Pest Megyi Hírlap, 1973. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-07 / 183. szám

Augusztus 6-tól 18-ig' [NYAKI VASAK Méteráruk, készruhák, cipők, kötöttáruk, fehérneműk, strand-és divatcikkek 1973. AUGUSZTUS 7., KEDD HBCfEi ^/Círlem „Fürdik” az Alagút A Fővárosi Köztisztasági Hivatal dolgozói minden héten pénteken virradóra „megfürdetik” az Alagutat. A mosógép 15 ezer literes tartályából — amelyet „UNIMOG—406” típusú munkagép vontat —, kefés mosólécek segítségével, nagy nyo­mású vízsugárral tisztítják az Alagút oldalára napközben rá­rakódott kormot. Inotán lesz a legnagyobb Megérkezett az e’ső szovjet turbina Megérkezett az első, 100 megawatt teljesítményű szov­jet turbina az épülő inotai csúcserőműhöz. A nagy telje­sítményű berendezést kísérő szovjet szerelők — a Magyar Hajó- és Darugyár szakembe­reivel közösen — megkezdték szerelését. Három műszakban dolgoznak. A tervek szerint októberre végeznek a munká­val, s akkor megkezdik az új turbina kipróbálását, illetve a második 100 megawattos turbi­na szerelését. Az összesen 200 megawatt teljesítményű inotai erőmű hazánk legnagyobb csúcserő­műve lesz. A turbinák gyorsan működésbe hozhatók s így meg­van a lehetősége, hogy a fo­gyasztási csúcsidőszakokban — főleg az esti órákban — gazdaságosan kapcsolják be az ellátásba. LEBEGŐ BAKTÉRIUMOK Szennyvíz-laboratórium Budaörsön SOKA ZSÍR - FIZET A PENOMAH A környezetvédelemről, a vizek tisztaságáról sok szó esik napjainkban, hisz az utóbbi években mind több helyről je­lezték, hogy a szennyezett ipa­ri vizák hatására csökken, a folyók élővilága — kihalnak a halak, elpusztulnak a növé­nyek. A hathatósabb környe­zetvédelemnek már van ered­ménye, a többször megbünte­tett vállalatok vezetői ugyanis mérlegelik: nem volna-e gaz­daságosabb inkább tisztítóbe­rendezést vásárolniuk, mint állandóan bírságot fizetniük, így van ez a PENOMAH, a Pest—Nógrád megyei Állatfor- galmi és Húsipari Vállalat ceg­lédi gyáregységében is. Az üze­met éppen a napokban köte­lezte az Országos Vízügyi Hi­vatal arra, hogy fizessen 1,1 millió forint kártérítést a Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalatnak, mert olyan erősen szennyezett — literenként 200 —900 milligramm zsírt tartal­mazó — vizet engedett a csa­toméba, hogy dugulást okozott és a váro6 szennyvíztisztító te­lepének működését akadályoz­za. (1—1,5 millió forintért mar építhetnének zsírfogót). Majdnem kétmillió Hogyan lehet megállapítani, hogy a Szennyezettség mértéke elfogadható, azaz nem rongál­ja túlságosan a csatornák fa­ját, nem marja szét a szenny­víztisztító telep gépi berende­zéseit? — Laboratóriumi vizsgála­tokkal — mondja Bendes Gá­bor, a Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalat főmérnö­ke. — Eddig más cégek labo­ratóriumait bíztuk meg a szük­séges mérések elvégzésével, most azonban már saját, jól felszerelt laboratóriumunkban kísérletezünk. Tavaly határoz­tuk el, hogy felépítjük. Ugyan- !s ahhoz, hogy folyamatosan ismerjük a 12 telepünkre ér­kező víz szennyezettségének mértékét, és a tisztítás hatás­fokát. valamint, hogy kiderít- 'hessük, melyik üzem ereszt a megengedettnél több vagy jobban szennyezett vizet a közcsatornákba. Különösen veszélyesek a csatornahálózat állapotára a bőriparban hasz­nált cserzősavak, a gépipar ciános és kromátos vizei, de dugulást okoz a tejipar zsíros szennyvize is. A laboratórium az első téglától a gramm tíz- ezredrészét mérő lengyel gyártmányú légfékes mérlegig 1,8 millió forintba került. Az összeget fejlesztési alapunkból fedeztük. Büszkék vagyunk az új létesítményre, hiszen az or­szág mintegy harminc víz- és csatornamű vállalata közül háromnak működik csak szenny-vízvizsgáló laboratóriu­ma. Nem felel meg — Május elején kezdtük meg a munkát — kapcsolódik a be­szélgetésbe Sütő Mihály, a szennyvizes szakág vezetője — és máris számtalan, jól hasz­nosítható vizsgálatot végez­tünk. Elmondja, hogy a most pró- baüaemelő diósdi szennyvízte­lep működését vizsgálva meg­állapították, hogy a biológiai tisztító, azaz „oxidáló’’ beren­dezés tervezési és kivitelezési hibák miatt nem felel meg a követelményeknek — a te­lepnek csak ülepítési hatása van. Az ugyancsak próbaüze­melő ceglédi telepről is kiderí­tették, hogy sem a mechanikai, sem a biológiai tisztítás nem éri el a, tervezett mértéket. (Mint említettük, ebben része van a PENOMAH-nak is.) — De ne gondolja, hogy minden telepünk ilyen rosszul működik. Természetesen, a la­boratórium először az épülő­ben levő, átadás előtt álló te­lepeket vizsgálta, ahol még ki lehet javítani a hibákat — tá­jékoztat Sütő Mihály. Kijárnak az egyetemisták Közben dr. Domonkos Tibor laborvezetővel végigvezetnek „műhelyünkön”. A patikatisz­taságú laborban első pillantás­ra szembetűnik —, a tervezők jól meggondolták, mire költik a pénzt. Az épület nem túlmé­retezett, de a műszerek a le­hető legkorszerűbbek. A laboratórium hétfőnyi sze­mélyzete a vállalat igényein túl más intézmények részére is \^gez vizsgálatokat. Az al- bertirsgi csecsemőotthon szennyvíztisztítójának korsze­rűsítéséhez a Pest megyei Ta­nácsi Tervező Vállalat számá­ra végeznek különböző méré­seket. Szívesen segítenek azok­nak az ipari üzemeknek is, amelyek szennyvíztisztító épí­tését tervezik. Az említetteken kívül, a Budapesti Műszaki Egyetemmel szeretnének együttműködni: a vízgazdálko­dási tanszék vezetőjével meg­állapodtak, hogy — mivel ilyen laboratóriuma nincs az egye­temnek — a hallgatók kijárnak Budaörsre gyakorlati foglalko­zásra. cserében pedig az egye­temiek tájékoztatják a labora­tórium munkatársait a legfris­sebb elméleti kutatásokról. Mindent egybevetve, a labo­ratórium létrehozása feltétle­nül szükséges volt, hiszen 1976-ra a megyeszerte folyó intenzív közművesítés követ­keztében megkétszereződik a vállalat tisztítótelepeinek szá­ma és akkor végképpen nél­külözhetetlenné válik a szennyvizek folyamatos minő­ségvizsgálata. Cz. V. Hétfői hajnal a Keletiben Késnek-e a munkásvonatok? a pályaudvar fodrászának vannak törzsvendégei? A na­gyobbik üzletben, mindjárt az ajtó mellett, egy fiatalember szárítja vendége haját. — Nekünk vannak csak iga­zi törzsvendégeink. Percre pontosan tudjuk, melyik mi­kor jön. Egy tápiószecsői fér­fi például évek óta fél órá­val korábban indul, hogy be­jöhessen borotválkozni. Nem mondom, ha késik a vonatja, Hétfő, hajnali fél négy. A sötétség sűrűje lassacskán hí­gul. A főváros még csöndbe burkolózva alszik. A napköz­ben oly forgalmas utcák üre­sek. Csak elvétve látni moz­gást; a Rákóczi úton cirkáló rendőrautó utasai őrzik a la­kók nyugodalmas álmát. Kényelmesen Pest megye legtöbb telepü­lésén viszont már sok ablak világos, jelzik: a ház lakói már talpon vannak, a kihúnyó fények pedig azt, hogy elin­dultak. Kókán, Hollósi La- joséknál ezekben a percek­ben az asszony készülődik: siet a 4 óra 18 perckor in­duló autóbuszhoz. — Igyekszem bizony, sze­retek időben felszállni Süly­sápon a vonatra. Nemcsak azért, nehogy az orrom előtt menjen el a 4 óra 58-as vo­nat, hanem mert fárasztó két óra hosszat állni. Aki utolsó percben ugrik fel, már nem talál ülőhelyet magának. Va­lószínűleg azért olyan zsú­folt ez a szerelvény, mert azok is ezzél utaznak, akik ráérnek később indulni. Csak­hogy ez az egyetlen kora reg­geli vonat, amely Sülysápról indul, a többi Szolnokról, Nagykátáról, Tápiószecsőről érkezik utasokkal telten. Ha tehát kényelmesen akarunk utazni, a Sülysápról induló-, ra szállunk, s ott is idejében helyet foglalunk. A Keleti pályaudvaron szin­te, egymást érik a vonatok. Négy óra 13 perc és 7 óra kö­zött a hétfői napokon hu­szonkét vonatot fogadnak. Amikor egy-egy szerelvény kiürül, s a rohanó utasára­datot elnyeli a metróhoz, a villamosokhoz és az autóbu­szokhoz vezető aluljáró, az óriási csarnok érdektelenné, álmosítóvá válik. A kábultsá- got csak fokozza, hogy nem sürögnek-forognak a vasuta­sok. A tizerihárom órás éj­szakai szolgálat utolsó órái­ban már csak lézengenek a fá­radtságtól. A hétfői napjuk nehéz, nemcsak a más hét­köznapokénál nagyobb for­galom miatt, hanem azért is, mert előzőleg nappal tel­jesítettek szolgálatot, tejlát szervezetüknek hozzá kell szoknia az éjszakázáshoz. „... Isaszegről a külső D-vágányra" A pályaudvar két borbély­műhelyében viszont serény munkát láthat a kíváncsisko­dó. A fodrászok ügyes moz­dulatokkal szabadítják meg vendégeiket szakálluktól, kel­leténél hosszabb fürtjeiktől. A kisebbik üzletben ketten, az elegánsabb nagyobbikban öten-hatan dolgoznak. Vajon Jövőre már a szerelők Malom helyén tároló Miskolcon, a leégett István- malom helyén kétezer vagonos gabonatárolót építenek, amely 1975-ben készül el. A tizen­nyolc tárolótérből álló új létesítmény vasbetonvázát csú­szózsaluzással építették és a munkát kedden fejezték be. A korszerű eljárással a Borsod megyei Állami Építőipari Vál­lalat és az Alföldi Közmű és Mélyépítő Vállalat dolgozói kilencszáz négyzetméter alap­területen harmincöt nap alatt készítették el a negyvenhat méter magas gabonasilót. Épí­tésére kereken háromezerhét- száz köbméter betont használ­tak fel. A váz felépítése után most hozzáláttak a gépházi rész kialakításához, valamint a belső munkákhoz. A hatal­mas gabonaraktárat az épí­tők jövőre adják át a szere­lőknek. bizony nekem kell pótolnom az időveszteséget, de olyan eset még nem volt, hogy bo- rotválatlanul menjen a mun­kahelyére. A csevegést abba kell hagynunk, mert a hangosbe­mondó közli, hogy „személy- vonat érkezik Isaszegről a külső D-vágányra”. Menet- ren szerint, éppen 5 óra 26 perckor áll meg a szerelvény. Néhányan rohannak mellet­tem, az utasok többsége fris­sen szedi a lábát. Közülük sze­melek ki két fiatal fiút, hogy megkérdezzem: mi a vélemé­nyük, pontosan járnak-e a munkásvonatok. Választásom nem volt szerencsés, a Lovász testvérek, László és Zoltán még csak három napja jár­nak a fővárosba dolgozni. Egyikük fél hétre, az Iroda­gép technikai Vállalathoz, má­sikuk '••az Elektronikus Mérő- készülékek Gyárába megy. Bőven van idejük, akár, regge­lizhetnek is munkakezdés előtt. Többnyire menetrend szerint Már 5 óra 44 perc van. A C-vágányra zsúfolt szerelvény érkezik Nagykátáról. Utasai közül Praksa Ildikót és Édel- mayer Józsefnét állítom meg. — Gyömrőn lakunk, s ezzel a vonattal járunk be. Nem nagyon szokott késni, csak té­len, akkor viszont előfordul, hogy fél órát is. Az Athe­naeum Nyomdában ' könyvkö­tő vagyok, mindig időben ér­kezem — mondja Édelmayer- né. Praksa Ildikónak is ha­sonló a véleménye. A pályaudvar másik olda­lán, a külső kettes vágányra 6 óra előtt néhány perccel lassan, méltóságosan — akár­csak egy repülőgép a kifutó­pályára — begördül a sülysá- pi szerelvény. Pár pillanat, és már szemben találom magam az „árral”. Ismerős kép. Elöl sietnek azok, akik talán le- késték az előző vonatot, utá­nuk az időben érkezők ké­nyelmesebb sokasága hömpö­lyög. Ebben a derékhadban sodortatja ■ magát egy ismerős arc, a Hollósi Lajosnéé. Csak­nem kétórai utazás után szállt le a vonatról. — Tizenharmadik -éve dol­gozom Budapesten, tizenhar­madik éve utazom naponta négy órát, elhiheti amit mon­dok: többnyire menetrend szerint érkezünk. Ma kivéte­lesen késtünk néhány percet, de a pestiek is előbb elindul­nak a munkahelyükre, mint amennyi idő az utazáshoz szükséges. Akinek csak perc­re kiszámítva jó ez a vonat, jöjjön korábbival. Igaza van, de a menetren­det azért szerkesztik hónapo­kon át, hogy a vonatok asze­rint közlekedjenek. A sülysá- pi szerelvény villanymozdo­nyát Bártfai István vezeti. Ő erről így vélekedik: — Állítom, hogy a vonatok 97—98 százaléka pontosan közlekedik. De ilyen forgal­mas pályaudvaron, mint’ ami­lyen a Keleti, előfordul, hogy foglaltak a vágányok, s a be* járati jelzőnél kell vesztegel­ni. Most ugyan nem álltunk, de elromlott a váltó, s a jel­zőtől csak öt kilométeres óránkénti sebességgel döcög- j hettünk. Ez éppen elegendő j volt az ötperces késéshez. A vonatok fennmaradó 2—3 szá- í zaléka műszaki hiba vagy a napjainkban javában folyó vasúti rekonstrukció miatt ké­sik, dé az is előfordul, hogy a nemzetközi vonatok miatt nem tudja, betartani a menet­rendet. Kilenc helyett csak 7—8 A mozdonyvezető szavait megerősíti Óvári János állo- másfőnök-helyettes: — Ma a belgrádi gyors száz perc késéssel érkezett a ha­tárra, ami bonyodalmakat okozhatott volna, hiszen j>er- cekre, félre kellett állítani a személyvonatokat. Szerencsé­re, jól dolgoztak a főmenet- irányításon, a sülysápi vonat kivételével minden szerelvény pontosan érkezett. Megjegy­zem, hogy, ha a vasút hibá­jából késnek valahol a dolgo­zók, a MÁV 'kártérítést fizet a vállalatnak. E célból nap­lóban rögzítjük a vonatok ér­kezési idejét, s a gyárak ér­deklődésére igazolni tudjuk az esetleges késést. — Nem is annyira a pon­tossággal van baj. Inkább a zsúfoltságot Szeretnénk enyhí­teni. Kocsihiány miatt az elő­írt kilenc helyett, csak hét­nyolc vasúti kocsi alkot egy szerelvényt. A műszaki kocsi­szolgálat igyekszik úgy meg­szervezni a kocsijavítást, hogy a lehető leghamarább vissza­kerülhessenek a forgalomba a szerelvények, mégis, különö­sen hétvégeken, zsúfoltak a vonatok. Czibor Valéria Jobb munkaszervezés „Befagyasztotta” több gyerekcipő árát a Tisza Cipőgyár A martfűi Tisza Cipőgyár,’ az ország legnagyobb lábbeli- gyártó üzeme, szocialista szer­ződést kötött a Corso Cipőke­reskedelmi Vállalattal. A szer­ződésben 1974. december 31-ig stabilizálták a gyermek torna­cipők, a bőr felsőrészű gyep- meklábbelik, a hazad műbőr felsőrészű cipők és fröccsöntött eljárással készült termékek árát és minőségét. Az árak változatlanul tartását és a ga­rantált minőséget a hatéko­nyabb munka- és üzemszerve­zéssel biztosítják. A termékek széles skáláját érintő árszint­tartás sem a gyártó üzem kol­lektíváját, sem a kereskedel­mi vállalatot nem hozza hát­rányos helyzetbe. A szerződés több tízezer pár gyermekcipő­re vonatkozik. Váci és szentendrei körzetünkbe felvételre keresünk PÉK SZAKMUNKÁST, BETANÍTOTT MUNKÁST ÉS KÖZÉPVEZETŐKET jelentkezni lehet: Vác, Március 15. tér 5.

Next

/
Oldalképek
Tartalom