Pest Megyi Hírlap, 1973. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-19 / 219. szám

MST MEGYEI *Mü4ap 1973. SZEPTEMBER 19., SZERDA A századik Petőfi a Duna-tájon cím­mel, megjelent a Pest me­gyei Népművelési Tanácsadó legújabb kiadványa. Az ízlé­ses köntösbe öltöztetett kötet, a költő halálának évfordulója alkalmából látott napvilágot, s Petőfi tizenegy versét közli magyar, német, szerb, szlovák és eszperantó nyelven. A kötet a megyei népművelési tanács­adó századik kiadványa. Hátrányos helyzetben Miért olyasnak kevesen és keveset Százhalombattán Bocsássuk előre: Százha­lombatta a lakosság és a könyvtári állomány arányát tekintve országos viszonylat­ban előkelő helyen áll. Az ol­vasók száma alapján azon­ban az utolsó. Vajon miért? Mi lehet ennek a negatív je­Ajándék A könyvkereskedelem át­szervezésével megszűnt a Szövkönyv (Szövetkezeti Könyvterjesztő Vállalat), s így a vidéki könyvterjesztés teljes egészéhen a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat fel­adata lett. A Szöykönyv egy­kori raktárkészletét most ajándékként felajánlotta a fa­lusi könyvtáraknak. Így tekin­télyes mennyiségű könyvhöz jutnak a többnyire kis könyv­vásárlási kerettel rendelkező vidéki könyvtárak. Képek a régi Óbudáról A budapesti Történeti Mú­zeum rendezésében Pest, Bu­da és Öbuda egyesítésének 100. évfordulója alkalmából a Kis- celli Múzeumban Képek a ré­gi Óbudáról címmel grafikai kiállítás nyílt. A kiállítás november 1-ig fogadja az érdeklődőket. A bemutatón több mint 30 gra­fikai alkotás foglalja össze mintegy 350 esztendő históriá­ját, szemlélteti Öbuda alakulá­sát, fejlődését. SZEPTEMBER 20-TOL 26-IG CEGLÉD, 20 — 23: Lázadás a buszon cI_L._rj,/,„ J, 24: Koma kalandjai Szabadság 25: Vad411atok a fedélzeten 26: Ordögcsapat CEGLÉD, 20 — 23: Mint egy dal... Kamara 24-26: A magyar ugaron NAGYKŐRÖS 2? — 23: Az utolsó mozielőadás* 24—.26: Lázadás a buszon GÖDÖLLŐ 20 ~23: Buck és a prédikátor 24: Bosszúállók 25: A bosszúállók újabb kalandjai 26: A korona, elrablása, avagy újra a Bosszúállók SZENTENDRE, 20 — 23: Valerie* , 24 — 26: Buck és a prédikátor ABONY 20 — 21: Ártatlan gyilkosok 22 — 23: Minden dalom a Tiéd 24: Vadállatok a fedélzeten 25: A holnap lovasai ÉJSZAKAI ELŐ ADAS 22: Az állatnak meg kell halnia* BUDAÖRS 20— 26: Az Ezüst kincse DUNAKESZI, 20 — 23: Akinek van egy unokatestvére Vörös Csillag 24 — 25: Hatanbhetedhét országon át Éjszakaieloadas 22: özvegy aranyban 22 — 24: Mackenna aranya 26 — 27: A hölgy az autóban szemüveggel és puskával* DUNAHARASZTI 20 — 21: A munkásosztály a paradicsomba megy* 22 — 25: Lázadás a Bountyn I—n. FŐT 20 — 21: A vénlány 22—23: A hölgy az autóban szemüveggel és puskával* 24 — 25: A siker lovagjai GYAL 20: A csendőr nyugdíjba megy 21— 22: Legenda 23 — 24: Sherlock Holmes magánélete K1STARCSA 20 — 21: Aranylakodalom 22— 23: Szegény gazdagok 24 — 25: Válás amerikai módra MOHQft 19: Koma kalandjai 20: A munkásosztály a paradicsomba megy* 21: Bátor emberek 22—23: Ártatlan gyilkosok 24: Hárem a sivatagban 25: Egy az ezerhez ! f / 26: Szállnak a darvak ÉJSZAKAI ELOADAS 22: Folytassa, doktor NAGYKATA T9—20: A munkásosztály a paradicsomba megy* 21—23: Bob herceg 24 — 26: Mária, a skótok királynője PHIS- 21—23: Látszólag ok nélkül* VÖRÖSVÁR 24—26: Lány a szabadcsapatban PDMA7 20 — 21: Osceola rwmnz. 22—23: A bostoni fojtogató** 24—25: Flórián kapitány I—II. DíriFVF 21—23: Vakmerőség 24-25: Valerie* 26: Jó estét, Mrs. Campbell SZIGET- 20 — 21: Hatan hetedhét országon át C7EkiThAilfl Ar 22 — 23: A szerelem anatómiája* bátlMllviIRLUb 24 — 25: A hozomány i/rrctc 20 — 23: Válás amerikai módra vcv.au 24 — 26: Vakmerőség ÉJSZAKAI ELŐADÁS 22: A szemtanú* •Csak 16 éven felülieknek! ••Csak 18 éven felülieknek! Jó szórakozást kiván a PEST MEGYEI MOZIÜZEMI VÁLLALAT lenségnek az oka? Nem sze­retnek talán az emberek ol­vasni? Vagy mégis ... Semmikép’ sem az olvasó hangulatkeltésére íródtak ezek a mondatok. A könyvtári helyzet Százhalombattán nem jó, még csak nem is kecseg­tető. Tegyük hozzá: egyene­sen rossznak mondható, Közös erőfeszítések A Szakszervezetek Pest me­gyei Tanácsának letéti könyv­tára van a Dunamenti Hő­erőmű Vállalatnál, ez egy­részt a beruházás, másrészt a termelőüzem dolgozóit látja el könyvekkel. A városi ta­nács és a DKV közös fenn­tartásában működő Barátság művelődési házban . úgyszin­tén van az SZMT-nek letéti könyvtára. Ez utóbbi műve­lődési intézmény az óváros­ban és a lakótelepen egy-egy saját könyvtárat is fenntart. Végül a sort az iskola és a DKV műszaki és szépirodalmi könyvtára zárja. A kötetek száma együttesen (beleértve az általános iskola négyezer kötetes állományát is) mesz- sze meghaladja a harminc­ezret. Az olvasni tudó lako­sok száma hozzávetőlegesen hat-hat és fél ezer, akiknek csak az egynegyede olvas. A két művelődési házban levő könyvtár van jobb hely­zetben, ezekre a helyben ol­vasási lehetőség és könnyebb hozzáférhetőség a jellemző, jóllehet kölcsönzési forgal­muk is messze felülmúlja a többi könyvtárét. Az óvárosi és lakótelepi könyvtár néhány ezer kötettel, korszerűtlen kö­rülmények között (egy-egy helyiség, hiányos nyitva tar­tás stb.) látja el feladatát, szabad polcos rendszerben. A DKV-nál is egy kis méretű helyiségben és szekrényekben tárolják a közel tízezer szép­irodalmi és műszaki kötetet. Az öt könyvtár közül csak kettőben dolgozik főállású könyvtáros, a többiben hozzá­értő tiszteletdíjasok látják el a teendőket. Az állomány fele ha „feldolgozott”, e nagy mun­kához csak mostJáttak hoz­zá, állítják ki a raktári la­pokat, adnak. helyt a kataló­gusok rendszerének. Van érdeklődés! Röviden ezek lennének az okai a cikkünk elején emlí­tett negatív jelenségnek. Szó sincs arról, hogy Százhalom­battán az emberek ne szeret­nének olvasni, vagy nem men­nek — precízebben: nem mennének el a könyvtárba. A hőerőműben- levő könyvtár nagyjából csak az ott dolgozók érdeklődését szolgálja, ugyan­úgy a DKV könyvtára is, jól­lehet ezek nyitva tartása nem teljesen megfelelő, hiszen na­gyon sokan dolgoznak vál­tott műszakban. Éppen ezért dicsérendő, hogy a DKV-nál a termelőüzemekben kisebb kézikönyvtárakat akarnak lé­tesíteni. Az igen kicsiny olvasottság­nak és a kedvezőtlen olvasó­összetételnek (kevés a har­minc éven felüli és a mun­kásolvasó, a tizennégy éven aluliak száma is mindössze kettőszáz) az oka elsősorban t az, hogy a lakhelyen nem áll megfelelő könyvtár az em­berek rendelkezésére. A lak­helyhez közeíi helybenolva-: sásra, hírlap, folyóirat, szak­lap forgatására úgyszólván nincs remény. (A jelenlegi két — óvárosi és lakótelepi — könyvtárhelyiség területe együttesen ' alig ötven négy­zetméter, legalább ezer négy­zetméter alapterületű kel­lene.) Itt mondjuk el, hogy az emberek mindezek ellenére keresik a lehetőséget a mind- gyakoribb olvasásra. Pél­dául csak a DKV-ban ki- lencvenen neveztek a „Kell a jó könyv” pályázatra, jelentős az érdeklődés a szovjet írók és irodalom iránt. Mi sem jel­lemzi ezt jobban, mint az, hogy egy Dosztojevszkij-es- ten több mint ötvenen vet­tek részt. A szóban forgó vál­lalatnál pedig idén augusz­tusban a könyvtár már negyven szocialista brigáddal kötött szerződést, hatszázkét dolgozó vállalta, hogy ebben a formában lesz rendszeres ol­vasó. Lesz megoldás , A könyvtárhálózat javítása a városi tanácsnál és a tö­megszervezeteknél egyaránt napirenden van, hiszen a megoldás mindenképpen , kö­zös összefogást, cselekvést igényel. S ha az új könyvtárak építési időpontja még nem is­meretes, ami elsősorban anya­giak miatt húzódik — hiszen nem kis összegről van szó — most a terv, az elképzelés már az illetékesek asztalán fekszik. Ezer négyzetméter alapterületű, húszezer kötetes központi könyvtár alkotja az elképzelések gerincét, külön gyermek és felnőtt könyvtár­ral, olvasóteremmel, raktá­rakkal, feldolgozó és klub- helyiséggel. Minden bizony­nyal ez oldja majd meg vég­legesen Százhalombatta ' je­lenleg legégetőbb közműve­lődési gondját. Korompay János Művésztelep SzigetszentmfcíoiMn Általános az erjedés, amit a Képzőművészeti Főiskola hall­gatóinak szigetszentmártoni táborozása is jelez. Minden munkájuk szükségszerűen vázlat, s ezen művekben nem elsősorban a festői utánpótlás szellemi izmait, hanem a mű­faj jövőjének lehetőségeit kutatjuk, azt, hogy a képző­művészet sorvadás, megálla­podás, vagy kibontakozás előtt áll? Szép a dunai táj, kellemesen érzik magukat, de milyen teherpróbákat mu­tatnak a képek, vajon megala­pozott-e az út, amelyen ha­ladnak? A válasz nem lehet egyér­telmű. Elgondolkoztató, hogy a szakmai gyakorlat szakmai irányítás nélkül folyik, a mű­vészjelöltek lényegéhen korri­gálás nélkül dolgoznak. Igaz, a gazdasági vezető Kiss Imre mindent megtesz, hogy ez a „magány” feloldódjon, mind­ez mégis kevésnek bizonyul ahhoz, hogy a főiskola hallga­tói emberileg, művészileg kontaktust tudjanak találni a szigetszentmártoni környe­zettel. A művek félkész jelle­ge általános jelenség, mely sürgeti a mesterség nagyobb és erőteljesebb próbáit. A te­hetségek adottak, de úgy tű­nik, hogy a lehetőségekkel nem optimálisan gazdálkod­nak a jelöltek, ezért marad­nak többen saját színvonaluk alatt, rostokolnak előrehala-i dás helyett. A harmincas létszámból azonban szép számmal akad­nak olyanok is, akik szorgal­masan dolgoznak. Lendületes vázlatsorozatával emelkedik ki König Róbert, aki a kaz­lakban katedrális formát ta­lált. Rajzokkal ellenőrzi ké­pességeit Korányi Mária és Záborszky Gábor, Pirk László, Halász András, Sándor Mik­lós és különösen Fehér László érzékeny festői hangulatokban mélyült el, kiemelve Sziget- szentmárton fákkal és nyara­lókkal szőtt vízpartját. A szigetszentmártoni mű­vésztelep még két hétig tart. Reméljük, hogy a mesterek gyakrabban keresik fel tanít­ványaikat ebben a befejező periódusban, s örülnénk an­nak is, ha a Képzőművészeti Főiskola hallgatói verseny­rajzokat készítenének nemes vetélkedésben Ráckeve pano­rámájának árnyalt rétegeiről, ahogy az előzetes megbeszé­léseken erről szó esett. L. M. ,Szolnokon cseresfnyét vettem, Abonyhan háltam...” Petőfi pilisi kapcsolatai Petőfi és a pilisi Sárkány- ' testvérek barátsága még az is­kolai években kezdődött. Sár- szentlőrincen és Aszódon is iskola- és Lakótársak voltak. Ebből az időből maradt fenn a hozzájuk írt három Petőfi- levéL Levél Aszódról Petőfi az első levelet 1836. január 23-án írta Sárkány Já­nosnak. Ebijén örömének ad kifejezést, hogy János a Sá­muelnek írt levelében ő róla is megemlékezik. A további sorokban azt kéri, hogy minél előbb írjon neki és ígéri: „Majd meg fogom fizetni ír még tanáraikról és tanuló­társaikról és ismét kéri Jánost, hogy „jó sokat írjon”. Aláírás: „Hív barátod, Pet- rovics Sándor." Ennek a levélnek külső ol­dalán egy rajzot is láthatunk. Lovas huszárt ábrázol, a fiatal Petőfi rajzolta. A második le­velet ugyancsak Jánosnak írja. egy évvel később, 1837. január 23-án. Ebben szemrehányást tesz, hogy előbbi levelére nem kapott választ. „Szeretném, ha már valahára láthatnálak. Ta­lán meg sem esmernélek, mert régóta eltávoztam tőled .. Petőfi egy érdekes tudósítást is közöl. Azt írja, Sobri Jóska feltűnése rettegésben tartja Aszódot és környékét, mivel az a hír járja, hogy Aszódra jön a bárókhoz. (Itt a Podmanicz- ky bárókat kell érteni.) A köl­tő és az idősebbik Sárkány fiú között fennállott ez a barátság később is, kétségtelenül! Sár­kány János 1857-ben, mint kis­kőrösi lelkész nyilvánosságra hozta azokat az anyakönyvi bejegyzéseket, melyek igazol­ják, hogy Petőfi Sándor ott született. A Vasárnapi Újság Í857. évi 1. számában jelentek meg ezek az adatok és ugyan­ott így vall a „régi kenyeres­pajtás”: „Ismertem, mint ka­tonát, mint obsitost, mint pesti statistát, mint kezdő költőt s mint elismert jelest...” Az ifjabbik Sárkány Érdekesebb azonban az a kapcsolat, mely a költő és az ifjabbik Sárkány fiú között szövődött. Egyazon évben szü­lettek, egy osztályba jártak. Az 1835/36. iskolai évben Aszódon együtt laktak Neumannéknél. íme, egy Petőfi-levél a ki­sebbik Sárkány fiúnak, Sámu­elnek. „Barátom, Szarni! Ám­bár az időm nem engedi, hogy még több levelet írjak (már ez a harmadik ma estve s még kettőt meg kell írnom, ha az időm engedi, hármat), ámbár sokat veszekedtünk s hara­gudtunk, még sem mulasztha­tom el. hogy Neked ne írjak. — Van közepette cukor! — Bár még ebben az esztendő­ben együtt járhatnánk, vígabb volnék. Zabko szegényke kín­lódott vérhasban s e miatt egy hónappal később jött Aszódra. Három újonc i>agyon most ve­lem, t. -i. kis Sárkány, Baross minimus és kis Pelrovits. Ba­rátom, el ne felejts bátyáddal írni, de vers is legyen benne. Vagyok hív barátod Petrovits Sándor. Írtam jan. 13. 1837.” A levelet Petőfi egy kará­csonyi szünetről Selmecre visz- szatérő diákkal küldte a Sár­kány testvéreknek. A levél külső oldalán egy négysoros vers is van. Ezt so­káig Petőfinek tulajdonították, végül (mivel nem a költő ke- zevonásával íródott), a szakér­tők megállapították: valame­lyik Sárkány-fiú a vers szer­zője. Petőfi Sándor és Sárkány Sámuel barátsága szintén meg­maradt később is. A Hon című lap 1869. évi egyik számában, a szabadságharc után húsz év­vel így emlékezik Sárkány Sá­muel: „ ... 1847/48 folyamán többször is találkoztam a köl­tővel a pesti Komlókertben...” Utazás esőben Az eddig leírtak igazolják Petőfi Sándor és a pilisi Sár­kány testvérek barátságát, de ezekből nem világlik ki, hogy járt-e Pilisen a költő. Erre a kérdésre maga Petőfi adja meg a választ Kerényi Frigyeshez 1847-ben írt levelében. A töb­bi között ezt olvashatjuk: „Szolnokon cseresznyét vettem, Abonyban háltam Pilisen (hol gróf Beleznay a közkatonával reggelizett) ebédeltem, Üllőn vacsoráztam .. Abony felől Pilisre érve az első ház, mely a költő szemébe tűnhetett, a Sárkány család otthona volt. El sem kerülhet­te volna. Nem is akarta! Az út, amelyen jött, akkor nem ha­sonlított a maira. Idézett levelében az akkori utazást így festi le: „... Tíz napi esőzés előzte meg utamat s még azon felül az útban is vert az eső két napig. Most már csak elképzelheted ... de­hogy, ha megszakadsz sem képzeled, milyen mulatságom volt. Sátor vált ugyan a szeke­remen, hanem azért anhyi sár ragadt a kerekekre, hogy a szó legszentebb értelmében min-, den száz lépésen meg kellett állnunk s levasvillázni a kül­lőkről a gáncsoskodó fekete írósvajat...”. A „kenyerespajtás“ A Sárkány család nagy sze­retettel és tisztelettel fogadta az akkor már híres költőt. Az ifjú Sámuel is kitörő örömmel üdvözölte régi „kenyerespajtá­sát”. Ebéd után elbeszélgettek a világ nagy kérdéseiről. Ki­tekintve a papiak ablakain, szemükbe ötlött a gyönyörű Beleznay-kastély, nyilván így került terítékre a sok-sok vi­dám és szomorú történet, mely a Beleznay névhez kapcsoló­dott. Ezért kerülhetett a levél­be is a rá utáló sor! Csilló Mihály Szlovák«ú]ság- és folyóirat-kiállítás Magyaroknak húsz különböző kiadvány Szlovákia folyóiratkiadását szemléltető kiállítás nyílt ked­den a könyvklubban. A mint­egy 20 kiadóvállalat'”és 21 ön­álló hírlapkiadó több mint 300 politikai, kulturális, tudomá­nyos és sport tárgyú napi és hetilapját, folyóiratát felvonul­tató bemutatót magyar részről Präger József, a Kultúra Kül­kereskedelmi Vállalat főosz­tályvezetője, szlovák részről Ladislav Chalupka „A Slovart” szlovák külkereskedelmi vál­lalat igazgatóhelyettese nyitot­ta meg. Mint a kiállítás szemlélteti, a Csehszlovákiában élő magya­rok részére kiadott magyar nyelvű folyóiratok évente 50 millió példányban körülbelül 20 különböző címen jelennek meg, s a magyar nyelvű sajtó­választéka még a járási és üze­mi magyar nyelvű folyóiratok­kal bővül. A különböző kiadó- vállalatok nemcsak a szlovák politikai, kulturális, illetve tu­dományos informálást biztosít­ják, hanem a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaságban élő magyar és ukrán nemzetiségű állampolgárokét is. A Szlovákiában megjelent különböző jellegű hírlapok és folyóiratok 750 000 példányban jutnak el a magyar olvasók­hoz. A szeptember 24-ig meg­tekinthető kiállítás viszonzása­ként november közepén Po­zsonyban hasonló jellegű ma­gyar kiállítás nyílik. Magyar írók Bulgáriában A bolgár írószövetség meg­hívására a szeptemberi felke­lés 50. évfordulója alkalmából tartandó ünnepségekre ma­gyar íróküldöttség utazott Bul­gáriába. A delegáció tagjai: Bárány Tamás, Somogyi Tóth Sándor, Sobor Antal.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom