Pest Megyi Hírlap, 1973. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-02 / 205. szám

1973. SZEPTEMBER 2., VASÄRNAP § ”\K(rlap 5 MIND TÖBB A JELENTKEZŐ Évnyitó az oktatási igazgatóságon „Birodalom” a majorság végében MUNKÁK ÉS MINDENNAPOK Gárdos Katalin felvétele Tegnap délelőtt az MSZMP Pest megyei Bizottsága Okta­tási Igazgatóságán megnyi­tották az 1973—74-es tanévet. Kukucska Jánosné igazgatóhe­lyettes megnyitó szavai után Göndics Zoltán (a képen), az MSZMP Pest megyei Bizott­sága Oktatási Igazgatóságának igazgatója mondott beszédet. Értékelte az elmúlt esztendő tanítási eredményeit. Mint mondotta, jól sikerült össze­kapcsolni az elmélet oktatását gyakorlati életünk tapasztala­tainak megvitatásával. A ma kérdéseinek megértésébe!^ a pártoktatás jelentős segítséget nyújtott, ugyanakkor a tanítás nem pusztán a gyakorlati ta­pasztalatok ismétlése volt. A tavalyi eredményeket tovább­folytatva, kérte Göndics Zol­tán a megjelent tanárokat, igyekezzenek ebben a tanítási évben tovább emelni az okta­tás színvonalát. Göndics Zoltán a továbbiak­ban a módszertani, majd a fegyelmi követelményekről beszélt. A többi között foglal­kozott azzal, hogy mind töb­ben jelentkeznek a különböző tanfolyamokra, megnőtt a ta­nulási igény, ugyanakkor a je­lentkezők előzetes felkészült­felmérés eredményét; a meg­kérdezettek 61 százaléka rosz- szul sikerült házasság, 31 szá­zaléka a házastárs hűtlensége miatt vált túlzó alkoholfo­gyasztóvá. Ezeket emberileg meg lehet érteni. A cementművekben is lehetnek ilyenek. A magánélet szféráit azonban nem lehet a munkaköri kötelességekkel összekeverni. Szabad idejében igyon, ha ideig-óráig ez a gyógyír. Nem lehet megtiltani. Hatni rá és segíteni rajta vi­szont kell. Ezt szolgálja a gyári nyilvántartás az üzemorvosnál. Finom tapintat, amellyel időn­ként érdeklődnek az illetőnél, hogy mi a helyzet. Van, ahol másként segít a társadalmi szerv. Akaratgyen­ge ember a feleségével együtt jelentkezett a szakszervezeti bizottságnál. A férfi elmondta, ha ő veszi fel a fizetését, nem tud uralkodni magán. Keresse­nek megoldást. Az asszony meghatalmazást kapott, azóta ő veszi fel a fizetést. A dminisztratív intéz­kedések ÉS A NEVE- LÖMUNKA PÁRHUZA­MA mindenütt fontos. Utóbbi­nak a túlzott alkoholfogyasz­tás elleni küzdelemben meg­hatványozódik az értéke. A gyár orvosa és más előadók 10 —12 alkalommal tartanak ér­dekes, vetítettképes, értő. ért­hető és elrettentő előadást az alkoholról. A szocialista brigádok nem tűrik az ittasságot. Nem az el­ső szempontjuk, de a józanab­bak igazán megérthető állás­pontja, hogy nem engedik a brigád értékelését, megítélését, egy, az alkoholt túlzottan ked­velő munkatársukkal rontani. Egy gyári kiránduláson egyik résztvevő lemaradt a csoport­tól. Hazautazáskor aztán meg­sége meglehetősen különböző. Semmi esetre sem indokolja ez a körülmény, hogy, a tanítás színvonalát csökkentsék, a követelményeket mérsékeljék. A megyének sok felkészült propagandistára van szüksége, ezek egy része az esti egyete­men vagy a szakosító tanfo­lyamon végzős hallgatók közül kerül ki. Nem lehet közömbös, hogy a tanfolyamokat elvégez­ve milyen felkészültségű pro­pagandisták állnak majd a megye dolgozóinak szolgálatá­ba. Idézte azt a makarenkói elméletet, amely meghatároz­za a pártoktatás feladatát is: „Azért követeljünk sokat a hallgatóktól, mert tiszteljük őket.’’ Az idén hetvenhat osztály­ban mintegy 1900 hallgató ta­nul majd. A marxista—leni­nista esti egyetem filozófiai szakán 21 osztályban 535 hall­gató kezdi meg hároméves ta­Űjra táborozásról adunk hírt, ebben az évben utoljára. Befejeződött a Pest megyei középiskolások és szakmun­kástanulók KISZ-vezetőképző tábora is, amelynek „székhe­lye” Gödöllőn volt, az Agrár- tudományi Egyetem kollégiu­mában. Két turnust tartottak, az elsőben azoknak az iskolák­nak a KISZ-vezetői találkoz­tak egymással, amelyekben az alapszervezeték a vegyes élet­korú szervezeti fórumban szerveződtek, a második tur­nusbeliek tanintézetei pedig vagy jövőre „váltanak át”, vagy belátható időn belül nem. A táborozási szokásokkal el­lentétben egy-egy csoport csu­pán 7 napot töltött együtt, így a tábor összesen kéthetes volt. Ami eltér az eddigi gyakorlat­tól: amíg a múltban csak iskolai vezetőket vittek ilyen tábor­ba. az idén meghívták a szer­vező titkárokat, az agitációs és propaganda-, valamint a diák- bizottsági felelősöket, a kollé­giumi diáktanácsok titkárait jelent a közös autóbusznál, de ittas volt. „Van pénzed haza­felé?” kérdezték félig tréfásan a munkatársak. Az illető azon­ban kötekedni kezdett, tartani lehetett tőle, hogy mindenki kedvét elrontja, az egész ki­rándulást tönkreteszi. Nem voltak hajlandók magukkal vinni. N emrégiben jelent MEG az Alkoholizmus Elleni Országos Bizottság 1972-ről szóló jelentése. Esze­rint az 1971-es fogyasztást te­kintve 100 százaléknak, a tava­lyi fogyasztás indexe 97,4 szá­zalék. Vagyis 2,6 százalék alko­holos itallal fogyasztottunk ke­vesebbet. Évek óta először tör­tént így, mert a korábbi évek­ben mindig növekedés mutat­kozott. Volt év, amikor a fo­gyasztás csaknem 12 százalék­kal volt több az előző évhez képest. A jelentés viszont azt is elmondja, hogy égetett sze­szes italokban, 8,6 százalékos növekedés volt 1972-ben is. ösz- szességében viszonylag azért fogyaszthattunk kevesebbet, mert — egyesek szerint a tava­lyi gyengébb nyár miatt — 30 millió literrel kevesebb sör fo­gyott. A képlet tehát ebben is ösz- szetett. Maradjunk azonban az átlagszámnál, a csökkenés 2,6 százalékos mértékénél. Nyu­godtan állíthatjuk, ebben a Ce­ment és Mészművek váci gyá­rának jó munkája is részes egy kicsit. Más hasonló törekvésű gyárakkal együtt nemcsak ki­csit. A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának az alkoholiz­mussal és az alkoholfogyasz­tással kapcsolatos határozatai, a ió szakszervezeti és más ne­velő munka helyes irányai kezdik éreztetni hatásukat. Pacsay Vilmos 1 nulmányát. A politikai gazda­ságtan 19 osztályában 443-an tanulnak, a munkásmozgalom­történet tizennyolc osztályában 466-an sajátítják el a marxis­ta tudományt. A szakosított j tanfolyamon összesen mintegy 270 hallgató tanul tizenhárom osztályban. A speciális kollé­gium államelmélet, etika, a szocialista gazdasági rendszer és pártépítés tanfolyamain csaknem 120 érdeklődő tanul. Az egyéves pártiskolán két osztályban, az öthónapos párt- iskolán három osztályban kez­dik meg tanulmányaikat a hallgatók. Szeptember 3-án a marxiz­mus—leninizmus tudományá­nak hallgatói számára is ki­nyílnak az iskola kapui, kez­detét veszi az 1973—74-es tan­év. Tegnap délelőtt ehhez kí­vánt jó munkát minden fel­nőtt tanulónak az oktatási igazgatóság. és természetesen az alapszer­vezeti és iskolai KlSZ-titkáro- kat. Az egyetem előadótermei­ben tartott előadások sokféle témakört öleltek fel, néhá1 nyat érdemes megemlíteni: az 1972—73-as tanév mozgalmi munkájának értékelése, az új tanévi akcióprogramok irány­elvei, a középiskolai feladatok a pályaválasztással kapcsolat­ban, az ifjúsági szövetség ten­nivalói a fiatalkorú bűnözés megelőzésének érdekében, az önkormányzati szervek helye és szerepe az oktatási intéz­mények struktúrájában és munkájában, az MSZMP KB oktatáspolitikai határozata és ebből az ifjúsági szövetségre háruló feladatok. F. B. SZOT-üdülés Egyharmada főídényben Az évi szabadságból két he­tet a legtöbben nyaralással szeretnének eltölteni, ezért a szakszervezet is igyekszik az üdülési lehetőségek nagy ré­szét május közepétől szeptem­ber közepéig biztosítani. Eb­ben az évben erre az időszak­ra esik az egész évi beutalók 65 százaléka, 191 ezer üdülő­jegy. A csúcsidényt jelentő hat turnusban, június végétől augusztus végéig 105 ezer ven­déget, az egész évben beutal­tak 36 százalékát fogadták a SZOT-üdülők. „... látni őt éjfélkor a juhos aklak környékén, ha a komondorok valami rosz- szat álmodnak, és elkesere­detten ugatnak; hajnalban az ő csizmájára verődik le az első harmat, régen alud­ni ment az utolsó gyertya­láng a tanyán, amikor még mindig hallani lépését va­lahol a ház körül.” (Krúdy Gyula: Ispán; Magyaror­szág című lap, 1923. június 6.) Igen szerény fiatalember, nyurga, szőke, ábrándos tekin­tetű. Beosztása szerint törzs­állattenyésztő Spiegelhalter Jó­zsef ebben a gazdaságban, kő- hajításnyira a fővárostól, Po- mázon. Jókora majorság alsó szegélyében húzódik a gond­jára bízott „birodalom”, a szarvasmarha-istálló környé­ke. Értelmiségi, aki a nap nagy részében cejgnadrágot hord, gumicsizmát. — Parasztszülők gyermeke vagyok. Tehenet is tartottunk mindig. Beleszülettem a gaz­dálkodásba, megszerettem az állatokat, talán azért válasz­tottam ezt a pályát. Pomázon jártam gimnáziumba. Az isko­lának volt egy kis, háromhol­das birtoka, ezen a diákok gazdálkodtak. Harmadik osz­tályos voltam, amikor eldön­töttem: maradok a paraszti életnél. — Megbánta-e? — Nem, egyáltalán nem. Na­gyon szeretem a munkámat. — Hánykor kel? — Négy óra tizenötkor. Pi- lísszentkereszti vagyok, on­nan járok be Pomázra. Öt órá­ra beérek. — Mikor indul haza? — Este hat órakor. — Ezek szerint tizenhárom órás egy munkanap? — Annyi, meg kell dolgozni a forintért. — Hány forintért? — Az alapfizetésem 2500 fo­rint. Egy hónapban két-három vasárnapon ügyeletes vagyok, ezért kapok 100—100 forintot. Az inszeminálásért (ez a tehe­nek mesterséges megterméke­nyítése) szintén külön fizet a gazdaság, ez az összeg úgy 500 forintra kerekedik. — Hogyan telik a nap? — Reggel 3-tól 8-ig fejnek, takarmányoznak, takarítják az istállót. Utánanéz az ember: minden rendben megy-e? Ak­kor elmennek az emberek ha­za, s délután kettőre jönnek vissza ismét. Kezdődik az egész elölről, este hatig. Nem könnyű munkást kapni az ilyen félbeszabdalt munka­napra. Pedig elég szépen ke­resnek. — Mennyit? — Három és fél, ötezer fo­rintot. — Többet, mint... — Nemcsak mint én, többet, mint a főállattenyésztő. Nem irigylem, keményen megdol­goznak ezért a pénzért. S ami igaz, igaz: Budapest határá­ban válogatni lehet a felső- fdklú képesítést szerzett szak­emberekből, de állatgondozót nem igen lehet kapni. — Igazságosnak tartja ezt? AUTÓSZERVIZ! Minden típusú személygépkocsi- alsó és felső mosását, zsírozását, olajcseréjét.- motor, futómű, fék, fényszóró műszeres beállítását,- kerékkiegyensúlyozását,- valvoline alvózvédelmét,- karosszéria javítását és fényezését vállaljuk. Előzékeny, £>ors kiszolgálás As ,,Unir^rcíít'* Alfjtss AUTÓSZERVIZ üzemében a 31-es főútvonal mellett, a 28-as kilométerkőnél. Maglódon. Az igazi munka most kezdődik Bezárult Gödöllőn a KISZ vezetőképző tábor — Igen. A fejősnek, takar­mányosnak, kitrágyázónak, sokszor se szombatja, se va­sárnapja, de még karácsonya sincs. — Amikor az emberek haza­mennek délidöben, csönd van itt. Mint most. Mit csinál ilyenkor? — Körbenézem a jószágot. Elbeszélgetünk a főnökömmel, a főállattenyésztővel, mindig akad megtárgyalni való: az emberek, a jószág, mi legyen másnap, kinézek a karámba (i'lyenkór, jó időben csak a fe­Gárdos Katalin (elvétele jéskor térnek a tehenek az is­tállóba), kimegyek a legelőre, megnézem az üszőket. Ilyen­kor látja az ember, hogy me­lyik jószág érett a fogamzásra, eszerint végzi el a mestersé­ges megtermékenyítést. — Pihenésre nem jut idő? — Ritkán. („Vajon mikor alszik ked­vére — vajon mikor él né­hány órát magának is —, vajon mikor ér rá morfon­dírozni a tegnapon és el- ábrándozgatni a jövendőn?” Krúdy.) — Ügy mondták, Zsámbé- kon végezte a főiskolát. Ezek szerint üzemgazdász, a számok embere. Hogyan lett hát állat- tenyésztő? És főképpen: miért? — Amint látja, kissé bice­gek. Gyermekkoromban para- lízisbe estem. Többen azt ta­nácsolták, hogy menjek üzem­gazdásznak, irodán dolgozni mégiscsak könnyebb. A szívem mélyén tulajdonképpen állat­orvos szerettem volna lenni, dehát egy kicsit magam is féltem, hogy nem állom meg a helyemet ezen a pályán. A további történethez .hozzátar­tozik, hogy együtt jártam gim­náziumba az elnök lányával. Az ismeretségből az lett, hogy ide, a Petőfi Tsz-be jöttem gyakorlatra másodéves korom­ban. Egészen pontosan: ide a Szencsóra — akarom mondani, hivatalos nevén Szente-ta- nyára — a tehenészetbe. Ak­kor már úgy mentem vissza, hogy az államvizsga után e munkát vállalnám legszíve­sebben. így is történt. Megkér­dezték, hogy üzemgazdász munkakörben dolgoznék-e szí­vesebben vagy állattenyésztő­ként? Az utóbbit választottam. — Jobban megtalálta a szá­mítását? ... — A helyemet inkább. Meg­szerettem az embereket, na­gyon rendes gárda az állat- gondozóké ; túlnyomórészt 40 körüli, meglettek, komolyak. S végtére a jószággal foglal­kozom, mint azt gyermekko­romban elterveztem, („Mikor ér rá fiatal fejé­vel a lányokra is gondolni, amikor annyi mindenféle betegség van a lovak és marhák között? ...” — Krú­dy.) — Családja van-e? — Van, van. Egy nyolchó­napos kislányom. Innen háza­sodtam, a termelőszövetkezet­ből. A feleségem előbb a nö­vénytermesztésben dolgozott, majd borjúnevelőként. — Otthon? — A jövő hónapban költö­zünk a magunkéba. Három szoba, konyhás, összkomfortos ház... lesz. Egyelőre csak egy szoba-konyha épült föl Na­gyon sokat segített a termelő­szövetkezet, ötezer forint se- I gélyt kaptunk, 40 százalék fu­varkedvezményt, 20 százalék­kal olcsóbban a sódert, homo­kot. És nagyon sokat segítet­tek a szüleim. — Kevés szabadideje marad. Mihez kezd vele, immár túl az építkezés legnehezebb, első szakaszán? — Szerencsére a kisgyerek még nem nagyon hiányolja az apját, ha keveset játszott vele, neki annyi is elég. Amikor hazaérek — egyelőre még a szüleim házába —. megnézem a jószágot, baromfit, malaco­kat, egy biíklaborjút is hizla­lunk, a tsz adta ki. Ha érde­kel a tévéműsor, fennmara­dok, ha nem, korán lefekszem, mert korán kell ébredni. Va­sárnap ellátogatunk a roko­nokhoz, olvasgatok. Inkább a szakkönyveket böngészem, hi­szen szeretnék alaposan meg­ismerkedni az állattenyésztés minden rejtelmével. Szeretem a regényeiket is, de hát nálam egy kötet eltart két hónapig. („Szerződése szerint még jókedvűnek sem szabad lennie. Morcos, zivataros arccal éli át az életet. Mi­kor megöregedett: emlék­szik egy jó kutyára, egy pár címeres ökörre, néhány si­került csikóra, azonban egyik sem volt az övé.” — Krúdy.) — Hány éves most? — Huszonnégy. — Mit gondol, mint él majd negyven esztendő múlva? — Hát olyanformán, mint most, úgy gondolom. Talán majd több szabadidőm lesz. Elképzelhető, hogy hamarosan bevezetik a tehenészetben is a két műszakot, föltéve, ha lesz elég állatgondozó. Akkor majd egy szép kertet csinálok oda­haza, mintakertet, lesz benne minden: zöldség, gyümölcs, vi­rág, díszcserje. Minden, ami a szemnek szép, meg ami hasz­nos. A munkámmal pedig, mint mondtam, elégedett va­gyok. Ha beteg valamelyik ál­lat, borzasztó nagy lelkáisme- ret-furdalásom van, úgy ér­zem, mintha a sajátom lenne. Apor Zoltán ÚJ MŰSZER Jelzi, tíszta-e a levegő? Űj műszert szerkesztettek a levegő szennyezettségének mé­résére a Magyar Ásványolaj és Földgáz Kísérleti Intézet szakemberei. Az új konstruk­ció a munkahelyeken elhe­lyezve azonnal jelzi a levegő kén-, illetve szervesanyag­tartalmát, s kimutatja azt is, hogy a szennyezettség szintje mennyiben tér el a megenge­dettől. A műszer mintapéldá­nya jól vizsgázott a Chinoin- nál és az egyik szovjet vegy­ipari üzemnél. A sikeres próba után az új műszer gyártására is vállalkozott a Chinoin, s a tervek szerint az idén már 20-at ad át a vegyipari üze­meknek. Azonnal felveszünk KÉT GYAKORLOTT KARUSSZEL­ESZTERGÁLYOST Idegen nyelvtudással rendelkezők előnyben. Jelentkezni lehet: a Prosperitás Ktsz munkaügyi osztályán, BP. IX.. Viola u. 45.

Next

/
Oldalképek
Tartalom