Pest Megyi Hírlap, 1973. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-08 / 184. szám

Máris sokan felkeresték- Megnyílt az ügyfélszolgálati iroda A ceglédi városi tanácsháza épületének földszintjén néhány nappal ezelőtt nyílt meg az ügyfélszolgálati iroda, amely a tanács dolgozóinak és a la­kosságnak egyaránt sokat se­gít. Az irodában számtalan ügyben kaphatnak felvilágo­sítást a ceglédiek a lakás­igénylés módjától a munka­könyv megszerzéséig, a tán­cos rendezvények engedélye­zéséig. Az ott dolgozók igen sok ügyet közvetlenül intéz­nek, melyekkel eddig a tanács egyes osztályai foglalkoztak. Már eddig is sokan kértek tanácsot, s elismerő vélemé­nyek üdvözölték a tájékoztatás e módját. A városi tanács az ügyfél- szolgálati iroda munkájáról ismertető nyomtatványt hozott forgalomba. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA ALBERTIRSA, SZABADSÁG TSZ Száztízen a melléküzemben Az épület bővítése után több dolgozót foglalkoztatnak A CEGLEPÍ JÁRÁS ES CE6LÉP VÁROSRÉSZÉRE XVII. ÉVFOLYAM, 184. SZÁM 1973. AUGUSZTUS 8., SZERDA HÚSZMILLIÓS MEGRENDELÉS Munkájuk minősége kifogástalan Nehezen hihető, hogy Ceglé­den, az egyik Kossuth Ferenc utcai földszintes ház udvarán, a gumijavító műhely végében, olyan üzem működik, amelyből Emberek, védőruhában Méregellenőrző gyógyszerészek Tizedik éve — Szabálytalan tárolás Kevesen tudják, mi is a mérgekkel foglalkozó toxikoló- gusok dolga tulajdonképpen? Bálint Béla törteti vezető gyógyszerészt s egyben toxi- kológust kérdeztük meg, mi tette szükségessé a növényvédő szerek fokozott ellenőrzését? — Köztudott, hogy napjaink­ban a mezőgazdasági termelés elképzelhetetlen nagyhatású növényvédő szerek tömeges al­kalmazása nélkül. Tátjékozta- tásul csak egyetlen számadat: jelenleg mintegy 250 féle po­rozó- és permetezőszerrel dol­goznak közös gazdaságaink. — A felhasznált különféle gombaölő-, rovar- és gyom- irtószerek, csávázó és talajfer­tőtlenítő anyagok szakszerűt­len kezelése súlyos károsodást idézhet elő mind az emberi, mind az állati szervezetben, A károsodás megelőzése, illetve elkerülése késztette a Pest megyei KÖJÁL-t arra, hogy 1964-ben, kísérletképpen, be­vezesse a megye területén a mérgek forgalomibahozatalá- nak, szállításának, raktározá­sának, biológiád és kémiád ösz- szetébelének ellenőrzését, vala­mint a különböző vegyszerek élő szervezetre gyakorolt ha­tásának vizsgálatát. A kísér­let eredményességét igazolja, hogy 1967 óta országszerte folynak a méregellenőrző és méreghatásitani vizsgálatok. Az ellenőrzéseket többnyire mi, gyógyszerészek végezzük. A mezőgazdászok főként azt ku­tatják, hogy az egyes növé­nyek mely területeken ter­meszthetők a leggazdaságo­sabban, a gyógyszerész viszont a laboratóriumból magával vitt gyakorlati tudásával gyorsan és pontosan ellenőrizni tudja a porozószerek összetételét és a különböző permetezőoldatok koncentrációját. S örömmel ta­pasztaljuk, hogy tevékenysé­günk mindinkább meghozza a kívánt eredményt: a növény­védő szerekkel dolgozókban tudatosul, mennyire fontos a mérgek tárolására, kezelésére és közvetlen felhasználására, valamint a szennyezett védő­ruházat és munkaeszköz tisztí­tására vonatkozó előírások megtartása. Magukat á nö­vényvédő szereket is rendkívül gondosan kell tárolniuk. — A tizedik éve folyó, szigo­rú ellenőrzések statisztikája azt mutatja, hogy a növény­védő szerek tárolása nem min­den esetben kielégítő. Köve­tendő példaként említem a törteti Aranykalász Tsz-t, amely valamennyi követel­ménynek eleget tevő raktárak­kal rendelkezik. — A vegyszerezést végző munkásokat el kell látni a szükséges felszerelésekkel: vé­dőruhával, védőikalappal, gu­mikesztyűvel és csizmával, az éppen használatos szer ellen védő szemüveggel, kolloidszű­rős légzésvédővel, ipari keret­álarccal és oxigénes ömmentő- vel. A gyógyszerész-toxikoló- gus munkájához tartozik to­vábbá, a tsz-ek és az állami gazdaságok által vezetett per­metezési napló alapján, annak ellenőrzése, hogy megtart ják-e a vegyszeres kezelést követő, kötelező munka- és élelmezés- egészségügyi várakozást. — Körzetenként, így a ceglé­di járásban is többen folyta­tunk általános gyógyszerész- toxikológusi tevékenységet, ketten pedig, dánszentmiklósi kollégám és én, emberi szerve­zetre vonatkoztatott méregha- tástani vizsgálatokat is vég­zünk. Ha a növényvédő sze­rekkel dolgozók szervezeté­ben rendellenességet tapaszta­lunk, több-kevesebb időre el kell őket tiltanunk munkájuk­tól. Győri Mária évente több mint 20 millió fo­rint értékű elektromos beren­dezést szállítanak hazai és kül­földi megrendelésre. A ceglédi Vasipari, Elketro- mos és Műszerész Ktsz több mint tíz éve létesítette. Akkor két szakmunkás, két betanított munkás és két ipari tanuló í dolgozott benne, most har­mincnégyen ülnek a munkapa­dok mellett. A szűk helyiség­ben csak oldalvást lehet köz­lekedni, sok helyet foglalnak el a kész és félig kész, szek­rény nagyságú elektromos be­rendezések. A jól szervezett munká­nak köszönhető, hogy a megrendelt eszközök idő­ben elkészülnek, tíz év alatt egyetlen panasz sem merült fel a megrendelők részéről. Évek óta innen kapja meg a félmillió forintos Biofer auto­mata elektromos berendezést a Mészmű Vállalat, és itt készül az a steril automata vezérlésű szerkezet, amelyre a Vegyé­szeti Kutató Intézetnek van szüksége. Belföldi megrende­lőik sorába tartozik a gyöngyö­si parkettagyár, a pusztavacsi fafeldolgozó telep, a Chinoin Gyógyszerárugyár, a herendi fűrészüzem, a Műszaki Egye­tem, a posta és a Magyar Ál­lamvasutak. Ebben az évben eddig több mint 12 millió forint ér­tékben exportáltak elekt­romos berendezést a Szov­jetunióba, Jugoszláviába és az NDK-ba. Várják a meg­rendelést Törökországból és Ciprusról: tavaly mind­két helyre rézércdúsító ve­zérlőberendezést szállítot­tak. A beszerelés is gyakorlott szakembert kíván. Két szak­munkásuk ezekben a napok­ban az NDK egyik gyárában helyezi üzembe a Cegléden ké­szült automata műszerszek­rényt. Szabó Mihály elektro­műszerész, a részleg helyettes vezetője, hamarosan Jugoszlá­viába indul, ahol egyik gyárt­mányuk próbaüzemelését kísé­ri figyelemmel. A zsúfolt helyiségben nagy a balesetveszély. A baj megelőzésére nagy gondot fordítanak: napon­ta ellenőrzik a védőberen­dezések állapotát, rendsze­resen tartanak oktatást. A szigorú ellenőrzésnek köszönhető, hogy évek óta nem fordult elő üzemi bal­eset. Az eredmények elérésében jelentős része van a Kandó Kálmán szocialista brigádnak. A héttagú kollektíva hétszer nyerte el a szocialista brigád címet, az idén pedig a kiváló szocialista brigád oklevelet ér­demelte ki. Az összeforrott kö­zösség egyik elektroműszerésze az idén megkapta a kiváló dolgozó kitüntetést. A társadalmi munkából is kiveszik a részüket: a nyár elején három hétvéget töl­töttek a balatonszárszói úttörőtáborban, ahol az elektromoshálózat szerelési munkáit végezték. Tizenöt­ezer forint értékű segítsé­get nyújtottak. A mostoha körülmények kö­zött dolgozók munkaszeretetét igazolja, hogy ismeretlen kö­rükben az elvándorlás, pedig nincs öltöző, nincs mosdó, nincs ebédlő. Várják az új műhely felépí­tését: a hordógyár mellett kapnak helyet, és végre kor­szerű üzemben folytathatják munkájukat. Csatári Ilona Az albertirsai Szabadság Tsz- ben 1968 óta működik ipari melléküzem. A korábban in­gázók helyben kaptak munkát, nem kell naponta utazniuk a fővárosba. Az akkor huszonnégy mun­kással indult forgácsolóüzem­nek néhány év kellett, hogy leküzdje a kezdeti nehézsége­ket. Ma már száztízes lét­számmal dolgozik. Átszervezé­se 1971-ben új gépek vásárlá­sával kezdődött. Jelenlegi vezetőjét, Kőhalmi Mihályt akkor nevezték ki, s Kőhalmi Mihály sok tapasztalata, szak­értelme jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy ma már jó felsze­relt, nagy teljesítménnyel ter­melő ipari üzem működik a Szabadság Tsz-ben. Az évek folyamán képzett, lelkes munkáskollektíva ver­buválódott. A két műszakban dolgozó részleg magasabbra tűzte a mércét: évente több milliós összeggel járul a gaz­daság bevételéhez. Kőhalmi Mihály elmondotta, hogy a forgácsolóüzem 1971- ben finommechanikai részleg­gel bővült, amelyben — főleg nőket alkalmazva —■ menetfú­rókat és menetvágókat gyárta­nak, a Forgácsoló és Gépelem­gyár megrendelésére. Ebben az üzemrészben szeretnének még több helybeli asszonyt és lányt foglalkoztatni az épületbővítés után. Munkájuk jó minőségét bi­zonyítja, hogy olyan jelentős partnereik vannak mint a Láng Gépgyár, az Űjpesti Gépelemgyár, a Kőbányai Sör­gyár, a Mezőgazdasági Gép­gyár. A gyártmányok színvo­nalára az üzem minőségi el­lenőrei ügyelnek, akik gondo­san átvizsgálják a munkadara­bokat, így a selejt minimálisra csökken. Termékeikből, amelyek kö­zött a mezőgazdasági gép- és turbinaalkatrészek préslég- szerszámok és alkatrészek sze­repelnek, jelentős mennyiség külföldi megrendelőkhöz kerül. Az üzemrészeket megfelelő szociális létesítmények egészí­tik ki. A balesetvédelmi beren­dezésekkel és az óvórendsza­bályok végrehajtásával nyu­godt munkakörülményeket biztosítanak: ez is magyaráz­za. hogy évek óta nem fordult elő számottevő munkanap­veszteséggel járó baleset az üzemben. A foglalkoztatottak fele nő, közülük tízen betanított esz­tergályosként dolgoznak, és szakmunkás-képesítést kíván­nak szerezni. Valamennyien sok társadal­mi munkát végeznek üzemük területén, s többen teljesítenek pártmegbízatást, illetve a ta­nács munkájában vesznek részt. F. V. Előadás, szervezőknek Film egy járásbeli véradónapról A Vöröskereszt ceglédi já­rási szervezete augusztus 27- én, hétfőn, Albertirsán ren­dezi meg a véradófelelősök továbbképzését, melyre a vö­röskeresztes titkárokat is meg­hívják. Az ismeretterjesztő előadást filmvetítés követi: a film egy térítésmentes véradónapon, a ceglédi járásban készült. Tizennyolcas keret Edzőváltozás a CVSE-ben Felújítják a felszerelést A Ceglédi VSE NB II-es labdarúgócsapata július 16- án kezdte el a felkészülést a következő bajnokságra. A já­tékosállomány valamelyest változott. Eltávozott Fényi (Szolnoki MÁV) és Kábák 11 (Szombathelyi Haladás). Cég­KÉSZÜL A KIRAKAT Cegléden, a Batthyány utcában működik a Cegléd és Kör­nyéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat dekorációs cso­portja. A vállalat tizenegy településen lévő, több mint kétszáz üzletének és elárusítóhelyének dekorációiról, a vásárlókat tá­jékoztató képes feliratokról e csoport tagjai gondoskodnak: szerepük igen fontos a kereskedelemben. Árubemutatókon, ki­állításokon munkáikkal szinte mindig részt vesznek, egy-egy új áru megismertetése, megszerettetése rajtuk is múlik. Apáti-Tóth Sándor felvétele Teremtett lélekkel nem ta­lálkozom, amíg felérek a jász- karajenői művelődési ház eme­letére, de ott az egyik helyi­ségből beszélgetést hallok Benyitok. Ketten ülnek az asz­talnál, Nagy Margit, a művelő dési otthon gazdasági előadó­ja, aki egyben a területi KISZ- esek klubvezetője és gazdasági felelőse, valamint Csáki Her­mina KISZ-titkár. — Az Igazgató elvtárs sza­badságát tölti, de ha tudunk, bármiiben készséggel segítünk — mondja a húszesztendős ügyintéző. Megkérem, foglalja össze a Petőfi művelődési otthonban ez évben történteket, s tájé­koztasson a következő hóna­pokra tervezett feladatokról. Nincs uborkaszezon — Ha befejeződik egy ren­dezvénysorozat, véget ér egy kiállítás, máris új előadások, estek szervezéséről kell gon­doskodnunk. Téli és tavaszi rendezványeimk közül csak a legsikeresebbeket sorolom. Klubunk vendége volt Baranyi Ferenc költő, járt nálunk a Generál együttes, Koós János és az Express zenekar. Jól si­kerültek a különféle vetélke­dők és szavalóversenyek. Telt ház hallgatta meg dr. Lavics- ka Kálmán helyi körorvos elő­adását, mélyet „Barátság, sze­relem, házasság” címmel tar­tott. Szép számmal gyűltek össze Sziráki Péternek, a járá­si hivatal titkársága vezetőjé­nek előadására, melyben a ge­nerációk egymás közötti vitá­járól esett szó. Nem mondha­tunk hasonló jókat a TIT ál­tal szervezett programok láto­gatottságáról, szélesebb körű közvéleménykutatással azon­ban talán ezen is tudunk ja­vítani. Bál, kiállítás, vendégszereplés A vártnál is többen vettek részt júniusban a nősök bál­ján. Sok látogatót vonzott Bé­res Ferenc műsora, melyben virágénekek, Bartók és Ko­dály népdalfeldolgozások sze­repeltek. A fiatalok táncos kedvét mutatja, hogy a nyári társastánctanfolyam vizsgabál­ján több mint ötszázan voltak. A bálon nemcsak a vizsgázó negyven növendék tartott be­mutatót, de felléptek néhányan a Budapesti Kábelmüvek ver- senytóncosai közül is. Apáti-Tóth Sándor fotómű­vész nálunk rendezett kama­rakiállítását augusztus 15-ig tekinthetik meg az érdeklődők. A tárlat július 10-i megnyitó­ján hatvankettőm voltak jelen. — A „Röpülj páva’’ kör tag­jaival a Bükkbe, a fiatalokkal Sárospatakra kirándultunk. Augusztus 4-én a pilisvörösvá- ri Jókai művelődési otthon nemzetiségi együttese szerepéit községünkben. Most javában készülünk az augusztus 20-a tiszteletére Abonyban rende­zendő megyei eseményre, ahol fellép ifjúsági és felnőtt cite- razenekarunk, az assizonykó­rus és mindkét népi táncegyüt­tesünk. „Röpülj páva” körünk ezenkívül öt Pest megyei együttes társaságában szerepel a Ceglédi ősz rendezvénysoro­zatán is. A hagyományos búcsúd bál­ra több mint ezer helyi és kör­nyékbeli vendéget várunk. Ke­véssel azután Szentpál Móni­kát fogadjuk, a hónap végén, közkívánatra, Zalatnay-estet rendezünk. A jövő évadban — Ősztől folytatódnak a báb- és honismereti szakkör foglalkozásai és az idén ala­kult tánccsoportjaink próbái. Az új évadban szeretnék fel­frissíteni a színházi életet. En­nek megvalósítását segíti, hogy a télen kultúrházunkba beszerelték a központi fűtést: a mostani idényben már nem lesz gond a színházterem meg­felelő hőmérsékletének bizto­sítása. Változatos műsortervet állítottunk össze. Az 1973—74- es évadban a Mária főhad­nagy és a Luxemburg grófja című nagyopertetteket, a Disszi­dálni Pestre is lehet, A szabin nők elrablása című zenés víg­játékot, Shakespeare, Kertész Ákos, Szász György és O’Neill egy-egy drámáját láthatják a jászkarajenöiek és a közeli ta­nyák, községek lakói. A néző­szám állandósítására gondol­tunk, amikor úgy határoztunk, hogy bevezetjük a bérleti rendszert. Gy. M. lédre igazolt Fekete (Albertlr- sa), Brunerszky (VM Egyet­értés), Lázok (Tápiószöllős) és Lendvai (Törtei). A várako­zási idejét töltő Oláht az át­igazolási időszakban az MTK kiadta, már két Vasutas Kupa mérkőzésen játszott is. Nagyszalóki edző, akinek szerződése lejárt, az Egri Dó­zsához ment, helyette Nagy János, a Szekszárdi Dózsa és a DVSC volt edzője került Ceglédre. Egy edzőmérkőzés második félidejében beszél­gettem vele. — Hetente négyszer, általá­ban 90—120 perces edzéseket tartok, az első két hét a fel­mérést, ismerkedést szolgálta. A foglalkozások, melyek in­tenzitása közepes vagy annál erősebb, erőnléti, technikai, taktikai és kombinált jelle­gűek. — Az eddigiek alapján po­zitív véleményt mondhatok, a fiúk igyekvők és szakmailag is fejlettek, örvendetes Oláh csatasorba állása, de sokat várok a fiatal Feketétől is. — Tizennyolcas kerettel dolgozom majd, mely állandó marad. Munkánkat zavarja Zátonyi, Tóth és Oláh korai sérülése. A Vasutas Kupa szakmai gondot okoz. Hét­közben alapozó edzéseket kel­lett volna tartanom, de a va­sárnapi találkozók miatt a hét második felében könnyí- tenem kell a terhelésen. — A játékosok taktikailag fegyelmezettek. Elmondha­tom, hogy Debrecenben féTev alatt nem értem el annyit, mint itt másfél hét alatt. Re­mélem, a fegyelem megma­rad, s meggyőződésem, hogy jobban végzünk majd, mint az előző bajnokságban. Cé­lunk: fiatal tehetségek bevo­nása a csapatba. A végzett munka, a mérkőzésen nyújtott teljesítmény és a sportembe­ri tulajdonságok alapján állí­tom össze a csapatot, így az idősebbeknek is ugyanannyi az esélyük a bekerülésre, mint a fiataloknak. — A felszerelést felújítjuk, s e felújítás is segíti majd a fiúkat szándékuk valóra vál­tásában, a jobb helyezés el­érésében. U. L. JÁSZKARAJENŐ Változatos nyári programi BEVEZETIK A BÉRLETRENDSZERT

Next

/
Oldalképek
Tartalom