Pest Megyi Hírlap, 1973. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-30 / 229. szám
4 ^KMiríap 1973. SZEPTEMBER 30., VASÁRNAP TV-FIGYELŐ FEJEZETEK AZ ÜJ RENDTARTÁSBAN Heti három négy óra Nemzetiségi nyelvoktatás Pest megyében Ráday-jubilüum Egy nap híján 260 éve, 1713. október 1-én született Ludány- ban és 79 éves korában, 1792- ben halt meg Pécelen, Ráday Gedeon író, irodalomszervező, aki életét a nemzeti művelődés ügyének szentelte. Földbirtokos grófi családból származott; apja, Ráday Pál, Rákóczihoz hű kuruc diplomata volt. Tanulmányai után, birtokainak kezelése mellett, széles körű levelezést folytatott korának íróival, támogatta haladó irodalmi művek és folyóiratok kiadását. Atyja által alapított családi könyvtárát tovább gyarapította, s egyik szervezője volt a méltán nagy hírnévre szert tett Pé- celi Gyűjteménynek. Ö írt először — német mintára — rí- mes-mértékes formában verset, s ezzel nagy hatást gyakorolt a magyar költői kifejezésmód fejlődésére. A Pest megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézetben körlevelet borítékoznak az általános iskolák pályaválasztási felelős pedagógusainak. — Múlt iskolaév vegén foglalkoztunk először szervezetten az egészségileg károsodott, nyolcadik általánost végzőkkel, hogy útjukból elháríthassuk a pályaválasztásuknál jelentkező nehézségeket. Az idén korábban, már a tanév elején hozzáláttunk — mutat a körlevélre Horváth Izabella, az intézet igazgatója. — A tavasszal meg is irtuk az akkori kezdeményezésüket .., — Sőt, azt is közölték, hogy a megye 265 általános iskolájából csak 106 válaszolt, és pedig 31 nemlegesen. Hetvenöt azonban tudatta velünk, hogy 201 tanulójuk egészségileg károsodott. Valamennyit behívtuk, de mindössze 107 jelent meg a vizsgálaton. Jött azonban a Pest megyei Hírlap akkori cikkére hivatkozva 22, egészségilek károsodott gyermek, többségük olyan iskolákból, amelyek felhívásunkra nem válaszoltak. De jött a cikk nyomán három, korábban végzett fiatal is. Testi hibájuk miatt sem továbbtanulni, sem elhelyezkedni nem tudtak. Most ők is szakmát tanulnak. — Valamennyi jelentkező részére tudtak a múlt iskolaév végén lehetőséget biztosítani? — Egyetlen kivétellel. Az illető fiú szobafestő akart lenni, de szédülős és erre nem alkalmas. Az általunk ajánlott más pályák közül egyik sem kellett neki. •, — Vagyis, akár halló-, akár látó-, akár mozgásszervi károsodása, vagy valamilyen idült betegsége legyen is a gyereknek, továbbtanulását elő tudják segíteni? ' — Eddigi tapasztalataink szerint, igen. A Szakmunkás Tanulók Országos Egészségvédelmi Intézete orvosi vizsgálat alapján dönti el, közülük ki, mire alkalmas. Testi állapotuktól függően némelyiknek csak egyetlen, némelyiknek négy pályát is ajánlhatunk Most azt kértük az egészség- védelmi intézettől, hogy közvetlenül a téli vakáció után küldhessük hozzájuk a megyéből ezeket a gyerekeket, az intézet viszont vállalta, hogy már október elejétől fogadja őket. Szabadjon megkérnem a Hírlapot, közölje, hogy szívesen foglalkozunk az általános iskolát korábban végzett, de még 18. életévüket be nem töltött, egészségileg károsodott fiatalokkal is, hogy az egzis: ‘enciakeresés- ben segítsük őket. Minden jelentkezőt megjelölt időpontra hívunk be. — Egyébként — folytatja az intézet igazgatója — remélem, hogy ezúttal minden iskola Öíszemközt — Marosánnal. Néhány sikeres és kevésbé sikeres próbálkozás után — úgy érezzük — Vitray Tamás televízióműsora, az Ötszemközt, egyenesbe jutott. Marosán Györggyel beszélgetett a riporter, azzal a Marosán Györggyel, akinek a személye is érdeklődést kelt és akinek személyisége ott tartja a nézőt a televízió képernyője előtt még akkor is, ha azt kérdezik tőle: mennyit cigarettázik naponta és mit szív, mert még ezt a személyes kérdést is képes bekapcsolni a társadalmi képbe, egy közös ügyért élő politikus-szó- nok-agitátor-társadalmi harcos életének színező összképébe. Vitrav azonban nemcsak magánérdekű vonások után tudakozódott a nyugdíjba vonult Marosán Györgytől: kérdései jórészt úgynevezett „rázós” problémákat érintettek, I válaszol, mégpedig mielőbb, és tüzetes pontossággal közli velünk, az iskolaorvos tanácsát is kikérve, valamennyi, egészségileg károsodott növendékük baját, nevét. Az idén különben először foglalkozunk a középiskolák egészségileg károsodott, végzős tanulóival is, ha ipari szakmát akarnak tanulni. Megjegyzem, hogy mindazok, akik az egészségvédelmi intézetben most esnek át orvosi vizsgálaton, a március-áprilisban folyó kötelező szakmaalkalmassági vizsgálat alól természetesen mentesülnek. — /I festi fogyatékosokon kívül azonban szellemi fogyatékosok is vannak ... — A kisegítő osztályok növendékeinek életútját szintén igyekszünk egyengetni. Továbbtanulásukkal is most foglalkozunk, ez azonban független az egészségileg károsodott fiatalok továbbtanulási lehetőségeinek előmozdításától, Sz. E. A legromlandóbb sajtótermék a napilap. A reggeli újságokat délután, amikor megjelenik riválisuk, az Esti Hírlap, már nem lehet eladni. Az olvasó mindig a legújabb, a legfrissebb hírekre, információkra kiváncsi. Mégis sokszor panaszkodnak olvasóink, hogy a lapot csak késő délelőtt, néha délután kapják meg. Vajon mi lehet az oka, hogy amíg a távoli Nyíregyházán reggel 8-ra, addig Budapest tőszomszédságában, Halásztelken délben, sokszor délután jut el az olvasóhoz a lap? Szervezéssel lehetne-e változtatni ezen a helyzeten? Éjfél előtt Egymásután kihunynak a szerkesztőség szobáiban a fények. A munkatársak hazamennek, már csak a szerkesztők, az ügyeletes újságíró és két gépírónő tartja a „frontot”, hogy a telexen érkező anyagokat feldolgozzák a lap számára. A szerkesztők és a nyomdászok munkája ezekben az órákban sűrűsödik. A telex még javában ontja a híreket — és fél tízre le kell adni a Pest megyei Hírlap minden (vagy majdnem valamennyi) kéziratát. Éjfél körül beindul a zakatoló, hatalmas rotációs gép, a MAN, amely ontja az újságokat, óránként 30 ezret készít. Tóth János gépmester először a ceglédi mutációt, majd a fiókszerkesztőségek nélküli járásokba jutó lapok egy részét, amiket a marxista politikus nyilvánossághoz szokott gyakorlottságával, egyéniségének dinamizmusával és a tőle megszokott biztonsággal válaszolt meg: bebizonyítva, hogy a széles nyilvánosság előtt nincsen „rázós” kérdés, téma. Marosán, a tömegek előtt szónokló, retorikus tehetségű politikus, vagy Marosán, a magas pártfunkciókat betöltő forradalmár, vagy Marosán György, az emlékiratait megíró, egy korszak dokumentumát az igaz tanú hitelességével megörökítő közíró egy ember. S ez az ember, ez az erős és erőteljes egyéniség nyilatkozott meg a televízió Öt- szemközt-sorozatában: bizonyságot téve arról, hogy azzal lehet érdekes műsort készíteni, aki maga is érdekes ember, érdekes életet élt. —1 —r NépZ6llC, Nem tudom, személy szerint kinek jár köszönet a televízióban a népzenei műsorok kiemelkedően magas színvonaláért. Az azonban egészen biztos, hogy sokféle feladata közül a tévé ezt a problémakört kitűnően megoldotta. Olyan változatosan és sokszínűén, de ami talán a legfontosabb, olyan következetesen foglalkozik a népzenével, hogy erről a munkáról tényleg csak a legnagyobb elismeréssel beszélhetünk. Nemrégiben a Sebő—Halmos szerzőpár népzenei gyűjtőút járói szóló riportot láttuk. Pénteken — Lóra, csikós címmel — egy egészen másféle kom- pozíciójú, de hasonlóan nemes anyagú összeállítást élvezhettünk. A műsor címével ellentétben a pusztai pásztorok életéről ugyan keveset tudtunk meg, de nem bántuk, mert a kitűnően interpretált népzene mindenért kárpótolt. A főszereplő ismét a Sebő— Halmos pár volt, akiket, úgy látszik, nem lehet megunni. S ami talán a legfontosabb: úgy tolmácsolják a népzenét, hogy a beathangzásokba beleveszett fiataloknak is tetszik. Az ilyen műsorok nyomán biztosan nő a népzenét szerető farmemadrágos fiatalok tábora. ÖL. aztán a nagykőrösi, a monori, a váci kiadás nyomását irányítja. Szinte percre pontosan kell dolgoznia a nyomdának, mert a vonatok, autóbuszok nem várhatnak, menetrend szerint indulnak. Az újságok futószalagon áramlanak a szomszédos terembe, a Posta Központi Hírlap Iroda egyes üzemébe. Itt is alig lehet mozdulni a rengeteg újságtól. Éjfél után — Másfél millió lapot kell szétosztanunk reggelig — mondja Schenker Nándor üzemvezető. — Nekünk az éjszakai órákban van a legtöbb dolgunk. Bár három műszakos az üzem, a 165 dolgozó közül százan éjszaka teljesítenek szolgálatot, s ez nem véletlen, hiszen a legnagyobb példányszámban megjelenő napilapokat — mint a Népszabadság, Magyar Nemzet, Magyar Hírlap, Népszava, Népsport, Pest megyei Hírlap — kell szétosztaniuk. A nyomdából folyamatosan érkező lapokat ötvenenként megfordítva rakják egymásra. A felhalmozott újságok embermagasságú, sőt itt-ott két és fél, háromméteres oszlopokat alkotnak. Kézzel kötegelik az újságcsomókat. Egy hosszú hajú, szőke fiatalember hatalmas csomókat köt össze. Egy- egy csomag legalább 50 kiló. — Hogy bírja ezt a nehéz munkát? — Megszoktam. Három hóHa valaki fellapozza az új iskolai rendtartást, amely alig egy hónapja, szeptember elsején lépett életbe, mindjárt az első fejezet első paragrafusában találkozik a magyar- országi nemzetiségek iskolai oktatásának problémájával. S azután még gyakran felbukkan ez a kérdéskör: az új rendtartás összesen 18 fejezetében foglalkozik a nemzetiségi származású gyerekek tanításával. Szó -van ezekben a paragrafusokban egyebek közt az első osztályosok felvételéről, a tanulócsoportok létszámáról, a kétnyelvű bizonyítványokról és a nemzetiségi diákotthonokról, vagyis tulajdonképpen az iskolai munka/ minden lényeges kérdéséről. Üt esztendő Ezek a fejezetek igazi újdonságok: a régi, érvényét vesztett rendtartás nem beszélt a nemzetiségiek oktatásáról. A változás nem véletlen. Annak a nagyarányú fejlődésnek jele és eredménye ez, amely az utolsó öt esztendőben ebben a tekintetben országszerte megkezdődött. A nemzetiségek iskolai oktatása természetesen nem napjainkban kezdődött. Az elmúlt öt év azonban nagy jelentőségű változásokat hozott. 1968 szeptemberében az MSZMP Politikai Bizottsága megtárgyalta a magyárországi nemzetiségek helyzetét. Az ülésen született határozatok végrehajtásának következtében nagyot lépett előre a nemzetiségi nyelvoktatás ügye is. Csak néhány intézkedés az elmúlt öt évben az erre vonatkozóak közül: az Országos Pedagógiai Intézetben létrehozták a nemzetiségi tanszéket, bevezették a pedagógusok nemzetiségi nyelvpótlékét, korszerű tankönyveket adtak ki, megszervezték a szakfelügyelői hálózatot és a nemzetiségi nevelők rendszeres továbbképzését. Nem maradt el ettől az országos fejlődéstől Pest megye napja dolgozom itt, eleinte elviselhetetlennek tűnt az éjszakázás. (Nem csodálom, Róna Benjámin mindössze 17 esztendős.) De megéri a fáradságot, havonta 2500—2600 forint van a borítékomban. Azért is hagytam ott az iparitanuló-is- kolát az utolsó vizsgák előtt, mert felszabadult műszerészként nem kerestem volna eny- nyit. Persze, nem célom életem végéig ezt csinálni, úgy tervezem, hogy két éven belül mégis csak leteszem a vizsgám,_s ha meglesz a motorkerékpárom, amelyre most gyűjtök, visszamegyek a szakmámba. sem, sőt sok tekintetben valósággal reprezentálja a fejlődést. Az MSZMP Politikai Bizottságának 1968 szeptemberi ülése után, 1969 áprilisában a Pest megyei párt-végrehajtóbizottság és a megyed tanács vb együttes ülésen tárgyalta a nemzetiségek helyzetét. A hozott határozatok nyomán Pest megyében is megkezdődött a nemzetiségiek oktatásának nagyarányú fejlődése. Ennek egyik legfontosabb jele, hogy a megye 8, nemzetiségek lakta járásában és egyetlen ilyen városában, Szentendrén, helyenként eltérő mértékben és módon ugyan, de végeredményben mindenütt fokozódott az anyanyelv tanulása iránti érdeklődés. A fejlődés napjainkban is tart. Most szeptemberben például három iskolában, Nagy- börzsönyben, Dunaharaszti II. sz. iskolájában és Zsámbé- kon először kezdődött német anyanyelvi oktatás. Ezzel, huszonegyre emelkedett Pest megyében a német nyelvi iskolák száma, öt évvel ezelőtt még csak 13 iskolában folyt ilyen munka. Negyven iskola A számok más nyelvek esetében és az iskolai élet más területein is dinamikus fejlődésről tanúskodnak, öt esztendővel ezelőtt például mindössze öt nemzetiségi óvoda működött Pest megyében. Ma 21 német, szlovák és szerb— horvát nyelvű óvodánk van, s ezekbe 940 gyerek jár, a Pest megyei óvodások 4,4 százaléka. Dinamikus az általános iskolák fejlődése is. Nemcsak a német nyelvi iskolák gyarapodtak. A szlovák nyelvoktató iskolák száma a kétszeresére, hétről tizennégyre nőtt. A szerb-horvát iskolák száma öt. Ez azt jelenti, hogy Pest megyében jelenleg negyven | — Nálunk — mondja az üzemvezető — úgy próbáltam kialakítani a kollektívát, hogy a gyorsaságot, fegyelmet követelő éjszakai munkára a legjobb dolgozókat osztottam be, s őket nem is cserélgetem, hiszen mint említettem, nálunk mindig éjszaka van nagyüzem. — A kötözést egyébként gépek is segítik. A közeljövőben a posta vásárol még egy nagy és tíz kicsi mozgatható kötözőgépet. Ezzel is könnyíteni szeretnénk az amúgyis fárasztó munkát. A legutolsó asztalon, melynek lapját a rajta tologatott újságok tükörfényesre csiszolták, a „szerelők” dolgoznak. Lezárás előtt a csomagra rákerül a fedőlap, amelyről leolvasható, melyik újságból hány példányt tettek bele. A csomagok ezután zsákokba kerülnek. Fél kettő után pár perccel valamelyest csökken a zaj. Befejeződött a Pest meáltalános iskola érdekelt a nemzetiségi anyanyelvi oktatásban. A tanulólétszám is ennek megfelelően változott. Ma ezerrel több gyerek — 4300 — vesz részt ebben, mint öt esztendővel ezelőtt. Ezerrel több általános iskolás ismerkedik heti három-négy órában anyanyelvével. Jobb helyzetben Jelenlegi adottságaink és körülményeink miatt az ország sok iskolájában nem egyszerű ez a tanulás. A kis létszám miatt gyakran a rendes tanítási idő előtt • vagy esetleg utána tartják az anyanyelvi órákat. Pest megye •azonban, szerencsére, ilyen szempontból kivétel. Nálunk nagyrészt sikerült ezeket az úgynevezett csatlakozó órákat megszüntetni, s az anyanyelv tanítását a legtöbb helyen beépítették már az iskola órarendjébe. S még valami, amire büszkék lehetünk. A budaörsi német nyelvi óvoda országos bázisává vált az óvónők továbbképzésének. Nem zárt szigetek Egyébként nehogy azt higgyük, hogy e nemzetiségi nyelvoktató iskolák valamiféle zárt szigetek. Ezek az iskolák szervesen kapcsolódnak a magyar oktatásügy egészéhez. Az új törekvések például épp úgy vonatkoznak rájuk, mint a többi iskolára. Részt vesznek például a tananyag csökkentésében. Az erről szóló dokumentumok nemrég jelentek meg. De lényegében hasonlóak a gondjaik is. Náluk is szorít például a nevelőhiány, a nyelvoktató iskolákban is tanítanak képesítés nélküli pedagógusok. Vagyis sok még a tennivaló. De nem kétséges, hogy — erre is bizonyság az elmúlt öt év — a nemzetiségi anyanyelvi oktatás lendületes fejlődése a jövőben is tovább tart. Ökrös László gyei Hírlap nyomása. Egy óra múlva az üzemvezetőnek jelentik: — Befejeződött az j expediálás is. Több mint 350 fedőlapot készítettünk, körülbelül 200 Pest megyei postahivatal számára. — Szeretnék megnézni egy Pest megyei csomagot, mondjuk a Halásztelkit. A fedőlapon a következő felsorolás: Népszava 104, Magyar Nemzet 13, Népsport 29, Pest megyei Hírlap 53, Daily News 1, Magyar Hírlap 6, Világgazdaság 1. (A Népszabadság külön zsákba kerül.) A terem most egy óriási, üres hodályra hasonlít, ami* ben csak itt-ott ragyog egy- egy asztal még langyos fémteteje, s ahogy jobban szétnézek, csodálkozom, hogy ez a néhány ember ilyen rövid idő alatt tüntette el azt a sok újságot. Egyesek, hogy már túljutottak a munka dandárján, hozzálátnak megvacsorázni, vagy inkább megreggelizni. A lábak és karok -fáradtak, s most már egyre nehezebb nyitva tartani a szemet is. Négy óra harminc A főváros még ailszik, at EMKÉ-nél két postakocsi robog a Keleti pályaudvar felé. A posta Budapest—Lórév között közlekedő 230-as járatába (egy átalakított autóbuszba) már bepakolták a Csepel-szi- get községeibe szállítandó újságokat, leveleket, csomagokat. Elindulunk. Látva a gépkocsivezető meg-megránduló kezét, amint az engedelmeskedni nem akaró kormányt arrébb fordítja, megjegyzem. — Nagyon régimódi, kiselejtezésre érett ez a kocsi. Nem fordult még elő, hogy nem ért a küldemény időben a címzetthez? — kérdezem Salabert Lajos gépkocsivezetőt Expediálják a Pest megyei Hírlapot Koppány György felvétele Októberben: pályaalkalmassági Az egészségileg károsodott fiatalok továbbtanulásáért Norma vagy időben kézbesítés? A szerkesztőtől az olvasóig Hajnalban érkezik, mégsem olvashatnak délutánig
