Pest Megyi Hírlap, 1973. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-18 / 218. szám
4 'XCMflp 1973. SZEPTEMBER 18.. KEDD Négy község — 32 képzőművész AMATŐRÖK TÁRLATA ÉRDEN A budai járás amatőr képzőművészeinek kiállítása vasárnap nyílt meg Érden. Szeptember 30-ig tekinthetik meg az érdeklődők a kiállítást a művelődési központban. Eddig is többször tartottak tárlatot a járás községeiben élő fiatal amatőr képzőművészek részvételével: Zsámbé- kon és Érden. A mostani bemutató azonban már összevont kiállítás — körkép egy járás kulturális életének gazdag tárházából, öt szakkör működik a járásban, csaknem ötven amatőr képzőművésszel. Grafikák, szobrok, festmények és rézdomborítások adnak betekintést a képzőművészek munkásságába, még kézi csomózású szőnyeget is kiállítottak a rendezők. Összesen több mint nyolcvan művet láthatnak az érdeklődők, Érd, Budaörs, Pilisvörösvár és Zsámbék 32 amatőr képzőművészének munkáit. Szeptember 26-án Érdre látogatnak a képzőművészeti szakkörök vezetői a járás népművelőivel, hogy megnézzék a tárlatot és hogy meghallgassák Mucsi András művészettörténész előadását. i Könyvespolc Antológia, regények a múltból és jelenből A Móra Könyvkiadó Kozmosz Könyvek sorozatának legújabb kötetei igen változatos képet festenek az olvasók elé. Tematikájuk sokrétű, s noha ifjúsági kiadó által megjelentetett művekről van szó, mindegyikük — a fiatalokkal foglalkozó is — egyenrangúan szól az ifjúsághoz és a felnőtt olvasóközönséghez. Magyar író regénye, szovjet és nyugatnémet szerző műve és egy latin-amerikai antológia hívja föl különösen a figyelmet. KÍGYÓÖLŐ ÉNEK Címet viseli a Latin-Amerika népeinek életéről, örömeiről, szenvedéseiről, munkájáról és munkanélküliségéről, elnyomásáról, forradalmi harcairól számot adó terjedelmes irodalmi és politikai antológia. A néhány évig Kubában tartózkodott Simor András, a könyv ösz- szeállítója, szerkesztője, s jó részének — leginkább a költeményeknek — avatott tollú fordítója írja a kötet kísérő tanulmányában: „... sok a vér és a szenvedés hatin-Amerikában, melyet ez az antológia bemutatni kíván. Nem supermanek szállnak szembe a brazil, bolíviai, haiti, Uruguay rendőrien orral, hanem hétköznapi és mégis különös emSiqueiros festményének részlete a kötet boritóján berek. Akárcsak a havannaiak, akik sorba állnak és zokszó nélkül cipelik a vizet egyik utcából a másikba, mert tudják: a gazdaságilag erős Kuba a latin-amerikai forradalom bástyája lesz.” A távoli országok népeinek sóhaját és kiáltásait, érzelmeiket, haragjukat, reménységüket szólaltatják meg és ábrázolják művészi alkotásaikban: Pablo Neruda (Chile), Mario Vargas Llosa (Peru), Julio Cortazar (Argentina), Rubien Dario (Nicaragua), Nicolas Guillen (Kuba) — többek között, verseikkel, elbeszéléseikkel a Kígyóölő énekben. (E cím a kubai népköltészet egyszerűségében is megejtően szép, démonikus erejű, jelképes balladáját idézi.) A szépirodalmi művek mellett a latinamerikai szabadság nagy harcosainak cikkeit, beszédeit is olvashatjuk az összeállításban: Che Guevara, Fidel Castro, Regis Debrai, Castillo, s a napokban mártírhalált halt Salvador Allende vallanak hitükről, eszményeikről. Történelmi dokumentumoknak számitó riportképek és a nagy mexikói és kubai festők —- Siqueiros, Rivera, Gonzales, Rodriguez — a valóságot meghökkentően absztraháló képei egészítik ki az antológiát, melynek kitűnő fordításáért többek között Gáspár Endrét, Weöres Sándort, Somlyó Györgyöt, Dobos Évát, Hargitay Györgyöt illeti elismerés. És végezetül, de nem utolsósorban: Simor Andrást, aki a nagy jelentőségű és igen érdekes könyvnek igazi szellemi mozgatója volt. CIVILÉLET Molnár Zoltán könyve két kisregényt foglal magában, melyek laza szálon össze is függnek egymással. A Civilélet huszonhárom éves fiúhőse testvéröccse Molnár Zoltán Elhagyott asszony című, korábbi regénye hősnőjének, Jucikénak. Ha a két írás cselekményének vonalai külön pályán haladnak is, a lényeget illetően mégis van bennük hasonlóság. Jucika összeomlott házasság után próbál talp- raallni. A mérnökké vált munkásférj, aki lelkiismeretlenül otthagyja a már nem „hozzáillő” munkásfeleséget két kicsi gyermekével, nehéz belső harcok közben jut el az erőt adó önbecsülésig. Az elhagyott feleség státusa nem irigylésre méltó. A kenyérkereset gondjai mellett a magányosság, az asszonyi kiszolgáltatottság kínjai jellemzik. Jucika kezdetben nem tudja fiatal életének nagy problémáit megoldani. Az egyik, útjába kerülő férfit ő nem vállalja egy egész életre, a másik meg, akit szeretni tudna, őt nem vállalhatja, mert házas ember. Jucika, kemény küzdelem után mégis szilárd életutat épít ki magának. Anyasága és a lelkét-eszét megedző munka, tanulás ad tartalmat életének, tartást és határozottságot kibontakozó egyéniségének. öccse, Matyi, a letöltött katonaévek után keres új, felnőtthöz méltó célt. Mint ahogyan kinőtte régi ruháit, úgy nőtte ki kamaszkorát is. Rendet akar a munkában, a szerelemben, felnőtt szintre emelkedett élete minden dolgában. S tévedések és gyötrelmek árán tisztábban kezdi látni a világot, és benne önmagát. Molnár Zoltán árnyaltan, a cselekmény biztos és érdekes vezetésével írta meg fontos mandanivalójú kisregényeit, keresve és megvilágítva a hősök tetteinek, érzelmeinek rugóit. A könyvet jól egészítik ki Jurida Károly rajzai. LENINGRÁDI TÉL „A Führer ismét úgy döntött, hogy Leningrad és később Moszkva fegyverletételét még abban az esetben sem szabad elfogadni, ha azt az ellenség javasolná.” Egy 1941. október 7-én kelt és a német hadsereg legfelsőbb főparancsnokának szóló leiratból való a fenti mondat. Alig egy évvel később Hitler Németországában országos gyászt tartottak a Leningrádot körülvevő fasiszta seregtestek pusztulása miatt. Leningrad lakossága — amelyet Hitler a várossal együtt teljes pusztulásra ítélt —nemcsak hogy kegyelmet nem kért, hanem emberfeletti bátorsággal, halállal szembenéző elszántsággal és csodálatra méltó erővel védte meg otthonát, városát, szülőföldjét. Vaszilij Ardamatszkij lebilincselően érdekes könyve azt mutatja be, hogyan kísérli meg a fasiszta hadvezetőség a városhatáron átjuttatott, többségükben Németországba emigrált, orosz származású kémek segítségével az ötödik hadoszlop, azaz árulók, diverzánsok, kicsinyhitűek, harácsolok, bosszúra és hatalomra törők együttese révén aláaknázni a hazafias érzést, győzniakarást és tetterőt. Az ötödik hadoszlop felállítása nem sikerült. Nem akadt hozzá elég ember — hiába jelentették a német kémek, hogy az orosz embertől idegen a bolsevista rendszer és ideológia. Ardamatszkij — ma már történelmi témájúnak számító — regénye minden betűjét o valóság és a tökéletes tárgyismeret hitelesíti. A haditudósítóként Leningrádban élt szerző művét igazán izgalmassá — mint ahogyan minden, a legmeglepőbb fordulatokban bővelkedő írást is —, csak az írói tehetség teheti. Ardamatszkij ezzel az erénnyel is rendelkezik. Kemény, határozott vonásokkal ábrázolja a sok alakot, akiket éppen azért tartunk számon, mert markáns jegyek különböztetik meg őket egymástól. Nem fehéren és feketén, hanem árnyaltan mutatja be a roppant sakktáblán mozgó figurákat. Ezért lett regénye — bár a Leningrádért folyó harc folyamata és végkifejlete mindannyiunk előtt ismert — rendkívül érdekfeszítő és izgalmas olvasmánnyá. A könyv (amely a Kárpáti Kiadóval közös gondozásban, Egressy György gördülékeny fordításában jelent meg) mutatós címképét és jó illusztrációit Károlyi András rajzolta. De miért szürrealista az előbbi és miért natura- lisztikusan pontos a másik? HÉT NAPON ÁT Winfried Bruckner kisregénye néhány fiatalról, s egy láthatatlan barátjával beszélgető bogaras öregemberről, meg egy ócska alkatrészekből összetákolt, mindenféle trükkös szerkezettel rendelkező csodaautóról szól. Cselekménye voltaképpen alig van. A benzinkutat kezelő két fiú megismerkedik Ernával. A lány mindkettőjüknek tetszik, a lány választ közülük, s a vesztes fél nagyobb lelkiharc nélkül belenyugszik ebbe. Nagyjából ennyi a történet. Szó esik még a gyári munkáról is, amelyet gyötrelmesen sivárnak mond a nyugatnémet író. Szerinte az egyéniség teljesen uniformizálódik a műhelyekben és csak a kapun kívül lesz önálló egyeddé, aki odabenn beleolvadt a homogén tömegbe. Ez nyilván erősen vitatható álláspont. A kissé laza, széteső írást a fiatalok kedves humora, s a csodaautó körüli bonyodalmak teszik színesebbé. Bányai István rajzai a címlapon az autót, a belső illusztrációkon az eleven hősöket ábrázolja, szecessziósán szeszélyes vonalvezetéssel. A fordítás Nagy Zsuzsa korrekt munkája. _ . Barat Endre A Mányoki-emlékünnep túlnőtt Szokolya határain Rákóczi-portré: a Nemzeti Galéria adománya — Szokolya község és a Mányoki Emlékbizottság érdeme, hogy az ünnepség túlnő a község, a járás, de még a megye határain is, s a vártnál nagyobb hangot kap az ország közvéleményében — mondotta a többi között. Örömmel üdvözölhetjük a község vezetőinek kezdeményezését, hogy a nagy festőművésznek mellszobrot akarnak állítani. Támogatni fogjuk nemes törekvésüket. Szíj Rezső ezután ismertette a gimnazisták délelőtti Má- nyoki-vetélkedőjének eredményét. A Mányoki élete és munkája című vetélkedő első helyezettje a szobi gimnázium csapata Vasárnap folytatódott a szülőfaluban, Szokolyán Mányoki Ádám, a XVIII. század nagy magyar festője' születésének 300. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségsorozat. A második nap programja délelőtt 10 órakor kezdődött a művelődési házban, ahol a váci járás és Vác város hét gimnáziumának csapatai vetélkedtek: ki tud többet Mányoki életéről és munkájáról. Délután, ugyancsak a művelődési házban ünnepi megemlékezésre gyűlt össze a község lakossága és a nagy számú vendégsereg, zsúfolásig megtöltve a színháztermet. Mik,e Károly, az MSZMP községi csúcsvezetőségének titkára köszöntötte a hallgatóságot, majd Szíj Rezső művészettörténész magával ragadó előadásában Mányoki Ádám európai mércével mérhető művészetéről, a festő nagyszerű emberi magatartásáról, hűséges hazaszeretetéről, II. Rákóczi Ferenc szabadságharcos politikájához való elkötelezettségéről beszélt A szülőház előtt dr. Pogány ö. Gábor emlékezett Mányoki Adómra. lett, mely 800 forint értékű könyvvásárlási utalványt nyert; második a váci Géza király téri Gimnázium és Szakközépiskola csapata, harmadik a dunakeszi gimnázium csapata, nyereményük 500, illetve 300 forint értékű utalvány. A szokolyai Mányoki Emlékbizottság korábban pályázatot hirdetett a község általános iskolái részére. A jeligés írásművek közül az első díjat a Pro patria et libertate, a második dijat a Nigra jeligéjű pályamunka kapta. A harmadik és negyedik helyen osztozott a Csapatom névadója és az Álba jeligéjű pályázat. Az ünnepi megemlékezés hangulatát emelte a Nagymarosi Szövetkezetek Kórusának bemutatója és Bodor Tibor színművész szavalata, Csanádi Imre Mányokiról szóló versét mondta eL Ezután dr. Pogány ö. Gábor, a Nemzeti Galéria főigazgatója mondott beszédet. Ezt követően a kegyelet koszorúit helyezték el az emléktábla alatt a párt, a Hazafias Népfront és az államigazgatás községi és járási képviselői, a szokolyai református egyházközség, a szokolyai Mányoki Ádám úttörőcsapat, a Nemzeti Galéria, az Országos Rajzpedagógusok Társasága és a Székely Bertalan Kör képviselői. A 300. évfordulóra rendezett kétnapos ünnepségsorozat, a szervezők tökéletes, figyelmes munkáját dicsérve, sikeres volt. Szombaton és vasárnap több mint ezer érdeklődő kereste fel Szokolyát, s tekintette meg a híres arcképfestő életét és munkásságát bemutató kiállítást. Nagy elismerést kapott a filatelisták körében — s messzi tájakról is eljöttek érte — az emlékünnepség tiszteletére készített és használt alkalmi postai bélyegző. Meg kell említeni még a Nemzeti Galéria támogatását. TV-FIGYELŐ Magyarázom magunkat! Ezen a hétvégén Szabó Sipos Tamás sorozatának harmadik folytatását láthattuk, amely az egyén és a társadalom egymásra hatását vizsgálta, magyarázta sokszínűén. Nem jóslás, ha azt állítjuk, ez az új sorozat legalább annyira népszerű és ugyanakkor legalább annyira hasznos, mint elődje volt. A Televízió Kabarészínháza. Amennyire sikeres Szabó Sipos Tamás korábbi sorozatának folytatása, annyira gyenge a Humoristák Klubja nyomába lépő Televízió Kabarészínháza. Hogy miért? Hiányzik belőle a só és a bors, ami a kabarét valóban kabarévá teszi: napjaink visszásságainak kifigurázása. Ehelyett jobbára elavult vagy éppen leporolt ka- barétréfákat-jeleneteket kaptunk szombaton este. Hiába álltak csatasorba olyan népszerű művészek, mint Sinko- vits Imre, Gobbi Hilda, Rajz János, Agárdi Gábor és a többiek, só és bors nélkül ízetlen maradt ez az este. Anna örök. Tetszett viszont a szombat esti programból a Juhász Gyula verseiből készített összeállítás. Mensáros László személyében kitűnő tolmácsolásban hallhattuk viszont a legszebb Juhász Gyula verseket. A hét. Ezúttal ismét jól sikerült a Hét, a televízió vasárnap esténként jelentkező programja. Jól fogta össze az elmúlt hét legfontosabb kül- és belpolitikai eseményeit. Számítottunk rá, hogy felidézik a drámai chilei eseményeket, legfeljebb arra nem, hogy eny- nyire feszült légkört tudnak teremteni a rendelkezésükre álló anyagokból. Jó volt viszontlátni újia a képernyőn a betegségéből felgyógyult Horváth Jánost, kitűnő kommentátor. És sikeres volt az a riport is, amely a Margitsziget új közlekedési rendjének kapcsán a sziget jelenével és jövőjével igencsak szókimondóan foglalkozott. VII. Hadrian. a vasárnap estét csakúgy, mint a hét televízióprogramjait Peter Luke: VII. Hadrian című drámája zárta, amelyet a Nemzeti Színház együttesének tolmácsolásában láthattunk. A közvetítés tv-szerű vezetéséért dicséret illeti Nemere László rendezőt. — P — amelyet a község vezetőinek és a Mányoki Emlékbizottságnak nyújtott, s azt a kedves gesztusát is. hogy a kiállítás tablóit, s egy üvegre festett Rákóczi-portrét (egy múlt századbeli ismeretlen mester alkotását) a községnek adományozta. Rejtvénymagazin Zrínyi '73 Zrínyi ’73 címmel az idén is rejtvénymagazint jelentet meg a Zrínyi Katonai Kiadó. A rejtvényfejtőkre az a feladat vár, hogy két megfejtést küldjenek be, a többivel pedig a kiadó könyvei alapján ismerkedjenek meg játékos, szórakoztató formában. A rejtvények a katonai szakirodalom 1972—73-ban közreadott műveihez kapcsolódnak. A sorsolás novemberben lesz. A Néphadsereg és a Lobogó közli majd a helyes megfejtéseket és a nyertesek névsorát. A nyertesek között 10 000 forint értékben osztanak szét különböző jutalmakat: magnót, zsebrádiót, 500 forint értékű kiskönyvtárat stb. Eredeti Mányoki-festmények a szülőfaluban. A festő életét és munkásságát bemutató kiállítást sok százan tekintették meg- Gárdos Katalin felvételei
