Pest Megyi Hírlap, 1973. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-08 / 184. szám

Augusztus 6-tól 18-ig Méteráruk, készruhák, cipők, kötöttáruk, fehérneműk, strand- és divatcikkek %-OS ÁRENGEDMÉNNYEL S KAPHATÓKA \ 1973. AUGUSZTUS 8., SZERDA nsr HEGYEI AZ M-7-ESEN Segélykérő és hírközlő telefonok Az M—7-esen az autópálya budapest—székesfehérvári sza­kaszán még ebben az évben elkezdik szerelni az első autós segélykérő és hírközlő rend­szert. A Közlekedés- és Posta­ügyi Minisztérium közúti fő­osztálya öt hírközlő rendszer közül a Philips-cégét vásárol­ta meg 2,5 millió forintért. A jövő nyáron 60 kilométeres szakaszon már telefonon kér­hetnek egészségügyi vagy mű­szaki segítséget a bajbajutott autósok. Az autópálya mindkét ol­dalán két kilométerenként te- telefonállomásokat szerelnek fel. A készülékek gombnyo­másra működnek. Az oszlopo­kon levő úgynevezett telefoná­lóharangok csökkentik a külső zajt és kaputelefonszerűen kézi hallgató nélkül továbbítják a beszélgetést. Az első segélykérő és hírköz­lő szakasz 27,5 millió forintos költséggel jövő nyárra készül el. Az M—7-es további szaka­szán és az újonnan épülő autó­pályákon a jelzőrendszer együtt épül majd meg az úttal. r l Átviszik Százhalombattára A MÉLYÉPTERV (Mély­építési Tervező Vállalat) el­készítette egy új típusú víz­tisztító berendezés félüzemi modelljét. A berendezés min­denfajta szennyvíz biológiai és vegyi tisztítására alkalmas. A berendezés első darabja Pécsett, a bőrgyár mellett épül fel. a kísérletsorozat be­fejezése után a modellt szét­szerelik és Százhalombattára telepítik, ahol olajos vizek tisztításánál is kipróbálják. A képen: szerelik a berende­zést. A kártérítés nem elégtétel Szomorú baleseti statisztika — a Csepel Autógyárban Röviddel ezelőtt készítette el a Csepel Autógyár munkabiz­tonsági osztálya a második ne­gyedévről szóló jelentését. A jelentésben levő adatok az el­múlt esztendő hasonló idősza­kához képest jelentős vissza­esést dokumentálnak. Az idei év első három hónapjában 185 baleset történt a különböző üzemekben, 41-gyel több, mint korábban. A kiesett műszakok száma csaknem hatszázzal több: 2812. Ez összesen 120 dolgozó egyhavi munkaidejének s mintegy 5 millió forint termelésiérték-kiesésnek felel meg. A visszaesés mértéke 20 száza­lék. A jelentés megállapítja, FELVESZÜNK NŐI ÉS FÉRFI SEGÉDMUNKÁSOKAT, AUTÓSZERELŐ, CSŐSZERELŐ, FELVONÓSZERELŐ, HEGESZTŐ, MÉRLEGJAVITÓ, ESZTERGÁLYOS és LAKATOS SZAKMUNKASOKAT. <*> GYÜMÖLCS­ÉS FÖZELÉKKQNZERVGYÁR Dunakeszi, Vasút u. 11. hogy a balesetek száma első­sorban a jármű-, a du­gattyú-, a gyűrű- és az al­katrész-gyáregységben, vala­mint a műszaki igazgatás szer­veinél emelkedett. Javulás, il­letve stagnálás ezen a téren csak a motor- és a hajtómű­gyáregységben mutatkozott. Az okok között tallózva: a munkabiztonsági osz­tály megállapítja, hogy az átmeneti eredmények el- bizakodottá tették a bal­esetek megelőzését bizto­sító szerveket. Ugyanakkor nem javult a baleseti oktatás színvonala sem. A balesetet szenvedettek kö­zül egyre többen lépnek fel kártérítési igénnyel. A máso­dik negyedévben 47 dolgozó je­lentette be igényét. Közülük 36-an összesen 50 ezer forint értékű kártérítést kaptak. Hangsúlyozza a jelentés, hogy az üzemi balesetek kivizsgálá­sánál, jegyzőkönyvezésénél, valamint az előírt vezetői biz­tonsági szemlék megtartásánál változatlanul nem megnyugta­tó a helyzet. Nyilván ennek is tudható be, hogy a baleseti sé­rülteknek mindössze valamivel több mint a negyede folyamo­dott kártérítésért, s közülük sem kapott mindenki anyagi elégtételt — amennyiben ez elégtételnek nevezhető. Baleseti gócok gyakran ke­letkeznek a beruházási mun­kálatoknál is. Ezeket a jelen­tés szerint nem kompletten adják át, s leggyakrabban éppen az egészségvédelmi és bal­esetelhárítási berendezé­sek hiányoznak. Hasonló lazaság észlelhető a gyáregységek saját hatásköré­ben történő átrendezéseinél, gépáttelepítéseknél vagy új technológia alkalmazásánál. Harminc vagon majoránna Kalocsa-vidék világhírű fű­szer- és gyógynövénytermő tá­jain befejezték a majoránna aratását. A fűszernövényt még mindig kis parcellákon terme­lik — összesen több mint 600 holdon —, s betakarítási for­mája is a régi: sarlókkal, kézi kaszákkal vágják az illatos lombot, amelynek egy részét a termelők fel is dolgozzák. A padláson szárított levélhuzalé- kot a Herbária bajai telepe fo­gadja. Évente mintegy 30 va- gonnyi majoránnalombot dol­goznak fel, tisztítanak, csoma­golnák. Munkásnők éjszaké a gyárban Kereszteslovagok temploma Helyreállítják a székesfe­hérvári kereszteslovagok haj­dani templomát Inotán. A XIV. század első felében épült kora gótikus stílusú templo­mot III. Béla király adomá­nyozta a fehérvári lovagok­nak. A Z ORVOSTUDOMÁNY SZERINT nemcsak nap­jaink, hanem alvásunk is szakaszokból áll. Az előal- vás egy-két órás könnyebb nyugalom. A testben, idegek­ben még benne vibrálnak a nap ingerei, fáradtságai, de már megkezdődött a pihené­sünk. Utána fokozottabban csökken életműködésünk, s az úgynevezett utóalvás, az iga­zi pihenő következik. Mind­ez az emberek óriási többsége számára megszokott, beideg- ződött napi cselekvés, reflex. Ez a természetes. Sokak számára azonban nem így zajlanak a késő esti órák. Vasutasok, ügyeletes orvosok, ápolónők, rendőrök, megannyi foglalkozást, hiva­tást folytatók éjszaka is éb­ren maradnak. Megszoktuk, és ezért nem is méltányol­juk eléggé. Időnként azon­ban gondolni kell arra és el kell gondolkodtatni az em­bereket, hogy amikor mi éj­szaka legmélyebben alszunk, akkor nem is kevesen a mun­ka közepén tartanak, és ami­kor a legtöbb ember — mint mondani szokás —. egyik ol­daláról a másikra fordul, so­kan csak akkor kezdenek munkájuk végére érni. Köz­tük ma is és sok évtized óta mindig, legnehezebb éjsza­kájuk a fizikai munkásoknak, köztük a nőknek van. A munkasnök éjsza­kait az üzemekben egyes helyeken még kü­lön nehezíti a technikai elma­radottság. A zaj és a por pél­dául több textilipari műhely­ben különösen bántó és ártó. Fokozottabb a balesetek ve­szélye, hiszen az éjszaka dol­gozó nők, főleg a családanyák, műszak előtt és után hozzá­tartozóikról is gondoskodnak. A következmény: általában csak néhány órát alszanak, azt is rendszertelenül. Külön probléma az átállás egyik műszakról a másikra. Manapság egyre többen utaz­nak olyan országokba, esetleg földrészekre, ahol — a miénk­hez képest — nagy az időeltá­volodás. Ilyenkor átállítják az órákat — csakhogy az emberi szervezet nem áll át könnyen. Sokan még hetek múlva is emlegetik az ebből eredő fá­radtságot. A munkásnőknek 'minden műszakváltáskor ha­sonlón kell átesniük. Igaz, ál­talában van pihenőnap, hogy az átállás némiképp zavarta­lan legyen. Sok munkásnő azonban állítja, hogy jobb két vagy több héten át azono­san éjszakai műszakban dol­gozni, mert ezzel a testi és HON-050 típusú rakodógép és MULTICAR szállítójárművek NAGYJAVÍTÁSÁT garanciával vállalja a MEZŐGÉP MONOR CEGLÉDI GYÁREGYSÉGE 2700 Cegléd, Külső-Kátai út. szellemi fáradtság egy része elkerülhető. Sajnos, nincsen igazuk. Or­vosi, pszichológusi és más tu­dományos vizsgálatok bizonyít­ják: az éjszakai munka bármi­lyen formája őrli az idege­ket, túlzott ingerültséget okoz. Mindez családi, érzelmi konfliktusok forrása. M iért nem figyelnek ERRE? Nem veszik ész­re, hogy az éjszakás munkásnők így élnek? — kérdezheti bárki. A fele­let egyértelmű: a prob­léma ismert. A párt nőpo­litikái határozata, s az azt követő kormányrendelet és SZOT-állásfoglalások nyomán gyakran foglalkoznak vele, például a szakszervezetek is. Legutóbb a Váci Kötöttáru- gyárban, a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa nőbi­zottságának kihelyezett ülé­sén bukkant fel erőteljesen a téma. Itt is kiderült: a végre­hajtás munkája során mind több testület és ember nem­csak követelője, hanem moz­gatója és segítője az egészség­re ártalmas munkahelyek csökkentésének. Az éjszakai műszakok teljes és általános megszüntetése nem lehetséges. A gépek tel­jesebb kihasználása, a ter­vek mennyiségi és minőségi teljesítése érdekében egyes iparágakban — különösen pél­dául a könnyűiparban — el- háríthatatlanul szükség van éjszakai műszakra. Más üze­mek folyamatos termelése, például műszaki okokból, egy pillanatra sem állhat le. A Váci Híradástechnikai Anya­gok Gyárában, a kemence­üzemben 80—85 nőnek, kö­zöttük mintegy 60 családanyá­nak éjszakánként is kell dol­goznia. Dunakeszin, a Gyü­mölcs- és Főzelékkonzervgyár­ban, főszezon idején, a ter­mékek romlását részben csak a folyamatos éjszakai munká­val lehet meggátolni. A Hazad Fésűsfonó- és Szövőgyár kis- tarcsai gyárában a technikai láncolat folyamatossága miatt kell ma még több mint száz asszonynak és leánynak éj­szakáznia a kártoló-fésülőben, az előfonóban, a kettőző-cér- názóban és a festődében. A teljes igazság kedvéért tegyük hozzá: sokan kívánják, kérik, hogy éjszakai műszakba osz- szák be őket, mert szükségük van a havi több száz forin­tos sp>eciális pótlékra és éj­szakai pótlékra. Jó néhány asszony meg azért vállal ál­landó éjszakázást, mert nem tudta óvodába, napközibe el­helyezni a kisgyerekét. A ki­csi alszik. Tán a mama helyett is? H elyette nem alszik. Az asszony hazamegy, ellátja a családot. A textilszakma egyes műhelyei­ben dolgozók minden négy év után egy év nyugdájkor- kedvezményt kapnak, mert az ilyen műhelyekben különösen nehéz a munka. Korán öregít. Még korábban az ilyen műhe­lyekben az éjszakai műszak. Az ellenérték: a többletkere­set és a korkedvezmény. A problémák nemcsak is­mertek. de állandó tárgyai kü­lönböző felső szervek ülései­nek, határozatainak, ellenőr­zéseinek. A felső vezetés, a lehetőségekhez mérten, minden szükséges költséget előirányoz, pénzt fordít a korszerűsítések­re, rekonstrukciókra. Ez kö­zelebb visz a végleges meg­oldáshoz. A gyárakban egyéb lehető­ségek vannak az egyelőre még nem generális, de fokozatos előrehaladásra. Vannak is jó példák. Több éjszakai műsza­kos üzemben csökkentették a munkahelyek zaj- és porártal­mát, technikai módosításokkal szűkítették a létszámot. A munka bes orolásoknál igyekeznek figyelembe venni a nők családi, egyéni körülmé­nyeit. Gyerek miatt éjszaká- zóknáil, ha csak egy mód van rá. elhelyezik a kicsit. Okosan vezetett üzemekben a gazdasági és szakszervezeti vezetők arra is vigyáznak, hogy a korábban éjszakai műszak­ban foglalkoztatott és később délelőtti, délutáni műszakra beosztott asszonyok keresete lényegesen vagy egyáltalán ne csökkenjen. Ezek jó módszerek. Terjesz­teni kell. Tudomásul vettük, hogy az éjszakai műszak nem szüntethető meg teljesen? Reálisan csakis így gondolkod­hatunk. A termelési feladatok mellett azonban mindig gon­dolni kell az emberekre. Té­mánknál maradva: gondolni kell a munlkásnőkre és külö­nösen fokozottan gondoskodni kell az éjszaka is dolgozó csa­ládanyákról. Sok gyárban az a szokás, hogy megállapítják a termelési feladatokat és utána igyekeznek hozzáilleszteni az emberekről való gondoskodást. Ügy tűnik, a kettő összeegyez­tethető. Szakszervezeti bizott­ságok például célul tűzhetik ki, hogy a gyár gazdasági és moz­galmi vezetői az emberi prob­lémákat is tekintve közelítsék meg a termelés kérdéseit. Szinte bizonyosra vehető, hogy az éves vagy a távlati gazda­sági végeredmény ugyanaz, sőt valószínűleg nagyobb lesz, mint amikor csak termelés­centrikus szemlélet uralkodott. Pihentebb, jobb kedvű, nyu- godtabb asszonyokkal ugyanis fokozottabban lehet növelni a termelést és a termelékeny­séget. Ugyanakkor tovább fej­lődik szocialista korszakunk egyik legfőbb jellemzője, a kedvező emberi-politikai han­gulat, a jó közérzet. Pacsay Vilmos Kísérletképpen Fehér és pettyes busák Tavaly, a balatoni vízvé­delmi bizottság engedélyével, új halfajta került a Balaton­ba: kísérletképpen néhány ezer fehér, illetve pettyes bu­sát telepítettek a tóba. A viszonylag kisebb arányú telepítés nem kecsegtetett az­zal, hogy az 596 négyzetkilomé­ter kiterjedésű tóban hamaro­san viszontlátják a halászok a busát. Köztudott, hogy ez a halfajta rendkívül eleven és ha módja van rá, magas ív­ben kiugrik a hálóból. Ennek ellenére visszafogták a bete­lepített példányok zömét. A súlygyarapodásuk is szembe­tűnően jó. A haltenyésztési szakembe­rek arra következtetnek, hogy a busák kitűnő környezetre találtak a Balatonban. A szak­emberek más őshonos halfaj­ták takarmánylehetőségeit fi­gyelembe véve döntenek majd a pettyes busa további elsza- porításáról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom