Pest Megyi Hírlap, 1973. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-07 / 209. szám

1973. SZEPTEMBER 7., PÉNTEK “‘‘kMÍíIoP 3 Hozzászólás cikkünkhöz Ideálok és szentek Jól gazdálkodtak a tanácsok Pest megyében Tervteljesítés félidőben - Vezelők érlekezlele Vácott Fejlődő társadalmunk, a szocialista embertípus kiala­kítása, a kommunista • er­kölcs alapjaihak lerakása számos összefüggő problémát vet fel. Az erkölcsi nevelés szempontjából nagyon lé­nyeges és a gyakorlati élet számára legkevésbé megol­dott kérdés», az ' ideál prob7 lémája. A tudomány általá­nosít, absztrakciókon keresz­tül megoldja azokat a ne­hézségeket, amik a gyakorlat­ban ellentmondások, tisztá­zatlan kategóriák és bizo­nyos fokú 1 zűrzavar háló­ján fennakadnak. A Pest megyei Hírlap augusztus 15-i számában Tamás Ervin gya­korlati példákat vet fel ebben a témakörbén. A példák vé­letlenszerűnek látszanak, de sajnos korántsem azok. Ha statisztikailag félreérnénk a különböző szervezetek, egye­sületek névadóit, nyolcvan százalékban nem kapnánk megközelítőleg sem kielégí­tő választ arra nézve, hogy mennyiben ideál az ideál. Kell-e egyáltalán? Van-e szüksége egyáltalán a mai társadalom emberének ideálra? A válasz egyértel­mű: van! Az erkölcsi ideál erkölcsi alapelveket sűrít ma­gába. Ezek az erkölcsi alap­elvek határozzák meg az egyén kötelességeit a kisebb- nagyobb közösségek iránt. A kommunistaa erkölcs alap­vető elve a kollektivizmus. Tehát nem közömbös, hogy milyen erkölcsi alapelvek szerint kötődik fiatalságunk a kollektívához. Legyen ez a kollektíva akár család, akár munkahely, akár az egész dolgozó társadalom. Nyújt-e az iskolai oktatás segítséget az ideál kialakí­tásához? Szerintem nem! Ok­tatási rendszerünkben túl­súlyt kapott az ismerethal­maz rendezése, a mennyiségi munka. Pedagógusaink zöm­mel oktatnak és nem nevel­nek. Történelemtanításunk sikerrel oldotta meg azt a feladatot, hogy a legendák, a mítoszok szétoszlatásával reális képet adjon a törté­nelmi fejlődésről. Volt idő­szak, amikor terítékre ke­rültek a régi példaképek, ideálok és szentek. Ezeket eredményesen fosztottuk meg a rárakódott aranyportól, a hamis csillogástól, bár sok­szor túlzásba vittük a dehe- roizálást. A trónfosztás azonban nem elegendő. Mit kell tennünk? vezetők most azon fáradoznak, hogy az üzem- és munkaszer­vezés korszerűsítésével megte­remtsék a feltételeket ahhoz, hogy az 1974. január 1-ével bevezetésre kerülő 5 napos munkahét után a dolgozók ke­resete és a termelés volumene ne csökkenjen. A viszonylag rövid idő alatt végbement iparosodási folya­mat és a korszerű nagyüzemi mezőgazdaság megteremtette a munkaképes lakosság foglal­koztatásának feltételeit. Az állami és társadalmi szervek nagy gondot fordíta­nak a biztonságos munkavég­zés feltételeinek megteremté­sére és a dolgozók szociális­kulturális igényeinek kielégí­tésére. A lakáselosztás, a dol­gozók lakásépítésének támo­gatása, valamint a béren kí­vüli juttatások rendszere meg­egyezik a mi gyakorlatunkkal. Lényegesen jobbak viszont a dolgozók üdülési lehetőségei. Szinte minden termelővállalat rendelkezik saját üdülővel és megoldott az iskolás korú gyermekek nyári üdültetése is., A 6 éven aluli gyermekek szü­leikkel, az iskolás korú gyer­mekek pedig gyermeküdülők­ben, illetve iskolai táborokban tölthetnek 3 hetet a nyári szünidőkben. Napi egy óra kedvezmény A központi lehetőségekkel együtt a dolgozók mintegy fele üdülhet évente. Ez a bolgár Faragjunk új szenteket a por- bahullottak helyébe? Nem. A szenfek ideje lejárt, glóriá­juk megfakult, és ha csillog is: 1973-ban ki figyel rá­juk?! A ma problémáit Válasszanak a KlSZ-szer- vezeteink névadót. Találjanak önmaguktől ideális ideált, de ezt ne foglaljuk akcióprog­ramokba, előírásokba, utasí­tásokba. Oktassuk a ma­gyar _ és egyetemes történel­met úgy, hogy a néptömegek eszméit, ideáljait, megteste­sítő, kiemelkedő személyisé­gek követendő példák le­gyenek mai ifjúságunk szá­mára. Leninben testesüljön meg a nagy proletárforra­dalom heroikus küzdel­me, és a magyar történelem kiemelkedő egyéniségeiben ismertessük fel azt a prog­resszív erőt, ami az idő kere­két előre lendítette. Töröl­jük ki történelemtanításunk­ból azt az anakronizmust, ami mai erkölcsi normákkal méri elmúlt évszázadok nagy tetteit. Jobban világítsuk meg, hogy milyen kötelességet tel­jesített a kollektívával szem­ben honfoglaló Árpád, ami­kor a „népek országútjáról”, a nemzeteket elnyelő népván­dorlás sodrából, ^védett hazát találva, kimentette a magyar­ságot; I. István államot ala­pított, IV. Béla újjáépített. Sötétre kell-e festenünk Hu­nyadi Mátyást nagyhatalmi törekvéseiért, amikor a kol­lektíva érdekében gazdasági­lag erős, katonailag védett, kulturális szinten Európa-szer- te elismert államot teremtett? Kell-e túl sokat beszélni Szé­chenyi osztálykorlátairól, ami­kor a reformmozgalom elindí­tója és élvonalbeli harcosa volt? Fiatalságunk ideált keres. Nem szabad, hogy egy „An­gyal” facér figurája olcsó útra vigye. Csodálják meg a gyere­kek az „utolsó mohikán” hő­si tetteit. Nem fog kárukra válni. Ma ifjúságunk igénye azonban ezen túlnő.. Ideáljaink közvetlen környezetünkben napról napra megvalósulhat­nak. Az ember sajátossága, hogy az eszményit, az ideálist kikristályosodottan, lényegét sokszor eltúlzottan szereti lát­ni. Dehát kell-e a történelmet eltúlozni? Nem adott-e a tör­ténelem elég példát a példát- lanságból? Az ősi tettek mo­tiválhatják a fiatalok erkölcsi­ségének fejlődését. A helyes szemléletű történelemoktatás szakszervezetek egyik nagy eredménye. Az általános iskolai képzést törvény szabályozza. Minden iskolás korú fiatal köteles el­végezni az általános iskola 8 osztályát. Addig nem vállalhat munkát... A felnőttoktatás szinte teljes egészében a kö­zép- és felsőfokú képzettség megszerzésére irányul. Rend­szerét . tekintve esti és levele­ző tagozaton folyik. A közép­vagy felsőfokú iskolákban ta­nuló dolgozók napi 1 óra munkaidő-kedvezményt kap­nak, amit üzemen kívül is el­tölthetnek. Az iskolarendszerű oktatá­son túl az üzemekben szak­munkásképzés, átképzés és to­vábbképzés folyik. Az oktatás­sal kapcsolatos költségek a vállalatot terhelik. A szak- szervezetek az oktatás és kép­zés szervezésében, a tanulók kiválogatásában és a vállalati kedvezmények rendszerének a kialakításában működnek köz­re. , Megállapodtunk testvérme­gyénk szakszervezeti vezetői­vel a kapcsolatok továbbszéle- sítésében, a tapasztalatok időnkénti kicserélésében és az elterjedt, jó, módszerek köl­csönös átadásában. A legkö­zelebbi személyes találkozás­ra nálunk kerül sor egy év múlva, Pest megyében. Godó János, a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsának titkára elvégezheti az alapvetést. A középkor hőseinek tettei kevés eligazítást adnak korunk prob­lémáira. Tetteik értékelendők, de a fiatalságunk számára olyan példaképeket kell talál­nunk és emberközelbe hoz­nunk, hogy méltó eligazítást adjanak aktuális kérdéseikre. Mi a jó és mi a rossz lf)73- ban’ Mi a kötelesség? Milyen az igazi szerelem? Milyen az igazi barátság? Vannak hősi példák, amelyek ismétlődnek a hétköznapok történelemátala­kító küzdelmeiben. Akiket ismernek Ne válasszanak ismeretlen névadókat KlSZ-alapszerve- zeteink. Vagy ha ismeretlent választanak, úgy tekintsék cél­juknak, hogy közismertté te­gyék ideáljuk nevét. Ha isko­lai vagy társadalmi oktatási programunk célul fogja kitűz­ni, hogy feldolgozza a mun­kásmozgalom helyi jelentőségű harcosainak munkásságát és ebben a munkában a fiatalok is aktívan részt vesznek, biz­tosan fognak találni olyan pártmunkást, hőst vagy már­tírt, akinek a kutatás során megismert életútja példaképül szolgálhat. Lehet-e ennél hasznosabb történelemoktatás, mint amikor szűkebb környe­zetünk, városunk, községünk falai között munkálkodó ne­ves, vagy névtelen forradal­már tevékenységét kutatva elevenítjük fel akár a Tanács- köztársaság, akár az illegális kommunista mozgalom min­dennapjait. Ezt a feldolgozó múnkát ennek a korosztálynak kell elvégezni és ne várjunk a jövő század történészeire, akik igen nagy érdeklődéssel fog­nak kutatni ennek a korszak­nak tárgyi emlékei után. Mentsünk meg minél többet a tárgyi emlékekből és abból a forradalmi szellemből, amely­nek stafétabotját éppen a KISZ-szervezeték kell, hogy átvegyék. Megfelelő politikai képzett­ségünk birtokában végezzük el ennek a korszaknak kritikai értékelését. Ez mar nem lesz anakronizmus, ez időszerű és konkrét feladat. Fogynk talál­ni olyan ideálokat, akik helye­sen ítélték meg korukat, volt mondanivalójuk a jelen szá­mára és megfestették a holnap panorámáját. Fiatalságunknak szüksége van arra, hógy megtalálja az erkölcsi alapelvek megtestesí­tőjét, ideálját. Ez az eszmény­kép azonban nem léphet elé a lexikonokból, ezt az eszmény­képet nem lehet rábeszélni, ezt az eszményképet keresni kell. Örüljünk neki, hogy fia­talságunk keresi, segítsünk megtalálni. Harton Aurél Monor Budapesten a Hazai Fésűs­fonó és Szövőgyár Soroksári úti művelődési házában nagy­gyűlést Rendezett a SZOT és a HNF Országos Tanácsa a Ko­reai Népi Demokratikus Köz­társaság megalakulásának 25. évfordulója alkalmából. Több százan vettek részt a XX. ke­rületi gyárak, üzemek képvi­seletében a nagygyűlésen, amelynek elnökségében helyet foglalt Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára, dr. Szekér Gyulp, nehézipari miniszter,' dr. Be- resztóczy Miklós, az ország­A népfrontmozgalom ' és a szövetkezetek eddig is sok­rétűen alakult kapcsolatának, fejlesztése, együttműködésé­nek további kiszélesítése volt a témája a Hazafias Népfront országos központjában csü­törtökön rendezett tanács­kozásnak. A HNF országos Két és fél esztendő telt el a negyedik ötéves tervből, s a teljesítés eddigi tapasztalatait i érdemes figyelembe venni, fel­használni a hátralevő terv­időszakban. A számok, az eredmények azt bizonyítják, hogy a tanácsok átgondolt, jól egyeztetett terveket készí­tettek. Ez annál figyelemre méltóbb, mert nehéz körülmé­nyek között kezdték a terv végrehajtását: abban az idő­szakban jelent meg a tanácsok új működési szabályzata, lé­pett életbe az új tanácstör­vény, s akkor vezették be a vállalati új szabályozókat. A tanácsok — a gyakorlat bizo­nyítja — jól éltek önállósá­gukkal, igvekeztek megnöve­kedett lehetőségeiket kihasz­nálni. Ebben segítségükre vol­tak a járási hivatalok, a me­gyei székapparátus, a Hazafias Népfront megyei bizottsága és helyi szervei, a szakszerveze­tek, amelyek a pártszervezetek irányításával részesei voltak a községek, a városok fejleszté­sének. Érdemes szólni a válla­latok, az üzemek támogatásá­ról is, hiszen az Egy üzem egy iskola mozgalom, az óvodai helyek megsokszorozása, a la­kásépítések, s más hasonlóan fontos feladatok végrehajtása bizonyítja, hogy milyen erőt képviselt az összefogás. % Több bevételi forrás A járások jelentős része túl­teljesítette a terveket, van azonban olyan hely, ahol ki- sebb-nagyobb " lemaradás mu­tatkozik. Azokon a települé­seken például, amelyekben ke­vés az üzem, a vállalat, ott az iskolák szemléltető eszközök­kel való ellátása nem járt olyan sikerrel, mint ahol sok az ipari létesítmény. A legtöbb községben túlteljesítették a la­kosság egészséges ivóvízzel va­ló ellátásának, a csatornák le­fektetésének tervét. A lakos­ság társadalmi munkája, hoz­zájárulása megsokszorozta az erőket. Jelenleg 16 új vízmű­társulat működik a megyében. gyűlés alelnöke, Marjai József külügyminiszter-helyettes, Szentistványi Gyuláné, a HNF országos tanácsának titkára, Borbély Gábor, a KISZ KB titkára, és Nagy Miklós, a KKI elnökhelyettese. Ugyancsak az elnökség tagja volt a főváro­sunkban tartózkodó Kim Jong Szun, a KNDK kulturá­lis bizottságának elnökhelyet­tese. Dr. Szabó Zoltán egészség- ügyi miniszter mondott ünne­pi beszédet, s felszólalt Pák Gjong Szun, a KNDK magyar- országi nagykövete. elnökségének falu- és szövet­kezetpolitikai munkaközös­sége, dr. Molnár Frigyes el­nök vezetésével tárgyalt é té­máról, amelyet dr. Pál Jó­zsef, az Országos Szövetke­zeti Tanács titkára terjesz­tett elő. Költségvetési tervüket 3 miliárd 72 millió forintra tel­jesítették, ami azt y jelenti, hogy több, mint ötven száza­lékát teljesítették ötéves elő­irányzatuknak. Előreláthatóan a negyedik ötéves terv befeje­zéséig 20 százalékkal teljesítik túl költségvetési terveiket. Ez azt jelenti, hogy fejlesztési programjukat is túl tudják tel­jesíteni. Ezt az tette lehető­vé, hogy az önállóság megnö­vekedésével a bevételi forrá­sok is kibővültek. A tanácsok intézik a többi kc^ött a telek­könyvi ügyeket, az állarni tűz­oltóság, a szakközépiskolák is hatáskörükbe kerültek, a bor­forgalmi adó is a helyi taná­csok kezelésébe került. Két és fél év alatt a tanácsok két­százmillió többletbevételre tettek szert, ami az egész or­szágban egyedülálló.' Év vé­géig 40—50 millió forintos többletbevételre számíthatnak. Ebben azonban nemcsak a sa­ját forrás szerepel, hanem a termelőszövetkezetek, a válla­latok által befizetett hozzájá­rulás is. Az 1972-es jó mező- gazdasági esztendő a tanácsok jövedelmét is emelte. Rossz utak, hidak A kiadások természetesen a bevételek arányában nőttek. Bizonyos összegekkel még ren­delkeznek, ami egyrészt a többletbevételnek, másrészt a céltartaléknak köszönhető, de, sajnos az is ok, hogy bizonyos szükséges beruházások befeje­zése elhúzódik. A jövőben ép­pen ezért fontos, hogy a taná­csok már novemberben felké­szüljenek a következő év ten­nivalóira, biztosítsák a mű­szaki terveket, a kivitelező kapacitást, hogy ne ötletszerű tervezéssel, elkésve, kapkodás­sal próbálják elérni a valóban fontos célokat. Lényeges az is, hogy a megelőző karbantartás­ra is több gondot fordítsanak, ne várják meg, amíg súlyos pénzekkel lehet csak valamit felújítani. A megyei útépítő vállalat munkáit keres, s ugyanakkor az út—híd keretet csak 85 százalékban használ­ták fel a tanácsok. Ezt semmi sem indokolja, hiszen megle­hetősen rosszak, elhanyagoltak a tanácsi utak és hidak. A bérgazdálkodás tapaszta­latairól szólva elmondották, azok a szervék gazdálkodnak jól, amelyek kevés pénzt ta­karítanak meg, nem töreked­nek nagy bérmaradványra. Egészségügyi és kulturális te­rületen sok az üres állás, ame­lyet munkaerőhiány, miatt nem tudnak tartósan betölteni. Van olyan munkahely, ahol azon­ban azért nem töltik be az ál­lásokat, s inkább bérmegtaka­rításra törekednek, csakhogy növelhessék jutalomkeretüket. Az ilyen eseteket pénzmegvo­nással fogják a jövőben meg­szüntetni. Vegyék igénybe a hitelforrásokat Az árszínvonal — mint mondották — jelentősen emel­kedett, ugyanakkor nem min­den területen javult az ellá­tottság. A megyei tanács a já­rásoknál évről évre ellenőrzi a rendelkezésre álló eszközök arányos elosztását, szükséges, hogy a járások viszont szintén ügyeljenek az arányos elosz­tásra. A fejlesztési bevételnél ugyancsak jelentős a túltelje­sítés: a tervidőszak felénél 68 százalékos. Ez adódik a telek- parcellázásokból, s nőtt az ál­lami támogatás is. Ilyen támo­gatásból épült a többi között a napokban átadott dunakeszi iskola. Elmaradás tapasztalha­tó az út-, közműfejlesztési já­rulék befizetésénél, a telek­adók behajtásánál, s ez indo­kolatlan. 1974. január 1-től, ahol ez szükséges, a rendel­kezések értelmében a tanácsok a bérből és fizetésből élőkre is kivethet járulékot. Felhívták a tanácsok figyelmét arra is, hogy jobban éljenek, hitelfor­rásaikkal: Felkészülten a tárgyalóasztalnál A megyében kétmilliárd fo­rintot fordítottak fejlesztési célokra, kevesebbet, mint amennyire lehetőség lett vol­na., A célcsoportos beruházá­sok üteme nem volt megfelelő, bizonyos lemaradás tapasztal­ható az állami lakásépítkezé­seknél is. Ugyanakkor megem­lítették, hogy a ceglédi és a váci kórházakban az elmepa­vilonok építése jól halad, erő­teljes ütemben fejlődik az is­kolai és az óvodai helyek léte­sítése. Jelentős a társadalmi munkában készült utak, jár­dák hálózata, s a már előbb említett víz- és csatornaháló­zat bővítése. Az ötödik ötéves tervre- való készülés is témája volt az értekezletnek. Fontos, hogy amikor 1974 második felében a tanácsok tárgyalóasztalhoz ül­nek, legyenek tisztában azok­kal a feladatokkal, amelyeket meg akarnak valósítani, addig­ra mérjék fel a kapacitási le­hetőségeket, s műszakilag is időben készüljenek tennivalóik végrehajtására. Több mint 11 ezer engedély nélküli építkezés Az építéshatósági Énunkáról Űjfalusi Ferenc osztályvezető a következőket mondotta: el­készült a felmérés arvól, hogy hány lakás és hétvégi ház épült a megyében engedély nélkül és hány épült az enge­délyek megszegésével. Kiváló felmérő munkát végzett Szent­endre város műszaki osztálya, valamint a budai járás appa­rátusa) de a többi járás is jól végezte feladatát. Megállapí­tották, hogy a megyében össze­sen 11 600 engedély nélküli építés volt, ebből 3?63 lakás, 4000 hétvégi ház. 8027 azoknak a házaknak a száma, amelyek­re utólag kiadható az engedély, megfelelő bírság kivetése mel­lett. A többi épület lebontásra vár. Ne mechanikusan Felhívták a tanácsok figyel­mét arra, hogy a bírságolást, az utólagos engedélyezést, a lebontásokat ne végezzék mechanikusan, hanem egyedi elbírálás alapján. Más maga­tartást kíván a belterületen és mást a külterületen felépí­tett házak megítélése, hiszen a külterületen eddig js tilos volt mindenféle építkezés. Vác és Zebegény között, különö­sen Verőcén, Kismaroson és Nagymaroson engedély nálkül összefüggő telepek létesültek, amelyek most nagy gondot je­lentenek a tanácsoknak. Így van ez Gyálon és .még sok más községben is. Az állami fegyelem szigorú betartása mindenkire egyaránt kötelező, a felépült házak érté­kének egytizedére bírságolják a rendelkezések megszegőit. A tanácsok feladata az is, hogy a továbbiakban egyetlen ház engedély nélküli építése felett se hunyjanak szemet, ne en­gedjék, hogy a szépséges Du­nakanyar vagy bármelyik más terület, járás és község lakos­sága kárt szenvedjen a sza­bálytalankodóktól, a rendelke­zések semmibe vevőitől. S. Á. Nagygyűlés a RNDK megalakulásának 25, évfordulója alkalmából Téma; Együttműködés Tegnap délelőtt Vácott a Pest megyei Tanács elnöke, el­nökhelyettesei, osztályvezetői, a járási hivatalok elnökei, a városi tanácselnökök értekezletre jöttek össze. Dr. Mondok Pál megyei tanácselnök megnyitó szavai után dr. Békési László, a megyei tanács általános elnökhelyettese a negyedik ötéves terv teljesítésének alakulásáról számolt be a megjelenteknek. Ujfalusi Ferenc, a tanács osztályvezetője az építéshatósági te­vékenység időszerű tennivalóiról adott tájékoztatót. Dr. Laka- 'tos Tibor, a megyei tanács elnökhelyettese a szövetkezetele törvényességi felügyeletéről, valamint a tartósan veszteséges szövetkezetek helyzetének alakulásáról tartott beszámolót. Erő az összefogásban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom