Pest Megyi Hírlap, 1973. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-13 / 214. szám
«ST megyei kJCÍvÍüP 1973. SZEPTEMBER 13., CSÜTÖRTÖK Egyetemi tanévnyitók Szerdán tartották az Eötvös Loránd Tudományegyetem 339. tanévének megnyitóját. Az ünnepi eseményen megjelent Orbán László művelődésügyi minisztériumi államtitkár, s ott voltak a társegyetemek és intézménvek képviselői is. Ádám György rektor ünnepi beszéde után heten címzetes egyetemi tanári és tízen címzetes egyetemi docensi címet kaptak. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem most első ízben odaítélt emlékérmét Ge- recs Árpád és Sárándi Imre professzor kapta. Ugyancsak tegnap rendezték meg a tanévnyitót a pécsi Jog- tudományi Egyetem, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem pécsi tagozatán és a szegedi József Attila Tudományegyetemen. Az állatorvostudományi egyetem tanévnyitó ünnepségét ugyancsak szerdán tartották meg, a Nemzeti Színházban. Az ünnepségen megjelent Deák Lívia, a VII. kerületi pártbizottság első titkára és Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes. Dr. Kovács Ferenc rektor ünnepi beszédében elmondotta, hogy eddig baromfi- és szarvasm arha'-sza kállatorvosokat is képeztek, idén állathigiéniai és élelmiszerhigiéniai szakállatorvosok oktatását kezdik meg. Ezután beiktatták a 92 elsőéves hallgatót. Iliiromszázhuszonkét szlovák folyóirat Szeptember 18-án szlovák folyóirat-kiállítás nyílik Budapesten, a Liszt Ferenc téri könyvklubban a Ma^var Kultúra és a Slovart külkereskedelmi vállalatok közös rendezésében. A tárlaton 322 különböző folyóiratot láthat a ma- g^ar közönség. A budapesti állítás viszonzásaként november közepén magyar folyóiratokat mutatnak be Pozsonyban. Az iskolai élet törvénykönyve Az új rendtartás eisi napjai Szükség volt rá - Későn érkezett - Áprilisban összegezés — Nemcsak a magam, az egész nevelőtestület nevében mondhatom: valóban szükség volt már az új rendtartásra. Több okból is. Mindenekelőtt azért, mert a rendtartásnak kategorikusan kell beszélnie. Végül is törvénykönyv, az iskolai élet jogszabályainak gyűjteménye. A réginek ez a kategorikus beszéd nem volt a legerősebb oldala. Az új rendtartás viszont ilyen szempontból is jó. Első tervezete ugyan, amelyet még júniusban kaptunk a minisztériumtól és itt az iskolában megvitattunk, nem volt olyan határozott, mint az átdolgozott forma. Nyilvánvalóan nemcsak nálunk, hanem más iskolákban is kifogásolták a kategorikus beszéd hiányát, s a. minisztérium, úgy látszik, elfogadta a bírálatokat. Sürgetett az idő Tóth Istvánná, a váci Sztáron Sándor gimnázium igazgatója mondja ezt. Teljes joggal: a szóban forgó témát kitűnően ismeri. Azóta, hogy augusztus 29-én megérkezett az iskolába az új • rendtartás, munkájának egyik legfontosabb, mennyiségben egyik legnagyobb és nem kevés gondot okozó része éppen az új rendtartás előírásainak megvalósítása volt. Erre az augusztus 29-re még egyszer vissza kell térnünk. Az új rendtartás ugyanis — enyhén szólva — kicsit későn érkezett. Ráadásul nagyon kevés példányszámban. Az iskolában 26 tanár dolgozik, a rendtartásból azonban mindössze 20 darabot kaptak. Természetesen azonnal rendeltek még, összesen 26 darabot. A mai napig azonban egyetlen egy sem érkezett meg az iskolához. Mit tehettek hát? A tanárok kölcsönadták egymásnak a rendtartásokat, s gyorsan hozzáláttak — nemcsak á tanulmányozáshoz, hanem a végrehajtáshoz is. Sürgetett az idő: az új tanévet már az új rendtartás szerint kellett megkezdeni. S augusztus 29 és szeptember 3 között -— akárhogy számoljunk — nincs több, mint öt munkanap. Ez bizony csakugyan nem sok. A váci gimnázium tanárai, persze, végül is mindent, vagy majdnem mindent megcsináltak, amit az új rendtartás előírt. De azért igazuk van. Ha korábban és a szükséges példányszámban kapják meg az iskolai élet törvénykönyvét, sok mindent gyorsabban, másképp, kevesebb erőfeszítéssel oldhattak volna meg. Házirend és munkaterv Hogy mit? Az alakuló értekezleten például el kellett volna készíteniük a házirend módosítását. Igen ám, de ehhez tanácskozni kell az , ifjúsági szervezet képviselőivel, tehát azokkal a fiatalokkal, akik akkor még nem is voltak az iskolában, hiszen jóval később, a tanév első napján, szeptember 3-án kellett megjelenniük. A váci gimnáziumban, szerencsére, nem volt szükség a házirend lényeges módosítására. A fura helyzet azonban mégis bonyodalmakat okozott. De nemcsak ebben. Az új rendtartás szerint az iskola éves munkatervét egyeztetni kell a KISZ-szervezet programjával. Az ifjúsági szervezet azonban csak a városi KISZ- bizottsággal való megbeszélés után állíthatja össze akcióprogramját. Ilyen tárgyalásra viszont eddig még nem került sor. Hogyan lehetett volna hát Járt-e Arany János Ráckevén? Újabb vélemények a iSépűnl születésének körülményeiről Magam is érdeklődéssel olvastam dr. Lo- sonczi Miklós vitacikkét a Pest megyei Hírlapban a Népdal című Arany-vers keletkezéséről felvázolt hipotézissel kapcsolatosan. Szerinte „A Reviczky Jenő által őrzött Aranylevél” elveszett, s a ráckevei szájhagyomány sem tud „a nagy költő látogatásáról”. Ehhez annyit: az Arany-dokumentumot nem Reviczky Jenő, hanem a pesti származású, re- vistyei nemesi előnevet viselő Reviczky Jenő ráckevei közjegyző őrizte. Az Arany-látogatás cáfolatához nyomosabb érvek szükségesek, ehhez a néphagyomány önmagában nem elégséges. Egyébként Arany János háromnapi ráckevei tartózkodása alatt nenj városnézéssel, hanem a tanácsházán őrzött levéltár iratanyagának átnézésével foglalkozott s e munka kitöltötte napjait. Az egykori ráckevei archívum ugyanis igen jelentős forrásanyaggal rendelkezett, olyannyira, hogy még a II. világháborúéveiben is mintegy 7 vagonnyi iratot tudtak eltékozolni a község lelkiismeretien hivatalnokai... Nyilvánvaló, hogy a ráckevei nótárius sem dicskedett el fűnek-fának a nagy költő látogatásával, hiszen Arany János kutatómunkája teljes kudarccal végződött, s bizony a Népdal sem valami kedvező színben tüntette fel Ráckevét a tragikusan végződő házasság balladai hangvételű történetének elmesélésével. Losonczi Miklós Arany János látogatását kategorikusan kétségbe vonja, mert a költő ekkor már beteges, rezignált volt, lemondott a karlsbadi útjáról is, és „aligha mozdult” a Margitszigetről. A szerző úgy véli, meggyőződését alátámasztja, „hogy a Népdalt Arany János 1877. augusztus 28-án írta. Ez a ráckevei búcsú napja. Akkor hallhatta a Szentendréről Kevére utazó szerbek énekét, s látta is kólóját a partról, a Margitsziget tölgyfái alatt”. Az kétségtelen, hogy 1877 körül Arany János már valóban betegségektől, sorscsapásoktól sújtott ember volt, de járni, kisebb utazásokat megtenni még képes volt. Érthető, hogy ilyen állapotban már lemondta az ezer kilométeres karlsbadi (ma: Karlovy Vary) utat, de Ráckeve csak félszáz kilométerre van Budapesttől, s akár a Kis-Dunán vízijárművel, akár az 1876-ban megépült Csepel- szigeti kőburkolatú országúton postakocsival néhány óra alatt elérhető volt. Tamássy Andor szerint Arany János a ráckevei nótáriusnak írt levelében megköszönte háromnapos vendéglátását, s mellékelten küldötte az ígért ráckevei témájú verset. Arany e levelét Tamássy Andor 1930 körül még saját szemével látta, s a köztiszteletnek örvendő egykori ráckevei főjegyző szavahihetőségében még akkor sincs okunk kételkedni, ha a Horváth nép. Jánossal kapcsolatos feltevését nem tudta forrásokkal igazolni. Figyelemre méltó az" a tény is, hogy 1877. augusztus 25. és augusztus 28. között Arany János egyetlen sort sem vetett papírra, nem írt egyetlen költeményt sem „kapcsos könyvébe”’ a Margitszigeten. Ez is inkább arra enged következtetni, hogy közben Arany János kisebb utazást tehetett. Könnyen lehetséges, hogy már Ráckevén olvashatott az iratokban Jovan tragikus házasságáról, vagy a jegyző beszélt neki róla, de az is elképzelhető, hogy az augusztus 28-i ráckevei szerb búcsúban hallott az esetről. Különös, hogy Arany augusztus 28 után csaknem két hétig, szeptember 11-ig teljes hallgatásba burkolózott, nem írt semmit, nyilván a sikertelen ráckevei kutatóút kedvetlenítette el egy időre. Rendkívül pesszimista, s ugyancsak sokatmondó a Népdalt követő versének címe is: Végpont. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt sem, hogy a Keveháza körül valóban léteztek problémák: a KeveaSzó-, Keve vezér-féle kapcsolat realitását már az 1860-as években kétségbe vonták, s mindez indokolttá tette Arany János ráckevei látogatását, hiszen e község alig fél napi járóföldnyi távolságra van attól a helytől, ahöl Arany szerint „Bátor Kévének háza lön”: Tamássy Andor közlése s az általam említett érvek inkább valószínűsítik, hogy a Népdal megszületésében Ráckeve, s nem a Margitsziget játszott elsődleges szerepet. A fentiek tudatában továbbra is kételkedem a „Margitszigeti benyomásban”, s hiszem, hogy Arany János mégis járt Ráckevén, s a nótáriusnak megígért ráckevei témájú vers utolsó sorában saját sikertelen kutató- útja miatti csalódásának és kiábrándultságának adott hangot. Sajnos, írásos források hiányában okmányokkal még nem áll módomban bizonyítani Tamássy Andor közlésének igazát, de bízom abban, hogy a további kutatómunka során eddig feltáratlan dokumentumokhoz is hozzájutok, s talán a kérdéses Arany-levél is megkerül. Mészáros László A szerkesztőség a vitát — amely az eddigi három cikkben kétségtelenül érdekes művelődéstörténeti adatokat is feltárt — ezúttal bezárja. Ü.iabb, eddig ismeretlen tények, iratanyagok előkerülése esetén természetesen örömmel adunk helyt az újabb közlesnek. az új tanévet végleges munkatervvel kezdeni? Zavarokat okozott az is, hogy az új rendtartás szerint a tanulók menzai étkeztetési beosztását, ilLetve felvételét az iskola úgynevezett szociális bizottságával, tehát a szülők és az ifjúság képviselőivel is meg kell beszélni, mielőtt az igazgató döntése megszületne. A váci gimnáziumban azonban már elkészült ez a beosztás, mire az új rendtartás megérkezett. Megint mit tehettek? Üjra kellett csinálni az c >- szét, s emiatt késett is a tanulók étkeztetésének megkezdése. A bozontos haj nem divat Ez a felsorolás, persze, nem teljes. Csak példákat mondtunk annak érzékeltetésére, hogy a rendtartás valóban későn érkezett. Az új előírásokat különben annak rendje-módja szerint végrehajtották. Az első tanítási napon ismertették a tanulókkal a rájuk vonatkozó előírásokat, rendelkezéseket. Olyan kérdésekkel, mint például a dohányzás, a hajviselet és az iskolaköpeny, nem is volt különösebb bonyodalom. A dohányzást a váci gimnáziumban eddig is tiltották, a bozontos, loboncos haj ebben az iskolában nem divat, s az iskolaköpenyeket még a fiúk is megvették már tavaly — bár nem viselték. Most viszont hordják. Már azt a néhány hosszúra nőtt legényt kivéve, akiknek méretre kell köpenyt csináltatniuk. A gimnáziumban éppen ma, csütörtökön tartanak szülői értekezletet, s többek, között, ezt is jnegbeszélik majd. Közösen döntenek a szülőkkel együtt arról, meddig várjon, meddig várhat még az iskola, meddig terjedhet ebben az ügyben a türelmi idő. Az első vétségek Az új rendtartás első lépései tehát a váci gimnáziumban sikerülte!:. A végrehajtás rendbe i halad. Az első vétségek is megtörténtek már. A dohányzási tilalmat például az elmúlt 10 napban két kislány, egy harmadikos és egy negyedikes, megszegte. Természetesen megkapták osztályfőnöki büntetésüket. Az új rendtartás — mint közismert — még nem végleges. Kétesztendős próbaidő után döntenek majd bevezetéséről, pontosabban a szükséges módosításokról. A nevelők feladata, hogy addig a megvalósítás minden mozzanatát figyelemmel kísérjék. A váci gimnáziumban ennek a munkának fontos állomása lesz az áprilisban összeülő nevelési értekezlet. Ezen az iskola tanárai összegezik majd tapasztalataikat. Valószínűleg sok mondanivalójuk lesz, hiszen már az első tíz nap — mint láthattuk — bővelkedik érdekes és fontos tanulságokban. Ökrös László HETI FILMJEGYZET Te és én A Filmbarátok köre hálózat vidéki mozijai tűzik e héten először műsorukra Larisza Sepitykó új filmjét. (A budapesti premier dátuma: november 5.) Érdekes, első pillantásra talán szokatlan munka ez. Erősen intellektuális. A hagyományosan nyugodt szerkesztésű szovjet produkciókkal szemben formai értelemben is lázas lüktetésű. A markáns egyéniségű, mindig újat kereső fiatal rendezőnő ezúttal úgy váltogatja a cselekmény színhelyét, a történés idejét, hogy azzal is korunk életérzését fejezze ki. A Te és én a mai harmincévesek önvizsgálata, végzett munkájával elégedetlen számvetése. Orvoshőse: Pjotr, aki a kutatói pályát hagyta ott a szerelem és a stockholmi kö- vetségi orvos pozíciójáért, egy nemzetközi jégkorongmérkőzésen ébred rá arra, hogy a játszmát sohasem szabad feladni! A forgatókönyv három emberi sorsot emel ki: Pjotrét, Kátyúét (a feleségéét) és Szásáét, aki nemcsak jó barát volt, hanem hűséges társ is a kutatásban. Mindannyiuk közül egyedül Pjotr az, aki újra meri kezdeni az éleiét és vállalni a bizonytalanabb helyzetet. Sepitykó nagyvonalú rendezése szépen ábrázolja ezt az emberi újjászületést, a beilleszkedést, az élet értelmének újra meglelését. A stockholmi tömegben Pjotr egyedül van, hiába ül mellette felesége. Magányos a moszkvai utcán is, mert nem tartozik egyelőre sehová, de amikor képességeit újra emberi életek megmentésére használja, s nem gépies rutinfeladatot végez, részese lesz önmaga érzéseiben is az emberi közösségnek, a társadalomnak. Az operatőr Alekszandr Knyazsinszkij biztos kezű ember. Képei híven szolgálják Sepitykó rendezői koncepcióját, s beszédesen fejezik ki, ha kell tömör jelképekben, ha kell egymásra torlódó képsorokban a film mondanivalóját. A színészek — Leonyid Gyacskov (Pjotr), Jurij Vizbor (Szása) — új nevek nálunk. Játékuk természetes, cikor- nyátlan. Nem mondható el ugyanez a kitűnő képességű Álla Demidováról (Kátya), aki túlságosan is aláhúzott hangsúlyokkal él. Kellemes meglepetés viszont Szergej Bondar- csuk leánya: Natal ja Bondar- csuk. Egy öngyilkos fiatal lányt játszik, megkapó drámai erővel, szuggesztivitással. Mi a teendő? A budapesti Toldi mozi napi egyetlen előadásban játsz- sza ezt az érdekes chilei filmet. A ritka alkalom oka, hogy a MOKÉP helyesen nem várta meg, míg a forgalmazó cég több kópiát küld, hanem a bemutató példányt itt tartotta. A film nem napjainkban játszódik, mégis éppen most különös időszerűsége nem kíván hangsúlyozást. Azokat a napokat mutatja be 1970-ben, amikor a demokratikus választásokon dr. Salvador Al- lende és az őt támogató Népi Egységfront győzedelmeskedett. A háromtagú rendezői kollektíva (Saul Landau, Nina Serrano és Raul Ruiz) voltaképpen az alaphelyzetet rögzítették. Brechti songokkal (pontosabban chilei politikai dalokkal) meg-megszakítva a cselekmény menetét, harcos politikai művet alkottak. Olyat, amely jellegzetes típusokat megelevenítve állítja szembe egymással a haladó és retrográd nézeteket. Érdekessége a filmnek, hogy eredeti dokumentumfelvételeket használ fel, s így teremti m,eg a hiteles légkört, szólaltatja meg a tömegindulatokat. Az alkotók hitet tesznek a Népi Egységfront politikája mellett, elítélik a reakció és az amerikai ügynökök mesterkedéseit. Fedőneve: Jégmadár Kevés Magyarországon ma az ifjúsági film. Ezért örömmel üdvözölhetjük ennek a RUHÁZATI IPARI ÚJÍTÁSOK ÉS TALÁLMÁNYOK KIÁLLÍTÁSA Városliget, könnyűipari pavilon NYITVA: szeptember 11-től 22-ig, naponta 10-től 18 óráig. SZOMBATON ÉS VASÄBNAP IS! belorusz produkciónak bemutatóját is, hiszen koncepciója, gondolatvilága számunkra rokonszenves. Egyáltalában nem -angyal gyermekhősei — egy valódi hős: a bátor partizán „Jégmadár” kilétét kutatják. Nyomozásuk végül is meglepő eredménnyel jár. Kár, hogy Jurij Jakovlev forgatókönyve már járt úton halad, s ezt a formát előtte magasabb művészi fokon, megkapóbb módon alkalmazták. Zavaró a befejezés bizonyos logikátlansága is. Ábel Péter Műemlékek - dokumcntumfilmcn Érdekes tv-dokumentum- film forgatását fejezték . be Esztergomban. A politikai főszerkesztőség munkatársai Vámos Judit rendező irányításával, egy hét alatt 14 helyszínen készítettek felvételeket. Az ezer éves jubileumát ünneplő Esztergomnak nemcsak örökbecsű értékeit, műkincseit, építészeti remekeit örökítették meg, hanem a város mai arculatát, lakóinak, üzemeinek életét is bemutatják. Az Ezeréves Esztergom című műsort rövidesen sugározzák.
