Pest Megyi Hírlap, 1973. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-22 / 222. szám
1973. SZEPTEMBER 22., SZOMBAT PEST MEG kMÍvIop Befejezte munkáját a Vili. magyar békekongresszns Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács főtitkára zárszavát mondja. Gárdos Katalin felvételei (Folytatás az 1. oldalról) rendkívül sikeres baráti találkozók jelentőségét, majd így fejezte be felszólalását. — A népek közötti barátság fogalma rendkívül szorosan kapcsolódik a hazaszeretet fogalmához. Nemcsak mi kérdezzük barátainkat életükről, sorsukról, örömeikről és gondjaikról, hanem ők is kérdeznek minket. S ahhoz, hogy válaszolni tudjunk, jobban meg kell ismerni magunkat, életünket, eredményeinket. A népek közötti barátság erősödése nem választható el a haza- szeretet érzésének elmélyítésétől. Beszámoló a szekcióülések munkájáról A BÉKÉS EGYMÁS MELLETT ÉLÉS IDŐSZERŰ KÉRDÉSEIVEL FOGLALKOZÓ BIZOTTSÁG elnöke Boldizsár Iván író elmondotta, hogy a vita részvevőinek egyöntetű véleménye volt: a békés egymás mellett élés politikája a legmegfelelőbb, sőt valószínűleg az egyedül alkalmas eszköz a termonukleáris háború elkerülésére. A bizottság egyetértett azzal, hogy a békés egymás mellett élés egyúttal a nemzetközi osztályharc egyik formája. Ezzel kapcsolatban nagy figyelmet szenteltek a bizottságban az ideológiai behatolás jelenségére. Több felszólaló rámutatott arra, hogy ezekre a támadásokra nem elég felkészülni, hanem a defenzív politika helyett béke- offenzívát kell folytatni. Mint az elnök mondotta, a bizottság számos ajánlást is megfogalmazott útravalóul a moszkvai kongresszusra induló magyar küldöttségnek. A VÁLSÁGGÓCOKKAL FOGLALKOZÓ BIZOTTSÁG üléséről Terényi István számolt be. Hangsúlyozta, a bizottság véleménye volt, hogy a nemzetközi kérdésekben és különösen egyes kérdésekben — mint például a közel-keleti problémák vagy a kínai nagyhatalmi törekvések — nem kielégítő, nem elég elemző és közérthető a tömegfelvilágosító munka. A bizottság tagjai indítványozták például, hogy a béketanács készítsen tervet a felvilágosítás szervezettebbé és elmélyültebbé tételére, fordítson nagyobb figyelmet a megkülönböztetés minden formája — például az arabelle- nesség és antiszemitizmus — elleni harcra. Dolgozzon ki javaslatot, hogy e témák az iskolai világnézeti oktatásban kellő hangsúlyt kapjanak. A továbbiakban azt is javasolták: aktuális lenne, ha legkésőbb jövő év tavaszára megszerveznék a Közel-Kelettel foglalkozó tudományos konferenciát. A BIZTONSÁG és leszerelés KÉRDÉSÉVEL FOGLALKOZÓ MUNKABIZOTTSÁG üléséről dr. Pesta László tett jelentést. A szekcióülésen egyetértettek abban, hogy a nemzetközi helyzet megváltozott, amely előnyös számunkra. A helyzetet azonban reálisan kell megítélni. Hangot kapott az a vélemény, hogy az atomháború ellen nem vagyunk még véglegesen biztosítva, rnég nem tűntek el a nyugati világból a hidegháborús elemek, és tevékenységük helyenként erősödik is. A szekcióban felszólalók részletesen foglalkoztak a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének kérdésével és a két társadalmi rendszer ideológiai küzdelmével. Egyetértéssel fogadták a küldöttek a magyar békemozgalom jövendő feladatairól szóló javaslatokat, az európai biztonsági rendszer megteremtésével és a leszereléssel kapcsolatban. A vitákból tükröződött, hogy a küldöttek értik és helyeslik a Magyar Nép- köztársaság kormányának, a Varsói Szerződés államainak békepolitikáját, s nem passzív értők akarnak lenni, hanem cselekvő támogatók. (A NEMZETI FÜGGETLENSÉG ÉS BÉKEMOZGALOM TÉMAKÖRÉVEL FOGLALKOZÓ MUNKABIZOTTSÁGON elhangzottakról dr. Ma- tolcsy Károly újságíró számolt be. Elmondotta, hogy a felszólalók részletesen elemezték a békemozgalom és a függetlenségi mozgalmak közötti szoros kapcsolatot. Külön kiemelték a tartós egyetemes világbéke, valamint a gyarmati és a volt gyarmati országok helyzetének gyökeres megjavítása közötti történelmi összefüggést. Ugyanakkor nyomatékkai szóltak a szocialista országok szerepének és segítségének jelentőségéről. A bizottságban mélyen elítélték a chilei drámai eseményekkel kapcsolatban a demokratikus jogok és az alkotmányos előírások lábbal tiprását. A szekcióülés javasolja, hogy a magyar békemozgalom tevékenyen vegyen részt a továbbiakban is a chilei népnek a katonai junta elnyomása elleni harcát támogató nemzetközi akciókban. AZ IFJÜSÄG BÉKÉRE NEVELÉSÉRŐL TANÁCSKOZÓ SZEKCIÓ eredményes munkáját Makoldi Mihályné ismertette. A viták során valamennyien egyetértettek azzal a javaslattal, hogy a békére nevelés megannyi időszerű kérdésének további elemzése és vizsgálata után 1974-ben hívjon össze e nagy jelentőségű témáról tudományos konferenciát az Országos Béketanács és a KISZ közösen a Nemzetközi Békeintézettel. A felszólalók egyhangúlag megerősítették, hogy a békére nevelés — a személyiség teljes formálását jelenti: az érzelem, az értelem és az akarat egységét. A MAGYAR BÉKEMOZGALOM r FELAD ATAI SZOCIALISTA FEJLŐDÉSÜNK JELENLEGI SZAKASZÁBAN elnevezésű témabizottság elnöke, Darvasi István elmondotta, hogy a hozzászólók leszögezték: a béke-világmozgalómnak és a- magyar békemozgalomnak jelentős szerepe volt az imperialista agresszió felszámolásáért, a hidegháború ellen, a feszültség enyhítéséért vívott harcban és a nemzetközi helyzet megjavításában, az elmúlt esztendőben született történelmi jelentőségű eredmények elérésében. Több felszólaló hangsúlyozta azt is, hogy a (békemozgalomnak jobban meg kell világítania a nemzetközi események hátterét, mélyebb és tudományosabb magyarázattal kell szolgálnia. Nagy volt az igény a békemozgalmi munka tudományosságának növelésére és ismét elhangzott az a javaslat, hogy a békemozgalom szolgálatában használják fel jobban a sportot, a sporttalálkozókat és a versenyeket. A szekcióvezetők beszámolójával befejeződött a plenáris vita, majd Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács főtitkára foglalta össze a kétnapos kongresszus eredményeit és tapasztalatait. Dr. Hárs István, az Országos Béketanács alelnöke, a dokuMegválasztották az Országos Béketanácsot hangúlag fogadta el dr. Barna Lajos javaslata alapján a bá- keerők, moszkvai világkongresszusán részt vevő magyar küldöttség tagjaira vonatkozó javaslatot is.' Az Országos Béketanácsban Pest megyét képviselik: Bállá Dezsőné, a gombai Új Élet Termelőszövetkezét brigádve- ^etője, Baranyai Tamás, do- monyi evangélikus lelkész, Erdész Ferencné, á Csepel Autógyár marósa, Martin János maglódi nyugdíjas, Állami-dí- ' jas szocialista brigádvezető, dr. Mondok Pál, a Pest megyei tanács elnöke, Németh Kálmán Foton élő szobrászművész és Újvári Miklós, a hévízgyörki Dózsa Termelőszövetkezet elnöke. A plenáris ülés szünetében megtartotta első ülését az Országos Béketanács és megválasztotta elnökségének tagjait és tisztségviselőit. A választás eredményét ugyancsak Barna Lajos ismertette, majd Pető Tibor zárszavával fejeződött be a békekongresszus. Dr. Barna Lajos, a Fóti Gyermekváros igazgatója tett ezután javaslatot az Országos Bóketanács 221 tagú testületének megválasztására. A kongresszus a javaslatot egyhangúlag elfogadta. Ugyancsak egyAz Országos Béketanács tisztségviselői ELNÖK: Dr. Sík Endre Nemzetközi Lenin Békedíjas, a Béke-világtanács elnökségének tagja. ELNÖKHELYETTES: Pető Tibor újságíró, a Magyar Nemzet főszerkesztője. ALELNÖKÖK: Boldizsár Iván író,. Darvasi István újságíró, a Magyar Hírlap főszerkesztője, Fórizs Mihályné dr. jogtanácsos, Harmati Sándor, a Magyar Szolidaritási Bizottság elnöke, dr. Hárs István, a Magyar Rádió és Televízió elnökhelyettese, Házlinger György, a Danuvia központi szerszám és készülékgyár munkása, Kiss Károly, a SZOT alelnöke, Kovács Dezsőné Kossuth-díjas pedagógus, Lehoczky Mihály, a füzesgyarmati tsz főmezőgazdásza, dr. Mondok Pál, a Pest megyei Tanács elnöke, dr. Simái Mihály egyetemi tanár, a magyar ENSZ-társaság főtitkára, Szentistványi Gyuláné, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, Terényi István, a Csepel Vas- és Fémművek csőgyárának osztályvezetője, Vas Istvánná, az országgyűlés nyugalmazott elnöke, dr. Zsebök Zoltán Kossuth-díjas egyetemi tanár. FŐTITKÁR: Sebestyén Nándorné. A 69 tagú elnökség sorába választották Pest megyéből: Bállá Dezsönét és Újvári Miklóst. i Pest megyei küldöttek között Valóban munkakongresszus volt a VIII. magyar békekongresszus, s ez a második nap felszólalásaiban, folyosói beszélgetéseiben méginkább tükröződött. A tegnap munkáját, a ma gondolatait és a holnap feladatait nem lehet ugyan elválasztani egymástól, mégis — s talán ez természetes is — a hangsúly az utóbbi kettő felé tolódott. Az első nap délutánján, a munkabizottságokban főleg ezt a két kérdéskört érintette a vita. Megértés és cselekvés — A békemozgalom feladatai a főbb válsággócok megszüntetéséért folyó küzdelemben elnevezésű bizottság munNémeth Veronika kájában vettem részt — mondja Németh Veronika, a Vörös- kereszt Pest megyei titkára. — Izgalmas viták voltak leegyszerűsítve: két pont köré polarizálódtak a jelenlévők. Voltak, akik következetesen és rendszeresen, majdnem azt mondanám: hivatásszerűen követik figyelemmel a külpolitika napi eseményeit, és voltak, akiket pontatlanul fogalmazva így jellemeznék: nincsenek benne a mindennapi külpolitikai események sodrában. Az előbbiek azt mondják, tulajdonképpen minden jelenség világosan áttekinthető és érthető, az utóbbiak szerint hatékonyabb, szug- gesztívebb tájékoztatás, propaganda kell, hogy mindenki számára ez így legyen. . Nyilvánvaló, hogy őszinte indulataink mellett szükséges világosan is értenünk, hogy mit miért teszünk. Egy példát mondok: Vietnam. Nem lehet még ma sem lelkesedés nélkül beszélni arról, hogy az Adjunk vért Vietnamnak felhívás nyomán milyen egyértelmű mozgalom bontakozott ki például Pest megyében. A felhívás elhangzása napján negyvenhét helyről szóltak a telefonok, jöttek a táviratok, azonnal megmozdult a társadalom — szó szerint vegye — minden rétege. És mindez — hogy úgy mondjam — a rendes, napi véradás mellett Egyszerűen szinte képtelenek voltunk a jelentkezőket, a jelentkező kollektívákat sorra venni, és nagyon akartuk, hogy minden gördülékenyen menjen, ezt akartuk és tudtuk az emberek iránti tiszteletként. megbecsülésként adni mi. Érzelem, értés, mozgósítás, cselekvés — egybetartozó fogalomsor ez A második kongresszuson — Részt vei leni a VII. magyar békekor, gresszuson is — mondja Erdész Ferencné, a Csepel Autógyár marósa —, de ez a mostani valahogy más. Optimistább, emberibb, erősebb. Négy év alatt nagyot változott a világ, s ez tükröződik a tanácskozáson is. — Harmadszor vagyok az Országház épületében — mondja ezután, és' a jegyzetíró ezt egy pillanatig nem érti. — Először ugyanis a brigádunk közösen tekintette meg a gyönyörű épületet. A volt brigádommal, a hajtóműgyár foErdész Ferencné gaskerék Béke szocialista bri- gádjával voltam először itt Amely ma is az én brigádom és közéjük tartozom, pedig már nem közvetlenül közöttük dolgozom. Három éve a műszaki osztály rajztárosa vagyok. Tehát, ha úgy vesszük, nem marós és mégis az. Amikor kiváltam közülük, még egy félévig én vezettem a brigádnaplót, és azóta is, most is gyakran előfordul, hogy együtt elmegyünk egy-egy rendezvényre. Vagy békegyűlésre. Véletlen, hogy most, a békekongresszuson, a békéről beszélve azt kell mondjam, hogy a brigádunk neve Béke, teljesen véletlen, de nagyon jól ismerve azt a közösséget, azt mondom, jól van ez így, pontos ez így. Munkások vagyunk, a brigád többsége nő. egy a gondolatunk, egyet akarunk. Ahogy élünk, az is cselekvés a békéért, de cselekvés volt Vietnamért, a véradásunk, és az a meg sem tudom mondani hány kommunista műszak. Pedig a többség családos anya, nagyon drága a szabad időnk és mégis, vagy éppen ezért tettük, amit tettünk. „..:a föld sebeit bekössük..:” Fiatal kongresszus vol a VIII. magyar békekongresz- szus. A jelenlevők és a felszólalók között nagyon sok volt a fiatal. Ifj. Gallina József, az Ipari Szerelvény- és Gépgyár ifjúmunkásának a megyei békekonferencián elhangzott felszólalása nagy visszhangot váltott ki, s hasonló figyelmet keltettek szavai Az ifjúság békére nevelése című munkabizottságban is. — A többi között elmondtam, hogy a politikai munkát jelentősen szélesíteni kell az ifjúsági klubókban, a fiatalok közösségeiben, igénylik ezt a fiatalok. Mi értjük és nagyon egyetértünk azzal, hogy a békéért cselekedni kell, de tudja, valahogy ... Mi nem éltük át a háborút. Az érzelmi töltés... Vietnamot nagyon segítettük. Túl azon, hogy tudtuk, miért tesszük amit teszünk, teljes szíwel- lélekkel éreztük is az ő szenvedéseiket, harcukat függetlenségükért, emberközelbe került hozzánk az ő életük. A sok-sok film a televízióban is hozzájárult ehhez, de a legtöbbet a vietnami fiatalokkal való személyes találkozások adták. — Arról is beszéljem, hogy véleményem szerint a mai fiatalság bármikor kész a cselekvésre, a cselekvőkészIfj. Gallina József ség megvan bennünk, de ezt ki kell hozni belőlünk, ezt az akaratot realizálni kell. Ügy tűnik, nem tartozik ide, pedig igen: kisfilmeket szerettünk volna valahonnan szerezni, amelyek bemutatják a nyomort, a kizsákmányolást, de az ifjúsági klub vezetői üres kézzel tértek haza. Mi békében élünk, mi a jót ismerjük ... Vigyázni kell azzal is, hogy könnyelműen ne ítéljék meg a fiataloknak például a beat-imádatát. Ez hozzátartozik a mi életünkhöz, de hozzátartozik Illésék Angela Davis lemeze is, és Boros Lajos pol-beat énekes éneke is! A bizottságban az LGT-számot idéztem a Képzelt riport egy amerikai pop- fesztiválról című színdarabból: „Arra születtünk, hogy a föld sebeit bekössük ...” Deregán Gábor Rózsahegyi György rajzai I nentumszerkesztő bizottság elnöke beszámolójában elmondotta, hogy a békekongresszus dokumentumaihoz csaknem száz észrevétel és kiegészítő javaslat érkezett.
