Pest Megyi Hírlap, 1973. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-11 / 212. szám

rEsi jHtiri*.-HéMjP 1973. SZEPTEMBER 11., KEDD PEDAGOGUSGONDOK Sok állás betöltetlen Közművelődési gyűjtemény 1923-tól Űj kulturális adattár létesül a Pest megyei Levéltárban A dabasi járásban gondok­kal kezdődött az 1973—74-es tanév: kevés a pedagógus. Hogy miért, erre próbáltunk választ kapni Baji Józseftől, a járási hivatal előadójától. Három pályázat — A megüresedett pedagó­gusállásokra évente három alkalommal hirdetnek pályá­zatot az iskolaigazgatók. Márciusban, áprilisban és jú­niusban. A lehetőség tehát adott, hogy időben gondos­kodhassanak pedagógusok­ról. — Hány állást hirdettek meg márciusban? — Akkor mindössze két óvónői és három tanítói ál­lást. Jelentkező azonban csak egy óvónői állásra volt, de arra tizennégyen aspiráltak, mivel szolgálati lakást is biz­tosítottak hozzá. — S mi volt a helyzet áp­rilisban? — Áprilisban pályakezdő fiatalok részére hirdetik meg a pályázatot. Ekkor már ki­lenc óvónőt, huszonnégy ta­nítót és tizenegy tanárt ke­restek járásunk iskolái. Saj­nos, o negyvennégy helyre mindössze tíz pályázat érke­zett, ebből hét realizálódott. — Maradt tehát harminc­hét üres állás a tanév végére. — Harminckilenc, mert köz­ben még ketten jelentették be távozásukat. Ezért június­ban hét óvónői, huszonkét ta­nítói és tíz tanári állást hir­dettek meg ismét iskoláink. — Mennyien jelentkeztek? — Mindössze négyen. így a pályázat lezárása után még harmincöt üres hely maradt járásunk iskoláiban. Elment gondnoknak — A pályázat lezárása azt jelenti, hogy utána már nincs lehetőség az állások betölté­sére? — Lehetőség mindig van. Júliusban két óvónőt, hat ta­nítót és négy tanárt pályázat nélkül alkalmaztak iskoláink. De mert közben tőlünk is újabbak mentek el, augusz­tus 21-éré ismét harminc- nyolcra szaporodott az üres pedagógusállások száma. Hiányzott nyolc óvónő, tizen­hat tanító és tizennégy ta­nár. — A megoldás? — Iskoláink felvettek hu­szonöt képesítés nélküli ne­velőt: kettőt óvónői, tizen­hármat tanítói és tízet tanári beosztásba. De még így is tizenhárom állás betöltetlen mind a mai napig. Sőt: szep­tember elsejével újabb há­rom pedagógus távozott a já­rás iskoláiból. Ócsárol két, Kakucsról pedig egy tanár mentei. Hogy hová? Szoko- lai Sándor kakucsi testnevelő tanár például az egyik buda­pesti sportegyesület gond­noka lett... 1 Képesítés nélkül — A most felvett huszonöt képesítés nélküli nevelőn kí­vül hányán dolgoznak még diploma nélkül a járás okta­tási intézményeiben? — Tizennyolc óvónő és öt­venkét tanító, illetve tanár. De hadd tegyem hozzá mind­járt: ők hetvenen már vala­mennyien tanulnak, vagy ép­pen ezekben a napokban kezdik meg tanulmányaikat. — S mi lesz a sorsa a je­lenleg is üres pedogógnisállá- soknak? — Egy megoldás van csu­pán: további, képesítés nél­küli nevelők alkalmazása ... P. P. A megyei tanács művelő­dési osztálya — elsősorban közvetlen intézményei elvi és módszertani tevékenységének továbbfejlesztése érdekében — közművelődési gyűjtemény lé­tesítését látja szükségesnek. Ezért úgy intézkedett, hogy — egyelőre kísérletképpen — a nagykátai s a váci járásban gyűjtsék össze a művelődési otthonoknak, könyvtáraknak, közművelődési egyesületek­nek, múzeumoknak, egyszó­val valamennyi közművelő­dési intézménynek az erre az esztendőre vonatkozó doku­mentumait. A kísérlet befeje­ződött és ennek alapján . a művelődési osztály az egész megye területére ki- terjledő gyűjtés elrendelé­sére készül. Ezzel megveti egy új kultu­rális adattári gyűjtemény alapjait. A közművelődési intézmé­nyek egyike-másika mosta­náig is összegyűjtötte, meg­őrizte a működésére vonat­kozó dokumentumokat, azok rendszeres gyűjtésére, ren­dezésére, feldolgozására azon­ban nem került sor. Ezentúl éves munkatervüket, költség- vetésüket, minden irat-, to­vábbá hang-, film-, fénykép­anyagukat esztendőről esz­tendőre el kell juttatniuk a területük szerint illetékes já- jási hivatalhoz, amely azután a megyei tanács művelődési osztályának küldi meg, on­nan pedig végleges megőr­zésre és szakszerű feldolgo­zásra a megyei levéltárba ke­rül. Oda jutnak ezeknek az intézményeknek kézzel írott, sokszorosított és nyomtatott meghívói, műsorai, plakát­jai is. Kiegészül azonban az adatgyűjtemény a tanács ok­-pj A Az idén nyáron a postások érdi gyermeküdü­ijllCSll léjében összesen hatszáz óvodás korú kies V4‘ u nyaralt. Az utolsó turnus gyerekei a hét vé­gén mentek haza. Az óvó néni még egyszer levágta a körmü­ket, hogy ne csak barnán, hanem gondozottan is menjenek haza. Ekés János felvétet* ÖRÖKSÉGÜNK — A TÖRTÉNELEM Mítosz és regény Ha három csoportra oszitva mérlegre tennénk a világ - évi kömyvtermését, jóval többet nyomna az az irodalom, amelynek tárgya múlt, mint amely a jelenről vagy a jövő­ről szól. Talán azért, mert az előző nemzedék öröksége ki­meríthetetlen, még rengeteg feltáratlan, feldolgozatlan is­meretet és tanulságot rejt, és a történelmi örökség elemzé­séből lesz érthetőbb a jelen, világosodnak meg a jövőbe ve­zető utak. S bár vannak köze­lebbi vagy közvetlenebb ta­nulsággal szolgáló történelmi események és folyamatok, igaz ez a tétel még oly régi hagya­ték esetében is, amely a míto­szok ködébe vész, vagy a ke­vés egykori írásos emlék mel­lett tág teret enged a mitizáló képzeletnek. így például a Gondolat ki­adásában most megjelent Mi­tológiai ábécé nagy sikerére mutat, hogy a második kiadást érte meg. Tizennégy magyar tudós munkája ez a mű, amely a világ népeinek hit- és hiede- lemvilágáróil, keletkezés- és eredetmondáiröl szól. Nem törekszik teljességre a könyv, amelynek a tudomá­nyos, hiteles ismeretek terjesz­tése a célja, s ezt a célt — ma­gát a szakmán kívüli közön­ségnek az érdeklődését — a teljesség igénye meg is halad­ná. A szerzők sűrítenek, a jel­lemzőbb vonásokat emelik ki, így is elég teret szánva a mí­toszok sokrétűségének bemu­tatására. Nem szorítkoznak a puszta ismertetésre, hanem a hiedelemvilágot társadalmi­gazdasági összefüggéseiben, a történelmi fejlődés adott sza­kaszának jelenségeként ábrá­zolják, értelmezik. Az olvasó nem egyszerűen mitológiai le­írásokat, hanem „demitizált mítoszokat kap: ami az egykor, ember számára tőle független, adott és megmásíthatatlan, sorsát meghatározó világrend­nek látszott, az most itt létre­jötte történelmiségében, min: a meghatározott körülményei: között élit egykori társadalom tudatának terméke — volta­képpen hamis tudattermék — jelenik meg. Ha ez a könyv az egykori emberek tudata felől közelít: meg életük valóságát, a törté­nelmet, a másik (ugyancsak a Gondolat kiadásában megje­lent) munka éppen fordítva, a történelmi eseményekből és feljegyzésekből próbálja ki­bontani egy hajdani kor em­bereinek tudatát, gondolkodá­sát, cselekvéseik belső mozga­tóit. Tamás István: A kiátkozot: című történelmi regénye a XIII. századi magyar törté nelem véres háborúkkal és nem kevesebb emberéletet kö­vetelő harcokkal terhes kor­szakát eleveníti meg IV. vág- Kun László király alakja kö rül. A regény az országot ? tatárjárás után újjáépítő IV Béla halálának napjaitól indu’ a fia, István, majd unokajr László uralma alatt élesed feudális anarchia, egyfelől a' elhatalmasodó nagyurak, más­felől a velük szemben mindin­kább a még nomád kumokr támaszkodó uralkodó közöt' kibontakozó ellentétek köze gében mozog, s László meg­gyilkoltatása után ér vége1 egy nyugalmasabb időszal kezdetének reményét villantva föl. N. R A CEGLÉDI ŐSZ ESEMÉNYSOROZATÁBAN Országos kisgrafikai kiállítás Költészet és népköltészet. Zolnay Zsuzsa Anyakép című műsora nemcsak azért emel­kedett magasan az átlag fölé. mert kivételes drámaisággal beszélt az anya—gyermek vi­szonyról, hanem elgondolásá­nak nagyszerűsége miatt is. Az Ascher Gabriella szerkesz­tette és Zolnay Pál rendezte összeállításban ismert költők művei népdalokkal, népballa­dákkal együtt hangzottak el, egymás mellett, szünet nélküli egymásutánban és olyan har­monikus egységben, mintha egy költő egyetlen versét hal­lottuk volna. Hasonló vállal­kozásról — műköltészet és népköltészet ilyen ötvözéséről — nem tudunk, s az izgalmas adásban valóban meghökkentő és megdöbbentő volt hallani, hogyan illeszkednek Csoóri, Bihari és Nagy László szép versei közé a népköltészeti re­mekek. A legkisebb törés, min­den zavaró mozzanat nélkül. Zolnay Zsuzsa műsora ismét bizonyságot nyújtott arra, hogy az igazi műköltészet milyen mély gyökerekkel kapcsolódik a népköltészetbe. Mészáros László. A fiatalon elhunyt szobrászművésznek ál­lított emléket szombat este a televízió, Tékozló fiú címmel. Az érdekes és tartalmas adás ismét szép példáját adta an­nak, hogy a sok feladat közül, amely a televízióra hárul, az egyik legjobban megoldott ágazat a képzőművészeti. A tv rovata mindenre ügyel, az ese­ményekre, a megemlékezések­re, az ismeretterjesztésre, s ennek következtében nemcsak az összkép jó, hanem az egyes adások is. Hogyan kell egy művészt bemutatni, életét és művészetét, arra adott-muta- tott példát ez a Zsigmondi Bo­ris rendezte kisfilm. Délelőtti mozi — csúcsidőben. Hát bizony a vasárnap este vetített NSZK-fim, a Mindent George miatt, a legnagyobb jóindulattal is csak délelőtti mozinak nevezhető. Az ifjú­ságnak 'egy délelőtti matinén talán jó lett volna. De este ve­títeni, csúcsidőben, felnőttek­nek? Ez még a sok meglepe­tést okozó televízióban is vak­merő vállalkozás volt. Ennél a mesterkélten bonyolított és teljesen érdektelen történetnél könnyű lett volna a tv háza táján izgalmasabb, érdekesebb filmet találni. Nem tudom, hogyan jut a te­levízió az ilyen típusú filmek­hez. De elrémülök arra a gon­dolatra, hogy pénzt ad értük. Pedig nyilvánvalóan ad. Csak­hogy rejtély: minek? Ö. L Épül a Szovjet Tudomány és Kultúra Haza nak, helyi párt-, és társadal­mi szerveknek a közműve­lődésre vonatkozó határoza­taival, vizsgálataikról szóló jelentéseivel is. De termé­szetesen nem maradhatnak ki belőle, ahol ilyenek vannak, az együttműködési szerződé­sek a közművelődési intéz­mények és vállalatok, illetve szövetkezetek között. A gyűjtemény idővel a me­gyei tanács művelődési osz­tálya információszerzési te­vékenységének egyik fontos része lesz, de módot nyújt a szakigazga­tási szervnek történelmi, pedagógiai és módszertani elemzésekre is. Arról nem is beszélve, hogy későbbi korok kultúrtörténet­kutatóinak milyen hatalmas forrásanyagává válik. A közművelődési adatgyűj­tésnek azonban tulajdonkép­pen visszamenőleg ötven esz­tendőre kell kiterjednie. Ugyanis 1923-ban alakult meg Pest-Pilis-Solt-Kis-kun várme­gye törvényhatósági népmű­velési bizottsága. A bizottság tevékenységének történelmi feldolgozása aligha lesz ér­dektelen. Ez a bizottság egyébként 1929-ben Pest-vár­megyei Népművelés címmel havi folyóiratot indított, ame­lyet azonban 1937-ben a bel­ügyminiszter betiltott. A felszabadulást követően 1950-ig, a tanácsok megalakulá­sáig szabad művelődés- ügyi felügyelőségek mű­ködtek Pest megyében is. Fennmaradt dokumentumaik rendezésére és gyűjtésére szin­tén készül a levéltár. Sz. E. A ceglédi ősz eseménysoro­zata részeként országos kis- grafikai kiállítást rendeznek a városban. Ezzel kapcsolatban kértük meg Nagy Lászlót, a ceglédi kisgrafikai barátok körének titkárát — aki a na­pokban érkezett haza a Keszt­helyen. megrendezett kisgrafi­kai biennáléról, amelyen né­hány műve szerepelt —, hogy tájékoztasson az előkészüle­tekről. — A rangos kiállítás iránt országos érdeklődés mutatko­zik mind a? alkotók, mind a gyűjtők körében — mondotta. — Naponta érkeznek grafi­kák, s ha minden anyag együtt lesz, akkor kezdjük el a mun­ka nehezét. Szeretnénk, ha megfelelő környezetben, ízlé­ses kiállításon kerülnének az alkotások a közönség elé. — A kiállítás megrendezé­séhez jelentős segítséget nyújt a Pest megyei Tanács műve­lődésügyi osztálya, a Ceglédi Városi Tanács művelődésügyi osztálya és a Kossuth Művelő­dési Központ. A támogatás révén vált lehetővé, hogy a pályázatra beérkezett munká­kat megfelelően díjazhassuk. Október 14-én „tárt ajtókkal” várjuk a megye és az ország minden részéből a kisgrafika iránt érdeklődőket. M, T. Budapesten, a Semmelweis u. 1—3. szám alatti épület újjá­építését nemsokára befejezi a Középületépítő Vállalat. No­vember 7-én itt nyílik meg a Szovjet Tudomány és Kultúra Háza. Az új intézményben színház-mozi, kiállító terem, könyvtár és olvasó, zeneszalon, valamint orosz teázó kap he­lyet. Az épület árkádja alatt népművészeti és könyvüzlet nyílik. A beállványozott épület. Van Gogh — Kiskun Judit munkája Kopernikusz — Gulicska Lőrinc munkája Készül a kiállitőterem falburkolata. TV-FIGYELŐ

Next

/
Oldalképek
Tartalom