Pest Megyi Hírlap, 1973. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-09 / 185. szám
«st «ccm 1973. AUGUSZTUS 9., CSÜTÖRTÖK 5 Visegrád Javult a pártfegyelem, nőtt az aktivitás Napirenden: a munkásműveltség Nehéz napja van ma Fieszl Bélának, a visegrádi csúcspárt- vezetőség titkárának: reggeltől estig értekezletek, tanácskozások várják. Délelőtt a község rendezési tervét vitatták órákig a tanácsházán, utána éppen csaik annyi ideje volt, hogy ebéddel pótolja az elmulasztott reggelit, s máris jött az újságíró. a kérdések özönével. Még szerencsié, hogy a kérdések nem érték váratlanul; éppen ezek szerepeltek később á csúcsvezetöségi ülés és az esti összevont taggyűlés napirendjén: a pártszervezetek fegyelmi helyzete, a kommunistáik aktivitása, a pártmegbízatások teljesítése, ellenőrzése. A szervezeti élet kialakításával egyidőben — Községünkben mindössze egy éve alakult csúcs pártvezetéséig, egy időben az alapszervezetek decentralizálásával, illetve újak létrehozásával. Ez az egy esztendő ahhoz rövid volt, hogy átfogóan értékelhessük a négy alapszervezet egész működését, a pártélet, a pártmunka minden mozzanatát, de ahhoz elegendő, hogy figyelemmel kísérjük a pártépítö- tagnevelő munkát és a párt- szervezetek fegyelmi helyzetét. — Meggyőződésünk, hogy a pártra váró időszerű feladatok végrehajtása a párthatározatok széles körű ismertetésén, megmagyarázásán és egységes értelmezésén alapul. Nem sajnáltunk tehát időt, fáradtságot a Központi Bizottság és a Politikai Bizottság határozatának alapos feldolgozására, a feladatok meghatározására, a párttagokkal szemben támasztott fokozott igények pontos megfogalmazására. Erre annál is inkább szükség volt, hiszen két új alapszervezetünkben — a visegrádi erdészetnél és az Országos Műemléki Felügyelőség yisegrádi építésvezetőségénél — a működési feltételek megteremtésével, a szervezeti élet kialakításával egy időben kellett hozzálátni a párthatározatok végrehajtásához. — A tagság politikai képzése, pártmegbízatásokkal való ellátása, a leendő párttagok nevelése, a taggyűlések gondos előkészítése, a tömegszervezetek pártirányítása, a termelés pártellenőrzése, a pártonkíiyüli lakosság körében végzett politikai felvilágosító munka — hogy csak a legfontosabb tennivalókat említsem —, nagy feladatokat rótt az alapszervezetekre, s nem mindegyiknek tudtak megfelelően eleget tenni. A ma esti összevont taggyűlés éppen azt kívánja feltárni, mit végeztünk eddig, hol kell javítani a munkát. A régi érdemekből nem lehet megélni — Az alapszervezetek fegyelmi helyzetét, a kommunisták kötelességtelj esa'tését, a pártmegbízatások végrehajtását illetően elmondhatom: az elmúlt hónapokban javulást értünk el, valamennyi alapszervezetben rendszeresebbé ! vált az ellenőrzés, a beszámoltatás, mint korábban. Ügy érzem, sikerült megértetnünk az alapszervezetek kommunistáival, hogy a párt csak úgy töltheti be politikai vezető szerepét, úgy tarthatja meg élcsapat jellegét, ha minden párttag aktivitására, munkájára számíthat. Méltánytalan dolog is lenne, hogy a leendő párttagoktól megkívánjuk a politikai tájékozottságot, a közéleti érdeklődést, a mozgalmi aktivitást, a régi párttagoknál pedig beérnénk a tagfiaetéssel és a taggyűlések látogatásával: — Akadtak pedig régi párttagok, akik még e legelemibb kommunista kötelességükről — a pártrendezvények látogatásáról — is megfeledkeztek. Hadd mondjak el csupán két — tanulságos — esetet. Az egyik főszereplője G. J. elvtárs volt, I negyvenötös kommunista, aki ; 18 taggyűlés közül kilencről hiányzott. Az egyik taggyűlésen szóba is került a passzivitása. A párttagság úgy határozott, hogy beszélni kell vele. Sajnos, elkövették azt a hibát, hogy nem bíztak meg senkit konkrétan, név szerint ezzel a feladattal. Így esett, hogy amikor L. elvtárs, a csúcsvezetőség egyik tagja találkozott G. J.-.vel, s arra kérte, ha úgysem vesz részt a pártéletben, inkább lépjen ki a pártból, G. J. elvtárs felháborodva kérte ki magának a — szerinte — méltatlan eljárást. Ráadásul elkövette azt a hibát, hogy panaszával nem a pántvezetőség- hez, hanem illetéktelen személyhez fordult, aki az esetet a felsőbb pártszerv helyett — hivatali feletteséinek jelentette. Mi a járási pártbizottság leiratából értesültünk a dologról. Az alapszervezet legközelebbi taggyűlésén aztán G. J. is megjelent, s régi mozgalmi ér- | demeire hivatkozva, kikérte j magának L. elvtárs figyelmaz- I tetését. A vita személyeskedéssé fajult, s a taggyűlés a csúcs- vezetőséget. kénte fel az . ügy tisztázására? A csúcsvezetőség valamennyi szereplőt elmarasztalta, G. J. elvtársat pedig külön figyelmeztette: a régi érdemekből nem lehet megélni! Az elmúlt évtizedekben végzett pártmunka, a mozgalmi-politikai tapasztalat nem felmentést, hanem fokozott kötelességeket jelent a kommunistáknak. G. J. elvtársat ezután megbíztuk az egyik választókerületben a politikai agitációs és szervező munka irányításával. S az az ember, aki korábban elfoglaltságára hivatkozva kibújt a kötelességei alóli, ennek, valamint a később, kapott pártmegbízatásainak példamutatóan tett eleget. A kizárás: könnyebb megoldás A türelem, a meggyőzés, a kommunista lelkiismeret fel- ébresztése s — ha kell — az elvtársi figyelmeztetés más esetekben is hasznosnak bizonyult. — Az erdészeti alapszervezetben már-már kizárási javaslat készült K. I. nehézgépkezelő ellen. Indok: a szervezeti élet elhanyagolása. A csúcsvezetőség azonban figyelmeztette az alapszervezeteket: a kizárás egyet jelent a könnyebb megoldással. Meggyőzni a párttagokat, ráébreszteni őkef. kötelességeikre: ez a nehezebb, de hasznosabb KARIN, a lenszőke hajú finn lány Gyurkával barátkozik. Kettőjük között még a karám biztonságot nyújtó korlátja áll. Simogatja az ötéves barna ló fejét, s közben finnül beszél hozzá. Kemény Sándor csikós magyar szóval biztatja a firm diáklányt: — Üljön, fel bátran! Ha engem megtűrt, magát sem dobja 1 le! Gyurka fölnyerít, mintha csak igazolni akarná lovasa igazát. És áll engedelmesen, míg a lány némi segédlettel felkapaszkodik hátára, aztán lassan, komótosan megindul vele. Körbekocog kétszer, aztán visszajön, gazdájához — megtette kötelességét. Kemény Sándor huszonegy éves, itt született Tök községben, s az apja kis gazdaságában tanult meg bánni a lovakkal. Kitűnő lovas, ezt bebizonyította már a népes finn turistacsoport előtt is. És bizomegoldás. K. I. esetében is eredményesnek bizonyult. — Általában elmondhatjuk, hogy a pártfegyelem megszilárdítására vonatkozó párthatározat nyomán javult a szervezeti élet. A korábbi 60—70 százalék helyett ma már a párttagság 80 százaléka vesz részt rendszeresen a taggyűléseken. Az alapszervezetek decentralizálásával emelkedett a taggyűlések színvonala, nőtt a párttagok aktivitása, vitakészsége. A magyarázat kézenfekvő: mivel az erdészetben és az építésvezetőségen dolgozók kiváltak a községi alapszervezetből, és saját pártszervezetet alakítottak, lehetővé vált, hogy munkahelyük legfontosabb i gondjait, az őket leginkább érintő kérdéseket tűzzék napirendre. Olyanokat, amelyeket jól ismernek, s amelyekről van mondanivalójuk. A decentralizálás hatására javult, körültekintőbbé vált a tagnevelő munka; az egy munkahelyen dolgozó párttagokat könnyebb ellátni hasznos, „testre szabott” pártmegbízatásokkal, s könnyebb azokat ellenőrizni, számon kérni. Kialakult például az a gyakorlat, hogy az alapszervezeti taggyűléseken minden alkalommal beszámoltatnak 4—5 párttagot pártmegbízatása végrehajtásáról. A szigorú, elvszerű önvizsgálat jegyében — Végül néhány szót a hibákról. Talán éppen a decentralizálás segített hozzá bennünket egy általános probléma felismeréséhez is: sokkal többet kell tennünk a munkásműveltség színvonalának emeléséért, a művelődés irnáti vágy felkeltéséért! Vi- segrád történelmi múltja, kulturális értékei nem jutnak el úgy a párttagokhoz, mint szeretnénk. A nyári játékok, a Mátyás király Múzeum, az ásatások, az állandó és időszaki kiállítások, sajnos, nem találnak kellő érdeklődésre a kommunisták körében. A kulturális élet eseményeivel szembeni passzivitás megmutatkozik a politikai rendezvények — például a szabad pártnapok — és az állami ünnepségek kapcsán is. Most, amikor az alapszervezeteink a szigorú, elvszerű önvizsgálat jegyében keresik a hibákat, a tennivalókat, a csúcsvezetőség nevében ezt ajánlom elsősorban figyelmükbe. Nyíri Éva nyitja nap mint nap, évek óta. Amolyan idegenforgalmi látványosság itt, a töld csárda mellett. Lovagol, különféle mutatványokat végez Gyurkával, aztán föltessékeld a bátrabb külföldi vendégeket lova hátára. Ez is a munkájához tartozik. Mintha mindig itt élt volna a pusztán s a bő szárú, kék csikósgúnyában jött volna a világra. Pedig a tanult mestersége — kőműves. Két évig csinálta, csak aztán jött ide, amikor meghallotta, hogy a gazdaság jó lovasokat keres. Márpedig ő az. — A MUNKA KÖNNYŰ, szívesen csinálom, mert a kedvemre való. Havi kétezer-kétszáz forintot keresek vele. De azért a tanult mesterséget sem adtam fel: szabadnapjaimon kőműveskedtek. ígyaztán összejön havonta a négyezer is. Nagyon szórakoztató dolog naponta két-három külföldi cso- Dorttal ismerkedni. A finneket szeretem talán a legjobban, kedvesek, barátságosak. HOL CSATTANJON A KARIKAS? Kőműveslegény - lóháton AGROMASEXPO 73 Kiállítók tizenhat országból Bemutató Pest megyében is, A HUNGEXPO-nál lezárultak a jelentkezések a szeptember 7-én nyíló nemzetközi mezőgazdasági és élelmiszeripari gép- és műszerkiállításra és vásárra, az Agromasexpo ’73- ra. Az összesítés szerint 16 országból 126 külföldi és csaknem 50 hazai mezőgazdasági, élelmiszeripari, erdészeti és faipari műszergyártó és kereskedelmi vállalat vesz részt ezen a nemzetközi találkozón. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar gépesítése, korszerűsítése iránt megnyilvánuló rendkívül nagy érdeklődést jellemzi, hogy a megyei tanácsok máris mintegy 150 ezer belépőjegyet igényeltek az Agromasexpo ’73-ra. A nagy gép- és műszergyártók működés közben is bemutatják termékeiket az agárdi, a bajai és a Balaton bogiári Állami Gazdaságban, továbbá a töki Egyetértés Tsz-ben. Új telepítésű almás Örkényben Az Örkényi Béke Szakszövetkezet évről évre újabb területeken telepít gyümölcsöst. A 3 évvel ezelőtt telepített 20 hektárnyi almásuk már a második évben termést hozott. A képen: Makkos András kertész és Horváth Mihály növényvédő agronómus elégedetten szemlélik az idén is szép termést hozó almafákat. Az utolsó előtti helyről Megkétszereződik hazánkban az automata szövőgépek aránya A rekonstrukció előrehaladásával egyre inkább szaporodik a szövödékben működő automata berendezések száma, örvendetes ez azért is, mert nem is olyan régen a textilipar automatizáltsága tekintetében Magyarország még az utolsó előtti helyen állt Európában, tavaly pedig már automata gépeken készült az itt termelt nyersszöveteknek mintegy 50-1—55 százaléka. A rekonstrukciós programot megelőzően 30—31 százalék volt, az ötéves terv végéig pedig 55—60 százalékra emelkedik a textilgyárainkban, dolgozó automata gépek aránya. Ezen belül növelni kívápják az új rendszerű, úgynevezett vetülök nélküli — a hazánkban ismert ATPU 120 típusú és a P 150-es csehszlovák gépek — arányát, előreláthatóan 16 százalékra. Ilyen korszerű berendezésék szép számmal dolgoznék már például a Pamuttextilműveknél is. Míg a hagyományos gépek fordulatszáma percenként 200, az újfajta automatáké 300, sőt, 360-ig fokozható. Az előbbieken » óránként 3 négyzetméter kelme készülhet, az új gépek 7—9 négyzetméter árut szőnek ugyanennyi idő alatt. További előnyük, hogy egy- egy dolgozó 12—15 automata berendezést is kezelhet. Nézze például azt az idősebb, szemüveges férfit. Az előbb elkérte a karikásomat. Mos ott kenegefi a kezét a felesége. A karikás vége ugyanis a felső karján csattant s nem a levegőben. Legalább két napig viseli majd a nyomát. Souvenir — a töki pusztáról. Nem volt mérges, még mosolygott is a csípős emlékért... Valóban nagy az idegenforgalom itt, a töki határban. Juhász Sándor, a csárda vezetője szerint az idén már tizenháromezer külföldit láttáik vendégül. — És még legalább ugyanennyit várunk szeptember végéig. Most kezdődik az igazi főszezon. A NÉGY FOGAT meghozta már a kocsikázó vendégeket. A nádfedeles csárdában hangol a zenekar, a pincérek terítenek — így válik teljessé a Tökön eltöltött néhány óra a külföldieknek. , 1 • Prukner Pál A szakkörökben kialakult vélemények szerint ezek a jövő gépei, ám gazdaságos üzemeltetésük még számos további . műszaki-szervezési intézkedést kíván. Meghatározó jelentőségű például a dolgozók szakképzése, továbbá a fel- használásra kerülő fonal minősége; különös gondot igényel az üzemépület kiválasztása, a gépelrendezés, a klíma, stb. A rekonstrukció- során szövödéinkbe kerülő gépeket egyébként a Könnyűipari Kutatóintézetben nemrégen megalakult biztonságtechnikai és ergonómiai osztály szakemberei „vizsgáztatják”; itt készítik el a biztonságtechnikai minősítésüket. Az Épületasztalos és Faipa- | | rí Vállalat több, mint tíz éve j készít beépített típus konyha- J bútort, de az 1965-ben végre- I hajtott gyártási és formai korszerűsítés óta lényegében a bútorok mérete, szerkezete, formája nem változott, alapméretük például egységesen 55x55 centiméter. Ezek a méretek azonban nem nyújtanak sok variációra lehetőséget. Ezért az V. ötéves tervhez készített tanulmányában a Tervezésfejlesztési és Típustervezö Intézet javaslatot tett — a távlati fejlesztés első lépéseként — a variálhat óbb típus konyhaelemek méretére. A javaslatban már figyelembe vették a különféle konyhai készülékek, tűzhelyek, hűtőAz új gépek velejárója, hogy ' elődeiknél lényegesen nagyobb hőt termelnek, amit már nem lehet a hagyományos párologtató berendezéssel ellensúlyozni. Az eddiginél fokozottabb hőhatású klímaberendezésekre van tehát szükség, ilyeneket azonban jelenleg csak külföldön gyártanak, beszerzési áruik kétszerese a nálunk használatos készülékeknek. Jó hír a' szövödéknek, hogy a Könnyű- i ipari Gépgyártó Vállalat a kö- I zelmúltban felvette program- I jába a „hűtött klímaegység’' gyártmányfejlesztését. I M. T. szekrények nemzetközi szabványait is, hogy könnyebben elhelyezhetők . legyenek a beépített konyhabútorokba. így a korábbinál sokkal több variációt lehet elérni. Az egyik legközelebbi cél, hogy egy helyett két medencés mosogatót szereljenek be az asztal magasságú szekrénybe, amely jobban megfelel a nyersanyagtisztítás, mosás kettős feladatának. A bútorelemekben a tárolási lehetőségeket kihúzható polcokkal, ajtólapra akasztott rekeszekkel kívánják növelni. így a konyhában könnyebben tarthatnak rendet a háziasszonyok, s több edényt, háztartási eszközt helyezhetnek el. SZAKKÖZÉPISKOLÁK Kétéves képzés keretében heti 15 óra a kötelező A szakmunkásképző intézetekben tanulók műveltségének gyarapítását szolgálják a művelődésügyi miniszter új utasításai. A szakmunkásképző iskolák úgynevezett B-tagoza- tát elvégző dolgozók számára korábban kétéves szakközépiskolai képzést szerveztek, melynek keretében az 1973/74- es tanévtől kezdődően már az új tantervet kell alkalmazni. A dolgozók kétéves szakközépiskolai képzésében — az első és a második évfolyamon egyaránt — heti 15 óra lesz a kötelező elfoglaltság. A szorgalmi idő az első osztályban 33, a második osztályban 30 hét. Hetenként háromnapos, esti oktatár keretében szerezhetik meg a szakközépiskolai érettségit ilyen formán a dolgozók. A bizottság előtti vizsga tantárgyai az első osztályban: gazdasági földrajz, matematika, elektrotechnika; a második osztályban: magyar nyelv és irodalom, történelem, üzemgazdaságtan. A nemzetközi szabványokat is Variáihaíóbb lesz a beépített konyhabútor »
