Pest Megyi Hírlap, 1973. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-15 / 216. szám

VECSESI VIZEP Míg cső lesz a vaslemezből. RÖNTGENNEL IS ELLENŐRZIK Ifj. Fekete József felvétele MOHOMnm . A P«E S.T \M ÍGY El HÍRLAP. KÜLÖ NK.IAOÁSA XV. ÉVFOLYAM, 216. SZÁM 1973. SZEPTEMBER 15., SZOMBAT Egy évvel az egyesülés után Tervszerű gazdálkodás a Fáy András Tsz-ben Felkészültek az őszi betakarításra A várható pénzügyi mérleg A VIZÉP Vállalat vecsési telepén mindig tataiunk vala­mi újat. A hatalmasan meg­növekedett üzem gyártmányai ma mar olyan szeles skálán mozognak, hogy azok a gyár- tásfecnnológia rohamos fej­lesztését épp úgy, mint a mű­helycsarnokok számának nö­velését szinte automatikusan vonják maguk után. Ugyanis sok új épület van a régi mű­hely mellett, a legmodernebb gépekkel felszerelve, közöttük érdekesség a lakatosüzem 3 toronymagas csarnokának öt­tonnás futódaruja, amelyek közül kettőt a magasban lévő fülkékből irányítanak a daru­vezetők. A házi konstrukció­ként megszületett gép Papp Miklós gyártástechnológus le­leményes ötletekben gazdag tervei alapján készült. Nagy­mértékben helyettesíti az em­beri kezet. A mennyezeten si- neken futva emel, rak, hatal­mas terjedelmű és súlyú ter­heket a padozaton sineken gu­ruló műszerkocsikra. (Lásd a képen). A műhelyben két műszak­ban húszán dolgoznak. Itt történik a csőszerelés, a vál­lalati profil egyik legfonto­sabb része. A Péti Nitrogén- rnűveknek másfél méteres át­mérőjűt gyártanak, de készül itt „kisebb”, 324 milliméteres cső is, csak ebből havonta 100—1200 folyóméternyi hagy­ja el a VIZÉP üzemét. Másfélméterszer hatméte­res sínlemezeken fut a láng­vágó, Szatmári István hegesz­tő szakmunkás milliméteres pontosságúra, a kívánt méret­re szabja. A cseh gyártmányú: XZ M 3000/10-es behengerlő- gép veszi át 8z erős vasle­mezt, mint a papírt hengeríti köralakúra. Épp méternyi át­mérőjű hét és fél méter hosz- szú csövek szinte a szemünk előtt születnek, öt darab le­mezből, mint hatalmas gyű­rűk sorakozva várnak hegesz­tésre. — Fércelés, szaknyelven még heftelés amit most csiná­lok — mondja Kovács István, miközben a magasban futkos­va már viszi tovább a cső­monstrumot a daru „macská­ja”. Aranynál is fényesebb hu­zal hengeredik, olvad ezután a varratokra. — Ez égy finom ötvözetű, magas szilícium és mangán tartalmú kötőanyag oldhatat­lan biztonsággal fogja össze a csöveket, melyeket nagy erő­próbának tesz ki rendeltetése — mondja kísérőnk Nagy Miklós gyártástechnológus. Miközben a daru már az udvarra segíti a csöveket, ahol újabb érdekesség fogad. Tímár Imre radiológust talál­juk munkában. Kordon veszi körül. — Sugárveszély! Tilos! — tábla figyelmeztet, s mi­közben fontos munkáját vég­zi, adja a magyarázatot. — Itt röntgenezzük a he­gesztést, ez már a végső átvé­tel. A kis röntgengép — Su- per-Liliput—200 —, a Transz­formátor Ktsz gyártmánya, nagyszerűen segíti a biztonsá­gos technológiát. Szigetelés, előkészítés a kö­vetkező munkafázis. Bolovit H-val vonják be, ez már a korróziómentesítés. A szabad ég alatt végzik ézt a fontos munkát, aprólékos pontosság­gal,. Tímár János és Gábor József kezében szalad az ecset. Fekete Gizella Egy évvel ezelőtt határozta el három község, Gomba, Bé- nye, Káva- tsz-tagsága^ hogy egyesült erővel próbálnak jobb eredményt elérni a gaz­dálkodásban. És bár az egye­sülés csak ez év január 1-től lépett életbe, már a műit év őszén a három tsz „együtt” dolgozott. A volt gombai Üj Élet Tsz segítségével végezték el az őszi vetési munkákat, s a betakarítás nagy részét is Káván és Bényén. A három tsz tagsága megér­tette e fontos lépésnek a je­lentőségét és minden erejük­kel támogatták az egyesülés célját, a tervek megvalósítását. Az egyesülés utáni időszakban a vezetőségnek sok olyan kér­dést kellett megoldani, ame­lyek a fejlődés gátjai voltak. Nem kis harcot kellett folytatni például azért, hogy mindhárom tsz tag­jai „egyenjogúak”, s nin­csenek kivételes előjogok. A tsz párt- és gazdasági veze­tése úgy értékelte az eltelt egy esztendőt, hogy az ered­ményes volt. Ezt bizonyítják azok a számadatok is, síme­lyek a gazdasági és pénzügyi terv eddigi teljesítéséről és a még hátralevő időszak várha­tó eredményéiről szólnak. A tsz vezetősége legutóbbi ülésén foglalkozott ezzel a na­pirenddel, az egyes üzemágak eredményeit, munkáját rész­letesen is megtárgyalták. A növénytermesztésben a nyári gabonatermés a tervezettnél több lett. Különösen jő eredményt értek el búzából, de jó volt az őszi árpa, a zab és a rozstermés is. A növénytermesztési üzemág­ban dolgozókra nagy feladat hárul ezekben a hetekben, 1100 j hektáron kell a kukoricát be­takarítani. Egy hektáron 42 mázsa termést várnak májusi morzsoltban számolva. Három CLAAS-kombájnt rendeltek meg, de csak egy érkezett ed­dig. Ezért az NDK gyártmányú E—512-es és az SZK-kombáj- nokat is átszerelik, hogy a ten­geri betakarítására alkalma­sak legyenek. Biztosított a kapacitás a ta­lajelőkészítés, vetés, műtrá­gyázás és az őszi mélyszántás­ra is. Az állattenyésztési üzem­ág év végi várható bevé­tele előreláthatólag másfél­kétmillió forinttal több lesz, mint a tervezett. A baromfitartósnak Gombán már hagyományai vannak. Je­lentős az exporttevékenység, IS millió forint évi árbevétel­re <számítanak. Az ipari üzem is hozni tud­ja az év végére a tervet, akár­csak a kiszolgáló üzemág. Szerencsés győzelemnek vol-1 tak szemtanúi a monori szur­kolók vasárnap. Az újonc aszódi labdarúgók kulturált, szemre tetszetős futballt ját­szottak. Jól szervezték táma­dásaikat, sokmozgásos játé­kukkal uralták a középpályát. Csak Kalocsa bravúros védé­seinek és az aszódi csatárok tapasztalatlanságának volt kö­szönhető, hogy Monoron ma­radt a két pont. A monoriak csapatjátéka továbbra is sok kívánnivalót hagy maga után. A csatársor széteső, Szegedi jelenleg nincs formában, középen széttördeli a játékot. Meg kellene pró-, bálni a szélen' — lendületes, harcos felfogását és gyorsasá­gát talán ott jobban tudná ér­vényesíteni. A középpályán Simonovics inkább védekező, mint támadó feladatot lát el. Jarábiknak még idő kell a beépüléshez. Petries játékfelfogása nem se­gíti a csapatjáték felgyorsulá­sát. Bafkainak nincsen megfe­lelő társa. (Ezért sokszor ked­vét veszti.) Sajnos, ennek a sornak nincs „fazonja”. Igaz, hozzá kell tenni: nem elég az edzői koncepció, az erőnlétet tartósító fokozottabb edzés­munka, ha a játékosok hozzá­állása nem példás, ha nem él­nek sportszerűen, s nem tesz­nek meg mindent a csapatjá­ték sikeréért. Vasárnap 2:2 állásnál (2:0-ra vezettek a monoriak!), sok el­marasztaló bírálat érte He­rendi edzőt. Az ő védelmében el kell mondani: nagyon jól és jókor cserélt! Kécskei behoza­tala felgyorsította a csapatjá­tékot, sokkal tervszerűbben és gördülékenyebben alakultak a monori támadások. Ennek volt köszönhető a korszerű táma­dás utáni győztes gól is! Megfigyelhető volt, hogy Kécskei mennyivel hasznosab­ban játszott, mint Petries. Összegezve: jelentősen ja­A beruházási terv lényegte­len eltérésekkel a tervezett időben valósul meg. Jelentős értékű gépeket vásároltak. Még ebben az évben megépül a takarmánykeverő és a hoz­zátartozó épületek. A szőlő- és gyümölcstelepítés rekonstruk­ciója is már megtörtént, illet­ve befejeződik az év végere. A pénzügyi mérlegre döntő hatással van a III. és IV. ne­gyedév. A közös gazdaság be­vételének döntő többsége ek­kor valósul meg. Hatvanmillió forint éves bevételi tervre számítanak ebben az évben. < A hátralevő időszakban 12 millió forint értékű ku­koricát, 15 millióért jércét és tojást, 4 millióért sző­lőt értékesítenek. A vezetőség összességében megállapította, hogy a sok ne­hézség ellenére, kedvezően zárhatja az évet a tsz. Kérték a tagságot, hogy az év hátra­levő részében is tegyenek meg mindent saját munkaterületü­kön, a még jobb eredmények elérése érdekében. G. J. vulni kell a csapatjátéknak és ezért elsősorban a játékosok tehetnek a legtöbbet! Körömpő Jenő Tiltakozás - Pályázat A monori József Attila Gimnázium és Szakközépisko­la diákjai és tanárai is tiltako­zásukat fejezték ki a chilei katonai puccsal kapcsolatban. Az iskola igazgatósága pályá­zatot írt ki a tanulók részére „Chile három békés éve és jelenlegi helyzete” címmel, amelynek beadási határideje: október 1. • • Ügyeletes orvos Gombán, Bényén és Káván: dr. Pénzes János (Gomba, Baj- csy-Zs. u. 3.), Gyömrőn, Men­üén és Péteriben: dr. Altorjai Károly (Gyömrő), Monoron és Monori-erdőn: dr. Hindy And­rea (Monor, Bajesy-Zs. u. 3 ), Maglódon és Ecseren: dr. Pá- pes Tibor (Maglód), Pilisen, Nyáregyházán, Csévharaszton és Vasadon: dr. Ulanicz Ele­mér (Pilis, Rákóczi u. 13.), Ül­lőn: dr. Koncz Lajos, Vecsé- sen: dr. Túri István tart ügye­letet vasárnap. — Ügyeletes gyógyszertár Monoron a főtéri, Vecsésen az Andrásy telepi. Beteg állatok bejelentése szombaton 12-től 19 óráig és vasárnap reggel 8-tól 13-ig, délután 15-től 19 óráig Mono­ron, a főtéri gyógyszertárban. Szombati sportműsor Szombaton délután 15 óra­kor NB III. kosárlabda mér­kőzések. Monori SE—Bp. Ika­rus NB III. férfi bajnoki, 16 órakor Monori SE—Bp. Pénz­ügyi Főiskola női bajnoki mérkőzés. (v.) MŰSOR MOZIK Gomba: Anna ezer napja Gyömrő: A vőlegény nyolckor érkezik. Maglód: Lila ákác. Mende: Az 1. számú ügynök. Monor: Bob herceg. Éjszakai előadás: Egy rendőrfelügyelő vallomása az államügyésznek. Pilis: Az atamán halála, I— II. Tápiósáp: Botrány az ope­rában: Űri: West side story, II. Üllő: Átutazóban Moszkvá­ban. Vecsés: A betörés. Éjsza­kai előadás: Mr. Tibbs nyo­moz. MŰVELŐDÉSI HÁZAK Gyömrőn délután fél 3-tól 3-ig beiratkozás a balett­tanfolyamra, 19 órakor „Az orvos válaszol”. A klub ven- ‘dége dr. Záhonyi Aladár. Üllőn 17-től 22 óráig ötórai tea, játszik a Glória-együttes. A monori művelődési ház mo­toros klubja holnap, szeptem­ber 16-án kirándulást szervez Szentendrére. Indulás vasár­nap reggel 6 órakor a Monori Maggyártól. Minden motorost szeretettel várnak. tudta elolvasni, hogy mi volt rá­írva. így szólt az ott lebzselő gye­rekekhez: „Ejnye már, otthon hagy­tam a pápasze­mem. Szeret­ném a feleségem egy szép fakanál­lal meglepni. Vá­lasszatok ki egy olyat, amelyen na­gyon szép, finom szavakat olvashat az asszonykám.” A fiúk összesúg­tak, összebúgtak, majd nagy komo­lyan egy a rangos kanalat húztak ki a többi közül és átnyújtották az öregnek. „Ez a legszebb kanál, bácsi. Ennek bizo­nyára megörül c felesége!” A fiúk felolvastak nek egy szöveget amely persze a másikra volt fel­írva. A bácsi meg­örült, kifizette ér­te a hét forintot, és boldogan vitte haza a becses por­tékát. Hogy mi történ: otthon, azt csal találgatni tudjuk. A bácsi bizonyáro büszkén nyújtotta át a kanalat. Ked­ves élete párja pedig remegve vette elő az oku­lárét, s megrökö­nyödve olvasta a következő sorokat: „Gyere velem a bokorba fülemülét fogni!” K. L. Ateknőkészítők G yermekkorom útmenti jegenyék felhő­ket verő ágai, Ipoly menti rétekbe temetkezett zizegő levelei, varjúfészke- ket ölelő ágas-oogas könnyen törő gallyai, a legtetejéből remegve bámult sejtelmes tájak szépségéi, csattogó fejszék, régen feledett em­lékei tűnnek e'lő, amint Üllőn, a „Fehér ház” tövében dolgozó teknőkészítőket nézegetem. Az öreg, repedezett, rogyadozó falak is mint­ha a fűre telepedett emberek mellé kívánkoz­nának, hogy közelebbről nézzék, jobban lás­sák, velem együtt, a régen látott és már majdnem elfelejtett mestereket. Az idő mintha megállt volna egy pillanat­ra, csak a mellettünk húzódó 4-es főútvona­lon robogó, suhanó autók zaja emlékeztet százas tempóval rohanó életünkre ,.. j fákat az Útfenntartó Vállalattól vet- ték. A méretreszabást körvágó fűrész- * szel, a kettéhasítást is hagyományosan fejszékkel és ékekkel végzik. A nagyolást Sebán György végzi nehéz fejű, hosszú nyelű fejszéjével. Rendkívüli gyakorlatot és türelmet kíván ez a munka, mert egy rossz vágás, erősebb hasítás és máris lyukas, repedt a még kész sincs teknő. — Még az öregapámtól hallottam — mond­ja Sebán György, miközben a fűre telepszik —, hogy valahol külföldön, talán Ameriká­ban egy teknővájó fűrészgépet találtak fel, de nem sikerült — folytatja kárörvendö ne­vetéssel, miközben cigarettára gyújt —, mert műiden egyes teknő lyukas lett. De ezt néz­heti, uram. Minden oldala milliméterre egy­forma. A nagyolás után a teknő formájára fara­gott anyagot Kanalas György veszi kézbe és a „tapucskával” — amely olyanforma „görbe szekerce” alkotmány, mit régen a kémény­seprők hordtak a vállukon — kifinomít és olyan simára farag, mintha asztalos gyalul­ta volna. a kész teknőket piacra viszik, vagy itt /J helyben eladják. Jelenleg sózó és hur­kamosó teknőket készítenek, mert ezeknek keletje van Üllőn is. — Dagasztóteknő! — nevet fel a szűkszavú Kanalas György, miközben munkáját egy pillanatra sem hagyja abba — már a kutyá­nak sem kell errefelé. Arra lejjebb, Kecske­mét körül, ott még csináltunk egyet-egyet, de csak rendelésre, nehogy a nyakunkon maradjon. * , Fatálakat, lekvár- és zsirkeverő fakanalakat, nokedliszuggató „varecákat” még megveszik a piacokon, de a sulykolófa és a mángorlók már a múlté. — Sorra járjuk a községeket — veszi át újra a szót Sebán — topolyajegenyék után és mindig a helyszínen, réteken, utca men­tén, udvarokban dolgozzuk fel. Ha nincs, - napszámba megyünk dolgozni, mert kell a pénz — q,ll fel, és a markába köp egy na­gyot sok az éhes száj. Nekem öt, Kana­lasnak pedig kilenc gyereke van Tiszakécs- kén — és mgr csattog is a fejsze szaporán. Nagyon ügyesek! Oda üt és szinte mérnöki pontossággal mindig odatalál, ahová akar. A súlyos ácsbalta mintha játékszer lenne a ke­zében, vagy karnagyi pálca? A teknő egyik fogója hosszabb, mint a másik, ezért fejszé­vel pillanatokon belül, vonalzóhúzta ceruzá­val rajzolt vonalnál is egyenesebb, ék alakú vájatot vág végesvégig,. begyakorolt, ügyesen gyors ütésekkel. — No, most jöhet a kereszt­vágó — és letörli izzadt homlokát. \ C savargó élet ez, kérem, de meg lehet szokni — mondja Kanalas György, egy szusszanásnyi időre félre téve ta- pucskáját. — Ezt csinálta már az ükapám is. Gyerekről gyerekre szállt mesterség ez. — A mi gyerekeink? Egyik sem lesz teknő­készítő, uram. Ez a mesterség — rúg egy na­gyot a lába alatti forgácsba — velünk együtt hal ki Tudomásom szerint ugyan rajtunk kí­vül még két teknőkészítő is van ..., de ők öregebbek... jr érükben Van a mesterség. Kezükben y apáik évszázadok során begyakorlott ügyessége vibrál, miközben úgy ját­szanak a szerszámokkal, mint varázsló a bot­jával. Sebán György még a dédapáktól örö­költ varázsigéket is tudja, olykor-olykor el is morgolássza, de értelmét már az ősök pora őrzi valahol az Alföld jegenyenyárfákkal szegélyezett temetői tövében. \ Kovács György A sülyi búcsúban Furfangos fakanál Nemrég a sápi búcsúról emlékez­tünk. meg. Most essék szó a sülyi- ről, annál is in­kább, mert meg­lepetésben és iz­galomban itt sem volt. hiány. Mindjárt azzal kezdem, hogy fe­lette nyaktörő vállalkozás volt a körhintára felül­ni, vagy a környe­ző sátrak előtt sé­tálgatni. Ugyanis az verrefelé vezető úton öklömnyi ka­vicsok álltak ki sűrű egymásután­ban az útból. Aki nem vigyázott, nagyon hamar pó­rul járt. A céllövöldék előtt is sokan áll­dogáltak. Minde­nütt ki volt írva, hogy egy lövés hat forint. A juta­lomtárgyak mac­kók, szikrázó bi­zsuk és csodásán felöltöztetett ba­bák voltak! Az egyik fiú tíz töl­tényt is elpufogta- tott. Minduntalan megcélozta a leg­szebb krinolinos hölgyikét, puskája azonban kudarcot vallott. A következő sá­torban igen szép babákat árultak, még nylonba is volt csomagolva. Potom 90 forint volt az ára. Igen sokan körülállták, mert az árus igen eredeti módon ki- nálgatta portéká­ját. Magasra tar­totta a babát, amely meg kell hagyni, valóban szép volt és a bá­mészkodó lányok szemébe nézve így szónokolt: „Ilyen még nem volt. Használják ki a ritka alkal­mat. Ezúttal fáj­dalom nélkül kap­ják meg tőlem a babát!” A sülyi búcsú­ban a kora dél­utáni órákban egy rendkívüli ese­mény is előfor­dult. Az egyik is­merősöm, aki szemtanúja volt az esetnek, moso­lyogva újságolta el nekem. Az eset szenvedő hőse, sajnos, egy idős bácsi volt, akit a huncut fiatalok alaposan megtré­fáltak. A bácsika meg­állt az egyik sátor előtt és érdeklőd­ve nézte a faka­nalakat. Szemüveg azonban nem volt nála, s így nem SPORTJEGYZET javulni keil a csapatjátéknak

Next

/
Oldalképek
Tartalom