Pest Megyi Hírlap, 1973. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-20 / 220. szám

1973. SZEPTEMBER 20., CSÜTÖRTÖK 7 FMT HEGYEI Nincs senkijük, és mégis... Klubhelyiség ? A napokban Dunakeszin be­tértem a pavilon mellett mű­ködő Spartacus klubhelyiség­be egy üveg sörre. ELszörnyűl- ködtem, amint leültem: az abroszok, az ablakok piszko­sak voltak, a mellékhelyiség állapota pedig kritikán aluli. A fogyasztott sör szavatossá­gi ideje lejárt, íze kesernyés, romlott volt. Mikor eljöttem vettem csak észre, hogy a klub a felirat szerint a Mechanikai Laboré. Akárki is a tulajdonosa, jelenlegi állapota mindenképp szégyen. Alagi László Dunakeszi Társadalmi segítséggel: óvoda A IV. ötéves terv időszaká­ra három 75 személyes óvoda építését tervezték Dabason. Ebből az elsőt nemrég adták át és megvan minden remény ahhoz, hogy a további kettő is felépüljön a tervidőszak vé­géig. színfoltja az a pillanat volt, amikor az óvodások birtokuk­ba vették új otthonukat. Bol­dog gyermekkacaj, nevetés, vidámság töltötte meg a ter­meket, az udvart. Űj színfolttal gazdagodott tehát Dabas nagyközség. Ha továbbra is ilyen lelkesedéssel, összefogással dolgoznak a nagyközség lakosai, joggal re­mélhetjük, hogy a jövőben még sok hasonló szép ered­ményről számolhatunk be. Miták Ferenc Dabas Mes tér vizsga Budakeszin és a hét kör­nyező községben (Páty, Zsám- bék, Nagykovácsi, Tök, Per­bál és Telki) 310 kisiparos dol­gozik. Ez a szám pontosan két­szerese a négy év előttinek és most is állandóan növekszik. Szükséges, hiszen a lakossági igények is növekednek. Igyekszünk jól dolgozni, so­kat törődünk a szakmai to­vábbképzéssel is. A napokban indult a mestervizsga-előké­szítő tanfolyam, de máris szervezünk egy ú^at, amelyre nemcsak a kisiparosok jelent­kezhetnek, hanem mindazok a szakemberek, szakmunká­sok, akik akár főállásban, akár csupán működési enge­déllyel kívánnak a községért, a lakosságért tevékenykedni. A szakmai tudás fejleszté­se megköveteli az őszi és téli oktatási idényben a még fo­kozottabb ismeretszerzést. Ezért október 15-én Elektro­mosság a kisiparban címmel előadást tartunk, melyben a háztartási kisgépek gyakorla­ti jelentőségéről lesz szó, és arról, miképp előzhetjük meg az ebből adódó baleseteket. Németh István Dunakeszi AZ ILLETÉKESE A SZÓ Válaszol a Volán 20-as A most átadott óvoda épí­tésénél csaknem 300 ezer fo­rint értékű társadalmi mun­kát végeztek a különböző üze­mek, vállalatok, társadalmi szervek dolgozói, így egyebek között a Gyóni Géza Szakszö­vetkezet, a költségvetési üzem és a PVCSV szocialista brigád­jai. Az átaciás legkedvesebb Augusztus 16-i Postabontá­sunkban Közlekedünk? Köz­lekedünk ! címmel közöltük egyebek közt dr. Orosz Katalin budapesti olvasónk levelét, melyből megtudtuk, hogy augusztus 6-án reggel a Volán Szigethalom és Majosháza kö­zött közlekedő járatának veze­tője a levélíró szerint szánt szándékkal elütött egy kisku­tyát, pedig a sofőrnek mód­jában állt volna kikerülni a neki mit sem vétő állatot. Er­re kaptunk választ az illetékes Volán 20-as számú Vállalat­tól: „A levélben szereplő gépkocsi­vezetőnk előadta, hogy nem volt szándékában a kutyát elütni. Már messziről észrevette az állatot, de a megállóhoz közeledve, az utat figyelte, és a magas szerelvény- faltól nem is láthatta, hogy a ktutya a kocsi alá került. A levél Írója állt a buszban, és így sokkal jobban láthatta, mi is tör­tént.” Augusztus 8-án megjelent „Hétvégi viszontagságok, Többszörösére nőtt a forgalom Vác és Leányfalu között. Rosz- szul jár a MÁVAUT is” c. cik­künkre az alábbi választ kap­tuk Kiss Lajos főosztályveze­tőtől és Nemere Zoltán osz­tályvezetőtől. Az 1973/74. évi menetrend kiala­kításánál vállalatunk a helyi ta­nácsi szervekkel egyetértésben messzemenően szem eiott tartotta a várható utazási igényeket, és en­nek megfelelően sűrítette a hét végi járatok számát. Nem értünk egyet a cikk író­jának azon kitételével, hogy „ezen a nyáron tovább romlott a hely­zet”. Természetesen elismerjük, hogy előfordulnak fennakadások és torlódások, de az ilyen nagy forgalomnál szinte elkerülhetetlen. A szentendrei térség zavartalan forgalmának lebonyolítása érdeké­ben az előző évek tapasztalataiból okulva, az idén vasárnapokon' é,s ünnepnapokon a járati kocsikon kívül a többi szolgálati helyeink­ről 4 db csuklós és 7 db farmoto­ros autóbuszt állítottunk be men­tesítő járatként, Leányfalun pedig központilag egy forgalomirányí­tót és a vonal egészére 4—5 jegy­osztót vezényeltünk. Torlódás az utasok részéről különösen akikor következik be, ha az idő romlik, vagy jó idő esetén, kihasználva a strandot, egy időben óhajtanak hazatérni. Ilyen esetekben nyil­vánvaló, hogy a lemaradó uta­soknak meg kell várni, míg az autóbuszok a célállomásokról visz- szafordulnak. Meg kívánjuk jegyezni, hogy vasárnap és ünnepnapokon az át­lagosnál 6000—6500 fő többletutas elszállításáról kell gondoskodnunk. Kérjük válaszunk szíves tudo­másulvételét.” Szociális otthonunk minden igényt kielégít. Kényelmünk­ről és egészségünkről Molnár Pálné gondnoknő és helyette­se, a nővérek és sokan mások gondoskodnak. Naponta há­romszor étikezünk. Galamb Andrásné gazdasági felelős­nek olyan nagyszerű szakács­nőkre sikerült szert tennie, akik igen jól értik a jó étel el­készítésének titkát. Sokszor voltunk kirándulni is. Tavaly Dömsödön és Esztergomban jártunk, idén májusban a ge- menci erdőbe látogattunk el, augusztusban pedig megnéz­tük a Fővárosi Nagycirkusz­ban a szovjet cirkusz műso­rát. Mindezek szép és felejt­hetetlen élmény azoknak az életében, akik már csak az emlékekből élnek, akiknek már nincs senkijük, vagy el­felejtették őket. Mindazoknak tehát, akik hátralévő időnket könnyebbé, kibírhatóbbá te­szik azzal, hogy foglalkoznak velünk, szórakozásunkról gon­doskodnak, ezúton mondok köszönetét a ráckevei szociá­lis otthon gondozottal nevé­ben. Kövecses Márton Ráckeve Gödrök, kátyúk, lyukak A feladók lakhelye: Gödöllő Nemrég Gödöllőn az egyik élelmiszerboltban tejet vásá­roltam. A műanyagcsomagon ez állt: Galgatej—Vácszent­FELVESZÜNK '"SSS'SSS'SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS BOLTI ELADÓKAT ÉS SEGÉDMUNKÁSOKAT Jelentkezés: a i#nsiüi FŐVÁROSI VAS ÉS EDÉNYBOLT VÁLLALAT munkaügyi osztályán Budapest IX., Közraktár u. 30. FELÉPÜLT A FŐVÁROS NEGYEDIK HÁZGYÁRA A gyár beindításához felveszünk: híddaru-kezelő, nehézgép-kezelő, könnyűgép-kezelő, géplakatos, szerkezeti lakatos, kazángépész, hegesztő és asztalos szakmunkásokat, valamint gyártósori betanított és segédmunkásokat. Egyéni és brigádfelvétel. A Pest megyei lakosokat - saját autóbuszunkkal naponta hazaszállítjuk, vagy munkásszállásról gondoskodunk. JELENTKEZES ES FELVETEL: A 43. SZ. ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT 4. SZ. HÁZGYÁRÁBAN BUDAPEST XI., Hunyadi J. út 162. Megközelíthető: a Móricz Zsigmond körtérről, a 9-es és a 47-es villamossal. (A Budafoki SzTK-nál kell leszállni.) lászló, pasztőrözött, 1 liter 5 forint. Amikor a tejet kiön­töttem, kiderült, hogy csupán 9 deci volt. Vajon hová lett a hiányzó 1 deci? Kelemen János ★ Sok olyan hely létezik a me­gyében, ahol a „szerencseva­dászoknak” valóságos klubjuk van, a totó-lottó irodákban. Itt nyugodt, csendes körülmé­nyek között tölthetik ki szel­vényeiket, egymásnak tippe­ket adhatnak, megbeszélhetik a nemrég lezajlott mérkőzések tapasztalatait. Gödöllőn is el­kelne egy ilyen iroda, különö­sen a kollektív játszóik köré­ben nagy erre az igény. ★ Nemeseik Gödöllőn, de a környező községekben is nagy érdeklődéssel várták az ÁFESZ-áruház felépítését és megnyitását. A forgalom ál­landóan növekszik, ám a vá­sárlók bosszúsága nem marad el. A bútorosztály nem az igé­nyeknek megfelelő, zsúfolt raktáraik kicsik és így sok bú­tor sérül meg. Igaz, a kiszol­gálók udvariasan igyekeznek a vevőt segíteni a vásárlásban, sajhos, azonban a helyszűke miatt csak néhány darabot tudnak bemutatni, a többi a raktár mélyén pihen. Jelenleg négy kicsi raktárhelyiség áll rendelkezésre, ahol a zsúfolt­ság miatt a közlekedés szinte lehetetlen. A vásárlók és az áruház közös érdeke, hogy le­gyen megfelelő tárolási és be­mutatási lehetősége a bútorok­nak. ★ Jubilál a turistamozgalom — olvasom a lápokban. 1873 augusztus 10-én Tátrafüreden alakult meg 180 taggal a ki­mondottan turistákat tömörítő első magyar egyesület. Dobogókőn, a hegycsúcson emlékmű áll, rajta dombormű, szövege szerint: dr. Téry Ödön, a magyar turistaság alapítójának emelte a magyar Turista Egyesület 1926-ban. Az érdeklődő azonban nem­csak ezt láthatja a dombormű­vön. hanem öt sérülést is, há­rom a fejen van. Nem tudni, mikor történt a sérülés, az azonban biztos: nagyon rossz benyomást kelt. Legalább az évforduló tiszteletére restau­rálni kellene a domborművet. Csiba József ★ Gödöllőn a régi összekötő vasút helyén korszerű út épült. A keresztező utcáknál az út alá cementgyűrűkből átfolyó hidak kerültek. Ezek karban­tartásával, tisztításával, saj­nos, nem törődik senki sem. A Nap és a Rozs utcákban mi is örülünk az esőnek — kell a földekre —, ám a velejáró szennyes árnak már kevésbé. Joczina András Kerepesen, a Szőlősorban el­hanyagolt állapotok uralkod­nak. Az időjárás szerint ho­mok- vagy sártengerben köz­lekedünk. Az út középső sza­kaszán van egy négyméteres szakadék, mely most, hogy megkezdődött a tanítás, az erre haladó gyerekek számá­ra különösen veszélyes. A jár­művek nem is mernek erre közlekedni, csak kerülővel jut­hatnak el céljukhoz. Turcsán István Kerepes ★ Albertirsán, a Kakas-dűlőben a Szabadság Tsz egyik trakto­rosa a traktortárcsával felsza- kította az utat és a gyalogjár­dát. Szomorú esetnek voltam szemtanúja: egy öreg néni ke­rékpározott arra, és a kátyú­ban felborult. Nagyon sok utat kellene még megjavítani, leg­alább ne rongáljuk azt, ami már megvan! Virág Mihály Albertirsa ★ A Gödöllőhöz tartozó Mária- besnyő fenyvesi oldalán la­kóknak annak idején nagy örömet szerzett a gödöllői Vo­lán, amikor a Gödöllő—Klap­ka utcai helyi autóbuszjáratot megindította. Az azonban most már kevésbé szolgál örömünk­re, hogy a Klapka Utcában, fő­leg a Tél utcai betorkolás kör­nyékén, az új aszfaltburkolat erősen kikopott, a kavicságy is kiverődött, úgy, hogy az autó­buszok és a többi gépjármű csak lépésben haladhatnak az erősen kátyús helyeken, rugó­vagy tengelytörés veszélye miatt. Sürgősen meg kellene javítani ezt az utat, mielőtt to­vább rongálódik. Mayer Béla Máriabesnyő Szerkesztői üzenetek M. J.-né, Szigetújfalu: örömmel olvastuk beszámolóját a tanévnyi­tóról. K. J., Gödöllő: A reklamált le­vél nem érkezett meg szerkesztő­ségünkhöz. K. J„ Csemő: Köszönjük levelét, amelyben egyetért cikkünkkel. I. I.-né, Gödöllő: Kérésének ele­get téve, panaszát egyik munka­társunk személyesen vizsgálja ki. K. I., Örkény: Javasoljuk, hogy a levelében leirt témában keresse fel az illetékes tanács építési osz­tályát. T. Gy., Dunakeszi: Levelét kö­szönettel megkaptuk. Sajnos azon­ban, nyomdatechnikai okokból nem tudunk eleget tenni kérésé­nek. A. J.-né, Kískunlacháza: Kérjük, részletesen számoljon be a leve­lében említett tárgyalás eredmé­nyéről. mj em ő az első (de nem is 1^1 az utolsó!) a névtelenül írók közül, mégis először ő jut az eszünkbe: Anonymus Belae Regis Nótárius, Béla ki­rály névtelen jegyzője, aki ura halála után fogyatékos régi krónikák és az énekmondók aj­kán élő hagyomány alapján megírta a Gesta Hungarorum című művét, a magyarok ere­detének, vándorlásainak, hon­foglalásának és külföldi had­járatainak történetét. Anony­mus a biztos fellépésű, önér­zetes udvari pap Párizsban ta­nult, külföldi irodalmár bará­taival levelezett, és tudatában volt irodalmi hivatásának. Mi­ért írt mégis névtelenül? Mert nem világi hírnevet keresett, hanem „isten nagyobb dicső­ségét, és felebarátainak lelki javát”. E gyidős a névtelen levél a levéllel. írták (vésték, rótták, karcolták, festet­ték) sima kőre, fa kérgére, fa­táblára, cserépdarabra, állat­bőrre, falevélre. Az egyipto­miak papiruszra, a görögök és a rómaiak viasztáblára. A kö­zépkorban pergamenre, majd rongypapirosra. Mit is? Vádat, ármányt, rágalmat. A spanyol inkvizícióhoz naponta kétszáz feljelentés érkezett. Velencé­ben egy kőoroszlán szájába kellett becsúsztatni a bizalmas közléseket. N. N. — írják sokan levelük alá, de ezek a nevüket elhagyó levélírók az „igazság” álarca mögül leggyakrabban valami­lyen alattomosságot közölnék a gyanútlan címzettel. Szerkesztőségünkhöz is ér­keznek névtelen levelek. Szá­muk nem nagy: minden 100 levélből 3 darab, mégis beszél­ni kell róluk is. Mert újra és újra kérdezzük: miért írnak egyesek névtelenül? „— Megértem, hogy leteper- het egyszer olyan harag, sére­lem, téboly, amikor írni kell... Névtelenül? Hát igen, akkor névtelenül is, okosságból, fé­lelemből, óvatosságból névte­lenül — ezt megértem! De utá­na? ... Mi következik utá­na? ... Szégyen? Vagy éppen kielégülés? És ha kielégülés, meddig tart? És ha szégyen, meddig égeti a bőrömet?/.. De égeti-e?’’ Í me a válasz, melyet Illés Endrének a Madách Szín­házban az idén bemuta­tásra kerülő új színdarabjából idéztünk, is kérdésekkel teli. Irodalmi válasz, egy a sok le­hetőség közül. Mert pontosan nem tudjuk, mi készteti olva­sóinkat arra, hogy ne írják alá teljes nevüket. Miért volt túl óvatos K. E. Pilisről, amikor a parkrongálók ellen emelt szót, K. H. Érdről, amikor az érdi szemétkupacokról írt. Miért nem vállalja az iskolai év­könyvekről alkotott vélemé­nyét V. Sz. Vácról? Vagy a Szülői terefere jelige írói a tö­köli óvoda ügyében? L ehet, hogy félt, de nem értjük, mitől, az a le­vélírónk, aki a szent­endrei műemlékvédelem prob­lémáival foglalkozik levelében, vagy H. S. budapesti olva­sónk, aki a szentendrei köz­egészségügyi állapotokról ír. Az armavölgyi dögkút műkö­désével kapcsolatos panasza egyébként jogos volt, és köz­benjárásunkra intézkedtek _ is az illetékesek: a kutat fertőt­lenítették és bezárták. Gödöl­lői levélből tudtuk meg, hogy egyik számunkban a megje­lent kép alatt téves adatot kö­zöltünk. A levél állítása igaz­nak bizonyult, helyesbítettünk is utána. Ceglédről kaptunk egy levelet teljes névvel. Ki­vizsgáltuk a panaszt annak rendje-módja szerint, és utána derült ki: a név és a cím ha­mis! G. K. Tökölröl „elvtársi üdvözletét” küldi, és párttag­ságára hivatkozik. A levél és a hiányos aláírás azonban nem illik párttaghoz. Érdekes mó­don — a megszokottal ellen­tétben — a névtelen levelek között viszonylag kevés a rá­galmazó. Nem mintha ilyen le­velet nem kapnánk bőven, de a levélírók többségében van annyi bátorság, hogy megírják teljes nevüket és címüket. my évtelen levelet nem szí­jul vesen fogadunk, és a névtelenséget teljesen ér­telmetlennek tartjuk. Ne fél­jen senki sem attól, hogy az általa tudomásunkra hozott bármilyen nemű közléséért va­lamilyenfajta megtorlás éri. Mi mindig alapvetően olva­sóink érdekeit védjük, minden tőlünk telhetőt megteszünk a panaszok orvoslására: szorgal­mazzuk, hogy minél előbb megoldódjanak a problémák, s ha bárki meg akarja akadá­lyozni, vagy torolni a levélíró tevékenységét, a törvény esz­közeivel is megvédjük. Jólesett tapasztalni a leve­lek zömében, mennyire bíznak bennünk az olvasók: személyes jellegű leveleikből ez ki is de­rült. Magától értetődő: mi épí­tünk erre a bizalomra. Dalos Gábor ANONYMUS, N. N. ÉS A TÖBBIEK Névtelenül?De miért?!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom