Pest Megyi Hírlap, 1973. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-30 / 229. szám

Kéthavi szünet után NEFB-üiés Saigonban A dél-vietnami nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizott­ság négy tagozatának vezetői kéthavi szünet után szomba­ton reggel találkoztak első íz­ben hivatalosan Saigonban. Az ülést azért hívták össze, hogy hivatalosan is beiktassák a bizottság új tagját, Iránt. Ez­zel kapcsolatban a küldöttsé­gek általános jellegű nyilat­kozatot tettek. A lengyel ta­gozat új vezetője, valamint az iráni küldöttségvezető a hét elején vette át tisztségét. A kanadaiakat felváltó iráni küldöttek zömének megérke­zését jövő hét elejére várják Saigonban. A NEFB mindad­dig nem újítja fel rendszeres tevékenységét, amíg nem ér­kezik meg az összes iráni kül­dött. Stockholm—Helsinki—Havanna Szolidaritás a chilei néppel Tiltakozó hullám — Luis Corvalanért Stockholmban megtartották az európai kapitalista orszá­gok kommunista pártja kép­viselőinek konzultatív találko­zóját. A tanácskozás résztvevői külön határozatban fejezték ki a szolidaritásukat a chilei néppel. Szombaton nemzetközi chi­lei szolidaritási értekezlet nyílt meg Helsinkiben. A két­napos konferencián több mint 50 ország, továbbá 15 nemzet­közi szervezet képviselteti magát. A tanácskozáson részt vesz a meggyilkolt Allende elnök lánya, Isabel, és uno­kaöccse, Francis Allende is. Beatriz Allende, a meggyil­kolt chilei elnök leánya nyi­totta meg péntek este Havan­nában, a Forradalom terén rendezett nagygyűlést. A tö­megdemonstráción csaknem egymillió ember vett részt. A ÉRDÉK N apjainkban az irányí­tási rendszer — s an­nak kifejezői, a gaz­dasági szabályozók — a normális feltételekkel mű­ködő, jól vezetett vállala­tokhoz igazodik. Ez a hosszútávú társadalmi ér­dekek következménye — rövid távon ugyanis szóba kerülhetne a gyengék mes­terséges eszközökkel való „megmentése” —, ahogy a vállalati teljesítmény mi­nőségének, hatékonyságá­nak előtérbe helyezese úgyszintén. Érzékelik-e ezt a vállalatok? Bizonyos dol­gokban igen. Miért, hogy sű­rűn magatartásuk mégis mást, ezzel ellentétest mu­tat? Sokféle érdek metsző­pontja a vállalati tevékeny­ség. Az érdekek bonyolult kölcsönhatásban állnak egymással, egyezhetnek és szembekerülhetnek. Vajon mi az az erő, mely a kusza­ságban rendet teremt? Mondhatnék, természetesen az össztársadalmi érdek. Ez elvben igaz. A gyakor­lati fölismerés s még in­kább az érvényesítés már nehezebb, hiszen nem labo­ratóriumi modellről, hanem egy szüntelenül mozgó, az­az változó szervezetről van szó. A társadalmi érdekek és a vállalatiak — átmeneti­leg — szembekerülhetnek. Tagadhatatlan vállalati ér­dek fűződött például ahhoz, hogy a Dunai Kőolajipari Vállalat bizonyos kőolajter­mékeket exportáljon. Ugyanakkor a ! társadalmi érdek azt diktálta, hogy e termékeket a vevő hozzá közelebb eső finomítóból kapja meg; így is történt. A vállalati eredmény — az elmaradt export miatt — viszonylag csökkent, a nép- gazdasági haszon ugyanak­kor — a kisebb szállítási költségek, a rövidebb ideig lekötött szállítóeszközök se­gítségével — növekedett. Társadalmi érdek az építő­ipar gyorsabb műszaki fej­lesztése, ugyanakkor a ter­melésnövekedés túlnyomó része tavaly meg 1971-ben is a foglalkoztatottak szá­mának emelkedéséből szár­mazott a megyei építőipari vállalatoknál, szövetkeze­teknél. (Országosan ugyan­ez volt a helyzet.) Jól bi­zonyítja ezt, hogy bár az építési-szerelési munkák értéke idén is jelentősen növekedett, az egy építő­ipari munkásra jutó terme­lés értéke csökkent. „Ter­mészetes”, hogy csökkent, hiszen a foglalkoztatottak száma gyorsan gyarapodott. Miért ' történik ez így? Azért, mert a vállalati ér­dek az „olcsó” munkaerő mellett, a „drága” gép, be­rendezés ellenében vok­solt. E z a mai érdek azonban konfliktust teremt, mert holnap — a munkaerő-utánpótlás el­apadása miatt — mégiscsak rá kell térni az intenzív út­ra, a gyors technikai kor­szerűsödésre. E fölismerés egyre mélyebbre ereszti gvökereit a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat gyakorlatában, de a szövet­kezeti építőiparban még mindig a „munkásokat fel­veszünk” jelszóval akarják megoldani a feladatokat. A harmadik ötéves terv­ben — a mondandókat megvilágító esetek sorolá­sát folytatva — a teljes fejlesztési kiadásokon be­lül 84,5 százalék volt a ter­melő beruházások aránya. A negyedik ötéves tervben ez 80—81 százalékra csök­kent, azaz hatékony mun­kával, viszonylag kisebb beruházási hányaddal kell előteremteni a termelés ál­lóalapjait. Ez éppúgy össz­társadalmi érdek, mint vál­lalati. Igen ám, de az ér­dekcsoporton belül már nem minden részlet egye­zik. A vállalatnak például kifizetődő — mert sem eszközlekötési járulék, sem amortizáció nem terheli — az újonnan épült gyártó- csarnokba öreg, ún. nullára leírt gépeket, berendezése­ket telepíteni. (Ezek aránya ma a teljes gépállományon belül 18 százalékra rúg!) Mai érdekei oltárán ugyan­akkor föláldozza ezzel a vállalat a holnapi célokat, hiszen az elavult eszközök fékezik a műszaki fejlődést, elfoglalják a termeléke­nyebbek elől a helyet, kon­zerválják a technológiát, a munkaerő szakképzettségi színvonalát stb. A holnapi vállalati célok távolabbra kerülése összegeződye már kihat a társadalmi érdekek­re is... A láncot egyetlen gyengébb szemnél elszakít­hatjuk! Azaz a munkai tár­sadalmi termelékenységét úgy kell növelni, hogy az minél inkább összhangban álljon az általános és a vál­lalati érdekekkel, a mai cé­lokkal s a holnapi tenniva­lókkal. K önnyű ez? Az irányí­tási rendszer legne­hezebb, legbonyolul­tabb, mert a legtöbb ténye­ző kölcsönhatásával szá­molni kényszerülő területe. A gyártmányszerkezet vál­tozása lényeges alkotóelem a nemzeti jövedelem növe­kedésében, de sűrűn szem­bekerül a vállalatok egyes csoportjainak mai érdekei­vel. A központi fejlesztési programok — s ezekben a megye erősen érdekelt — nagy hatást gyakorolnak az ipar egészére, a vállalatok „egyéni” jövőjére, mégis, ma nem mindenütt talál­nak teljes megértésre, tá­mogatásra; Bátran leírhat­juk tehát, hogy a vállalaton belül a napi és a távlati érdekek között konfliktu­sok teremtődnek, s ez nemhogy hiba lenne, ha­nem .egyenesen a haladás lendítöje. Akkor, ha ... Ha a vállalatok megle­lik az érdekek egyeztetésé­nek elvi alapját, ha megke­resik azokat a módszereket, amelyek a tényleges haté­konyságnövelés forrásai. A jobb utáni kutatás, az ér­dekek egyezőségének — s nem különbözőségének — elismerése és gyakorlati követése fokozatosan a vállalatvezetés megítélésé­nek legfőbb mércéjévé lesz. Mészáros Ottó hatalmas teret Allende és Che Guevara hatalmas méretű arc­képe díszítette. Különleges tisztelet övezte Allende elnök­nek Fidel Castro mellett he­lyet foglaló özvegyét. Fidel és AUende utolsó, hangszalagra rögzített beszélgetésének el­hangzása után a kubai párt első titkára lépett a mikro­fonhoz. Háromórás beszédé­nek nagy részét a chilei ese­ményeknek szentelte. „Allen- de és a palota védői azon a tragikus napon saját vérük­kel kezdtek új fejezetet írni a chilei nép és Latin-Amerika történelmébe” — mondotta. Az SZKP Központi Bizott­sága nyilatkozatban tiltako­zott a chilei törvénytelen cse­lekedetek és az önkény miatt, a hazafiak üldözése ellen és felszólította a világ minden demokratikus és haladó ere­jét, szálljon síkra a chilei de­mokratáik védelmében, és azért, hogy ne kerülhessen sor a fizikai leszámolásra Luis Corvalan szenátorral, a Chi­lei KP főtitkárával. A katonai junta szeptember 28-án tar­tóztatta le Corvalant, és adta át haditörvényszéknek ... Az OKP felszólította az olasz kormányt, tegyen meg minden tőle telhetőt Corvalan és a többi chilei politikai fo­goly életének biztosítására. „Meg kell állítani a gyilko­sok kezét” — hangsúlyozza Georges Marchais, az FKP fő­titkára az Humaniteben meg­jelent felhívásában. Marchais rámutat arra, hogy Luis Cor­valan letartóztatásának híre mély megrendülést keltett a francia demokraták, Chile ba­rátai között. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ M$ZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA xvn. ÉVFOLYAM, 229. SZÁM ARA 1 FORINT 1973. SZEPT 30., VASÁRNAP 47 óra 16 perces repülés utón Visszatért a Földre a Szojuz—12 A rövid, de felelősségteljes űrkísérlet teljes sikerrel fejeződött be Kétnapos, pontosan 47 óra 16 perces űrrepülését sikerrel végrehajtva, szombaton a ka­zahsztáni Karaigandától négy­száz kilométernyire délnyugat­ra simán földet ért a Szojuz —12 jelzésű szovjet űrhajó. A tökéletesített konstrukciójú szovjet űrszerkezet, fedélzetén Vaszálij Lazarev alezredessel, az űrhajó parancsnokával és Oleg Makarov fedélzeti mér­nökkel, pontosan a kijelölt he­lyen ereszkedett le, moszkvai idő szerint 14 óra 34 perckor. A leszálló egység földre érése után nyomban elvégzett or. vosi vizsgálat megállapította, hogy Lazarev és Makarov jó egészségben tért vissza a Földre. A Szojuz—12 útjának sike­res befejezéséről Moszkvá­ban kiadott hivatalos közle­mény a visszatérés műveletét a következőikben foglalja ösz­sze: „A pályáról való letérés előtt a legénység előbb betá­jolta az űrhajót, majd a meg­adott időpontban üzembe he­lyezte a fékeaőhajtóművet. A hajtómű munkájának befejez­tével az űrhajó részei elváltak egymástól, és a leszálló egy­ség megkezdte az ereszkedést. Hét és fél kilométeres ma­gasságban üzembe helyezték az ejtőemyősrendszert, majd a földfelszín közvetlen közelé­ben bekapcsolódtak a sima le­szállást biztosító segédhajtó­művek. A leszálló egység si­mán ért Földet az előre kiszá­mított helyen”. Az első jelentések sze­rint a rövid, de felelősség- teljes kísérlet teljes siker­rel fejeződött be. A Szojuz-űrhajó tökéletesített Csepel-szigeti szüret Munkások - iparban, mezőgazdaságban Kiállítás, eszmecsere Szigetcsépen A termelőszövetkezetek megalakulásának 25. évfor­dulója alkalmából, szomba­ton munkás-paraszt találko­zót rendeztek Szigetcsépen. A Lenin Tsz gazdái és a Kerté­szeti Egyetem szigetcsépi tangazdasagának dolgozói az Alumíniumipari Művek mun­kásait fogadták. Ezzel kezde­tét vette a Csepel-szigeti szü­ret kétnapos eseménysoroza­ta, amelynek első programja­ként Németh Lukács, a köz­ség termelőszövetkezetének elnöke, a tűzoltó klubban megnyitott mezőgazdasági ter­mény- és termékbemutatóra kalauzolta el a vendégeket. Kiállították itt az ősz minden ajándékát, avagy a paraszti szorgalom produktumait. Öriás karfiolokat, húsos so­roksári paprikát, fehérrépát, sárgarépát, s tejfeldolgozó üzemük termékeit — poll- pack tejet, sajtot, vajat — küldtek a bemutatóra a helyi tsz gazdái, imponáló méretű káposztafejek, méregzöld he­gyes paprika, s egyéb zöldség­féle érkezett a szigetújfalui Bélce Termelőszövetkezetből, csemege- és borszőlők, alma-, körtefajták jókora választékát tárták a látogatók elé a tan­gazdaságbeliek, és egyebek között igen szép csöves hibrid kukoricát a tököli Vörös Csil­lag Termelőszövetkezet. A vendégek és vendéglátók közötti diskurzus voltaképpen a tangazdaság éttermében kezdődött. Megjelentek itt a járás,* vezetői: Jónás Zoltán, a pártbizottság első titkára, Szabó József, a járási hivatal elnöke, Dékány Sándor, a Ha­zafias Népfront járási szerve­zetének titkára A találkozó házigazdája Nagy Mihály, a tangazdaság szigetcsépi kerületének igaz­gatója köszöntötte a megje­lenteket. Elmondotta, hogy eb­ben a kerületben szőlőtermesz­téssel foglalkoznak. Nyolcszáz- hektáros területükön megta­lálható a hagyományos ala­csonyművelésű tőkék sora, s felerészt a legmodernebb ma­gasművelésű ültetvény is. Az elkövetkezendő három eszten­dőben — amint anyagi lehe­tőségeik engedik — a teljes Baráti diskurzus. területen áttérnek a legmo­dernebb művelésmódra. Be­szélt az igazgató a gépesítés, kemizálás kérdéseiről, s meg­említette, hogy jóllehet e táj az alföldi borvidék északi szögletébe esik, se híre, se neve, mégis sikerült oly sző­lőfajtákat telepíteniük, oly bort termelniük, amiből ex­portra is jut, s keresik itthon is. Németh Lukács tsz-elnök a Szigetcsép és Szigetszentmár- ton határában gazdálkodó Le­nin Termelőszövetkezet ered­ményeit ismertette, szólt a zöldségtermesztés gondjairól, az állattenyésztés — minde­nekelőtt a szarvasmarha-te­nyésztés — fejlesztéséről, a mezőgazdaság szakosodásának szükségességéről. Ez utóbbi té­ma váltotta ki a legélénkebb vitát. Mint a termelőszövetke­zeti szakemberek — többek között Pessuth Ambrus, a tö­köli Vörös Csillag Tsz elnöke is — elmondták: a mezőgazda­ságba egyre több bonyolult gép kerül. Kezelésükhöz szaktudás kell. A korszerű növényter­mesztési és állattenyésztési technológiák alkalmazása szak­embereket kívánnak, szakmun­kásokat. Nádudvari László, a tangazdaság fiatal dolgozója így fogalmazta meg a fejlő­dést: ezek a mai munkás­paraszt találkozók egyre in­kább az ipari és a mezőgazda- sági munkások találkozói. A vidéki fiatalok ma már szakí­tottak a paraszti múlttal, élet­Részlet a kiállításról. Ékes János felvételei formával, a munkásfiatalokhoz hasonlóan élnek. S gondjaik is hasonlóak az iparban dolgo­zókéhoz, mint ez az Alumí­niumipari Művek pártbizottsá­gának titkára: Sinai Sándor és Végh Mihály szb-titkár hozzá szólásából kitűnt. A vendégek a késő délután ba nyúló baráti beszélgetést követően megtekintették a tan­gazdaság szőlőfeldolgozó kom­binátját, majd fehér asztal mellett estig folytatódott az eszmecsere. A. Z. változata és a tudományos be-, rendezések hibátlanul működ, tek a repülés minden szaka_ szában. A kéttagú legénység a tervezett kísérletsorozatot el­végezte: kipróbálta és ellen, őrizte az űrhajó berendezéseit és tökéletesített fedélzeti rend­szereit, bonyolult manővere, két hajtott végre, és megvaló­sította e program tudományos részét is, amely döntően nép- gazdaságilag hasznosítható földfelszíni színképelemzési vizsgálatokat foglalt magában, Alekszej Jeliszejev űrhajós­pilóta, aki a Szojuz—12 ope. ratív irányító csoportjának ve­zetője volt a földi központ­ban, egy órával az űrhajó si­keres leszállása után elhang­zott nyilatkozatában rámuta­tott: az űrkísérlet legizgalma­sabb szakasza — a Szo­juz—12 berendezéseinek megbízhatósága, a két űr­hajósra háruló terhelések, valamint a földi személy­zet munkája szempontjá­ból a visszatérés művele­te volt. Éppen ezért Jeli­szejev külön is kiemelte, hogy a Szojuz—12 „ponto­san a kijelölt helyen ért földet”. A kísérlet előzetes eredmé­nyeiről szólva az irányító cso­port vezetője közölte, hogy a vi­lágűrből telemetrikus úton kapott mérési adatokat máris az illetékes szakemberek ren­delkezésére bocsátották. Ezen az úton — fűzte hozzá — számos technikai kérdést kel­lett megoldani, s az űrköz­pontban tartózkodó specialis­ták nagyon elégedettek az el­ső tapasztalatokkal. Lazarev és Makarov telje­sítményét Jeliszejev felsőfo­kú jelzőkkel méltatta. „A le­génység egyszerűen ragyogó volt. Munkájukban a legap­róbb kifogásolnivalót sem ta­láltuk. Rendkívül zsúfolt programot kellett lebonyolí­taniuk és feladatukat rendkí­vül összehangoltan, maradék­talanul elvégezték”. Andrijan Nyikolajev űrha­jós pilóta, aki ugyancsak részt vett a Szojuz—12 földi irá­nyításában, az űrhajó sikeres visszaérkezése után adott nyi­latkozatában elmondotta, hogy Lazarev és Makarov a Föld körüli pályán „űrkosztüm” nélkül dolgozott. A visszain- duláskor mindketten felöltőt- ték különleges védőöltözetü­ket. A KGST végrehajtó bizott­ságának 64. ülésszakán részt vevő magyar küldöttség szom­baton hazaérkezett Moszkvá­ból. A küldöttség vezetője, Lázár György miniszterelnök­helyettes továbbra is a szov­jet fővárosban maradt, ahol a magyar gazdasági napok megnyitóján vesz részt. A Jordániái Kommunista Párt megalakulásának 30. év­fordulója alkalmából az MSZMP Központi Bizottsága üdvözletét küldött a Jordán KP központi bizottságának. Az Hervé Brouhonnak, a Belga Szocialista Párt képvi­selőházi csoportja vezetőjé­nek, az Interparlamentáris Unió belga—magyar tagozatta elnökének vezetésével ha­zánkban tartózkodó belga parlamenti küldöttség szom­baton — Vas megyei tartóz­kodása második napján — Répcelakra és Kőszegre láto­gatott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom