Pest Megyi Hírlap, 1973. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-14 / 215. szám
1973. SZEPTEMBER 14., PÉNTEK rí» megye i '&C(r§ap Hogy a végén se csattanjon az ostor... Törvényességi felügyeleti vizsgálatok a szövetkezetekben Ismétlődő kérdés, ha egy termelőszövetkezetben, vagy ÁFÉSZ-nél törvényességi, netán gazdálkodási problémák adódnak, s ezek a „végén” derülnek ki: hol voltak, mit csináltak a felügyeletre hivatott szervek, miért hagyták, hogy a szövetkezet a végső pontig jusson. Miért nem közben, időben szóltak, figyelmeztettek, óvtak? Pedig az államigazgatási szerveknek, jelen esetben a járási hivataloknak vannak olyan törvényes eszközeik, amelyekkel a komolyabb bajokat meg lehet előzni. Ilyen az általános törvényességi felügyeleti vizsgálat, amelyről a Minisztertanács Tanácsi Hivatala 2/1972. számú utasítása részletésen intézkedik. Átgondolt terv szerint — A dabasi járási hivatal élelmiszer-gazdasági és kereskedelmi osztálya összeállította a törvényességi felügyeleti vizsgálatok éves tervét — mondja az osztály vezetője, Márai Péter. — Távlatban is gondolkodunk, s eszerint, három év alatt minden termelő- szövetkezetbe és szakszövetkezetbe eljutunk. Ez a terv természetesen nem merev valami, ha valamelyik gazdaságnál probléma adódik, előre vesz- szük vizsgálatát. Az idén eddig lefolytattuk a törvényességi felügyeleti vizsgálatot a ka- kucsi Lenin és az inárcsi Március 21 termelőszövetkezetben. az alsónémedi Kossuth Szak- szövetkezetben, a Dabas és Vidéke ÁFÉSZ-nél, jelenleg a felsőpakonyi Szövetkezeti Közös Vállalkozásnál dolgozunk, ezután kerül sorra az Ócsa és Vidéke ÁFÉSZ, a bugyi Tcs- sedik Sámuel Termelőszövetkezet és az Örkényi Béke Szak- szövetkezet. Dr. Némethy Kálmán, az élelmiszer-gazdasági és kereskedelmi osztály igazgatási csoportvezetője tekintélyes vastagságú jegyzéket mutat. Zárótárgyalás — Az osztály kollektívája ez év elejére részletesen kidolgozta, összeállította a törvényességi felügyeleti vizsgálat szempontjait, összefoglalva azt mondhatnám: ennek keretében azt vizsgáljuk, hogy egy- egy szövetkezet a jogszabályoknak, a saját alapszabályának és a belső előírásoknak megfelelően működik-e, tehát a szövetkezet gazdálkodását, pénzügyi helyzetét ez a vizsgálat nem érinti. Nézzük, hogy példát említsek, a személyzeti, a munkajogi, a munkavédelmi, a balesetelhárítási munkát. Komplex, kollektív vizsgálat ez, általában tíznapos. Befejeztével jegyzőkönyvben közöljük a szövetkezet, valamint az ellenőrző bizottság elnökével tapasztalatainkat, ezeket és a tennivalókat úgynevezett zárótárgyaláson értékeljük. Ezen részt szokott venni a község tanácselnöke is. Döntőbizottságok — A törvényességi felügyeleti vizsgálatok eddigi tapasztalatai vegyesek —mondja az osztályvezető. — Mindenekelőtt hangsúlyoznám, hogy eddigi vizsgálataink során kirívó törvénysértést nem találtunk, s ez nagyon jó. Itt említem, hogy hasznos, alkotó együttműködés alakult ki a járási hivatal és a járási ügyészség között. Az ő és a mi törvényességi vizsgálataink szinte kiegészítik egymást, felhívjuk egymás figyelmét a problémákra, minden téren együttműködünk. Erre az együttműködésre senki nem utasított minket, a közös erőfeszítés, a közös cél eredménye ez. — A gondok között elsőként kell említeni azt — veszi át a szót ismét dr. Némethy Kálmán —, hogy a szövetkezetek ellenőrző bizottságainak munkáját szinte mindenütt formálisnak találtuk. Ezért az osztály a közelmúltban körlevélben hívta fel a szövetkezetek, valamint az ellenőrző bizottságok elnökeinek figyelmét azokra a jogszabályokra, lehetőségekre, amelyek kihasználásával hatékonyabban működhetnek. Létezik például olyan jogszabály, amely szerint az ellenőrző bizottságok külső szakértőt is igénybe vehetnek a szövetkezet gazdálkodásának, ipénzügyi helyzetének áttekintésére. Erre azonban a járásban eddig nem volt precedens. Nem problémamentes a szövetkezeti döntőbizottságok működése sem. Egy-egy döntőbizottsági ügy hozzáértő, megfelelő felkészültségű bizottsági tagokat kíván, ezzel szemben ma a szövetkezeti döntőbizottságok tagjai becsülettel, jószándékkal, többnyire megfelelően, de a legelemibb jogi felkészültség nélkül szolgáltatnak igazságot. így is kifejezhetném: laikus bíróságok. Pedig van jogász a szövetkezetben, és elég szakszerűen ítélik meg a problémákat az elnökök is. Ám a jogszabály szerint, helyesen, egyikük sem lehet a döntőbizottság tagja. Mégis, hogyan segíthetnék, hogy még precízebben, még eredményesebben működjenek a bizottságok? Mi azt javasoltuk a szövetkezeti jogászoknak, hogy állítsanak össze egy-egy elképzelt tárgyalásról szakszerű forgatókönyvet, amelybe a tényleges ügyet a döntőbizottságok mintegy behelyettesíthetik. Ez amolyan minta, emlékeztető, fogódzkodó lehetne. Ilyesféle mintát a Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési Iroda is közrebocsátott, ez azonban véleményünk szerint túlságosan terjedelmes. A területi tsz-szövetség is foglalkozott a döntőbizottsági tagok továbbképzésével, de amit eddig tettek, az kevés. Nagyobb figyelmet kell szentelniük erre a problémára. — Mint említettük, a törvényességi felügyeleti vizsgálatok során nem érintjük a szövetkezetek gazdálkodási, pénzügyi helyzetét, ezek ellenőrzése a szövetkezeti ellenőrző bizottságok feladata — mondja az osztályvezető. — A tanácstörvény azonban lehetőséget ad arra, hogy a járás és a község vezetői tájékozódjanak a szövetkezetek munkájáról. A közkeletű szó: beszámoltatás, nem fejezi ki pontosan ezt a tevékenységet, inkább őszinte, segítőszándékú tájékozódásinak, beszélgetésnek lehetne nevezni. Bizonyos laza tervet készítettünk erre is, s ennek során az idén eddig a dabasi Szikra Termelőszövetkezet és a dabasi Gyó- ni Géza Szakszövetkezet vezetői mondták el örömeiket, gondjaikat. A közeljövőben hasonló beszélgetésre ülnék le a járás vezetői az ácsai Üj Barázda Tsz és a Rákóczi Szakszövetkezet vezetőivel. Ahol jobban oda kell figyelni Az egyik beszélgetés jobb hangulatú, a másik kevésbé az. A dabasi Szikra Termelő- szövetkezetben például jó hangulatú volt, nem tűnt ki olyan gazdálkodási probléma, amely megkülönböztetett intézkedést, segítséget igényelt volna. Jó a gazdaság fejlődése, jó a vezetése is. Nem lehet ugyanezt elmondani a Gyóni Géza Szakszövetkezetről, ahol belső személyi problémák nehezítik a gazdálkodást. Van ugyan lassú javulás, de ez nem olyan mértékű, mint az elvárható lenne. A tapasztalatok arra ösztönözték a járás párt- és állami vezetőit, hogy a szakszövetkezetre a jövőben jobban odafigyeljenek. Éppen ezért az éves programtól függetlenül, az év vége felé célszerűnek látszik egy ismételt eszmecsere, amely a gazdálkodásuk, a pénzügyi helyzetük gondjait veszi nagyító alá. Deregán Gábor Jutalomutazás Romániába Amerre Petőfi járt Ma délután huszonhat fiatal indult útnak Gödöllőről Romániába: az idei Petőfi-év- forduló alkalmából rendezett különböző Petőfi-programok legsikeresebb szereplői. Jutalomként — kiemelkedő produkcióikért. A többi között ellátogatnak Nagykárolyba, ahol a költő megismerte Szendrey Júliát, Erdődre, a Szendrey család lakóhelyére, a költői kastélyba, ahol Petőfi nászút- ját töltötte ifjú feleségével, Tordára, ahonnan az utolsó csatába indult, megtekintik Fehéregyházán a Petőfi Múzeumot s ellátogatnak Segesvárra is. Az utazás költségeit a járási hivatal fedezj. A szüretet tanulják A Kertészeti és Szőlészeti Egyetem erőspusztai kerületében a szüretet tanulják a halásztelki kertészeti szakmunkásképző intézet tanulói. A jó minőségű GIória-Hungáriából fejenként — 7 órás munkaidőben — 15 ládával szednek. Ékes János felvétele Jobb minőségű a cukorrépa A hetek óta tartó aszályos időjárás meggyorsította a cukorrépa érését; a szokásosnál 10—12 nappal hamarabb kezdődött meg az idén a feldolgozási szezon. A növény terméskilátásaival kapcsolatban egyelőre csak annyi vehető bizonyosra, hogy a tavalyinál kedvezőbben alakult a cukortartalom, ami 2—' 2,5 százalékkal magasabb, mint az elmúlt év azonos időszakában volt. A Minisztertanács napirendjén Biztonságos a téli energiaellátás Még az év vége előtt üzembe helyezik a százhalombattai és az inotai erőmű újabb részlegeit Az energiaellátás helyzetéről és az 1973/74. évi téli felkészü- ! lésről a Minisztertanács elé terjesztett jelentés többek között megállapítja, hogy a népgazdaság tüzelőanyag-ellátása az év eddigi időszakában alapvetően kiegyensúlyozott és már megtették a téli felkészülés érdekében szükséges intézkedéseket is. Ennek megfelelően az energiahordozók termelése és behozatala fedezi a felhasználók szükségletét és lehetővé teszi, hogy kellő időre tárolják a biztonságos téli ellátáshoz szükséges készleteket. Többek között ezt a megállapítást támasztja alá, hogy a hazai szénbányászat az idei módosított előirányzatát várhatóan 237 000 tonnával túlteljesíti, s jövő év első negyedében is — az előzetes számítások szerint — többet szállíthatnak az országnak, mint .ez év azonos időszakában. A hazai termelés és a behozatal összességében kielégíti a várható téli szénigényeket. A gázolaj- és bitumenigények növekedésével igyekezett lépést tartani a kőolajfeldolgozó ipar is, mert mintegy kétszázezer tonnányi térin ékkel többet állít elő az idei tervben előirányzottnál. Meghatározták már a jövő év első negyedévi feldolgozáshoz szükséges kőolajimportot is, amelyhez ezúttal is nagy segítséget nyújt a Szovjetunió. Az idén a fűtőolaj-ellátás zavartalan volt, de a mezőgazdaságnak esetleges többletgázolaj-felhasználása a fűtési idény kezdetén átmenetileg problémákat okozhat a lakosság ellátásában, amit viszont enyhíteni lehet a szállítási kapacitások növelésével. Az elosztás segíti, hogy az ÁFOR intézkedési terve szerint október 1-ig a háztartási tüzelőolaj értékesítésére újabb 3000 elárusítóhelyet létesít, s így ezen a télen mái\ összesen 3450 helyen szerezheti be a fűtőolajat a lakosság. A jelentés kitér arra is, hogy a földgázfogyasztók igénye a gázprogramban foglaltaknak megfelelően alakult, és tervszerűnek mondható a termelés is. A jelentés szerint az őszitéli villamosenergia-ellátásban számolni kell azzal, hogy a csúcsterhelés a múlt évihez viszonyítva 8.7 százalékkal növekszik. A Dunai Hőerőmű bővítéseként épülő 8-as számú, 215 megawattos gépegység párhuzamos kapcsolása és az inotai gázturbinás erőmű két 100 megawattos gépének üzembe helyezése viszont különféle szállítási problémák miatt késik. A csúcsterhelés időszakában így nagy gondot okozhat az igények kielégítése. Ezért a Nehézipari Minisztérium máris több intézkedést tett és újabbakat tervez az erőművek új gépeinek mielőbbi, még ez idei üzembe helyezésére, a villamosenergia-teljesít- ménymérleg feszítettségének enyhítésére. A Minisztertanács jóváhagyólag tudomásul vette a jelentést, s utasította a nehézipari minisztert, hogy folyamatosan kísérje figyelemmel a villa- mosenergia-teljesítmény helyzetét és az egyensúly biztosítása érdekében tegye meg a szükséges intézkedéseket. Gyógynövények az AGROMUSEXPO-n Pénzt hoz a Szilasmentineh Az AGROMASEXPO ’73 nemzetközi mezőgazdasági és élelmezésipari gép- és műszerkiállításon és vásárin a Szilas- menti Tsz többek között gyógynövényeket és azokból készített illóolajokat állított ki. Ezeknek a termékeknek nagy részét a MEDIMPEX exportálja. A Szilasmenti Tsz először 1965-ben próbálkozott homokos, kavicsos domboldalain gyógynövénytermesztéssel és azóta vetésterülete felén már meghonosították az új növénytermelési kultúrát. 1980-ig a termőterületük 80 százalékán k termesztenek kamillát, levendulát, orvosi zsályát és más gyógynövényeket. 1965-ben egy katasztrális holdról 1670 forint jövedelmük volt, az országos átlag akkor 3159 forintot tett ki. 1972-ben viszont a tsz az országos holdankénti átlagbevételnek hatszorosát produkálta. A melléküzemágak nyereségéből felépítettek egy modem illóolaj-lepárló üzemet, 250 személyes ebédlővel, öltözővel, mosdóval és fürdővel. Most épül a három helyiségből álló könyvtáruk. A dinamikusan fejlődő gazdaságban 1965-ben 300-an dolgoztak, ma 749-en. Gyűjtögetők T avaly meg idén jó néhány új létesítmény átadásának örvendezhettek a nagykátaidk, s közülük az egyik legkedveltebb, sokáig legjobban nélkülözött a modern elrendezésű, kívülről is tetszetős szolgáltatóház. Mondhat- nók, csupán az örök elégedetlenkedők azok, akik ahelyett, hogy örülnének a meglévőnek, arról beszélnek, ami még nincsen, pontosabban arról, ami készül, készülget... S éppen ez a készülgetés az, ami sokak szemében szálka; a 42 lakást magába foglaló lakóépületről van szó. Elégedetlenkedők, semmivel nem kibékülök lennének azok, akik azt kérdezik, miért épül ez a ház három esztendeig? Mert háromszor tizenkét hónap kell hozzá. Nem, nem az építőipar lassúsága miatt. Nem is azért, mert késett a terület átadása, a kivitelezési terv ... Sehol semmi mulasztás. Idén is rendelkezésre áll a középtávú tervben meghatározott állami támogatás arányos része — egymillió forint —, ami nem kis segítség, hiszen a nagyközség teljes fejlesztési alapja 1973-ban 2,7 millió forint. Hol a mulasztás? Nincsen. A terveknek megfelelően húzódik el három évig az építkezés. A megvalósításhoz szükséges pénzt „ütemezték” így. Ez az, amit érdemes fontolgatni. Jó-e, helyes-e így? S most már túllépve a nagykátai eseten, általában kérdezhetjük: vajon nem azért keletkezik minden esztendőben viszonylagos elmaradás a fejlesztési alapok fölhasználásában, mert elaprózódik a pénz — valamennyit mindenhová adni kell —, s a tanácsok nem lebecsülhető része gyűjtögetésre, több évi összeg tartalékolására, s majdani befektetésére kényszerül? Egész egyszerűen azért, mert nincs más lehetősége. H úzzunk éles határvonalat jelentős s kisebb beruházások, fejlesztések között. Az, hogy egy város csatornahálózata — például Ceglédé — hosszú éveken át alakult ki, nagyjából természetes. Igaz, itt is voltak, vannak olyan tényezők, amelyek indokolatlanok, de egészében költséges beruházásról van szó, amit egyik évről a másikra nem lehet megvalósítani. Logikus, hogy a gödöllői járás ún. alsó — főváros felé eső — részén épülő regionális vízmű megint csak több esztendőre kiterjedő feladat, mert megint csak nagy összegekről, jelentősebb földmunkákról, berendezésszerelésről tanúskodik a beruházási program. A baj ott van. hogv sűrűn eltűnik a tervek készítésekor a határvonal, a nagy meg a kicsi összemosódik. s bizonyos mecha- nikusság következtében hivatalos biztosítéka van a lassú megvalósításnak; e biztosíték maga a fejlesztési alap fölosztása. Könnyű lenne most rávágni : csinálják ezentúl egyszerűbben. Csinálnák is, ha — hagynák. Kik nem hagyják? Éppen ez a furcsa a dolgoban. A gyűjtögetők ellenzik ezt legélesebben. Miért? Nincs módunk most részletesen taglalni a tanácsi gazdálkodás korábbi tapasztalatainak némelyikét, a keserűbbeket. Tény, hogy még ma is föllelhető az akkor született bizalmatlanság — a megígért, megtervezett pénzt végül mégsem kapták meg —, s jó néhány tanácsi vezető csak akkor nyugodt, ha számlájukon a forint. Majd összegyűlik a szükséges összeg... Persze, másutt, koncentráltan, hasznosabban szolgálna, lehetővé tenné egy-egy adott terv gyorsabb megvalósítását, ám ki győzné meghallgatni a méltatlankodókat? A szentendrei járás két településének tanácsa — az ésszerűségnek utat engedve — megállapodott: mivel ők csak két év múlva vágnak neki az építkezésnek, átengedik addig a részükre biztosított pénzt... Egyszerű, a józan belátáson alapuló aktus, s mégis, mi- csoda kommentárok kísérték! Micsoda megütközést keltett másutt, hogy „azok képesek kockáztatni a pénzüket” ... S tény, hogy ilyen vagy hasonló példa azóta sem akadt. Az a biztos, ami ott van a számlán, az Országos Takarékpénztárban. \ j alóban az a biztos? Valóban az a társadalmi érdek, hogy gyűjtögessék a pénzt? Vagy sokkal inkább az, hogy a meglevő lehetőségeket ki is használják, a forintból mérhető fejlesztés legyen, s mivel mindenütt erre nenv futja, alapos elemzéssel, többféle tervvariáció elkészítésével úgy hozzák meg a döntést, hogy a csurgatás, cseppentés helyett legyenek, akik egy-egy esztendőben sokat kapnak, jövőre meg esetleg semmit sem. Ehhez természetesen nem elegendő maga a pénz. Az is szükséges hozzá, hogy a tanácsok gazdálkodása fölismerje a koncentrációban, az eszközök időleges átengedésében rejlő lehetőségeket, s a fölismerést kövesse a szervezés, a tervszerű munka, a beruházási program, a kivitelezői kapacitás időben történő előteremtése stb. Mód van erre? Igen. A két meg három esztendeig épülgető kis létesítmények tükröt tartanak elénk. Azt láthatjuk benne, hogy meg kell tanulnunk jobban élni adott lehetőségeinkkel. Mészáros Ottó
