Pest Megyi Hírlap, 1973. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-08 / 210. szám

1973. SZEPTEMBER 8.. SZOMBAT PíSI 0IECVEI Í£/űrlap A párt-végrehajtóbizottság tárgyalta Milyen a postai munka? A Állandó munkaerőhiánnyal küzdenek „Sok baj van a gödöllői postahivatallal” — hallani többször a városban a bosz- szús mondatot, mert hol a telefon nem kapcsol rende­sen, hol a küldemények kés­nek. Ez az oka, hogy a vá­rosi pártbizottság végrehaj­tó bizottsága napirendre tűz­te a témát, és beszámoltatta Nagy Istvánt, a postahiva­tal vezetőjét a posta munká­járól, nehézségeiről. Bélyeg a boltokban Gödöllőn jelenleg 23 500 ember lakik, s tekintettel a város erős tagoltságára, s a mind nagyobb postai mun­kaerőhiányra, a hivatal nem mindig tudja a jogos igé­nyeket kielégíteni. A hónap eleji és végi csúcsforgalmi időszakok mindig torlódást okoznak, ezért például a Hu­mán és a Gyógyért csomag­jait a helyszínen veszik fel. Az értékcikk-árusítást jól szervezték meg, bélyeget pél­dául 11 boltban lehet kapni. A városba és a környező 9 községbe szóló küldemények reggel 5 órára érkeznek a hi­vatalba, azonban az ezek feldolgozására hivatott he­lyiség a legkevésbé sem fe­lel meg a követelményeknek, ezért a szortírozást három egymástól független (!) he­lyen kénytelenek elvégezni. A város területén 10 belterü­leti és két külterületi kéz­besítőkörzet van, ezt bővíte­ni kell újabb két körzettel, a gyorsaság érdekében. A ne­hézség viszont az, hogy nincs erre a munkára jelentkező. A táviratok, expresszlevelek és távbeszélő-meghívások érte­sítésének célba juttatásá­hoz két motoros kézbesítő áll készenlétben, ezek a külterü­leteket is el tudják látni. Gyorsabban nem lehet Az új lakótelepi házakban felszerelt levélszekrények se­gítik a kézbesítők munkáját. A postahivatal vezetője azt kérte, hogy a szövetkezeti lakóházakban is minél ha­marabb fel kellene szerelni a levélszekrényeket, amit egyéb­ként miniszteri rendelet is előír. A fluktuáció a hírlapkéz­besítőknél a legnagyobb. Míg egy új kézbesítő betanul, _______!______________________ Ko trógépet várnak a Szovjetunióból Az Északi-tengert Opatijával Talajminta a hegyből Az autópálya-építési prog­ram keretében Budapest, Gö­döllő, Hatvan, Gyöngyös, Mis­kolc irányában megkezdték az M—3-as autópálya építését. Az új út kapcsolódik majd az M— 7-eshéz, s része lesz az Északi­tengert és Opatiját összekötő, s később végig kiépítendő E— 96-os európai sztrádának. A nagy fontosságú útépítés­ről, az M—3-asról, illetve en­nek Budapest és Gödöllő kö­zötti szakászáról napjainkban egyre többet hallani, különö­sen most, hogy a földmunkák elkezdődtek. Gödöllő északkeleti határá­ban, a volt koronauradalmi szőlők feletti úgynevezett ba- bati erdőben gépek sokasága dübörög június közepe óta. Korábban, az út nyomvonalát előkészítve, helyenként a száz métert is elérő szélességű nyi­ladékot vágtak ki az erdőből, majd nekiláttak a gyökérzet kiszedéséhez és a humusz el­szállításához. E munkálatok még most is folynak, hiszen a leendő út alatt nem lehet hu­musz, mert az akadályozná a tömörítést. Képletesen szólva ugyan, de valósággal mozog az út „útjában” levő vízválasztó­hegy, csúcsát teknőszerűen át­vágták s majd 15 méter mély­ségig legyalulják. Kotrógépek tépik a hegyet, földgyaluk és önürítő gépkocsik szállítják a temérdek földet. A Betonútépítő Vállalat em­berei és gépei a rekkenő hő­ségben is megállás nélkül dol­goztak. Nemrégen megérkez­tek már a Hídépítő Vállalat talajmintavevő csoportjának dolgozói is, fúrják a hegyol­dalt: feladatuk, hogy a terve­zéshez szükséges adatokat megadják a talajminőségről. Jelenleg húsz gép dolgozik, de a gödöllői pályaudvarra máris új gépszállítmány érke­zett. Az igazi hajrá még hát­ravan, október végére, novem­ber elejére a Szovjetunióból várnak nagy teljesítményű kotrógépet. Az útépítés nehéz és bonyolult munkájához tar­tozik az úgynevezett műtár­gyak építése is; ezekből Gödöl­lőn összesen 27 készül. Az erdő mélyén már elkészült két nagyméretű beton áteresz. A nyugati iránytól észak­keletre haladó út az első ütemben a babati tavak vidé­kéig épül meg. Addig persze még sok nehézséggel kell meg­küzdeni ... A Betonútépítő Vállalat Gödöllőn, a Dózsa György úton biztosított szál­lást (szociális létesítmények­kel) dolgozóinak. Már egy esztendő sem telik bele, a vá­ros Szada felől eső végén a lakosság is munkában láthatja az autópálya-építőket. Csiba József Az első villanyrendőr? Középtávú útépítési terv A két héttel ezelőtt megje­lent gödöllői oldalunkon ad­tunk hírt arrólT hogy a városi tanács végrehajtó bizottsága értékelte a város közlekedési helyzetét. Akkor ismertették a városi utak építésének közép­távú tervét is. amely a követ­kezőképpen alakul; a IV. öt­éves terv folyamán megépítik még a Semmelweis, a Város­major, a Költői Anna utcákat, valamint a Mátyás király utca és az Illés István utca egy ré­szét, s elkészül majd a Palo­takerti bekötő út is. Az V. ötéves terv folyamán megépül a Kör, az Erkel Fe­renc, a Tavaszmező és a Gel­lért utca, folytatják az Illés utcát, megcsinálják a Röges utca egy részét, s elkészítik a Klapka utcai autóbusz-fordu­lót. Nagyon fontos az új autó­busz-pályaudvar elkészülte is; a helykijelölés megtörtént, a létesítmény a Szabadság tér déli oldalára kerül, a jelenle­gi szanálásra ítélt, elavult épü­letsor helyére. Szóba került, hogy forgalom biztonsága érdekében a 3-as főút és a Dózsa György út— Ady Endre sétány keresztező­déséhez iránvítólámpákat kel­lene elhelyezni. megismeri a várost — saj­nos sok helyen rendezetlen, a házak számozása — hetek tel­nek el, de a legtöbb új dol­gozó ezzel nem tud és nem is akar megbirkózni, fel­mond. Ez az oka a sokszor rendszertelen hírlapkézbesí­tésnek. Az előfizetők 70 szá­zaléka reggel 9 óráig kéz­hez kapja az újságot. Gyor­sabb kézbesítést nem lehet elérni, mert a munkát 6 órá­nál hamarabb nem tudják el­kezdeni. Kisebb kézbesítő körzetek szervezésével vala­melyest lehetne gyorsítani az újságkihordást, viszont ak­kor éppen a kihordók jöve­delme csökkenne. Havonta 111 ezer újság Miért hagyja ott a postát sok i újságkihordó? Mert rendszeresen korán kell a munkát kezdeni — vasárnap és ünnepen is —, nehéz ci­pelni a nagy újságkötegeket (persze néhány kis kétkere­kű kézikocsi beszerzésével ezen lehetne segíteni) és rossz időjárás ecetén is rendület­lenül kell róni az utat. A vá­ros területén havonta 111 ezer 500 újságot hordanak ki. A postahivatalban jelen­leg egy nagy teljesítményű, 800 vonalat befogadó és egy 240 vonalas kisegítő telefon- automata központ üzemel. Van elegendő kezelő is, az előforduló torlódás a forga­lom egyenetlenségéből ered. Karfali összefogás Hamarosan elkészül az óvoda Szeptember végéig befejező­dik a kartali óvoda építése, A község régi, égető gondja volt az óvodahiány, így társadalmi összefogás segítségével kezdték meg a tervezést, majd az épí­tést is. A 120 személyes óvoda értéke körülbelül 4,5 millió forint. A munka nagy részét a helyi lakosság és az Oj ^Élet Termelőszövetkezet végezte, az ikladi Ipari Műszergyárnak, valamint azoknak az üzemek­nek nélkülözhetetlen segítsé­gével, ahová a községből dol­gozni járnak. Vezetőségválasztás előtt Kistarcsán Kocsicska Jánosné, labo­ráns a Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyár kistarcsai üzemé­nek KISZ-csúcsvezetőségi tit­kára. Immár másfél hónapja függetlenítették. — Sok munka jár a vezető­ségválasztás előkészítésével, ezt jól tudja a gyár igazgató­nője is, ezért került sor erre a lépésre. A vezetőségválasztás si­keres végrehajtása érde­kében felkészülési tervet készítettünk, ebben minden' teendőnk fel van sorolva november 2-ig. Még júliusban minden alap­szervezet taggyűlést hívott össze, ahol megválasztották a A DIESEL-MÓZDONYOKON is Dán URH-rádiótelefon-rendszer t kap a Mélyépítő Vállalat Az Elektroimpex bemutató- termében a dán Storno cég bemutatta a magyar szakem­bereknek legújabb típusú rá- diőtelef ónjait, URH-rendsze­reit. A sikeres kétnapos kiállí­tás után a MÁV megbízá­sából az Elektroimpex csaknem 250 ezer dán ko­rona értékben rendelt T raktor-előrejelzés - 1985-ig CSÁNYBAN LESZ A BEMUTATÓ A gödöllői Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet feladata, hogy a következő ötéves terv­re kidolgozza a géprendszerek összeállítását, továbbá a táv­lati időszakra előrejelzést ad­jon a mezőgazdasági gépesítés várható irányáról. — 1985-ig az a cél *— mond­ja Antal Géza, a traktorosz­tály vezetője —, hogy növeljük a középnehéz univerzális traktorok tel­jesítményét, tehát a gaz­daságok 50, vagy ennél na­gyobb lóerejű traktorokat használjanak. 1974-től megindulhat a 80 ló­erős, középnehéz univerzális traktorok behozatala, a szov­jet gyártmányú MTZ 80 és 82- es típusoké, de lehetséges, hogy Romániából is importá­lunk. Természetesen továbbra is szükség lesz a kisebb teljesít­ményű traktorokra, homokos domboldalon, szőlőben kitű­nően lehet használni őket. — Az MTZ 80-as típusú traktorral az idén kezdtük meg a vizsgálatokat, kísérlete­ket, hogy megtudjuk, hazai viszonyok között milyen fel­adatokra lehet és érdemes használni. — Az elkövetkezendő idő­ben milyen új típusú trakto­rok behozatalára és munkába állítására lehet számítani? — Elsősorban a nehéz uni­verzális traktorokra... A szovjet gyártmányú T 150 K típusú, 160 lóerős, négykerék-meghajtású traktor behozatala 1975-től kezdődik. Ezt elsősorban talajművelés­hez és a gabonatermesztés technológiájához alakították ki. A K 700-as, 215 lóerős, ízelt alvázas traktorból már 100 darab van az országban, különösen a szántás terén ér­hető el vele jelentős teljesít­ménynövelés. Ilyen típus Pest megyében is található, Dán- szentmiklóson és Herceghal­mon. Ennek továbbfejlesztett, 500 lóerős motorral ellátott válto­zatát 1975-től kezdik el gyár­tani a Szovjetunióban. Ez a traktor nagyobb haladási se­bességgel dolgozik a kötött ta­lajokon is. — Nos, ezeknek az új tí­pusoknak végezzük a mo­torméréseit, meghatároz­zuk műszaki paraméterei­ket, továbbá a kísérleti helyeken igyekszünk hozzá összeállítani a lehető legjobb géprendszert. Éppen jövő hónapban rende­zünk Csányban egy bemutatót a talajművelő géprendszerek­ből, amelyeket az MTZ 80-as és a T 150 K típusú traktorok fognak vontatni. URH-rádiótelefonokat a vállalattól. E berendezéseket elsősorban.a hazai Diesel-mozdonyokra sze­relik fel. A magyar külkeres­kedelmi vállalat további négy komplett URH-rádiótelefon- rendszerről is ajánlatot kért a Storno cégtől, s tervek szerint az üzletkötés után ezeket a gödöllői Mélyépítő Vállalat és a debreceni Közútépítő Válla­lat alkalmazza majd. Egyébként dán URH-rá- diótelefonokat használnak majd többek között a met­rónál. a magyar vízügyi szerveknél, a MÁV-nál, valamint az MTl-nél. Mentőszolgálatunk szinte va­lamennyi gépkocsija Storno- kószülékkel dolgozik. jelölő bizottságokat. Második lépésként csúcsvezetőségi ülé­sen már ezeknek a jelölő bi­zottságoknak az elnökei szá­moltak be tapasztalataikról. — Ügy érzem mindent ala­posan előkészítettünk. — A gyár vezetősége hogyan segíti az ifjúsági munkát? — Legelőször is minden év­ben együttműködési szerző­dést kötünk a gyár vezetősé­gével. Ennek értelmében pél­dául évenként egy hétre el­mehetünk a gyár siófoki üdü­lőjébe tanfolyamot tartani. A legutóbbin éppen az ifjú­sági törvényt vitattuk meg. Januárban közösen hirdettük meg a VIT-munkaversenyt, amelynek célja a jobb minőség és a több termelés volt. Az értékelés után öt fiatal kapott tárgyjutalmat. Szeptember 15-én és 16-án Mátrafüredre mennek kirán­dulni a gyári KISZ-isták, erre az alkalomra megkapták az autóbuszt. — Nagy kiállításra is ké­szülünk, november 4-én sze­retnénk megnyitni ezzel a jelszóval; ismerd meg közsé­gedet. Kistarcsa múltját, 1 jelenét és jövőjét szeretnénk be­mutatni, ehhez az anyagot a fiatalok gyűjtik. Tervünk az is, hogy az úttö­rőknél tovább erősítsük a kapcsolatot, bár ez a közsé­gi KISZ-alapszervezet dolga lenne, de látjuk, hogy ők nem nagyon törődnek a leg- fiatalabbakkal. Már rendez­tünk egy KISZ—úttörő-talál­kozót, s ez annyira jól sike­rült, hogy novemberben meg­ismételjük. Mindez csak ízelítő a kis­tarcsai gyárban folyó sokrétű ifjúsági munkából, amelyben a KISZ-isták és a szervezeten kívüliek is szívesen részt vesznek. Mátra szépe Fesztiváldíj as az egyetem tánccsoportja Egy esztendeje alakult újjá j az Agrártudományi Egyetem j népitánc együttese. Első nagy | NYUGDÍJBAN — Itt születtem, itt nőt­tem fel, az isko­lát még be sem fejeztem, ma­rokszedő és summás lettem az uradalmon. Így kezdi életét mesélni Lő- rincz László, a vácszentlászlói Aranykalász Termelőszövetke­zet immár nyugdíjas párttit­kára. — 1940-ig községi kisbíró voltam, aztán Budapesten let­tem segédmunkás, hétfőn mentünk, szombaton meg jöt­tünk haza, akkoriban ez volt életünk rendje. Még az is elő­fordult, hogy Budapesttől ha­záig kellett gyalogolni. Most már csak mosolygunk ezen. Következett a katonaság, egé­szen 46-ig, azután mindjárt be­kapcsolódtam itt a közéletbe, bár 1960-ig, míg a termelőszö­vetkezethez nem kerültem, sokféle munkával megpróbál­koztam. A gazdaságban végre révbe jutottam, üzemgazdász és párttitkár lettem. 1968-ban függetlenítettek.-------------------------. részt vett 19 46 óta párttag, | a vác­------------------------- szent­lá szlói tanács megalakításá­ban, azóta egyfolytában ta­nácstag is. Most már nyugdí­jas, de továbbra is tagja a he­lyi pártvezetőségnek, a tanács végrehajtó bizottságának, a termelőszövetkezet vezetőségé­nek. és csaknem húsz eszten­deié a járási pártbizottságnak is. — Emlékszem, a tsz-nek még egy énülete sem volt, s az első közgyűlésen bejelentettük, hogy 1 millió 470 ezer forin­tért istállókat építünk. Nagy volt a felhördülés! Annyi pénz...! Most meg, soroljam, mink van? Szoktam néha az elnökkel beszélgetni, tőle tu­dom, hogy 503 férőhelyes tehe­nészeti telep építését kezdi majd meg a gazdaság, és növelik a Galgatej teljesítményét is. Is­merem ezt a falut, a gyereke­ket s a felnőtteket is. A ma- gamkorúak közül már sokan járnak kocsin, én még emlék­szem, amikor együtt vittük vállunkon a kaszát. Alacsony, törékeny ember, az egészsége sincs rendben, mégis szívesen dolgozna olyan sokat, mint eddig. ) — De nem lehet, vigyáznom kell magamra. Reggelenként elmegyek a tejért, eltelik vele az idő. Ha találkozom valaki­vel, hát beszélgetünk egy ke­veset. Ott, a ház mögött, épít­getjük a fészert meg a pincét, így lassan megvagyok. Általá­ban hetenként kétszer beballa­gok a téeszbe, megnézni, mi újság? Igaz, néha elfog a haj­rá, mennék állandóan, de las­sacskán csak beletörődök, hogy másoknak kell folytatni helyettem a munkát. De igazán pihenni nem tud. Átmegy Valkóra, a tanácsra, mert be kell vinnie a Tiszta udvar, rendes ház mozgalom értékelőpapírjait. A kiértéke­lést ő végezte. nyugdíj­ba' vonu­lásakor megkaDta a Munka Érdemrend ezüst fokozatát. Lőrincz László szereplésükre a nemrégen lezajlott gyöngyösi észak-ma­gyarországi népitáncfesztivá- lon került sor. A harminchat tagú együttes már hagyomá­nyosnak is nevezhető kapcso­latban áll Vankóné Dudás Julival, a galgamácsai nép­művésszel, aki a fesztivál előtt gazdag dallamanyagot bocsátott rendelkezésükre. Ennek alapján született meg a koreográfia, állt össze a műsor, amelynek címe ez lett: Tánc Dudás Juli dalaira. Má­sik fesztiválszámuk a Pász­tortánc volt. (A jelmezes fő­próbát egyébként megnézte Dudás Juli is.) A verseny első napján sze^ repeltek a zsűri előtt. Fellé­pésüket nagy siker koronáz­ta, a fesztivál győztesei let­tek, ez pedig a dicsőségen kí­vül 6000 forint jutalmat is jelent. A sikerhez járul még, hogy jövő év augusztusában — jutalomképpen — egy hétre Zakopánéba megy az együttes, kísérőivel együtt. A fesztivál gálaestjén szép­ségversenyt is rendeztek, amelyen Nagy 'Katalin, a gö­döllői együttes tagja nyerte el a Mátra szépe címet. Legközelebbi céljuk, hogy Miskolcon induljanak a ko­reográfiái versenyen, majd tavasszal a felsőoktatási in­tézetek népitáncfesztiválján. Jövő év őszén pedig szeretné­nek fellépni Litvániában, az Agrártudományi Egyetem he­te alkalmából. Cs. J. Az oldalt írta és össze­állította: Fehér Béla

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom