Pest Megyi Hírlap, 1973. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-18 / 218. szám

rest mucim 1973. SZEPTEMBER 18., KEDD KUSZ Gyász és szavazás Svédországban Olof Palme svéd miniszterelnök a parlamenti választások után — újságírók gyűrűjében. VI. Gusztáv Adolf, Svédor­szág királya elhunyta alkalmá­ból Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban fejezte ki részvétét Svédország új uralkodójának, Károly Gusz­táv királynak. A SVÉD RADIO és televízió szombat este adását megsza­kítva jelentette be, hogy Hel- singborg városának kórházá­ban, életének kilencvenegye- dik évében elhunyt Gusztáv Adolf király. Az elhunyt ural­kodó holttestét ma viszik át Helsingborgból a fővárosba. Vasárnap, mintegy tízezer svéd gyűlt Ö6sze a stockholmi ki­rályi palotánál, hogy az új uralkodó jelenjen meg a nyil­vánosság előtt. Amikor az új király tiszteletére eldördült az admiralitás negyvenkét ágyú­lövése, XVI. Károly Gusztáv, nővérével, Krisztina hercegnő­vel oldalán, kilépett a királyi palota erkélyére és üdvözölte alattvalóit. (Az új uralkodó az elhunyt király 1946-ban szüle­tett unokája, ki a trónt auto­matikusan örökölte, miután apja már 1947-ben meghalt, s az unokák közül ő az egyetlen fiú.) KÖZBEN SVÉDORSZÁG­BAN vasárnap zavartalanul sor került az általános válasz­tásokra, mivel nem volt elég idő arra, hogy a választási gé­pezetet megállítsák — a gyász miatt. AZ AGG KIRÁLY halála azonban jelentőségében meg­növelte a választások tényét. Néhány évvel ezelőtt ugyanis Svédországban alkotmányvál­toztatást hajtottak végre, amelynek alapján a trón birto­kosát megfosztották jóformán minden politikai hatalomtól. Az erről szóló törvény azon­ban Gusztáv Adolf életében nem lépett hatályba, tekintet­tel az őt övező általános tisz­teletre. Most azonban a parla­ment jelentősége megnőtt. SVÉDORSZÁGOT negyven­egy éve a szociáldemokraták kormányozzák, de 1970-ben már nem tudtak abszolút többséget szerezni, s a párt csak azért tudott kormányt alakítani, mert a parlament­ben a kommunisták, a fontom szavazások alkalmából támo­gatták a polgári ellenzékkel szemben. A Svéd Kommunis­ta Párt a szocializmus békés úton való elérésének elvét vallja, harcol a demokratikus erők összefogásáért, a finánc­tőke érdekeit képviselő jobb­oldal visszaszorításáért. HÉTFŐN ESTE a vasárnapi parlamenti választások szava­zatainak összeszámlálása sze­rint a szociáldemokraták és a kommunisták együttesen, vala­mint az ellenzéki koalíció is 175—175 mandátumhoz jutott. A mandátumok e megoszlása azonban szerdára megváltoz­hat. Akkor számolják ugyanis össze a levélben leadott sza­vazatokat s történik meg a végső, hivatalos ellenőrzés. ÍGY TEHÁT a jelen pilla­natban még bizonytalan, hogy VI. Gusztáv Adolf halálát kö­vetően az alkotmány biztosí­totta politikai hatalom ponto­san kinek kezébe kerül... Alacs B. Tamás A Népi Egység hívei illegalitásban folytatják a harcot (Folytatás az 1. oldalról) ismerte be, a kivégzettek ne­vét nem közölte. Nem hivata­los, de tájékozott köröket idéz­ve az AP amerikai hírügynök­ség 11 kivégzésről tudósít. Santiagóban a junta 12 órásra mérsékelte a kijárási tilalmat, amely hétfőtől kezd­ve este 19 órától reggel 7-ig van érvényben. A fasiszta „Haza és Szabadság” elneve­zésű szervezet, a katonai junta egyik szálláscsinálója, miután elvégezte küldetését, bejelen­tette az önfeloszlatást. Munká­ba állt az a negyvenezer ma­gánfuvarozó, aki a sorozatos sztrájkokkal vett részt a jobb­oldalnak a Népi Egység kor­mánya elleni gazdasági hábo­rújában. A junta hétfőre fel­szólította a munkásokat, hogy álljanak munkába, kivéve az Allende-kormány által állami ellenőrzés alá vett, illetve álla­mosított nagyüzemek munká­sait. Ezek a gyárak további utasításig Zárva maradnak. A katonai hatóságok ugyanakkor katonai felügyelőket neveztek ki a bányákba. A junta két megbízottja is nyilatkozott a chilei helyzet­ről. Oscar Bonilla tábornok, a junta belügyminisztere négy­ezer ember letartóztatását is­merte el Santiagóra vonatko­zóan. Elismerte, hogy „eset­leg ártatlanokat is letartóztat­tak”. Tagadja a juntával szem­beni ellenállás tényét, de ki­jelentette, hogy „minden ka­tonáért tízet ölünk meg”. „Kő kövön nem marad, amíg a kül­földi szélsőségesek el nem hagyják az országot” — je­lentette ki Bonilla a junta külföldi ellenes irányzatának szellemében. Rigoberto Rubio ezredes azt állította, hogy az Allende-kor­mány összes miniszterét le­tartóztatták, de senkit sem végeztek ki közülük, szavai szerint Carlos Altamirano sze­nátor, a szocialista párt veze­tője „menekülőben van”, de a junta arra számít, hogy rö­videsein letartóztatják. Salvador Allende özvegye a me­xikóvárosi repülőtéren nyilatkozott a sajtó munkatársainak. Megérkezett Mexikóváros­ba a meggyilkolt Allende el­nök özvegye, Hortensia asz- szony. A repülőtéren Luis Echeverria elnök és több ezer rokonszenvező tüntető fogad­ta. Vele együtt érkezett meg a mexikói fővárosba VI chilei politikai menekült. Allende asszony a repülőtéren kijelen­tette, hogy a Népi Egység hí­vei illegalitásba vonultak és folytatják Chilében a harcot. Nemzetközi tiltakozást és szo­lidaritást kért annak érdeké­ben, hogy a reakció és a fa­sizmus ne terjedjen át más or­szágokra, és kívánatosnak mondta, hogy az ENSZ-köz- gyűlés foglalkozzék a chilei kérdéssel. Mint ismeretes, a Biztonsági Tanács hétfőn — lapunk zárta után — vitatja meg a santia­gói kubai nagykövetség, illet­ve egy nemzetközi vizeken tartózkodó kubai teherhajó el­len végrehajtott támadás ügyében beterjesztett kubai panaszt. A tanács ülése hétfőn, közép-európai idő szerint 22 órakor kezdődik... Szaharov hazaszeretetből rosszul vizsgázott Kadhafi az olajháborúról Az amerikai Newsweek ma­gazin hétfőn megjelent számá­ban interjút közölt Kadhafi líbiai elnökkel a közel-keleti olaj politikai szerepéről. Az interjúban Kadhafi le­szögezte: „Tennünk kell va­lamit, hogy az Egyesült Álla­mok politikát változtasson. A birtokunkban levő olajjal meggyőzhetjük önöket arról, hogy az Egyesült Államok a továbbiakban nem nyújthat támogatást Izraelnek, s nem engedheti meg, hogy az izraeli lobby diktálja az Egyesült Ál­lamok külpolitikáját”. A to­vábbiakban kijelentette, hogy azok a külföldi olajtársasá­gok, amelyek szembehelyez­kednek vagyonuk 51 száza­lékos államosításával, elveszt­hetik a fennmaradó 49-et is. Végezetül azt fejtegette, hogy ha az Egyesült Államok ellen indított olajháborúval sikerül elérni Izrael teljes elszigete­lését, a közel-keleti problé­ma önmagától oldódik meg, hiszen Izrael maga is kény­telen lesz változtatni eddigi politikáján. HÉTFŐN FÉLÁRBOCRA eresztették az NDK hivatalos épületein az állami lobogót. A szocialisták Berlin—Fried­richsfelde-i emlékhelyén ezen a napon helyezték örök nyuga­lomra Walter Ulbrichtnak, a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottsága tagjának, az NDK Államtanácsa elnöké­nek hamvait. Walter Ulbricht augusztus 1-én, 80 éves korá­ban hunyt el. HÉTFŐN — úton hazafelé a Kínai Népköztársaságban tett hivatalos látogatásáról — rö­vid tárgyalásra az iráni fővá­rosba érkezett Georges Pom­pidou francia elnök. VÁRNÁBAN hétfőn meg­kezdte egyhetes munkáját a 15. filozófiai világkongresszus. A Politika, a Jugoszláv Kommunistáik Szövetségének lapja a napokban a fenti cím­mel foglalkozott Szaharov szovjet akadémikus ismeretes rágalmazó kijelentéseivel. | Cikkében egyebek között a kö­vetkezőket írta: „Andrej Szaharov, akit a világ a szovjet hidrogénbom­ba atyjaként ismer, tizenegy nyugati újságíró előtt elma­rasztalóan nyilatkozott a Szovjetunió politikájáról. Sza­harov rosszul vizsgázott haza­szeretetből. Magatartásával a tiltakozások hullámát keltette. Negyven akadémikus kollégá­ja (mint megírta lapunk is — A szerk.) a minap nyílt leve­let intézett hozzá. Szaharov nyilvánvalóan kényelmetle­nül érzi magát, hiszen amikor egyaránt elítélik tudós kollé­gái, a munkások és a föld­művesek. Nyilvánvalóan nehe­zen tudja elviselni, hogy a legreakciósabb imperialista körökkel való együttműkö­déssel, valamint azzal vádol­ják, hogy a szovjetellenes pro­pagandagépezet eszköze lett. A sokasodó bíráló levelek­ben gyakran előfordul a kér­dés: miért cselekedett így Szaharov? A kérdés annál jogosultabb, mert a szovjet polgárnak alig­ha jut eszébe, hogy ügyes-ba­jos dolgait külföldiek előtt te­regesse ki. Aligha akad a Szovjetunióban olyan ember, aki a Nyugattal való kereske­delmet segélyként értelmezi, annál kevésbé, mert minden­ki tudja, hogy a külföldön vá­sárolt holmiért a Szovjetunió nagy összegeket fizet, és a hi­teleket kamatostul vissza kell fizetni. Még kevesebben haj­landók megengedni azt hogy külföldi tényezők gyako- rpljanak befolyást a szovje. gazdasági és politikai helyzet­re. A szovjet hazaszeretet el­sősorban abban nyilvánu. meg, hogy a nép nem tűr. a beavatkozást az ország ügyeibe. Ezt a szovjet embe­rek senkitől sem tűrik el. Szaharov akadémikus az élet iskolájának ebből a tan tárgyából megbukott, és éri hető, hogy nem számíthat a közösség megértésére, illetve közömbösségére”. A Politika idézi az Izvesz­tyiját, amely a minap közöl: a szerkesztőségbe befutó tilta­kozó levelek tömkelegéből. Ezek egyike írja: „Tény, hog1 számos megoldatlan kérdéssé! állunk szemben. De ezeke. magunknak, az idegenek nél­kül kell megoldanunk ... Még nem késő, hogy Andrej Szaharov utánanézzen, hogyan viselkedett a haza iránt a zse­niális M. V. Lomonoszov. No­ha Lotmonoszovnak éppen elég oka volt rá, hogy sorsa miatt elégedetlen legyen, mégsem panaszkodott senki, legkevés­bé egy külföldi előtt”. »-Ezzel szemben Andrej Sza­harov a „hazaszeretetnek” azt a válfaját támogatja — írja a Politika — amely a Szovjet­unióban nem találhat követő­re, és senki tetszését nem nyerheti meg ... Nehéz megjósolni, mi vár Szaharovra. A mezőgazdasági tudományos akadémia tagjai­nak tiltakozó levele a követ­kező szavakkal fejeződik be: „Szaharov önmagát fogja eltá­volítani a szovjet tudósok kö­réből”. | Talán mindebből Andrej Szaharov is levonja a tanulsá­got«. Ködfíiggöny Írországban Példátlan méretű biztonsá­gi intézkedések és sűrű titko­lózás előzte meg Heath brit Ma Géniben: a második szakasz nyitánya Történelmi fordulat Európában A történelem számos, Európában lezajlott nemzetközi kon­ferenciát tart számon. Olyanokat, mint a westfáliai kongresz- szus (1645—48), a bécsi kongresszus (1814—15), a párizsi béke- konferencia 1919—20, vagy 1946. Mindezeket a tanácskozásokat nagy európai, vagy világháborúk után hívták össze. Most azonban, a történelemben először kezdődött olyan tanácskozás­sorozat, amely független fegyveres konfliktusoktól, s célja nem háború utáni rendezés, hanem mindenféle háború elhárí­tása, a békés egymás mellett élés fejlesztését szolgáló kol­lektív intézkedések kidolgozása. Az európai biztonsági és együttműködési konferencia első Helsinkiben megtartott szakasza a résztvevők óhaját ta­núsította, hogy kontinensünket a tartós béke földrészévé vál­toztassák. Azt a földrészt, ahonnan két világháború lángja harapózott el a világra. És még egy fontos következtetés: mind nagyobb megér­tésre talál az a vélemény, hogy Európában a kollektív bizton­ság és együttműködés alapja, a társadalmi-gazdasági rend­szertől függetlenül, csak az államok békés egymás mellett élése lehet. A múlt is ennek fontosságát tanúsítja. Annak idején, ami­kor Lenin, a szovjet állam megalapítója a szocialista állam és a kapitalista országok kapcsolatainak alapjaként meghirdette a békés egymás mellett élés elvét, azt a tőkés államok elve­tették. Sőt, többször is megpróbálták megsemmisíteni a szov­jetek országát, mert annak puszta léte is a kapitalizmus mú­landóságát bizonyította. De csődöt mondtak kísérleteik, hogy fegyveres intervencióval és gazdasági blokáddal megfojtsák a Szovjetuniót, így= a kapitalista országok kénytelenek voltak részlegesen elismerni a békés egymás mellett élés elvét. A két társadalmi rendszer országainak együttélési lehető­ségéről alkotott elképzeléseket jelentősen módosította a máso­dik világháború. A Szovjetunió és a tőkés országok együttmű­ködése a Hitler-ellenes koalícióban jóval tovább ment, mint előtte egyik, vagy másik fél is lehetségesnek tartotta volna. Az ENSZ alapokmányában is kifejeződött az a törekvés, ■‘hogy ennek az együttműködésnek — a békés egymás mellett élés­nek — az elveit és tapasztalatait békés időkre is alkalmaz­zák. Az alapokmány hangsúlyozza, hogy minden állam, bele­értve a különböző társadalmi rendszerű országokat, köteles legjózanabb és legmesszebb látó államférfiait, politikusait arra más mellett a világban”. A békés egymás mellett élés fejlődését azonban hosszú időre lefékezte a hidegháború, amelyet a legreakciósabb im­perialista körök szítottak. Egy sor tőkés államban még a „bé­kés egymás mellett élés” kifejezést is betiltották. Sőt, meg­próbálták azt — mint Newland amerikai szenátor — a szov­jet külpolitika trójai falovának, vagy — mint Adenauer egy­kori NSZK-kancellár — a szabad világ kapcsolatainak gyen­gítését szolgáló szovjet taktikai lépésnek feltüntetni. A világban végbemenő fejlődés azonban a tőkés államok legjózanabb és legmesszebb látó államférfiait, politikusait arra késztette, hogy realistább módra közelítsék meg a megoldásra érett nemzetközi problémákat. Teljesen csődbe jutott az ag­resszív imperialista körök hidegháborús és veszélyes szemben­állást hirdető stratégiája. A nemzetközi kapcsolatokban akkor kezdődött a törté­nelmi fordulat, amikor aláírták a szovjet—francia együttmű­ködés elveiről szóló okmányt, a Szovjetunió, illetve Lengyel- ország és a Német Szövetségi Köztársaság szerződését, a két német állam alapszerződését, elfogadták a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolatainak alapelveiről szóló okmányt. A békés egymás mellett élés elve különösen fontos Euró­pában, ahol a történelmi fejlődés eredményeként két ellen­tétes rendszerhez tartozó államok alakultak ki. A békés egymás mellett élés elismerése — mint az európai biztonság és együttműködés alapja — jelentős lépés a kontinens tartós békéjének útján. A további logikai lépés az kell hogy legyen, hogy konkrét elveket fogadjanak el az európai államok kap­csolatainak alapjául. Ezek az elvek: a szuverén egyenjogúság elismerése, a le­mondás az erőszakról és az azzal való fenyegetőzésről, a ha­tárok, a területi sérthetetlenség elismerése, a vitás kérdések békés rendezése, a belügyekbe való be nem avatkozás, az em­beri és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása, a né­pek egyenjogúságának és annak a joguknak az elismerése, hogy maguk dönthessenek sorsukról, lelkiismeretesen teljesít­sék a nemzetközi jogból rájuk háruló kötelezettségeket. A biztonsági értekezlet Helsinkiben megtartott első sza­kaszán a szocialista országok egy sor javaslatot terjesztettek elő a biztonsági és együttműködési rendszer kialakításához — ezek kiterjednek a gazdasági, a kereskedelmi, a tudományos­technikai, környezetvédelmi, kulturális területre, a kapcsola­tokra és az információcserére, valamint az értekezlet konzul­tatív bizottságára. A második szakasz — a koordinációs bizottság sikeres ülése után — ma kezdi munkáját Genfben. Ezt követi majd a harmadik szakasz, amelyet a Szovjetunió és a szocialista or­szágok véleménye szerint magas szinten kell -megtartani, mi­vel azon történelmileg fontos határozatokat kell kidolgozni. Grigorij Tuszkin miniszterelnök hétfőn kezdő­dött látogatását az ír Köztár­saságban. Amióta független állam alakult Írország föld­jén, most először lépi át hatá­rait hivatalos minőségben Nagy-Britannia kormányfője. Baljós időpontban kerül sor utazására: az angol—ír vi­szony rendkívüli módon ki­éleződött. Dublinben nemrég kezdődött ugyanis azoknak a kémeknek a pere, akik az an­gol hírszerzés megbízásából London javára szították az amúgy is pattanásig feszült kedélyeket. Egyes meg nem erősített hírforrások szerint a két poli­tikus arról tárgyal majd, hogy valamilyen intézményes kap­csolatot teremtenek Írország északi és déli fele között. Ez semmiesetre sem jelentené a formális egyesítést, ami el­len az írek különböző árnya­latú politikai berkeiben heves lenne a tiltakozás. Szóba ke­rült azonban egy úgyneve­zett ír tanács megalakítása. Ez valamivel nagyobb hatás­körrel rendelkeznék, mint va­lamely egyszerű konzultatív testület, de körülhatároltabb lenne a jogköre, mint például egy egységes kormányé. Kér­dés azonban, hogy a jelenlegi, roppant kiélezett helyzetben a brit kormányfő tárgyalásai felölelhetik-e a sokrétű prob­léma valamennyi tényezőjét. Mindenesetre egy bizonyos: Dublinben még azt sem hoz­ták nyilvánosságra, melyik repülőtérre érkezik Heath gé­pe, s legfeljebb a beavatot­tak tudták, hol tartják a tár­gyalásokat. A titokzatosság ködfüggönye valószínűleg az eszmecserék érdemi monda­nivalóját is elhomályosítja. SZEPTEMBER 10-TŐL 22-IG 20-50 7o-OS ENGEDMÉNYES ÁRON VÁSÁROLHAT ÜVEG, PORCELÁN, KERÁMIA ÉS MŰANYAG HASZNÁLATI ÉS AJÁNDÉKTÁRGYAKAT. Budapesten az áruházakban, valamint Pest megye területén az áruházakban és a szaküzletekben. AMFORA-UVERT

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom