Pest Megyi Hírlap, 1973. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-08 / 184. szám
1973. AUGUSZTUS 8., SZERDA A dányi Magvető Tsz 200 holdon termeszt az idén T-hTHl Cr7’'l '7 ■tfiri 'l C paradicsomot. Jelenleg az egyik 26 holdas táblán AXClx V-aXXX3Zjí1Zj szedik a termést, amely holdanként 300 mázsás termést hozott. Tanácsrendeletek, például Tápiószelén „Csal annyi helyi jogszabályt alkossunk, amennyi feltétlenül szükséges” Lemaradás: csak Szentendrén A nyereség: 44 és fél millió Nőtt a PEVD/ tőkés exportja „A tanács rendeletet alkothat jogszabály végrehajtására, valamint jogi rendelkezést igénylő társadalmi viszonyok szabályozására... A tanács rendelete működési területén mindenkire kötelező ... A tanács a lakosság jogait és kötelességeit érintő magatartási szabályt csak tanácsrendeletben állapíthat meg”. (Tanács- törvény 34. §.) Ebet szórakozóhelyre bevinni nem szabad, ez természetes. Különben tanácsrendelet is tiltja. Nem tiltja viszont a tanácsrendelet — a községek többségében — a járdák kátyúinak hamuval való feltöltését. Nem kellemes ugyan hamuban bokáig járni, de lehet. Állatot a nagyközség területén — megfelelő körülmények között — mindenütt lehet tartani, ugyanez a másik nagyközség bizonyos részeiben tilo6. A város belterületéről nem is szólva. Azonnal életbe lép — Tápiószelén egyelőre még kénytelenek voltunk az 1973/1. számú tanácsrendeletbe bevenni: „ ... a házi szemét összegyűjtése és elhelyezése a tulajdonos, a haszonélvező, a bérlő kötelessége” — mondja Zahalka Béla vb-titkár. — Ahol megszervezett már az intézményes szemétszállítás, ott ez a kitétel „némileg” másképp hangzik. A szeleitől jócskán eltérő szöveg intézkedik a szennyvíz elvezetéséről is azokban a községekben, ahol kiépített csatornahálózat van. Ami van az egyik községben, még nincs a másikban, amit szabad az egyik településen, nem szabad a másikban. A kulturált együttélés, a rend minden szabályát nem lehet központilag megfogalmazni, mert helyenként eltérőek a szokások, a hagyományok, a körülmények. — És változnak mindezek — Endrődön, a Sebes-Körös j árvédelmi munkálatainál kü- | lönböző korokból származó 6Írokat bolygattak meg a földmunkagépek. A hitelesítő ásatást T. Juhász Irén régész irányításával folytatták, s ennek során többek között őskori agyagtárgyakat, kora avar temető gazdag leleteit. Árpád-kori falu halászkuny- hó-maradványát. csontkorcsolyát, hálónehezéket, római kori kétélű kardot, vaslándzsát és eavéb értékeket mentettek meg. A kocsorhegyi mondja a vb-titkár. — Ez a változás, a szemléletbeni és anyagi fejlődés hozta magával például, hogy az 1965-ös köz- tisztasági tanácsrendelet helyett újat alkossunk. Ezt az augusztus 16-i tanácsülés tárgyalja, s ha elfogadja, aznap életbe lép. Gondoskodtunk, illetve gondoskodunk róla, hogy a lakosság időben megismerje, tizennégy napra közszemlére tettük, és minden tanácstag megkapja a teljes szöveget. Újat — vagy módosítják A változás mértékétől függ, hogy a tanácsok egy-egy rendelet helyett újat hoznak-e vagy csupán a meglevőt módosítják. — Az 1971-es, 3-as számú tanácsrendeletet, ismertebb nevén a helyi tanács és szervei működési szabályzatát csupán módosítani fogja a tanácsülés, a módosítás a szabályzat egyes részeit érinti mindössze. Ugyanígy módosítanunk kell az 1971-es 1-es számú tanácsrendeletet, amely a lakásjogszabályok helyi végrehajtását, az igénylés rendjét szabja meg. Akkor kimondtuk: tanácsi bérlakást csak az a család kaphat, ahol az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a hatszáz forintot. Ma már nagyon alacsony ez az összeg, s ez a tanácsrendelet nem egy-két családot érinthet. Nagyközségi viszonylatban elég sok, hetvenhat tanácsi bérlakás van Tápiószelén, s ebből évente egy-kettő megüresedik. Ezenkívül pedig jövőre a terveink szerint nyolc Cs-lakást építünk, fokozott jelentősége lesz tehát ennek a rendeletnek. Érvényes és változtatás nélkül jó az ugyancsak 1971-ben hozott 2-es, a lakás- építési hozzájárulásról, a lakáshasználatbavételi díj fizetéséről, illetve elengedéséről, valamint a 4-es, a közterület használatáról szóló tanácsrendelet. hullámtérben egy 60x120 méternyi tenületen szarmata temetőt tártak fel. 57 sírt bontottak ki, s igen gazdag mellékleletekre bukkantak. A női sírokban borostyánt, kar- neol féldrágakövet, üveggyöngyöt. ezüst, vas és bronz ékszert, a férfisírokban fegyvereket találtak. Ezüst- és bronzveretes ruhatűk, egymásba kapcsolt ezüstkarikák, ezüstkarperecek kerültek felszínre. A legújabb régészeti leletek a szarvasi Tessedik Múzeumba kerülnek. — Tavaly egy tanácsrendeletet sem hoztunk, az idén pedig az említett, a köztisztasági lesz az első. Vigyázunk tehát arra, hogy csak annyi helyi jogszabályt alkossunk, ameny- nyi feltétlenül szükséges. Ezeket viszont betartjuk mi magunk is, és betartatjuk a lakossággal is. És nem is elsősorban szankciókkal, hanem a rendeletek alapos megismertetésével és a törvényes engedélyek megadásával. Kérték — megengedték — A közterület használatával kapcsolatos tanácsrendelet megalkotása idején például úgyszólván a község minden utcáját végigjártuk az építési előadóval, felhívtuk a figyelmet a többi között az építési anyag közterületen történő tárolásának törvényes lehetőségeire. Az érintettek rendben beadták a kérvényt, mi megadtuk az engedélyt, a bevétel pedig a község fejlesztési pénzét növelte. Deregán Gábor ANEKDOTÄNAK tünö TÖRTÉNET: a nyugdíjba vonuló portás meghatódottan átvette az ajándékokat, kezet fogott a rögtönzött ünnepség részvevőivel, és mielőtt elbúcsúzott volna, zavartan megkérdezte, hogy kérhetne-e még valamit. Szerette volna megnézni az üzemet, a műhelyeket. Még sohasem látta belülről azt a gyárat, amelyiknek másfél évtizedig őrizte a kapuját. S hányán vannak még olyanok, akik éveken át könyvelik az üzembe érkező anyagokat, de nem látták a gyártást, számolják a teljesítményeket és béreket, de nem voltak azok között, akiknek a neveit és keresetét rendszeresen a papírra róják. Sok munkás keveset tud arról, hogy a keze munkája hová kerül, mennyiért tudják eladni, s mit mondanak róla a vevők. A szomszéd műhelyről olykor-olykor még csak tudnak valamit, de az iroda életéről jóformán semmit. Igaz, személy szerint ettől látszólag nem lesznek szegénvebbek. ÁM A TÁRSADALOM valójában szegényebb marad, ha a közösség tagjai szűkebb környezetükbe zárkózva élnek, dolgoznak eevmás mellett, és csak mechanikusan, saját helyük. sverenük ismerete nélkül teljesítik a társadalmi munka- megosztásban karmtt feladatokat Az államnolgár nem tudhatja sajátjának az országot, A Pest megyei Vegyi és Di- vatcibkipari Vállalat, ismertebb nevén a PEVDI ma már szinte behálózza Pest megyét. Hat gyáregysége — bőrdíszmű, írószer, fonalfeldolgozó, konfekció, vegyi és faipari — tizenkét városban, illetve községben üzemeltet egy-egy részleget. A gazdag profilú vállalat féléves számvetésére Édes Istvánt, a vállalat igazgatóját kértük meg. Tervszerű piackutatás — Vállalatunk a dinamikus fejlődés érdekében a korábbi évekhez hasonlóan különböző intézkedésekkel már tavaly megalapozta idei gazdasági tevékenységét. A tervszerű piackutatás és áruforgalmi munka eredményeként az idén év elején olyan mennyiségű belföldi exportrendelés volt a birtokunkban, amely a tervezett éves árbevételi érték 78 százalékának felelt meg. Elsősorban ennek köszönhető, hogy most, a számadás órájában örömmel jelenthetem — a PEVDI az első félévet valamennyi gazdasági mutatószám tekintetében eredményesen zárta. A hat gyáregység együttesen 250,6 millió forint termelési értéket ért el: 12,5 százalékkal többet, mint a tavalyi hasonló időszakban. Elégedettek lehetnék a vállalat vezetői 242,3 millió forintos árbevételükkel is. — 1972 első félévéhez viszonyítva az értékesítésünk több mint 30 millióval nőtt. Különösen a vegyi, a bőrdíszmű, a kötöttáru és a konfekció termékeink voltak kelendők. Csekély lemaradást egyedül a szentendrei írószer gyáregységünknél tapasztaltunk. Sajnos, a termelés zökkenőmentességét több tényező zavarta, ezek között első helyen az import alkatrészek késését említeném meg, amely a gyáregységet a termelés többszöri átprogramozására kényszerítette annak érdekében, hogy az üzem továbbra is folyamatosan tudjon termelni. Hasonló nehézséggel kellett megküzdeni a gyömrői vegyi gyáregyha nem érzi magáénak a sokkal szűkebb környezetét, azt a vállalatot, szövetkezetei, községet, amelyikben él és dolgozik. Az ország szeretete, a hazafiság csak az üzemi és lakóhelyi mikrovilág ismeretére, szeretetére épülhet. Csakhogy a tulajdonosi tudat nem automatikusan fejlődik ki az emberekben. Ahhoz ösztönzésként kedvet, érdeklődést kell kelteni bennük, hogy szívesen ismerkedjenek a munka- és lakóhely életével, jövőjével, problémáival. Ismerjék meg a gyár gazdasági helyzetét, műszaki és anyag- ellátási gondjait. Mindezek hatását megtalálják ugyan a maguk szűkebb világában is, mert érzik a gépük mellett, érzik a keresetükön. De menynyire más, ha mindennek az összefüggéseit, okait is tudják! Ha ők is elmondhatják az észrevételeiket, vitatkozhatnak a különböző terveken, elképzeléseken és lehetőségeken. Ha az ember azt tapasztalja, hogy egy döntés megszületése előtt az ő véleményét is mérlegelték, akkor máris fédig- meddig sajátjának érzi az ügyet, mert személy szerint valami köze volt a végleges álláspont kialakításához. Aki közreműködőnek tekintheti önmagát, az a határozat értő magyarázója, a közös feladat népszerűsítője lesz. S eközben önmaga is megváltozik, mert a nagyobb közösséget érintő ségnek, ahol sokáig alapanyag- hiány akadályozta az epoxigyantaféleségek termelését. Főleg az írószerek, szőnyegek — Hogyan alakult a vállalat exportmérlege az első hat hónapban? — Csaknem 120 millió forint értékű árut exportáltunk, a teljes árbevételünknek csaknem a feléit. Különösen a tőkéspiacon léptünk nagyot előre, hiszen az elmúlt év hasonló időszakához képest nem kevesebb, mint 28,9 százalékkal, vagyis 10 millió forinttal adtunk el több árut. Főleg az írószerek, szőnyegek és a különböző műgyantaféleségek kivitele nőtt meg jelentősen. Ennek ellenére három százalékkal elmaradtunk a tervezett tőkés exportbevételünktől — a már említett alapanyagkésés miatt. Szocialista országokba irányuló exportunkat viszont túlteljesítettük: elsősorban a bőrdíszmű gyáregység jóvoltából. A zavartalan termeléshez szükséges létszámot nehézségekkel ugyan, de sikerült biztosítani a félév folyamán. Kisebb létszámhiány az első negyedévben a pilisszentiváni bőrdíszműrészlegnél és a solymári faipari gyáregységnél külföldi fajta kombinációjával keresik a köztermesztés,re alkalmas, olcsóbban termelhető csemegeszőlőt a lakitelki szőlészeti kutatóállomás kecskeméti telepén. Az újabb nemesítésűek közül jó néhány már megfelel a követelményeknek: bőven termők, változatos ízűek és nagy bogyójúak. A minőség javítása, a fajtaválaszték bővítése mellett elsődleges szempont az ellen- állóképesség. A magyar étkezési szőlők túlzottan fogékonyak a fertőző betegségekkel szemben, s ez drágítja előállításukat, rontja a termés piaci értékét. Az ilyen irányú gondokon a külföldről beszerzett problémákhoz fűződő személyes kapcsolata kialakítja a feltételes reflexét arra, hogy a saját munkája mellett az egész üzem tevékenységét vizsgálja, rendszeresen egy tágabb horizont problémáin töprengjen, vállalati, társadalmi méretekben gondolkodjon. így alakul ki a szocialista demokrácia termelésben és közéletben egyaránt aktív munkása. PERSZE, KETTŐN MÜLIK a vásár. Ha a munkás is és a vezető is akarja, akkor köny- nyen megismerhetik, megérthetik egymás problémáit. Csupán akkor van baj, ha az ipari, vagy mezőgazdasági dolgozóban ébredezik az érdeklődés, de a kimondott vagy jelzett kérdéseire nem kap választ, vagy ha kap, azt nem érti. Jól ismert üzemi tájkép: egy-egy vállalati munkaértekezleten sokan szundikálnak. Nemcsak a fáradtságtól és a melegtől, hanem azoktól az álmosítóan zsongó szürke szavaktól is, amelyekkel elhadarják a formális beszámolókat. A valójában érdekes, az embereknek személy szerint is húsba vágó pénzügyi és műszaki problémák gyakran olyan szakzsargonban hanszanak el — töméntelen adattal megspékelve, — mintha nem is magyarul beszélne az előadó. Nem a legszerencsésebb módszer az sem, ha a dolgozók volt. Ez azonban termeléskiesést nem okozott. A vállalat hat gyáregységének összlétszá- ma jelenleg 2725 fő, mindössze 63-mal magasabb, mint egy éve. Édes István igazgató elmondta, hogy erre az esztendőre eredetileg 8,5 százalékos bérszínvonal-növekedést terveztek, ezzel szemben a munkások alapbéremelése elérte a 12 százalékot. A gyáregységek is — Ugyancsak kedvezően alakult, mind a bázisidőszakhoz, mind a félévi programhoz viszonyítva, vállalatunknál a termelékenység. Az egy foglalkoztatottra jutó termelési érték 85 573 forint, 8,2 százalékkal több, mint egy esztendővel ezelőtt. Ebből a tényből s a létszám változása alapján megállapítható, hogy az első félévben bekövetkezett termelés- növekedés 67,2 százalékban a gyáregységeink termelékenyebb munkájának köszönhető. Mindezek után szinte természetes, hogy a várt nyereség nem maradt el. A PEVDI első félévben elért, kis híján negyvennégy és fél millió forintos tiszta nyeresége csaknem hétmillióval haladja meg a tavalyi év első hat hónapjának eredményét. K. P. fajták meghonosítása sem enyhített, az idegen fajták nem tudnak alkalmazkodni sajátos éghajlati viszonyainkhoz. így továbbra is a hazai kutatók feladata, hogy a gazdasági és természeti igényeknek megfelelően csemegeszőlő-fajtákkal lássák el a termelő gazdaságokat. A különböző keresztezésekből származó, több éven át megfigyelt jelöltek között számos olyan hibrid van, amely alkalmas nagyüzemi termelésre. Ezek közül néhány nem igényli a permetezést, mivel nem reagál a peronoszpórafertőzésre. A fajtagyűjtemény egyik érdekessége a mag nélküli csemegeszőlő. tájékoztatása kizárólag 2—300 személyes gyűlésekre korlátozódik. A nagy nyilvánosság előtt sokan nem szólalnak meg, s nem is mindenki juthat szóhoz. Ezért nemrégiben egy vasipari üzem és egy tsz főkönyvelője új módszerrel kísérletezett. Mindketten sorra járták az üzemegységeket, ahol tömören ismertették a vállalat helyzetét, s azután elemezni kezdték a meglátogatott üzemegység munkájának pénzügyi jellemzőit, a selejt, a bér, az állásidő, a rezsi költségeit. Ebből olyan parázs vita kerekedett, hogy a főkönyvelők alig győzték jegyezni a sok észrevételt az ínköltségcsökkentés lehetőségeiről. Másnap volt mit mondaniuk a műszaki kollégáiknak, akik ugyan majdnem mindennap ottjártak az üzemben, de a megszokás már eltompította kritikai érzéküket. GONDOLATKÖRÜNK csattanójának tartogattuk az öreg portás történetének végét. Nyugdíjasként ő is megismerte a gyárat. S az egyik kerítés menti műhelyben, ahol az apró alkarészeket gyártják, megkérdezte. hogy miért az új lemezekből, vágják, darabolják, amikor egy másik üzem tízszer ekkora nyi hulladékdarabokat küld az olvasztóba. Ö naponta látta ezt a portán, de akkor, kellő ismeret híján, nem segíthetett. Ha későn is, most ezt megtehette. tevékeny köze lehetett a kollektíva munkájához, amelynek eredményét az ilyen „hétköznapi” tettek százai, ezrei alakítják át. Ritkái J. István Történelmi korszakok a földben JEGYZET Munkahelyi ismeret - tulajdonosi tudat Mag nélküli csemegeszőlő Első: az ellenálló-képesség Több mint hétszáz hazai és
