél beáll­táig a kiásott földágyba bele­helyezhessék a gázvezetékcsö­veket. ANYAKÖNYVI HÍREK Született: Balajtai Béla és Király Erzsébet: Mónika, Gulyka József és Mostoha Irén: Mónika, Gál Béla és Kurgyis Ágnes: Henriett, Si­mon István és Bajusz Erzsé­bet: Géza, Apai János és A Termelőszövetkezetek Erdőgazdaságában Dísz- és haszonfacsemeték Százezerszámra készítik a szőlőkarót Arra lettem figyelmes, hogy két munkásember, Bakos Jó­zsef és Gyurkó Mihály, a ta­nácsháza előtt, nagy létrákról szorgalmasan szedegette a hársfákról az elnyílt virágok beért magját. Már egész zsák hársfamagot szedtek. Megtudtam tőlük, hogy a Termelőszövetkezetek Erdő- gazdaságának dolgozói, és a gazdaságnak szedik a magot. Ezekután kerestem fel Sü­sün Jánost, az erdőgazdaság elnökét, és megkérdeztem tő­le, hogy mit csinálnak a hárs­fám aggal? — Elvetjük — mondotta. — Erdőgazdaságunknak ugyanis egyik fontos munkaága a dísz­es hasznonfacsemete-nevelés. Három évvel ezelőtt, erre a célra a Nagyerdőben tíz hek­tár csemetekertet alakítot­tunk, melyben eddig is sok gómbakác-, juhar-, kőris- és r-jáás facsemetét neveltünk, melyeket részben a városi ta­nács vett meg utcai fásításra, részben pedig vidékre adtuk el. — Az idén a csemetekert egész kialakított területét be­vetjük dísz- és haszonfamag- vakkal, melyek sorában hárs-, szomorúfűz- és egyéb díszfá­kat is nevelünk. Sok tölgy és akác haszonfacsemetét ül­tetünk, melyeket újabban a nagyüzemi gazdaságok a nyár­fa mellett előszeretettel ül­tetnek. — Mi újság van még az er­dőgazdaságban? — Tűzifát készítünk a tél­re. Az ipari fa nagy részét parkett és egyéb faipari alap­anyag gyártása mellett, szőlő- soir-támoszlopok céljára dol­gozzuk fel a szőlőtelepeknek. Sok szőlőkarót csinálunk, már több mint 100 ezer darabra van megrendelésünk — fejez­te be nyilatkozatát az erdő- gazdaság elnöke. K. L, Liebe Éva: János, Kiséri Ba­lázs és Takács Éva: Julianna, Reggel László és Illés Ju­lianna: Zoltán, Horváth Gá­bor és Koczan Erzsébet: Gá­bor, Német Dénes és Balogh Erzsébet: Dénes nevű gyer­meke. Névadót tartott: Nagy Jó­zsef és Juhász Erzsébet: Mó-. nika, Zsuffa Béla és Német Judit: Béla nevű gyermeké­nek. Házasságot kötött: Po2sár Péter és Farkas Mária, Balta Dezső és Ézsiás Judit, Fejér Sándor és Szebeni Éva. Meghalt: Verbó Jánosné Bagyula Irén (Ságvári u. 43.), Marton-Szücs Ambrusné Fe­kete Eszter (Tormás d. 2.). Odaítélték a társadalmi ösztöndíjakat Hat kérelem futott be a vá­rosi tanács végrehajtó bizott­ságához társadalmi tanul­mányi ösztöndíjra. Ezek kö­zül kellett háromnak oda­ítélni a városi tanácsnál biz­tosított társadalmi tanulmá­nyi ösztöndíjat. A végrehajtó bizottság va­lamennyi tagja külöh-külön szavazott, mivel a javasol­tak közül többen már azt is megjelölték kérelmükben, hogy melyik intézményben, il­letve iskolában fognak dol­gozni, tanulmányaik befe- zésével. Nehezítette a döntést az a tény, hogy ebben az évben is elfelejtették a városi tanács­nál a nyilvános pályázatot meghirdetni, így nagyon ke­vesen értesültek erről a le­hetőségről. E tények birtokában, úgy határozott a végrehajtó bi­zottság, hogy Ronkó Évá­nak — aki a szombathelyi ta­nárképző főiskola magyar- orosz szakos tanulója, Hanny Katalinnak — aki Szegeden a József Attila Tudományegye­tem állam- és jogtudományi karának hallgatója, és Varga Magdolnának, aki a jászberé­nyi tanítóképzőben tanul — adja az 1973/74. évi tanulmá­nyi ösztöndíjakat. Az utóbbinál figyelembe vették, hogy tanulmányai befejeztével a külterületi, ta­nyai iskolában vállalt mun­kát. A végrehajtó bizottság, ami­kor az ösztöndíjak elosztását megtette, nyomatékosan fel­hívta a szakfelügyeleti osz­tály dolgozóinak figyelmét, hogy a nyilvános pályázatot a jövő esztendőben időben tegyék közzé, hogy minél több olyan gyermeknek nyújthas­sanak segítséget, akiknek to­vábbtanulását szüleik nehe­zebb anyagi körülményei esetleg gátolhatja. Otelló szólót vásárol a konzervgyár A konzervgyár Csokonay úti telepén, szeptíynper 17- étől megkezdik az otelló sző­lő vásárlását, kilogrammon­ként 4 forint 90 filléres áron. Eladó egy ház A Városi tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén hozzájárult ahhoz a kérelem­hez, hogy az állami tulajdon­ban levő, Patay u. S. számú házat az OTP helyi fiókjának értékesítésre átadják. Mit látunk ma a moziban? Tanár úrnak, szeretettel. Színes, szinkronizált angol film. Kísérőműsor: Vili és Bütyök a nagygyakorlaton. Előadások kezdete: 6 és 8 őrako­Szeptember 23-i előzetes Kirándulás a A múzeumi hónap kereté­ben szeptember 23-án Nagy­kőrösről Hortobágyra rendez­nek kirándulást, melynek út­vonala : Nagykőrös, Kőröste- tétlen, Szolnok, Törökszent- miklós. Fegyvernek, Tisza- roff, Tiszabura, Kisköre, Abád- szalók, Tiszaderzs, Tiszaszö- lős, Tiszafüred, Hortobágy, Nádudvar, Püspökladány, Karcag, Kisújszállás, Kende­res, Törökszentmiklós, Szol­nok, Abony, Cegléd, Nagykő­rös lesz. Az útvonal érdekesebb lát­nivalói : Köröstetétlen a Kettőscsap­dával, az ezredéves emlékmű­vel, új falutelepülésével, az egykori nagykőrösi puszta né­pes helyévé változott. Szolnok a gyorsan fejlődő nagy város, ipari létesítmé­nyekkel, épülő, nagy MÁV- pályaudvarával. Városi, me­gyei szervek, intézetek, intéz­mények székházaival, műem­lékekkel ellátott fontos tiszai átkelőhely. A nagykőrösi em­ber által keveset járt, Szol­noktól északkeletre eső Tisza- táj falvai érdekes látnivalókat kínálnak. Törökszentmiklós az egyik újólag várossá lett óriás köz­ség. Fegyvernek XV. század­ból maradt műemlék tornyá­val, Tiszaroff, Tiszabura szin­tén műemlék templomával, jellegzetes falusi külsejével és érdekes környezetével. A leg- [ lényegesebb látnivalók egyike i a kiskörei vízlépcső, erőmű, a mesterséges óriás víztároló. | Ez a víztároló az Alföld leg­nagyobb mesterséges tava, 10 kilométer széles. Ha a csator­nahálózat is kiépül hozzá, a Jászságot is öntözni lehet se­gítségével. Hazánk egyik büsz­keségét jelenti ez a létesít­mény. Abádszalák, Tiszaderzs, Ti- szaszőlős Tisza-melléki közsé­gek után Tiszafüred követke­zik. A felsorolt községek leg­népesebb helye. Tiszai átkelő­hely már a múltban is. A kör­nyék ellátóhelye. Nevezetes műemléke a Lipcsei kúria. Ebben az épületben szállásol­ták el Kossuth Lajost is 1849. március 4-én. Itt ülésezett a tisztigyűlés a kápolnai csata után. Itt dőlt el az 1849-es ta­vaszi hadjárat vezetésének kérdése. Görgei vezetésével. Itt törtek át a honvéd seregek Gyöngyös irányába. 1919-ben a Magyar Tanácsköztársaság ka­tonái itt tartóztatták föl az el­lenséget. A második világhá­ború idején is kemény harcok folytak ezért a hídfőért. Mú­zeuma jelentős őskori és nép- vándorláskori anyaggal ren­delkezik. Hortobágy a következő lát­nivaló a nagy halastavaival, vizenyős tereivel, rétjeivel, le­gelőivel, madárvilágával, gu­lyájával és ménesével. Az út célja a Hortobágyi csárda és a kilenclyukú híd. A csárda a XVII. században épült, a mai formája a XVIII. század vé­gén és a XIX. század elején alakult ki. A hidat 1872-ben építették. Az ország leghosz- szabb kőhídja. A hortobágyi lovasbemutatók világhírűek. A magyar szürkegulyát is lát­hatják a kirándulók a kék gatyás pásztorokkal. Nádudvar a következő ne­vezetesebb hely. Itt készültek és készülnek a híres nádudva­ri fekete edények. Az öreg és ifjú Fazekas István készítik a szép edényeket. Nádudvarral szomszédos hely Balmazújvá­ros, Veres Péter szülőhelye. Karcagon, Kisújszálláson, TörökszentmUdóson még vilá­gosban, az ezt követő városo­kon már a sötétedés után ha­lad át az autóbusz. Múzeumlátogatásra Tiszafü­reden, Karcagon, Szolnokon és Abonyban kerül sor. A kirándulókkal dr. Balanyi Béla ismerteti a látnivalókat SPORT Molnár Csaba az országos ifiválogatottban Álmodozás — ideiglenes homokvárról A. tömblakásokban lakó szü­lőknek nem kis gondot jelent gyermekeik mozgásigényének kielégítése. S ez a gond foko­zottabban jelentkezik a Ceglé­di úti lakótelepen.. Természetes és közérthető dolog, hogy mindaddig, míg itt építkezések folynak, a lakóte­lep parkosítása, rendezése megoldhatatlan. De ez csak részben megoldhatatlan, hiszen erre volt már példa Tormás­ban. A gyermek akár egész ki­csiny, akár nagyobb, egész napját nem tölitheti a lakás­ban, hiszen nemcsak a friss le­vegőre. de a mozgásra is szük­sége van. Ezt minden szülő tudja, és éppen ezért lenne szükség az összefogásra, a közös erőre. Míg az építkezés folyik ezen a lakótelemen, a legalkalmasabb helyet kiválasztva, jó lenne egy homokozót, ideiglenes ját­szóteret kialakítani. Nemcsak azért, mert a homokozásra al­kalmatlan piszkos föld fertő­zést okozhat, hanem azért is, mert ezek a kicsinyek nem is­merik még fel a veszélyeket — s szabadon válogatnak, ke­resgélnek kedvenc játékukhoz helyet az építkezés körül. Bár a toronydarut és az építkezést drótkerítés őrzi — de sok a gödör, árok, amelyekbe még csak ezután fektetik le a kü­lönböző csővezetékeket. Minden új blokkház előtt azonban van olyan hely, amely alkalmas lenne ideiglenes ját­szótér kialakítására, csak ép­pen meg kellene keresni, egy­két deszkával körbe keríteni. A kicsinyek hamarosan meg­szoknék, hogy mettől meddig terjed az ő kis birodalmuk. Pászti Erzsébet A kis homokozó csapat éppen egy gödör mellett építi a homokvárat. Varga Irén felvétele Molnár Csaba (Nk. Pedagó­gus) az idei nyár nagy részét edzőtáborokban töltötte. Bu­dapesti és szarvasi szereplésé­vel dőlt el, hogy ő is utazhat Lengyelországba, a férfi ko- sárlabdások nemzetközi Ifjú­sági Barátság Versenyére. Mint edzőjétől — Varga Györgytől — megtudtuk, a magyar férfi ificsapat zöme 1955-ös születésű volt, s csu­pán 1—1 1956-os és 1957-es (utóbbi: Molnár) került az utazók közé. Az idei kosárlabda IBV-t a sziléziai Katowicében és kör­nyékbeli kisebb helyeken ren­dezték. A 11 napos küzdelem­sorozatban kilenc szocialista ország tíz csapata indult (a rendező lengyelek két gárdát is szerepeltethettek). Az egyik selejtezőcsoportban a Kuba, Koreai NDK, Lengyelország II. elleni győzelem és a cseh­szlovákoktól elszenvedett ve­reség, s hármas keresztbeve- rés után csoportjában harma­dik lett a magyar csapat (+1 ponttal csoportgyőztes lett volna!). Ezután kieséses rend­szerben az 5—8. helyért ját­szott együttesünk, s két győ­zelemmel (Bulgária, Románia ellen) megszerezték a végső, ötödik helyezést. Molnár Csaba mint védő- és cserejátékos több mérkőzésen is szerepelt a magyar ifiválo­gatottban az IBV-n, s 2 pon­tot dobott is. Krakkó szépsé­geivel ismerkedtek. Remek el­látásuk volt egy 9 emeletes, reprezentatív szállodában. Erezték a lengyel házigazdák magyarok iránti megkülönböz­tetett szeretetét. Sapkát, IBV- zászlót, különböző sztereó- lemezeket kaptak emlékül a resztvevők. Egy negatívum volt csupán: visszafelé a vo­natjuk előtt Csehszlovákiában karambol volt, s azt kikerül­ve, a tervezett időnél két órá­val későbben érkeztek haza. Mivel a körösi fiú már ta­vasszal szerepelt egyszer az algériai felnőttválogatott el­len, s később a csehszlovák ifik ellen, a mostani szereplé­sével együtt összesen kilenc­szer szerepelt eddig a magyar férfi ifjúsági kosár labda-válo­gatottban. Nagykőrösi színek­ben ő az első válogatott kosa­ras. Városunkból elindult ko- sárlabdások közül ketten már az országos felnőttválogatott­ban is szerepeltek, de Jalso- vitzky Anna a Duna Cipő, Aorahám István a MAFC szí­neiben érte el nagyszerű tel­jesítményét. A sportot szerető családból származó Molnár Csaba most 16 éves. Hét éve kosarazik. Reméljük, sikereinek még soKszor tapsolhatunk. Keddi műsor Kosárlabda Sportotthon-udvar, 14.49: Nk. Pedagógus—Monori Gim­názium B, női ifjúsági megyei bajnoki mérkőzés. S. Z.

Next

/
Oldalképek
Tartalom