Pest Megyi Hírlap, 1973. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-11 / 212. szám

6 MSI JfCGlEI kMívÍop 1973. SZEPTEMBER.il., KEDD KÖZVETLENÜL A PIACRA Gátat szabni az áremelkedésnek Keresi helyét a Dél-Pest megyei MEZŐKÖV Egy-egy zöldség-gyümölcs- idényben annyi magyarázko­dást hall árrésekről, haszonról, a haszon megosztásáról, s a legkülönfélébb közgazdasági fogalmakról, no_ meg az időjá­rásbeli okokról is, hogy vevő legyen a talpán, aki eligazodik rajtuk. Nem szólván arról a csekélységről, hogy bizony a háziasszonyoknak nem a ma­gyarázat, a mentegetőzés hi­ányzik, hanem a portéka, még­pedig lehetőleg az olcsó áru. Annyit minden erőfeszítés nélkül bárki megért a piaci rejtelmekből, hogy amennyi­ben a lehető legrövidebb úton- módon viszik piacokra a pap­rikát, barackot, vagyis kiiktat­nak bizonyos láncszemeket, magyarán közvetítő kereskedő­ket, úgy kétségkívül jobban jár mind a termelő, mind a fogyasztó. A legszebb — kívül a megyén A minap Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének kíséretében Szolnokon járván, s a közelmúltban fölavatott vásárcsarnokot megtekintvén, följegyeztem noteszembe egy eddig sohse hallott elnevezést: Dél-Pest megyei MEZÖKÖV. Egy áruda faláról másoltam le a szöveget, amely áruda még az újdonatúj vásárcsarnokban is föltűnik termékeinek bő vá­lasztékával, nemkülönben vi­szonylag olcsó — a környező árudákéhoz képest olcsóbb — áraival. — Itt, Cegléden van még négy árudánk — mondja Treszkai Barna, a teljes néven Dél-Pest megyei Szövetkezetek Értékesítő és Beszerző Közös Vállalkozásának igazgatója, akit Szolnokról hazatérőben nem mulasztottam el fölkeres­ni. Megtudom tőle, hogy az in­dokolt módon rövidített formá­ban emlegetett MEZÖKÖV részben azért nem hallatott még magáról, mert meglehető­sen ifjú vállalkozás, továbbá azért, mert szép számú bizony­talanság, sőt akadály nehezíti létét. — Mindent összevéve tehát öt árudájuk van, gondolom, a legszebb a szolnoki... Más szóval nem Pest megyéi piacon tesznek ki magukért elsősor­ban ... Ezt persze nem nehezteíoen mondom, hiszen oktalanság lenne holmi merev igazodás a fneeyehatárokhoz, mégis eltű­nődik rajta Treszkai Barna. A terv: tíz áruda — Csakhogy a szolnoki stan­dunk havi félmillió forintot fog forgalmazni — válaszol. — Persze, elsősorban a megyé­ben kívánunk megmaradni, úgy tervezzük, tíz árudát mű­ködtetünk majd, s a szolnokin kívül még egy, a törökszent­miklósi lesz kívül a megyén. A ceglédi tanács mindenesetre nagyon támogatja az elképze­lést. Néhány fővárosi téesz-aggály birtokában fölteszem a kér­dést: — Ügy is támogatja, hogy elengedi mondjuk a helypénzt? — Azt azért nem: minden egyes árudánkért havi másfél ezer forintot kell fizetnünk. De az igazsághoz tartozik, hogy amennyiben a szolnoki vásár- csarnokban meg kívánunk ma­radni, úgy tíz évre előre kell majd kifizetnünk a helypénzt .— a tanács ott is nehezen bir­Felveszünk két jól képzett szerkezeti lakatost- nagy szakmai gyakorlattal ­Német nyelvtudással előnyben. Jelentkezni lehet a Prosperitás Ktsz. munkaügyi osztályán, Bp. IX., Viola u. 45. kózik meg a költségek előte­remtésével. A MEZÖKÖV egyébként nagyrészt a ceglédi Magyar— Szovjet Barátság Termelőszö­vetkezet árudáit vette át, — a mai öt közül négy ettől á most szanált szövetkezettől való. Célszerű módszer ez, hiszen amíg a téeszekben szakosodá­si folyamat kezdődött, vagyis mind kevesebb növényt akar­nak termeszteni, gazdaságo­sabban, addig a vevő változat­lanul választékot szeretne a boltokban találni. S éppen ez az, amit nem képes fölmutat­ni, ha saját árudát működtet a téesz — a társulás azonban kiváló lehetőség erre is. (Egy szövetkezeti aktíván hallottam: némely téeszek, hogy feltölt­sék árudájukajt, a maszekoktól vásárolnak terményt...) Miért csak három járásban Ami a MEZÖKÖV hatókö­rét illeti: a ceglédi, a nagyhu­tai, a monori járásból, vala­mint Cegléd és Nagykőrös vá­rosából verbúválódtak tagjai — a gazdaságok részvételi aránya hozzávetőleg ötvenszá­zalékos. — Két éve vagyok itt — mondja Treszkai Barna —, akkor 15 termelőszövetkezet tartozott hozzánk, most már 30 tagszövetkezetünk van. Idő­közben voltak kilépések, majd visszalépések is, mindeneset­re semmiféle kampányt nem csinálunk a toborzás érdeké­ben. Tudni kell, hogy az árut nem pusztán saját árudáink­ban juttatjuk el a fogyasztó­hoz, a forgalomnak a fele köz­vetettnek mondható, vagyis összehozzuk a partnerokat, ez a feladatunk. Van gépforgal­munk is, egyes mezőgazdasá­gi masinákat közvetlenül szer­zünk be tagjaink számára. A Budapesti Mezőgazdasági Gép­gyárral, továbbá a mosonma­gyaróvárival is van ilyen köz­vetlen kapcsolatunk, amely­nek lényege: kikerüljük az AGROKER-t, s így a téesz 7,5 százalékkal olcsóbban kapja az árut. Másfelől arra is vállal­kozunk, hogy a termelőszövet­kezetekben fölöslegessé vált, úgynevezett elfekvő készlete­ket értékesíteni segítsünk. Ed­dig öt téesz igényelte ezt, csak az a bajunk, hogy, nem tud­juk hová tenni az alkatrésze­ket, egyebeket. — De miért nem igyekez­nek túllépni azon a három já­ráson, vagyis megyei társu­lássá növekedni? — A minap alakult meg egy országos csúcsszerv, a Terme­lőszövetkezetek Kereskedelmi Irodája, amelynek tagjává let­tünk. Nos, ott is azt kérdezték: miért nem vagyunk megyei cég? Erre azt válaszolhatom, hogy ilyesmit én nem kezde­ményezhetnék. különben is a MEZÖKÖV létrehívásában a ceglédi téesz-szövetségnek volt nagy szerepe. Ma is megvan, s jó köztünk a kapcsolat: ha egy-egy fontosabb döntésre készülünk, mindig megbeszél­jük a szövetség vezetőivel. Mindent összevéve, meglehe­tősen kezdeti stádiumban va­gyunk, s úgy érzem, többre lennénk képesek. Kapcsola­taink azonban alakulgatnak, mind több új partnert fede­zünk fel: a szürettől kezdve 15 ezer hektó bort értékesí­tünk a Vendéglátóipari Or­szágos Szövetkezeti Központ­nak, továbbá ötezer hektó bort adunk el — közösen a Felső­babád« Állami Gazdasággal — a Délker Vállalatnak, amely a választékát bővíti ezzel az áruval. Éppen most tárgya­lunk a címkézésről, a borok elnevezéséről. Az exportban is némi szerephez jutunk: tegnap adtunk föl 300 mázsa mustár­magot, jelentős tétéit kitevő lucernalisztet külföldre. Közvetlen kapcsolat Jenei Pál főkönyvelő is be­kapcsolódik a disputába: — Meggyőződésem, ha a ha­sonló, az ország különféle tá­jain működő kis téesz-irodák összefognak, úgy gátat szab­hatnának az árak emelkedé­sének. Ügyintézésünk nem ne­hézkes, közvetlen kapcsolat­ban állunk a termelőkkel — egyszóval akadna lehetőség bőven. Például itt van az idén a nagy szalmakínálat, ami jó papíralapanyag. Igen ám, de a szalmának már megvan a ma­ga csatornája: a téeszektől a fogyasztási szövetkezet vásá­rolja meg, az eladja a FOTK elnevezésű, ugyancsak SZÖ- VOSZ-érdekeltségű vállalat­nak, amely aztán továbbítja a papírgyárnak. Velünk viszont — jóllehet, nyilván mindenki jobban járna! — nem áll szó­ba a papíripar. A beszerzés­ben is akad ilyen monopol­jelleg, éspedig a műtrágya- gyártásban. Volt rá ugyan pél­da — így Debrecenben —, hogy egy hasonló téesz-iroda közvetítette a műtrágyát, ak­kor azonban még nagyok vol­tak a készletek, így segítet­tek a gyáron. Most más a helyzet: a szolnoki műtrágya- gyárban azt mondták, „le van kötve a termelésük”. A Vegy­ipari Egyesülésnek tagja az AGROTRÖSZT, így aztán minden érthető. Mindez annyit tesz, hpgy voltaképpen még csak keresi helyét a nap alatt a MEZÖ­KÖV, amelynek kibontakozá­sához elkelne némi segítség. Az, hogy a verseny útját ele­ve lezárják sok helyütt, még csak az egyik akadály, leg­alább ekkora jelentőséggel, azaz hátránnyal bír, hogy megoldatlan a pénzügyi hely­zetük: nem tudnak hitelt föl­venni, legfeljebb a tag-téeszek kollektív kezességével, ami igénybe venne vagy fél eszten­dőt. Keresztényi Nándor Meggyorsult a nyomdaipar rekonstrukciója Az első félév eredményeit áttekintve az idei gazdálkodás tendenciáiról tartott igazgatói értekezletet hétfőn Sárosi Sán- dómé könnyűipari miniszter- helyettes a Nyomdaipari Egye­sülés székházában. , Megállapította, hogy meg­gyorsult a nyomdaipar re­konstrukciója, jó ütemben haladnak a papíripar új létesítményei­vel összefüggő munkála­tok. A papír- és nyom­daipar termelése egyenle­tes, állapította meg a miniszterhe­lyettes, és elmondta, hogy a nyomdaipar termelése 5 száza­lékkal nőtt, a fejlődés üteme azonban némileg lelassult. Fi­gyelemre méltó, hogy 9 százalékkal több köny­vet és 7,7 százalékkal több folyóiratot készítettek, mint az előző év megfelelő időszakában. A termelés fokozása és a költ­ségek csökkenése eredménye­ként a papíriparban 20 száza­lékkal nőtt a nyereség, amely az árbevételekhez mérten csökken a nyomdaiparban. A miniszterhelyettes már most felhívta az igazgatók figyel­mét: vizsgálják meg a veszteség forrásait, tegyék meg a s^i)kséges intézkedéseket az eredményesebb gazdál­kodásra. A miniszterhelyettes a to­vábbiakban tájékoztatást adott az iparágak ötödik ötéves ter­vének és hosszútávú fejlesztési koncepcióinak előkészületeiről is. Ahogy a vásárló kívánja Vasárnap estig 80 ezer láto­gatója volt az Otthon 74 bú­torkiállításnak a városligeti volt vásárvárosban. A szak­mai napok hétfőtől kezdőd­tek. A kiállítás hű képet ad a bútoripari rekonstrukció eddi­gi eredményeiről. A BÚTO­RÉRT Vállalat — személyes megkérdezés alapján — na­ponta 120 kérdőívet gyűjt ösz- sze, a pavilonokban szétosztott 2000 kérdőívből pedig már 800-at visszakaptak a vásárlók kívánságával kitöltve. „Kis”hiba és következménye PANASZOS LEVÉL, érkezett a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsához Debrecenből. Gál/? István betanított munkás írta. Nehéz helyzetben van. Írása szerint 1972. július 18-án dél­ben Csepelen, az ÁFOR-tele- pen bádogos munka közben le­esett egy tetőről, s ennek kö­vetkeztében idegsérülést szen­vedett. Egy ideig betegállo­mányban volt, táppénzt kapott, valahogyan megélt. Most azon­ban táppénzt már nem kap, dolgozni sem tud, mert egyik karja béna. Azért írt a Szak- szervezetek Pest megyei Taná­csának, mert — mint mondja — balesete idején a Pilis és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet dol­gozója volt. Az SZMT munkavédelmi bi­zottsága azonnal vizsgálatot kezdett: miért nem jelentette a pilisi ÁFÉSZ a történteket, mint üzemi balesetet? Miért csak több mint egy év után merülnek fel problémák egy ember életében ilyen esemé­nyek miatt? Hogyan kellene és lehetne segíteni Gálfi Istvánon nehéz helyzetében? Ezek vol­tak a legfőbb kérdések. A VIZSGALAT megkez­dődött. Az SZMT munka- védelmi felügyelője és egy szakértő Pilisre utazott. Be­széltek az elnökkel és a szö­vetkezet biztonsági megbízott­jával. Kiderült, hogy most már tudnak az ügyről. Az eset idő­pontjában nem kaptak jelen­tést. Hogy miért? Azért, mert az SZTK-ügyintéző nem vezeti pontosan a nyilvántartását. Ezért a biztonsági megbízott Gálfi István betegállományba menetelekor nem tudhatta, hogy baleset történt. Gálfi Ist­ván rubrikájában ugyanis nincs feltüntetve egy előírt „B” be­tű, amelyet pedig az SZTK nyilvántartási szabályzat értel­mében 32 meghatározott baj és diagnózis esetében mindig és feltétlenül fel kell tüntetni. A felsorolt esetek között az ideg­sérülés, a „laesio nervi” is sze­repel. A TÖBBI már szinte ennek az úgynevezett kis hibának a következménye volt. Gálfi Ist­vánnal és ügyével a szövetke­zetnél senki sem törődött. Csak hónapok múlva kezdtek vele foglalkozni. Akkor sem az egyedül helyes és szabályos utat választották, vagyis, hogy bejelentést tettek volna az SZMT-hez. Ök maguk lefoly­tatták a vizsgálatot, s megálla­pították, hogy vagy nem volt baleset, vagy ha volt is, akkor az nem volt üzemi és ezzel az ügyet lezárták. Az SZMT munkavédelmi fel­ügyelősége most vizsgál és megfelelő határozatot hoz, jo­gilag. Álláspontja azonban máris van. így hangzik: el kell marasztalni a pilisi ÁFÉSZ ve­zetőségét. mert bizonytalan helyzetbe hozott egy beteg em­bert. Ez erkölcsi álláspont. Szocialista rendszerben ez sok esetben súlyosabb elmaraszta­lás, mint például egy szabály­sértési határozat vagy a pénz- büntetés. Pacsay Vilmos Gesztenyék a 300 éves fán Zalaegerszeg Erzsébethegy koronája alatt egy kisebb falu városrészén egy gesztenyefa- lakossága is elférne. A védett matuzsálem díszük. Az érdé- | szelídgesztenyefa villámcsa- szek szerint a fát 300 évvel i pást szenvedett ugyan, de a ezelőtt ültethették. Törzsének sérülést kiheverte és most gaz­kerülete 7—8 méter, hatalmas dag termést érlel. APRÓHIRDETÉSEK A Szobi ÁFÉSZ pá­lyázatot hirdet a 36. sz. Szokolyai és a 2. sz. Bernecebaráti szo­ros elszámolású ve­gyesboltok vezetésére. Részletes pályázati feltételek megtekint­hetők : Szob, Köztár­saság tér 2. Gépipari Vállalat felvételre keres: gyár- és gyártás­fejlesztési munkaterületen gyakorlattal rendelkező mérnököket. Szerszám- és célgép­szerkesztési munkakörben gyakorlott technikusokat, mérnököket. Minőségi átvételi munkakörbe fiatal, kezdő technikusokat Közgazdasági szakközépiskolát végző, kezdő, és gyakorlattal rendelkező könyvelőket. Belső ellenőri munkakörben gyakorlattal rendelkező egyetemi vagy felsőfokú végzettséggel rendelkező munkaerőt Gép- és gyorsírókat (kezdő és gyakorlott). Jelentkezés: Ipari Szerelvény- és Gépgyár, személyzeti és oktatási osztály. 669 — 633/139. 1371 Bp Pf 420. A Hazai Pamutszövő­gyár soroksári gyára azonnali belépésre keres „C” és „D” vizsgával rendelkező gépkocsivezetőt Je­lentkezni lehet: Anyag-áruforgalmi csoport vezetőnél. Budapest XX., Sorok­sár, Marx Károly u. 294. szám. Volán 1. sz. Vállalat 12. sz. üzemegysége Beton- és Vasbeton­ipari Müvek váci te­lepe (Vác, Kisrét dű­lő 1.) azonnali belé­péssel felvesz telep­kezelői vizsgával ren­delkező villanysze­relőt. Bérezés kollek­tív szerint, gyakorlati idő figyelembevéte­lével. Munkásszállást és üzemi étkezést biztosítunk. Kéthe­tenként szabad szom­bat___________________ Felvételre keresünk 18. életévet betöltött női és férfi munka­erőket betanított for­gácsoló, gépi öntő és fröccsöntői munka­körbe, 3 műszakos munkarendben való foglalkoztatásra. Bé­rezés kollektív szer­ződés szerint 40 %- os éjszakai pótlék Jelentkezéseket Ipa­ri Műszergyár, Aszód, Pf. 2. Munka­ügyi osztályra kérjük küldeni ___ A Ceglédi Építőipari Vállalat (Cegléd, Damjanich u. 5.) műköves, hőszigetelő és festő szak­munkásokat vesz fel. jelentkezni lehet szombat kivételével mindennap 8—16.30-ig a vállalat munkaügyi osztályán. Épületasztalost, vízvezeték- szerelőt, ács szakmunkást, komplett kőműves­brigádot felvesz a ceglédi Vörös Csillag Mg. Tsz. építő részlege, Cegléd. Mizsei út, (volt Alkotmány Tsz.). Felvételre keresünk gyakorlattal rendelke­ző : esztergályos, kö­szörűs, szerszáméle­ző, marós, horizontá- los szakmunkást. Be­tanított munkára fel­veszünk : esztergályos, köszörűs, marós, fo­gazó, véső, gyalus, daraboló gépmunká­sokat. Bérezés meg­egyezés szerint. Je­lentkezni leheti Szerszámgépipari Művek nagymarosi telepe, Nagymaros, Felsőmező 3. munka­ügyi osztályán. ______ Kö nyvelőt keres köz- gazdasági érettségivel a Péceli Ruházati Ipa­ri Szövetkezet, Pécel, Isaszegi út 40._______ A P apíripari Vállalat Szentendrei Papírgyá­ra felvesz könnyű fizi­kai munkára gépi bo­rítékkészítő nőket, két műszakban, jelentke­zés a papírgyár mun­kaügyi osztályán. A Pest megyei Mező- gazdasági Termékér­tékesítő Szövetkezeti Közös Vállalat (Bpest VIII., Üllői út 4.) fel­vételre keres fiatal közgazdasági techni­kumot végzett férfi munkaerőt, lehetőleg bérelszámolási gya­korlattal. Komoly elő­meneteli lehetőség biztosítva van. A Hazai Pa m utszö vőgy ár soroksári gyára azonnali belépésre keres középfokú munkaügyi tanfolyammal rendelkező szövő-üzemi munkaügyi előadót. (Textil­technikumot végzettek előnyben.). Jelentkezni tehet: munkaügyi csoportvezetőnél. Budapest XX., Soroksár, Marx Károly u. 294. szám. Azonnali belépésre keresünk azonnali belépéssel felvesz autószerelőket, panterdaru­kezelőket. Jelentkezés: Gödöllő, Dózsa György u. 65. munkaügyi csoport. A VOLÁN 22. sz*. Vállalat Ipari Üzeme Váchartyán, felvétel­re keres autó-motor- szerelő szakmunká­sokat. Jelentkezni lehet minden nap 7- től 14 óráig. __________ Felv ételre keresünk gyógyszergyártó munkára vegyész­technikusokat, gyógyszergyártó szakmunkásokat, segédmunkásokat, továbbá villanyszerelő, lakatos, csőszerelő, bádogos, víz­és gázszerelő. szakmunkásokat, vizsgázott hűtőgépkezelőket, valamint tiszta munkára nőket. Jelentkezés: Kőbányai Gyógyszerárugyár munkaügyi osztály Budapest X., Gyömrői út 19. Telefon? 149 — 02? A Hazai Fésűsfonó- iés Szövőgyár kistarcsai gyára FELVESZ üzemi óvodájába legalább hat-nyolc éves szakmai gyakorlattal rendelkező óvónőt, vezető óvónői beosztásba, és alacsony nyomású kazánfűtői vizsgával rendelkező fűtőt. Jelentkezés mindennap reggel 8-tól 15 óráig , szombat kivételével, a munkaügyi osztályon. Cím: Kistarcsa, Szabadság u. 19. Az Autóvillamossági Felszerelések Gyára Bp. xm., Balzac u. 2 — 6. (Nyugati pu. mellett). felvételre keres: női és férfi betanított gépmunkásokat, anyagmozgató segédmunkásokat. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán. gyakorlattal rendelkező boltvezetőt Örkényi úti, havi 70 000 forint forgalmat bonyolító vegyesboltba, felveszünk továbbá gyakorlattal rendelkező önálló SZTK-ügyintézőt. Jelentkezés: Cegléd, Külső Pesti út, volt „Matróz csárda”, MÉK-felvásárló- telep. ADÁS­VÉTÉL Kéttűágyas Veritas kötőgép eladó. Gö­döllő, Hunyadi u. 11. Simson Schwalbe el­adó. Cegléd, Sáska u. 5. ________________ Há ló- és kombinált szobabútor eladó. Tel.: 290 — 064. du. 5 óra után. Vályog még kapható a nagykőrösi Rákó­czi Mg. Tsz-ben, mé­rete 12x25xl0-es, helyszínen 70 fillér darabja, házhoz szál­lítást vállalunk. Meg­rendelést a 201. sz. telefonon is felve- szünk. Garanciális Moszk­vics 426-os Combit elcserélném nyere­mény Skoda S —100, 110-re. Nagykőrös, Postafiók 50. 1973,! szeptember 17- én hétfőn, országos állat- és kirakodó- vásár lesz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom