Pest Megyi Hírlap, 1973. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-12 / 213. szám

CEGLÉD! PEST MEGYEI HIPIAP KÜLÖNKIADÁSA LAP A CEGLÉDI JÁRÁS É3 CE^LE^ARÖsRESZERE XVII. ÉVFOLYAM, 213. SZÁM 1973. SZEPTEMBER 12., SZERDA Dánszenfmiklós Két év után már nyereséges a Micsurin Tsz díszfaiskolája Örökzöld, díszcserje, almaoltvány harminc hektáron Albertirsai kisdiákok Hárman az első osztályból A telep legrégibb munkása Javít, szerel és tervez Este hat óra után már csak néhány órabéres tesz-vesz a Nagykőrösi Konzervgyár tör­teti telepén, az egykori ma­lom épületében: felsöprik a termeket, bekészítik a másnap feldolgozandó árut. A főépület mögött gondosan kezelt, mu­tatós dáliaerdő díszük, melyet éppen most locsol az üzem egyik lakatosa, Horendzsák Gyula. — Ritkaság, hogy egy üzem nemcsak a hozzá tartozó elő­tér csinosítására fordít gondot, hanem a hátsó épületek között is parkosít. Hogyan gondol­tak erre? — Az itt dolgozók a főépü­let mögötti területen forognak legtöbbet, ezért javasoltuk, hogy ott is ültessünk virágot. Kérésünkkel a telep vezetője is egyetértett. — Mióta dolgozik a tele­pen? — Amióta megindult itt a munka, sőt, még korábban. 1963 szeptemberében én sze­reltem le a malmot, azóta üzemlakatosként dolgozom. 1967-ben kiváló dolgozó jel­vényt kaptam a vállalattól. — Milyen munkák akad­nak a telep műhelyében? — Társammal, Hartyányi Ferenccel, váltott műszakban végezzük az elromlott munka­eszközök javítását, a különbö­ző zöldségfélék, gyümölcsök feldolgozásához, tisztításához szükséges hámozó-, futó- és szeletelőeszközöket. A túlságo­san megkopott szerszámok he­lyett újakat készítünk. Ter­vezünk is, legutóbb a tök fel­dolgozását egyszerűsítő, hasí­tó szerkezet modelljét vittük papírra, kivitelezését a Nagy­kőrösi Konzervgyár műszaki gárdája végezte el. Mi szerel­jük fel a telep új gépeit, a napokban az egyik leghala- datlanabb gyümölcs, a szilva felezését és magozását meg­könnyítő bolgár gépsort állí­tottuk össze. — A karbantartói munkák mellett az órabéresekkel együtt mi is ügyelünk arra, hogy a telepre befutó áru átvétele za­vartalanul történjék, és, hogy egyetlen asszonynak se kell­jen anyagra várva ácsorognia. Gondoskodunk arról, hogy munkája végeztével minden­ki meleg vízzel zuhanyozhas­son, a hideg beálltával a töb­bi helyiséget is fűtjük. Ezt a munkánkat nagyon megköny- nyítette a tavaly beszerelt központi fűtés. Mi irányítjuk a főépület bejárata előtt nem­rég felállított DEMÁG elneve­zésű emelő szerkezetet. Az addigi, sokszor megfeszített izomerőt követő kézi rako­dást felváltó daru kezeléséhez rajtunk kívül három konzerv- telepi dolgozónak van enge­délye. Gy. M. Hogyan és mit kell olvasnunk? Külön munkatervet dolgoz ki az olvasás népszerűsítésére az SZMT ceglédi körzeti könyvtára, hogy ezzel még job­ban felkeltse a művelődés iránti igényt. Az ősszel a vá­ros üzemeiben előadássoroza­tot indítanak, amelyen a vers­elemzés gyakorlati alkalmazá­sát, a lexikonok és bibliográ­fiák kezelését, valamint a gyorsolvasás módját ismertetik az érdeklődő közönségükkel. A sokféle újjal eredménye­sen próbálkozó dánszentmikló- si Micsurin Termelőszövetke­zet 1970-ben díszfaiskolát ala­pított a Wekerle majorban. Az új ágazat létjogosultságát az urbanizációs törekvésekből fa­kadó szükséglet indokolta, hi­szen a környékbeli alföldi vá­rosok, Cegléd, Nagykőrös, Kecskemét nincsenek megfele­lően ellátva örökzöldekkel, dísznövényekkel utcáik, tereik, parkjaik bővítésére, gazdagítá­sára. Az igazsághoz tartozik az is, hogy évszázados közhie­delem szerint az Alföldön nem járhat sikerrel a fenyő­fajták szaporítása. A koráb­biakban ezért nem alakultak ki örökzöld iskolák, pedig az esztétikailag értékes növény­fajták iránt eddig is nagy vdít az igény. Arra is gondoltak a har­minc hektáros iskola élet­re hívói, hogy a gyümölcs­telepítés programjához jól kapcsolódhatnak kínála­tukkal. A régi telepítésű gyümölcsö­sök rekonstrukciója napiren­den van, és a következő öt­éves terv időszakában — álla­mi támogatással — tovább folytatódik a nagyüzemi gyü­mölcstelepítési program. A gazdaság elsősorban az alma­oltványok előállítására készült fel. Bagoly László fiatal kertész- mérnök együtt kezdte pályafu­tását az iskolával. Alig né­hány hónap gyakorlat után az üzemegység vezetője lett, az­óta látja el szerteágazó' fel­adatát. Szívesen beszélt mun­kájáról. A faiskola a termelőszövet­kezet önelszámoló ágazata. Ez azt jelenti, hogy a költségeket az évi forgalomból kell fedez­nie és — természetesen — nyereségesen kell gazdálkod­nia. Az első években nagyobb a beruházás és még kisebb az értékesíthető mennyiség. A gyakorlat azt mutatja, hogy a második teljes termelési évben már gazdaságos a termelés. A harminc hektárnyi terület je­lenlegi leltári értéke 4—5 mil­lió forint közt van, és az idei értékesítési terv szerint 1,5—2 millió forintnyi bevétel vár­ható. Ebből 500 000—800 000 forint között alakúi az össze­vont költség. A díszfaiskola szakmailag képzett munkásokat igényel. Általában húsz ember dolgozik az oltványok között. Kezdet­ben idegenből kellett felvenni szakembereket, de most már a harmadik termelési évre a helybeliekből alakul ki egy hozzáértő brigád. Ök már el tudják végezni a legfontosabb teendőket. Az elmúlt két évben elegendő tapasztalatot gyűjtöttek, elsa­játították a kertészkedés alap­ismereteit. Rendszeres képzés­ben részesültek, ahol az elmé­leti oktatást gyakorlati bemu­tatók egészítették ki. Egy-két év múlva már elegendő lesz az idevalósiak szakértelme. Az itt dolgozók többsége fiatal. Re­mélhető, megmaradnak ebben a munkakörben, hiszen anya­gilag is jobban járnak, ha ké­pezi! magukat, és ez olyan te­rület, ahol nyomon kísérhetik munkájuk eredményét. A húsz ember teljes munkaidejét nem tölti ki a faiskola. Amikor vége a szezonális munkának, a gyümölcsösben találnak elfog­laltságot. Az induláskor a dísznövény félékre fektették a hangsúlyt, azopban ezek nagyarányú elő­állítása kockázatos, mivel nin­csen olyan összefogó szerv, amely a termelők és a fo­gyasztók közötti közvetítő sze­repét betöltené. A piac igé­nyeinek előzetes ismerete nél­kül a termelő óvatosságra kényszerül, nyilvánvaló, nem vállal túl nagy kockázatot. A szaporítóanyagoknál általában két év az átfutási idő, ez pe­dig nagyban befolyásolhatja a kívánalmakat. A gyümölcsfa­csemeték iránt növekszik a kereslet. Az elmúlt években jelentkező pangás után felfu­tás tapasztalható. Jelenleg ke­vés az alapanyag megfelelő mennyiségű almaoltvány elő­állításához. A sok oltványhoz még több alanyra van szükség, ezért kell a megfelelő méretű anyatelep. Ha ez kialakul, évenként száz­ezres nagyságrendben állíthat­ják elő a gyümölcsfacsemeté­ket. Ez már az 1974-es, 1975- ös év programja. A legújabb és legkorsze­rűbb, külföldön már elter­jedt szaporítási eljáráso­kat alkalmazzák. Tovább­fejlesztik az ismert mód­szereket. részletes techno­lógiát dolgoznak ki. Az egyik fóliasátorban a Ima­alanyokat nevelnek, céljuk a gyors és célravezető szaporí­tási eljárás kimunkálása. A szántóföldön kétéves almaolt­ványaik kiültetés előtt állnak. A kertészek a lombhullást várják, utána kezdik az elszál­lítást. Az idén körülbelül öt­venezer kis növényt szemez­tek, ezeket a jövő ősszel érté­kesítik. Kísérletképpen jó minőségű diófajtát szaporítottak vegeta­tív úton, s így sikerült meg­őrizni előnyös tulajdonságait. Gyorsan és bőven termő, ipa­ri felhasználásra alkalmas, a betegségeknek ellenálló ribizli- vel szintén próbálkoznak. Ez a szaporítóanyag csak itt van az országban. Magas hőmérsékletű és pá­ratartalmú fóliasátorban dísz­cserjékkel foglalkoznak. Az eddiginél sokkal jobb, 90—100 százalékos megeredést érnek el. Az idén szépen sikerülnek próbálkozásaik. Most dolgoz-1 zák ki az iparszerű előállítás pontos munkafázisait. A dánszentmiklósi kert beszédes bizonyítéka, hogy az Alföldön is sikerrel ter­meszthetők az örökzöldek, csupán a szakkönyvekhen előírt mikroklímáról kell gondoskodni. Az előállítás, igaz, költséges, de ez mindenképpen megtérül. Például ezüstfenyőből nem tudnak elegendőt nevelni, hi­szen a megnövekvő hazai ke­reslet mellett szinte korlátla­nok az exportlehetőségek, jól fizetik a kis korában sok munkát, gondozást igénylő nö­vényeket. A téli karácsonyfa­ellátásba is sikerrel bekapcso­lódhat a termelőszövetkezet. Az erdészeti termékekkel fel­vehetik a versenyt, nemcsak minőségben, árban is. Rá­adásul ők gyökeres kis fenyőt kínálhatnak, amely az ünnep napjai után elültetve, idővel a kiskert dísze lesz. Az elmúlt két év tapaszta­latai alapján a vásárlókkal való közvetlen partneri kap­csolat kialakítására töreked­nek. Ez sokkal eredménye­sebbnek mutatkozik, ám egy­úttal nagy terhet is ró az áruit ajánló kertészmérnökre. A személyi kapcsolatok állan­dóan szélesedő körét rteki kell kialakítania, hogy időben el­helyezhesse örökzöldjeit, cser­jéit és almaoltványait. A beindulás kísérletező, ta­pogatózó, kapcsolatépítő évei után joggal várható, hogy év­ről évre egvre nyereségesebb ágazattá fejlődjön a Micsurin Tsz most sarjadó díszfaisko­lája. Tamasi Tamás A teke NB II őszi harmadik fordulójában mindkét ceg­lédi csapat győzelmet aratott, a Bem SE idegenben, az Épí­tők hazai pályán fektette két- vállra ellenfelét. Ceglédi Építők—Özdi Ko­hász 6:2, 2596:2501 Jók: Király (463), Nyíri (438), Raffai (428), Varga (426). A kiegyensúlyozott Építők megérdemelten nyert az éllo­vas Űzd ellen. Király és Nyíri tartja jó formáját. Bem-SE—Ormosbánya 5:3 2422:2378 Jók: Batka (425), Lázár (406), Bauer (404). A Bem SE-nek ez az idei idegenbeli győzelme talán a bennmaradást jelentheti. A táblázat alsó része rendkívül tömör, még 6—8 csapat küzd a kiesés ellen, közöttük a két ceglédi együttes is. A Bem SE eddig 14, az Építők 10 pontot szerzett. A főúton rohannak az autók, motorkerékpárok. Egy-egy ka­mion szele valósággal vissza­lök a járdára. A 60 kilométe­res óránkénti sebesség alatt csak az a néhány kerékpáros kisdiák közlekedik, aki a Dó­zsa György utcával szemközti napközibe karikázik. Nagy csoport kisgyerek szalad utá­nuk. Elsősök-másodikosok. Há­tukon, kezükben iskolatáska. A tanítási év első napjaiban még önfeledten rohannak át a for­galmas országúton. Zebra csak a templommal szemben van. A napközi, vagyis az albert­irsai Tessedik Sámuel iskola B épülete kapuján — még mindig szaladva — érkeznek a kisdiákok. Magas, szigorú te­kintetű férfi a kísérőjük. Bor­sai Endre, a napközisek egyik vezetője joggal ingerült: — Néhány nap alatt nem le­het megtanítani a fegyelmet, a közlekedési szabályokat 6—7 éves gyerekekkel. A rohanó autók, az átkelőhely nélküli úttest veszélye nagyon nyug­talanít bennünket, hiszen ezt a néhány száz méteres utat naponta megteszik a gyerekek. Eddig még baleset nélkül. De az előbb is úgy rántottam visz- sza az egyiküket a közeledő autó elől. Pár perccel később, a hűs nevelői szobában már moso­lyog. Három kisdiák ül velünk szemben, három első osztályos tanuló. Borsai Endre pedagó­gusi pályafutásának 28 éve alatt megszokta, hogy ha őszinte arcokat, tiszta szeme­ket lát, akkor mosolyogni kell szívből, igazán. Ma voltak harmadszor is­kolában, Iskola? A vakáció előtt még oviba jártak, táska és füzetek nélkül, s talán ezt a minden diákot ijesztgető fe­kete táblát is csak afféle dísz­letnek hitték. Most az óvó néni helyett tanító néni magyaráz, simogat és kérdez. A fiatal könyvbarátok szá­mára az SZMT megyei könyvtára megrendezi az ifjú olvasók hónapját. A színvona­las műsor megrendezésének színhelyéül Ceglédet jelölték ki. A Vízkutató és Fúró Vál­lalat Rákóczi úti kultúrter­mében október végén az első kötetes fiatal költők mutat­koznak be olvasóiknak. Szép feladat vár ebből az alkalom­ból a város KlSZ-alapszer­A következő fordulóban, vasárnap a Bem SE a Z. Da- nuviát fogadja, az Építők Sze­geden, a SZAK eüen játszik. U. L. Birkózás Pálinkás győzelme Budapesten, a Kinizsi Hú­sos rendezésében, országos if­júsági kötöttfogású „B” ka­tegóriájú minősítő versenyre került sor. Tizenhét egyesü­let versenyzői indultak el, a CVSE-t hatan képviselték. Az ifjúsági élgárda szinte vala­mennyi tagja képviseltette magát. A ceglédiek váltakozó sikerrel szerepeltek, hárman nem szereztek helyezést, míg a többiek eredménye: 81 kg- ban: 1. Pálinkás Miklós, 52 kg-ban: 2. Esze István, 70 kg-ban: 2. Reznák István. Velünk szemben ül a három kis ember. Falusi Évike úgy simítja a haját, mint egy nagylány. Az iskoláról gyermekien, a ma­máról s a kétéves kis testvér­kéről felnőtt-komolyán be­szél. Okos kislány. Ismeri az ábc-t, leírja saját nevét, és ha rajta múlna, állandóan az is­kolaköpenyben járkálna, ját­szana. Lehoczki Anita sok bátorí­tást kapott ötödikes testvéré­től, s ezt tovább is adja. Aranyszőke haja, kis termete föltűnik az iskolaudvaron egy- egy szomorkodó elsős mellett: Ne félj, hiszen én is itt va­gyok, tudod, az oviban is mi­lyen jó volt — bátorítja sors­társait. Nagyon szereti a tanító né­nit, aki „olyan kedves, mint anyuka”. Karikákat már ő is tud rajzolni, s ha otthon édes­anyja segíti, még a saját ne­vét is leírja. A két kislányt eddig szót­lanul hallgatta a rövid hajú, szőke Csorba Dengezik, de most fölkiált: — Én már a számokat is is­merem! A furcsa nevű kisfiút egy­szerűen Denginek szólítják osztálytársai, de így hívja a tanító néni is. Dengi is szeret iskolába járni. Messze lakik az iskolától, de ez egy vasgyúró gyereknek nem jelent fárad­ságot, különösen ha olyan jó kerékpárja van, mint őneki. ★ A három kisdiák illedelme­sen elköszön, csendben lépnek a folyosóra, és ott az előbb még csendben ülő gyerekekből egyszeriben trappoló, kurjon­gató ördögfióka lesz. Szalad­nak, rohannak az udvaron. Az iskola az ő számukra még né­hány napig inkább játékot je­lent, mint tanulást. Ez így van rendjén. Besze Imre vezeteire és ifjúsági szocia­lista brigádjaira, hogy a ren­dezvények népes és valóban érdeklődő, vitaképes közön­sége legyen. Köszönetnyilvánítás A városi pártbizottság, a vá­rosi tanács, Cegléd ipari szö­vetkezeteinek pártcsúcsveze- tősége és a gyászoló család tagjai köszönetüket fejezik ki az intézményeknek, vállala­toknak és mindazoknak, akik Szelepcsényi Imre nyugalma­zott tanácselnök temetésén megjelentek, részvétüket nyil­vánították és a sírra koszorút, virágot helyeztek. Kondicionáló torna a Földvári iskolában A nagy érdeklődésre való tekintettel újra beindítják az asszonyok és leányok számára a kondicionáló tornaedzése­ket. Minden korosztály jelent­kezhet. A foglalkozásokat ok­tóber elejétől, Irházi Sándorné vezetésével, minden hét szer­dáján 17—19 óráig tartják a Földvári Károly iskola torna­termében. Felújított utakon Az abonyi Ságvári Endre Termelőszövetkezet központ­jának bekötő útjait felújítot­ták, közel másfél milüó forin­tos költséggel. A kiadás felét állami támogatásból tudták ki­fizetni. TEKE NB II Győztek a ceglédiek Ifjú olvasók hónapja: Első kötetes költők bemutatkozása MOST ? A ^ Szeptember 10-töl 22-ig minden, 250 ft-nál nagyobb összegű CIPÖVÁSÁRLÁSNÁL 1 PÁR KREPPNYLON FÉRFIZOKNIT, VAGY 1 PÁR ^ SZFMBIZTOS NŐI NYLONHARISNYÁT C:. fitt CIPÖSZAKÜZLÉTÉBEN: cejiéd, kaóadság tér i.

Next

/
Oldalképek
Tartalom