Pest Megyi Hírlap, 1973. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-07 / 209. szám

1973. SZEPTEMBER 7., PÉNTEK Pisi UEOrEi 'kMMap MunkásfeSvétel Bóklászok a gyárkapu előtt, a rozs­daszínű, eső­foltos fai előtt rakom egymás elé a lábam, fölöttem krétabe­tűs munkásfelvétel-tábla, tel­ve a rubrikák, kell ide min­den rendű és rangú munkás, jöhetnék én is, jöhetnél te is, meg ő is — eriggyünk a dobó­kocka nagyságú; elhúzható üvegablak elé, kopogjunk be rajta, itt vagyunk, ragyogunk, hova, mennyiért» mit, ropog­nak a válaszok, szalagot ka­punk, meg tíz forintot és el­mondhatjuk: mi csináljuk az Ikarus-alvázat. Csinálj uk-e? Ne törd a fejed! — ordítaná a plakát, amelyet több mint húsz községben ragaszt fára a Cse­pel Autógyár, egy simléderes pali nagy büszkén ül a volán mögött, nemsokára elindul a kocsival keresztbe a papíron, tele a hirdetmény felkiáltójel­lel, olyan mint egy akadály­pálya, mindegy, így is látható — itt a helyünk a Csepel Autóban, kapunk munkaruhát és üzemi menzát, meg ha kell, ingyen injekciót az orvosi ren­delőben. Lézengek a mogyorónyi ab­lak előtt, kopogok és beké- redzkedek a felvételi iroda csoportvezetőjéhez, Szombathy Miklóshoz. Jóindulatú szem, fehér haj, nyugodt beszéd jel­lemzi a csoportvezetőt, aki le­húzott már pár esztendőt a gyári irodákban, most elége­dett, hogy itt lehet, ebben a rokkant, kis épületben, mert régebben rosszabb volt, vala­hol az ebédlő környékén irá­nyították a munkahelyre a je­lentkezőket — Vagy háromszáz embert fölvennénk, ha sorban állná­nak is reggel a gyárkapunál... — mondja kellemes-lassan a mondatot, mint aki biztos ab­ban, hogy ettől nem kell tar­tania. Hát igen, igen, a munkaerő- hiány, a fluktuáció, indul a régi verkli, jönnek-mennek az emberek, betanítják kéteze­rért, az meg elmegy ötven fil­lér miatt, így van ezzel min­den nagy gyár, hiába a köz­ponti program, ha nem érvé­nyesül mindig a központi - akarat, gurulnak elém a pa- naszgolyók, úgy, mintha már nem is lenne egy rendes mun­kás a gyárban, Pedig hát van, persze, hogy van, csak azzal egyszer találkoznak a felvé­teli irodán, amikor belép. Nem, itt az élet másmilyen, változatos, emberekkel foglal­koznak, az ám, ide jönnek ügyes-bajos dolgaikkal az em­berek, ez elé a dobókocka- ablak elé, a roggyant törpe épületbe,^ a gyár bejáratához, amely előtt ott ácsorog a csu- paüveg irodaház. — A munkakönyv árulko­dik — jegyzi meg a csoport- vezető, aki emberismeretén kívül leginkább az adatokban bízik. jVíiről dalol kesernyés- hamiskasan a munkakönyv ? Arról: kinek mennyi állása volt a mi kis országunkban, hány forintért, mit végzett, és hogyan vált meg munkájától, erőszak-gyorsasággal kilépett, vagy okos-megfontoltan meg­szűnt a munkaviszonya. Az adatok többnyire krokodil- könnyesek, a rovatok a fillé­rek jegyében töltődnek ki és bevallhatjuk azt is, mit sem jelent ez a bejegyzéstömeg, hiszen valóban nincs Magyar- országon munkanélküliség, csak káemká (közveszélyes munkakerülés — a szerk.) —, azt meg büntetik. • —— ---------. 1032-en léptek I Ez idő tájt I az autógyári----------------- munkások kö­zé, alig volt olyan jelentkező, akit ne mertek volna felven­ni. Mert: — Ol yat mi nem léptetünk be, aki néhány nap múlva ké­ri a könyvét. Munkaruha, ad­minisztráció, selejt, betanítás, mind-mind költség, nem éri meg egy ilyen gyorsan ugró, izgága pasast alkalmazni... A felvételi iroda vezetője még azt is hozzáteszi, hogy a Cseoel Autógyár nem kísérleti intézet, nem nevelőotthon, pesztonkákkal. Magától érte­tődik, hiszen ráfizetéses len­ne a gépek mellé még nevelő­nőket is foglalkoztatni, akik Makarenkót olvasnának a munkazajt túlkiabálva. A bri­gádoknak pedig még erre is nem terjedhet ki a figyelmük, elég gondjuk-bajuk van: ok­tatásra, gyűlésekre járni, a munkaverseny felajánlásait teljesíteni, meglátogatni öreg néniket és árva gyerekeket, cikcakk betűkkel írogatni a brigádnaplóban. Itt a személyazonossági, a miilap, a katonai igazolvány, meg az egészségügyi lap. Szombathy Miklós a szemé­lyiben a különleges bejegy­zésekhez lapoz, oda írják, hogy az illető feltételesen szabadult. No persze ez nem jelent semmit, eltévedt bárá­nyokat már a biblia is ismer, de azért a Csepel Autógyár­ban foglalkoznak a megtéve- lyedettel: fölírják a náció- , náléját és figyelemmel kísé­rik munkáját. A miilap, affé­le kis OTP, hurcolja az em­ber magával, igazolja, hogy nincs tartozása, vagy rosz- szabbkor — ha van. 1 röpítenek I Statisztikákat | stukák­~ ként a fü­lem mellett: tavaly összesen 2900 ember vettek fel, ha 30-at elküldték, sokat mondanak, kiléptek 2408-an, idén is több mint ezren, grafikonok a ko­pott vakolat mintázta falon arról, az elmenők közül há­nyán dolgoznak termelőszö­vetkezetben. Magasra ugrik az oszlop 1970-ben, mikor is majdnem ötszázan választot­tak a kombinát helyett kiegé­szítő üzemágat, tavalyra ez az oszlop szerencsére összement, most a háromszázas magas­ságban kapaszkodik, a felvé­telvezető szerint azért, mért föltöltődtek a szövetkezetek. A kilépők markába nyomják a „D” felmondási lapot, amelyen szalaghosszú cím: „Adatszolgáltatás a fizikai munlcavállalók munkaerő­forgalom felméréséhez”. Az ember szó valahogy kima­radt belőle, de utolsóként vi­szont ott lapul a fantáziát bi­rizgáló kérdés — miért lép ki a kilépő? Hátul huszonkét ok sorakozik katonás rend­ben egymás alatt, de hiába — szinte egy is elég lenne, a bérezési okot karikázzák be legtöbben. Aztán az is a felvételi iro­dán csapódik, mint a nehe­zen nyíló ajtó huzatban, ha sok az igazolatlan hiány­zás. Itt vették fel azt a jó­embert is, aki berúgott, eteti az állatokat, kapál, szüretel, disznót öl, meghalt valakije, nem halt meg senkije, csak a munkakedve, költözködik, elaludt, megsértődött — és se szó, se beszéd, otthon ma­radt. Tavaly összesen 4535 igazolatlan napról rakódott le adat itt, fölhördültbe az Író­déban ülők és aki nem jött dolgozni, felkeresték a laká- s sán, hogy ne húzzák az időt: rögvest megbeszélték szán­dékában áll-é továbbra is dolgozni a gyárban, vagy most már örökkön személyes találkozók szükségesek ahhoz, hogy munkahelyére látogas­son. Persze ezt azóta „gépesí­tették”: elsőnek távirat megy, azt követi egy előre elkészí- I tett nyomtatvány a tisztelt J szaktársnak — „Miután a | munkahelyén huzamosabb ideje nem jelent meg, kér­jük távolmaradásának tisz­tázása céljából három napon belül a Csepel Autógyár munkaerő-gazdálkodásán meg­jelenni szíveskedjen”. E szí­ves figyelmeztetést egy ko­rántsem kedveskedő fenye­getés zárja: „Ellenkező eset­ben az ügyét átadjuk az il­letékes hatóságnak!”. — --------------- erre a fel­Aita iában | szóiításra ----------------- belátogat­nak az érdekeltek, kikprik a munkakönyvét, különben is — panaszkodik a felvételi irodán dolgozó — nem húz­zák ezek az emberek az időt, kilépnek, nem érdekli őket, mi kerül a bejegyzés rovat­ba, nem várják meg a fel­mondási időt, megisszák a korsó sörüket valahol a gyár előtt búcsúzóul, aztán soha nem látják többé egyiket sem. \ — Érdekes, változatos mun- \ ka ez ... Nem beskatulyázott. I És mi igyekszünk segíteni az embereken — mosolyog az üveglappal letakart adatok fölött Szombathy Miklós, aki­nek hangját néhány faluban már jól ismerik, mert a ta­nács hangosbemondóján ő to­boroz. Szóval itt bóklászunk vala­mennyien az üvegablakok előtt, amelyek olyan kicsik, hogy alig látjuk azt, -akivel beszélünk, kérdezgetjük halk, illedelmes hangon, hová, mennyiért, ha megfelel, ki­adják az irányítólapoj; és ... — Megkeresik annak az egységnek a munkaügyi cso­portját, aztán lemennek az üzemvezetőhöz, aki ráírja a papírra, mennyit ad, vissza­mennek a munkaügyi cso­porthoz, ott bejegyzik, mikor kezdenek dolgozni — kapom meg a felvilágosítást.----------------------- az üzemi I B attyogunk orvoshoz, 1--------------------- aki lepe­cs ételi az orvosi lapot, szív­derítő-lila ,'alkalmas”-sal, ellenőrzi a vérkeringést, ko­pogtat a háton, hallgatódzik a mellkas táján, végigsorol néhány betegséget, ha vala­melyikben szenvedtünk, rá­vágjuk az igent, vizslaszem­mel tetőtől-talpig átnéz és máris mehetünk aJ munkavé­delmi oktatásra, ott lapítunk, majd irány a régről ismert felvételi iroda, aztán a bér­osztály, megkapjuk a belé­pési kártyát, cserében ott marad a munkakönyv, jelent­kezünk az .üzem munkaügyi csoportjánál, odaadják a bé­lyegzőkártyát, kábé másfél nap és kezdhetünk a reggeli műszakban. Tamás Ervin Fiatalok konferenciája Keszthelyen megkezdődött az „Élelmiszergazdasági és vízügyi fiatalok a műszaki tu­dományos technikai haladá­sért” című III. országos konfe­rencia. Az ülésen részt vett Váncsa Jenő, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter- helyettes és Vincze József, az Országos Vízügyi Hivatal el­nökhelyettese. A mintegy 300 élelmiszer­gazdasági), erdőgazdasági és vízügyi szervnél dolgozó fiatal előtt, dr. Csizmadia Ernő, az MSZMP Központi Bizottsága gazdaságpolitikai osztályának helyettes vezetője, az MTA le _velező tagja tartott bevezető előadást. „Agrár- és szövetke zetpolitikánk időszerű; kérdé sei” címmel. Ezután Ilisz László, a KISZ Központi Bi­zottságának titkára tartott elő­adást „A tydományos és tech­nikai haladás, valamint a KlSZ-fiatalok feladatai” cím­mel. Elnyeli a hang 80-95 százalékát A dolgozók egészségét védő munkához kezdett a Magyar Nemzeti Bank megrendelésé­re a Komárom megyei Állami Építőipari Vállalat. Hangnye- lő elemekkel burkolja be a bankok legzajosabb helyisé­geit, az úgynevezett irodagép­termeket. A hazánkban még újdonságnak számító „pyro astik” elnevezésű burkoló­anyagot a Német Demokra­tikus Köztársaságból vásá­rolta a vállalat. Az új bur­kolat a ráeső hangenergia 80 —95 százalékát elnyeli. A Komárom megyei Építő­ipari Vállalat elsőként a Nem­zeti Bank tatabanyai gépter­mében szerelte fel a hangel­nyelő burkolatot. A következő években az ország egész terü­li tén az MNB valamennyi irodagéptermében elkészítik az akusztikai burkolatot. Igazi nyár Igazi nyári hangulat a leányfalui strandon. Népszerűsé­gére jellemző, hogy az idei szezonban mintegy 150 ezren lá­togatták. Ekés János felvétele A LAKOSSÁG 91 SZÁZALÉKA Gyorson fejlődik o vízellátás Százhalombattán Aktívaülés volt a héten Százhalombattán, a város csa­ládi „ és hétvégi házas öveze­teinek ivóvízellátásáról. Sze­keres József tanácselnök és Éerenczi Illés elnökhelyettes tartott tájékoztatót. A napi­rend a városnak az utóbbi időben egyre sürgetőbb gond­jával foglalkozott. Az elmúlt években ugyanis a Dunamenti Hőerőmű Vállalat és a Dunai Kőolajipari Vállalat ivívózel- látásával együtt az ercsi ka­vicsteraszra épített kutakból ellátják ivóvízzel a város új lakótelepét, a családi lakóházas és hét­végi házas övezeteknek azonban ez év első feléig egyáltalán nem volt ve­zetékes ivóvízellátása. Az új vezetékrendszereket kizárólag állami erőforrásból megépíteni nem lehetett. A DKV és a DHV, valamint a városi tanács a lehetőségek határáig maximálisan hozzajá­Az ipari tanuló-képzés az egyetlen forrás Tandíj: negyvenezer forint A statisztikai adatok tanú­sága szerint Pest megyében ez évben az előirányzottnál keve­sebben jelentkeztek a szak­munkásképző iskolákba, míg országos szinten 'kijelentkezés mutatkozik. Az arány szak­mánként és megyénként is igen megoszló, s ezert az üze­mekben és munkapadoknál olykor komoly gondot okoz az utánpótlás. Gödöllőn, a Ganz Műszer­művek Árammérőgyára szak­munkásainak nyolcvan száza­léka tanulóként került a mű­helyekbe. A tavalyi 83 felszabadult szakmunkásból 70 maradt itt. Lehet-e öt évre előre tervez­ni? A kádernevelési és intéz­kedési programról kérdeztük Erdős Lászlónét, az oktatási osztály vezetőjét. — Kevés a jelentkező, s öt évet, a múltat- elemezve, a jövőt felmérve világosan fel­ismerhető a csökkenő tenden­cia. Az ok — többi között —, hogy a gyerekek nem ismerik kellőképpen - választási lehető­ségeiket. Mintha «két szakma létezne számukra: tv-, rádió- műszerész és autószerelő. Az éves tervet módosítani kellett. Jellemző példa, hogy a kért harminc műszerésztanuló he­lyett húszat kaptunk. És az is­kola helyhiány miatt kényte­len volt harminc jelentkezőt elutasítani! Ezért — a költsé­gek vállalásával — húsz főt esti tagozaton iskoláztunk be. Bár a tandíj elég- magas — egy évre 40 ezer forint — még így is megéri. Egyáltalán nem kap­tunk általános lakatost, de igen csekély a leendő szer­számkészítők, forgácsolók, géplakatosok száma is. A szakmunkástanulók beilleszke­dését a gyári kollektíva min­denben segíti, s lehetőség nyí­lik a továbbtanulásra is. Nem­rég készült el új oktatóter­münk, amely hatvan tanuló be­fogadására alkalmas. — Az ipari tanuló-képzés az egyetlen munkaerőforrásunk. A létszámcsökkenés érzéke­nyen érinti gyárunkat. Jelent­kező pedig lenne — még Sza­bolcs megyéből is —, de elhe­lyezésük, kollégium híján, megoldhatatlan gond. Bár­mennyire is divat a szakközép- iskola, az ilyen iskolatípust végzettek szakmai és középis­kolai felkészültsége is enyhén szólva hiányos, és legalább há­roméves gyakorlat után lesz­nek egyenrangú munkapartne­rei a felszabadult ipari tanu­lóknak. A mérőműszerek gyártásá­hoz több szákemberre lenne szükség. Áthidaló megoldásként fel­nőtt dolgozóinknak indí­tottunk továbbképzést — a megyei tanács engedélyé­vel. A pályaválasztási tanács­adás fejlődésével, az iskolai és kollégiumi férőhelyek növelé­sével és nem utolsósorban az ifjú szakmunkások egyre jobb érvényesülési, továbbtanulási lehetőségével remélhetőleg a közeljövőben már csökkenni fog a gyárak munkaerő- és a fiatalok elhelyezkedési gondja. G. A. rult korábban a vízforrásfog- lalás, a nagy víztárolók és a nagy gerincvezetékek építési költségeihez. A városi tanács például 17 millió forintot adott az ercsi vízmű és a vezeték építéséhez. A továbbiakhoz azonban csak egy lehetőség volt: ivóvíztársulatot kellett szervezni. Az 1972. április elején, meg­alakult ivóvíztársulat és tag­jai számára nagy könnyebbsé­get jelentett, hogy új kutakat és víztárolókat nem kellett építeni, sőt a városi tanács az érintett két településrész ivóvízhá­lózatának kiviteli terveit és költségvetését is elké­szítette. Az újabb beruházási költsé­gek 40 százalékát is állami alapból adták meg, felét a tervezési, másik felét pedig a vízügyi alap támogatásaként. Egy víztársulati tag hozzájáru­lásának összegét 7 ezer forint­ban állapították meg. A két település, az óváros és az új telep ivóvízhálózatát a kivitelező vállalat nyolchó­napos rekordidő alatt készítet­te el. Megépült 9300 folyómé­ter utcai gerincvezeték, 47 közkifolyóval és tűzcsapokkal. A két település minden utcájában külön gerincve­zeték épül, így valameny- nyi érdekeltnek megvolt és megvan a rákötés le­hetősége. Eddig több mint száz udvari kút, illetve lakás bekötésére kértek engedélyt. Ezzel a vá­ros lakosságának 91 százaléka vezetékes vízhálózatról kapja az egészséges ivóvizet. Az aktívaülés foglalkozott a városhoz tartozó Dunafüred vízellátásának,kérdésével is. A tanácsi vezetők elmondották, hogy a városi tanács által 1972-ben megrendelt duna- füredi vízhálózati kiviteli ter­vet a terveié vállalat 1973. júliusában elkészítette. A be­ruházási költség mintegy 10 millió forint. Az érdekelt 1400—1500 du- nafüredi ingatlantulajdonos víztársulatba szervezése — 54 társadalmi aktíva bevonásával — megkezdődött. Az előzetes számítások alapján, figyelembe véve a 40 szá­zalékos állami támogatást, Dunafüreden is mintegy 7 ezer forint lesz a lakáson­kénti hozzájárulás. Amennyiben az érdekelt dunafüredi ingatlantulajdono­sok 51 százaléka a társulatba belép, az előzetes tárgyalások szerint a Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalat a kivite­lezést még 1973-ban megkezdi és Dunafüred ivóvízhálózatát másfél év alatt megépíti. P. V.. 7Megnyílt az Otthon '74 A Belkereskedelmi Minisz­térium és a Könnyűipari Mi­nisztérium nyolcadszor ren­dezte meg a népszerű bútor­bemutatót, az Otthon kiállí­tást, amelyet csütörtök dél­után ünnepélyesen nyitottak meg a Hungexpo városligeti vásárvárosában. Az Otthon ’74 szeptember 7—10 között, naponta 11-től 19 óráig te­kinthető meg. Budapesten \ és közvetlen környékén a vállalati, a szövetkezeti és a magánépítkezések helyszínére KÉSZ HABARCSOT SZÁLLÍTUNK vysy*sssy*SYSs//ssxssyyy*ssssssjvysyx*syy*svrs*sssyy**rsyysszr///*syss*yssssss*. KGZEPULETEPÍTO VALLALAT HABARCSÜZEME Budapest X., Kerepesi út 27/a. Telefon: 135-027 és 139-488. Felvilágosításokat ad a habarcsüzem vezetője.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom