Pest Megyi Hírlap, 1973. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-19 / 219. szám
2 IPOLGARI VEDELEM JS Csepel Autógyár Csendes hétköznap a pv-parancsnokságon Nemcsak a kerítésen belülre gondolnak Szigetszentmiklós. Pest megye gyáróriása. Kilométerekig fut mellettünk a kerítés, míg a bejárat elé érünk.. Ahol naponta több mint tízezer ember jár be-ki, nem is tudni hány községből. Csepel Autógyár. Milliárdos értékek: teherautók, szervokormányok, padlóvázak szülőhelye. Gyártani — védeni Reklámfogással úgy kezdhetnénk ezt a riportot, hogy Szigetszentmiklós — Kilimandzsáró. Ugyanis erre igyekszik most az egyik legújabb, legmodernebb típusú gépkocsijuk, hogy bizonyítsa — igazi márka még a Csepel... Lehetne arról is tájékoztatni fiz olvasókat, hogy milyen erős, szoros kapcsok fűzik ezt fi nagy gyárat egy másikhoz, a Mátyásföldi Ikarushoz. Ugyanis ide szállítják a népszerű, híres buszok nélkülözhetetlen alkatrészét — a padlóvázat, majd minden típushoz. Lehetne arról is írni, hogy a VIT-en járt sziget- ezentmiklósi ifjúkommunisták milyen értékes kitüntetéssel tértek haza, melyet az Ikarus fiataljaival együtt azért kaptak, mert soron kívül készítettek buszokat az NDK fővárosának, hogy a találkozó idején is zökkenőmentes legyen fi közlekedés. Egy gyár — amely ráadásul több mint tízezer embernek ad kenyeret — sokat mesélhet. Magukért beszélnek termékei, mégis kimondhatatlanul sok történik a hétköznapokon egy ilyen „milliárdos” közösségben. Például a hétköznapokon készülnek fel arra, hogy milliárdjaikat —terméket és gépet — szükség esetén megvédjék, sajátítsák el a polgári védelem alapvető tudnivalóit. Milyen egy csendes hétköznap a gyár polgári védelmi parancsnokságán? Erre voltunk kíváncsiak, mikor fölkerestük Uhrik István törzsparancsnokot. Széles alapokon Hatalmas, rajztáblára szegezett papírlapot fürkészett —a gyári dolgozók kiképzési tervét. Az oktatás mostanában a legfontosabb feladat. — Mióta foglalkozik a polgári védelemmel? — 1951 óta. És 1957-től dolgozom, mint a gyár törzsparancsnoka. Abban az időszakban, mikor én kezdtem a munkát, igen-igen éles, kemény harcok jellemezték a nemzetközi helyzetet. A hidegháború bizony éberségre, készenlétre ösztönzött bennünket is. Megóvni értékeinket, az volt a cél, megóvni, „kerítésen belül” védeni, amit csak lehet. Munkánk titkos volt, a kiképzés is amolyan gyorstalpaló ... Az ellenforradalom után stagnált a polgári védelem, 1964-től azonban friss vérrel új életre serkent, pontosan tudva és meghatározva helyét és szerepét nemcsak a gyár, hanem az ország életében is. — Akkoriban vált irányelvvé, vezérfonallá, hogy a polgári védelemnek tömegekre van szüksége, aktívahálózatra, széles bázisra és elterjedt ismeretekre, tudnivalókra. Azonban a pv-tevékenység csak 1969-ben lett igazán széles alapokra helyezve, mikoris az önvédelmi alegységek mellé megszerveztük a szakszolgálatokat. Megértették a jelentőségét — Mit jelentett ez a változás a gyár életében? — Alapvető célunk változatlan maradt: a vállalat védelmének biztosítása elsőrendű kötelességünk. Ehhez szükséges az életvédelmi létesítmények maximális megóvása és a beosztott állomány felszerelésének rendszeres ápolása, megfelelő raktározása. Hét egységet szerveztünk, s a polgári védelmi hálózatunk körülbelül háromezer embert számlál. — A mindennapok feladata ezen felül még a képzés is. Ezt hogyan oldják meg? — Igen, nem kis feladat a termelőmunka mellől a dolgozók felkészítése egyrészt saját feladatainak ellátása, másrészt pedig a polgári védelmi tennivalók ellátásának megtanulására, elsajátítására. Amellett, hogy a felszerelés korszerűsödött az elmúlt időszakban, javult az egyéni védőeszközök minősége, s megszerveztük az egészségügyi, a vegyvédelmi és a műszaki mentő szakszolgálati alakulatokat, a legnagyobb munka kétségkívül a kiképzés előkészítése, illetve megkezdése volt. A dolgozók általában nem szívesen áldozzák szabad idejüket tanulásra, de örömmel mondhatom — szinte valamennyien megértették a polgári védelmi ismeretek szükségességét, az oktatás jelentőségét. Idén júniusban fejeződött be az önvédelmi alegységek kiképzése. A foglalkozásokon részt vevők 84.2 százaléka rendszeresen megjelent. Tíz tárgykörből 22 órát oktattuk az alapot, jövőre rendezzük meg a szakmai alapkiképzést és utána — 1975-ben a továbbképzést. Megszűnik a végnélküliség — Az elkövetkező időszak milyen munkát ró a gyári pv-parancsnokságra? — Szeptemberben indul a szakszolgálati alakulatok és az önvédelmi alegységek parancsnoki állományának kiképzése — s ezzel egyidőben a dolgozók pv-oktatása. A vállalat létszáma akkora, hogy nehezen lett volna megvalósítható az egyszeri foglalkozás, ezért a dolgozók fele idén, másik fele pedig jövőre sajátítja el a legfontosabb tudnivalókat. Az általános kiképzés tíz órát vesz igénybe, a parancsnokok szakmai alapkiképzése pedig összesen 24 órát. — Milyen előnnyel jár az új kiképzési rendszer? — Megszűnik a végnélküliség. Az oktatás nemcsak szervezettebben, hanem nyugod- tabban is folyhat, hiszen nem mondjuk azt az embereknek, hogy egyik után kezdődik a másik tanfolyam: tudják, néhány esztendő múltán kérjük meg csak őket, hogy vegyenek részt egy újabb tanfolyamon, továbbképzésen. És mi is tudjuk, hogy két-három évenként meggyőződvén a felkészültség fokáról — jó, vagy rossz munkát végeztünk. — Gondok akadályozzák-e a színvonalas oktatást? — Legfőbb gondunk, hogy kevés a szemléltetőeszköz. A polgári védelmi oktatást gyáron belül kell megoldanunk, nem lenne ehhez célszerű igénybe venni a művelődési központot, így még vetíteni sem tudunk. Feltétlenül javítani kéne ezen, hiszen a segédeszközök nélkülözhetetlen kellékei az oktatásnak, nélkülük nehéz elmélyíteni az ismeret- anyagot, s még nehezebb a gyakorlati területen megismertetni az alapvető tudnivalókat, a gyakorlatban — eszközök híján — elsajátítani az egyes feladatoknak megfelelő tevékenységet. Pontot az i-re — A jövő feladata azonban nemcsak a szemléltetőeszközök mennyiségének növelése. .. — Fontos feladat 1974-ben a szakmai alapkiképzés; 1975- ben pedig a szakmai továbbképzés, hogy az esztendő végére a zárógyakorlatokkal tegyünk pontot az i-re, azaz fejezzük be a terveknek megfelelően a polgári védelmi oktatást. Ehhez jól képzett előadók kellenek és természetesen az, hogy mindegyik dolgozó értse meg ennek jelentőségét, szükségességét. A kiképzési költség így is meghaladja a kétszázezer forintot. — Hogyan zajlik majd az általános kiképzés? — A témákat kéthetenként, összesen öt előadásban ismertetjük. A másfél órás foglalkozások anyaga felöleli mindazt, amit a korszerű tömegpusztító fegyverekről és az ellenük való védekezésről tudni kell. Nemcsak az általános tudnivalók szerepelnek azonban a programban, hanem speciális üzemi feladatok is, például az üzemünk területén elvégzendő helyreállítási, mentési munkálatok is. Utolsó alkalommal pedig már kifejezetten az egyes üzemrészek feladatait tárgyaljuk. Ha valaki figyelemmel kíséri, megérti az anyagot, beláthatja: a részvétel nemcsak társadalmi kötelesség, hanem egyéni érdek is. Oldottan, érdekesen S hogy mit tesznek azért, hogy a szigetszentmiklósi Autógyár dolgozói értsék a tudnivalók szükségességét? Nemcsak a polgári védelmi parancsnokságon dolgozók, hanem a politikai aktívahálózat is propagálja, magyarázza a polgári védelem helyét, szerepét a gyár életében, a kiképzés jelentőségét. A Csepel Autógyárban nagy gondot fordítanak az emberek meggyőzésére. Ezt bizonyítja, hogy senkivel szemben sem kellett eddig alkalmazni' a törvény kényszerítő erejét. Az előadók igyekeznek oldotta, érdekessé tenni az oktatást — még szemléltetőeszközök híján is. A parancsnokság pedig nemcsak a „kerítésen belül” dolgozik: a 208-as Szakmunkás- képző Intézet tanulóit is oktatják a honvédelmi ismeretekre, segítik az ifjúgárdisták munkáját, sőt ők vezették le a szigetszentmiklósi általános iskolások lőgyakorlatáit is. Így aztán — bár a gyári kerítés kilométer hosszúságban fut az út mellett — mégis tudnak a polgári védelmi munkáról a kerítésen kívül is. Tamás Ervin Az alapkiképzés után Szentendrén Szentendrén a polgári védelem vegyvédelmi szakszolgálat törzse a sokoldalú ipari tevékenységet folytató Pest megyei Vegyipari és Divatcikkipari Vállalat írószergyáregységére épül. A szolgálat parancsnoka László Imre, a gyáregység igazgatója. Törzsparancsnok: Bíró Zoltán, aki civilben vegyésztechnikus, s mint ilyen, a műanyag galván üzemrész művezetője. Az önálló alegység — amelynek minden tagja az üzem dolgozója — életéről, kiképzéséről a meglehetősen gazdag tapasztalattal rendelkező Bíró Zoltánt kérdezem, hiszen 1961 óta áll a városi vegyvédelmi szakszolgálat törzsparancsnoksága élén. Általános tudnivalók — Ügy tudom, az önálló vegyvédelmi alegység parancsnoki és beosztott állományának alapkiképzésére tavaly került sor? — Igen. Az alapkiképzést Szontágh Györggyel, a vegyvédelmi törzs tervezés- és szervezési felelősével ketten hajtottuk végre. — Voltak nehézségeik a kiképzéssel kapcsolatban? — Az anyagi feltételek biztosítva voltak. Kaptunk megfelelő mennyiségű gázálarcot és védőruhát. Gondot elsősorban az okozott, hogy a vállalat területén nincs megfelelő raktárhelyiség a kiképzési anyagok tárolására. A másik probléma pedig az volt, hogy indokolt egészségügyi szempontok miatt a már egyszer használt gázálarcot csak fertőtlenítés után használhatja más. A fertőtlenítés megoldása az elkövetkező időszakban az egyik legfontosabb feladatunk. A törzsparancsnok elmondta, hogy a foglalkozásokon a megjelenés 93,3 százalékos volt. Igazolt hiányzás: 6,9 százalék. Igazolatlan hiányzás: 0,61 százalék. A megfelelő fellépés még időben elejét vette a további igazolatlan hiányzásoknak. Parancsnoki tapasztalatok — Milyen tapasztalatokat szerzett a kiképzés folyamán a tapasztalt parancsnok? — Ügy gondolom, a kiképzések színvonala kielégítő volt. Tapasztalataink szerint a beosztottak tekintélyes része aktív érdeklődéssel hallgatta az előadásokat. Megértették a várható veszélyeket és az ellenük való védekezés módját. Ezzel szemben a védőeszközök használatára a tematikában adott idő kevésnek bizonyult. Éppen ezért célszerűnek tartanám az elkövetkező kiképzési időszakban a védőeszközök használatával részletesebben foglalkozni. — Hogyan sikerült az alegységparancsnoki állomány kiképzése? — Az alegységparancsnoki állomány eddigi kiképzése nem ad még alapot arra, hogy a foglalkozásokat saját alegységeiknél önállóan vezethessék. A jövőben az alegységparancsnokok kiképzését úgy kell irányítani, mintha tartalékos tisztek és tiszthelyettesek kiképzése lenne, lévén az alegységparancsnokoknak adott esetben hasonló jellegű feladatokat kell megoldaniuk. Márpedig ehhez a tavaly megtartott 21 órás kiképzés nem adott elegendő alapot. Hasonlóan a gyár fluktuációjához, érthetően időnként csökken az alegység létszáma is. A fluktuáció mértéke hozzávetőlegesen 10 százalékos. örvendetes azonban, hogy az okok között eléggé hátul kullog a kilépés. Az alegység létszámát elsősorban a kiöregedés és a gyakori szülés csökkenti, lévén a PEVDI szentendrei gyára, ahogy mondani szokták, női üzem. Ennek megfelelően az alegység állományának mintegy 70 százaléka lány, illetve asszony. A továbblépés — Az alapkiképzéssel azonban még nem fejeződött be az elmúlt három-négy év alatt jól összekovácsolódott alegység teljes kiképzése. Jogos tehát a kérdés: hogyan tovább? — Az idei esztendő bizonyos objektív körülmények következtében pihenőnek tekinthető. A megyei polgári védelmi parancsnokság ütemezése szerint Szentendre vegyvédelmi alegységének szakkiképzésére csak jövőre, 1974-ben kerül sor. K. P. Kényszervágási gyakorlat A mezőgazdasági nagyüzemekben — a polgári védelem keretén belül — kényszervágó alegységek is működnek. Feladatuk — adott esetben —, hogy a sérült, szennyezett állatokat levágják, s ellenőrizve emberi fogyasztásra való alkalmasságukat, a veszélytelenül fogyasztható húst a közélelmezés rendelkezésére bocsássák. Képünk a toki Egyetértés Tsz egyik kényszervágó raját ábrázolja gyakorlat közben. Ékes János felvétele A riadótól a feloldásig A Polgári Védelem egyik legfőbb feladata, hogy már békés viszonyok között, vagyis a felkészítés időszakában jól megtanítsa a lakosságot feladataira a különböző veszélyességi időszakok idején. Ezek közé tartoznak a légi riasztás jelzései, valamint a veszélyességi időszak magatartási rendszabályai. A korszerű rakéta-, atomháborúban a „légiriadó” jelzése és a légitámadás végrehajtása között csak néhány perc telhet el. Ezért a felkészítésnek olyan fokúnak kell lennie, hogy a rendelkezésre álló rövid időt céltudatosan használják fel, időben elfoglalhassa mindenki a részére kijelölt óvóhelyet, vagy szükségóvóhelyet. Az érvényben levő intézkedés az ország területét — légiriasztás elrendelése szempontjából — két zónára osztja fel: I. zóna — Dunántúl területe és Budapest egész közigazgatási területe. II. zóna — Duna—Tisza köze, Tiszántúl és Észak-Magyarország. Pest megye területe mind a két zónába beleesik. Az I. zónába tartozik Szentendre város, Százhalombatta város, a budai járás, valamint a szentendrei járás. A II. zónába tartoznak az I. zónában fel nem sorolt Pest megyei városok, járások. Háromszor ismételt jelzéssel A légiriadót elrendelhetik külön- külön a zónákra, vagy az egész ország területére. A légiriadót a Kossuth rádió hullámhosszán rendelik el, de műsoridő alatt a televízió is közvetítheti. Minden esetben nyílt szöveggel háromszor ismételve, tizenöt másodperces szünetekkel rendelik el. A légiriadó jelzés első adásakor a riasztó szakszolgálatok kiképzett riasztó őrsei és riasztó központjai elekt- romos, illetve kézi szirénával jelzik a légiriadót. Légiriadó jele szirénával háromszor félperces „üvöltő” hangjelzés, kétszer félperces szünettel. Azokon a lakott területeken, állami gazdaságokban, termelőszövetkezetekben, vagy egyéb más helyeken, ahol sem elektromos, sem pedig kézi sziréna nem áll rendelkezésre, a légiriadót el lehet rendelni .más eszközökkel is, például hangosbemondóval, harangok félreverésével, gőzdudával, sikongatással, különböző sípok felhasználásával. De bármely helyi eszközzel és jelzéssel rendelik el a riadót, a jelzést és eszközt a terület lakosságával előre ismertetni kell! Magatartási szabályok A lakosságot a légiriadó elrendelése érheti a munkahelyén, illetve a lakóhelyén. Ha a munkahelyén éri a jelzés, végrehajtja a munkahelyére vonatkozó polgári védelmi feladatokat — ezeket a feladatokat a munkahely polgári védelmi parancsnoka, illetve a vállalat vezetője határozza meg. (Ezen feladatokat a munkahelyi polgári védelmi kiképzésen ismertetik és begyakorolják.) Ha a lakosságot lakóhelyén érte a „légiriadó” jelzése, akkor a helyi polgári védelmi szervek által ismertetett, illetve kiadott tájékoztatás szerint kell eljárni. így a lakosságnak az óvóhelyre vágy a szükségóvóhelyre való levonulása előtt a következő feladatokat kell végrehajtania: Fel kell öltöztetni a gyermekeket, ki kell kapcsolni a lakásban levő fűtést, a villanyvilágítást, el kell zárni a gázt, valamint az elektromos hálózat házban levő főkapcsolóját, a kályhában, tűzhelyen a tüzet gyorsan el kell oltani, a lakásban levő ablakokat be kell csukni, az ablakredőnyöket le kell ereszteni, az élelmiszereket zárható edényben vagy fóliába kell elhelyezni^ a szomszédok figyelmét hívják fel a légiriadóra — esetleg azok nem hallották —, vegyék magukhoz az óvóhelyi csomagot és az egyéni védőeszközöket, az óvóhelyre haladva ne engedjék el maguktól a gyermekeiket, nyújtsanak segítséget a betegeknek és az öregeknek. Az óvóhelyi csomag A legszükségesebb és legfontosabb személyi értéktárgyak (pénz, óra, takarékbetétkönyv, táskarádió stb.). A legszükségesebb ruházat, 2—3 napra elegendő élelmiszer, amelyeknél hűtésre, melegítésre, főzésre nincs szükség. Tehát elsősorban különböző konzerveket, vagy légmentesen zárt csomagolású készételeket (egy személynek napi 3000 —3600 kalória tápértékű élelmiszerre van szüksége), valamint takarót, vagy hálózsákot kell magukkal vinniük. Alapvető követelmény, hogy az összeállított óvóhelyi személyi csomag kis terjedelmű legyen és a súlya nem lehet több 20 kilogrammnál. Az óvóhelyen való tartózkodás során, illetve azt megelőzően valamennyi állampolgárnak be kell tartania az óvóhely-parancsnok utasításait. A feloldás A légiriadó feloldása, az elrendeléshez hasonlóan — az I. zónára, a II. zónára, illetve az egész ország területére vonatkoztatva — történhet". A. légiriadó központi feloldása ugyancsak a Kossuth rádió hullámhosszán történik, de a televízió is közvetítheti. A rádióban közölt szöveg után a riasztó szakszolgálat őrsei és a riasztó központjai szirénával jelzik a légiriadó „elmúlt” jelzését, háromszor félperces egyenletes magasságú hanggal, kétszer félperces megszakítású szünettel. Azokon a területeken, ahol sem elektromos, sem kézi sziréna nem áll rendelkezésre, a légiriadó elmúlt jelzését más egyéb eszközökkel is ki lehet adni: mindazokkal az eszközökkel,’ amelyekkel a riadót elrendelték. Erdős István őrnagy
