Pest Megyi Hírlap, 1973. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-04 / 181. szám

2 MST MEGYEI yfirfiip 1913. AUGUSZTUS 4., SZOMBAT I Egyiptom—Líbia Folytatódik az uniós párbeszéd A* 0t" 'f®M Híres vendégek Sok nagynevű vendége van a VIT-nek. Elég ha csak Ro­mes Csandrát, Nyikolajeva Tyeresková t, Angela Davist említjük. De eljött a fesz­tiválra Dean Reed amerikai színés^, folkénekes, a Béke­világtanács tagja, a finn Herta Küusinen, a Demokratikus Nők Világszövetségének az elnöke, Henri Sinne, az UNESCO ifjúsági szervezeté­nek titkára, Gusta Fucikova, Julius Fucik özvegye. Itt a ghanai, a koreai okta­tásügyi miniszter, és kedves ismerősünk, a finn—magyar barátsági héten nálunk járt Ulf Sundquist, a 28 éves finn oktatásügyi miniszter. Az író és művész vendégek között olyanokat találunk, mint az NDK-beli Gisela May, és Paul Dessau, Robert Rozsgyeszt- venszkij szovjet lírikus, Nico­las Guillen költő, a Kubai író­szövetség elnöke. Már megérkezése előtt pla­kátokról, röplapokról mosoly­gott Berlin utcáira a fiatal amerikai békeharcos, Angela Davis. Amióta hétfőn éjjel a fesztiválvárosba érkezett, a vi­lágsajtót már bejárta a kép, amelyen Angela magához öle­li a kis vietnami lányt, Vo Thi Lient, a My Lai vérengzés egyetlen túlélőjét. Az amerikai delegáció sajtó- fogadásán személyesen is.talál­Ezren a Szovjetunióból A fesztivál egyik legnépe­sebb és legnépszerűbb delegá­ciója a szovjet. 43 nemzetiség és népcsoport képviseletében éppen ezren jöttek el Berlin­be. Közöttük 250 művész, 116 sportoló, 244 munkás és kol- hozparasztfiatal. öt közülük katona, négy >a Szocialista Munka Hőse, tizenöt a Len in- rend kitüntetettje. A delegáció tagjainak 97 százaléka egye­temet vagy főiskolát végzett. — Ha tízszer annyian len­nénk, akkor sem győznénk a meghívásoknak eleget tenni — mondja J. M. Tydzelnyikov, a Komszomol első titkára. A magyar követségen ren­dezett baráti találkozón mégis zsúfolásig megtelt az épület. A piros ruhás szovjet lányok és az elegáns, drapp öltönyös fiúk hangos „barátság” kiáltásaira sok száz magyar torokból szállt a válasz: „Druzsba!” A barátság jegyében zajla­nak a szovjet delegáció prog­ramjai. Kedves jelenet tanúi lehettünk, amikor Tyeresková a berlini úttörőkkel, vagy a vietnami fiatalokkal találko­zott. A szovjet delegációban az idősebb nemzedék is képvisel­teti magát. A. J. Pokriskin, a sokszorosan kitüntetett légi- marsallt lépten-nyomon meg­rohamozzák autogramért. A legendás hírű Mereszjev, az „igaz ember”, legalább olyan Merénylet a CUT főtitkára ellen kozhattunk a filozófusnővel. Vi'ágoskék vászon nadrág­kosztümjében, piros virágos blúzában, törékeny termeté­vel, lényének sajátos varázsá­val mindenkit lebilincselt. S amikor kellemes hangján meg­szólalt, nog. hitet tegyen a fesztivál jelszavai mellett —• mondatait hosszú taps követte. Katonaruhában jelenik meg a baráti találkozókon a kissé hajlott hátú 28 éves fiatal­ember, Nguyen Duc Soat, neve már mindenkinek isme­rős Berlinben. Az emberek tudják, hogy a zubbonyán lát­ható hat kitüntetés, hat ame­rikai Phantomot jelent. Ennyi légicsatából került ki győzte­sen a fiatal vietnami főhad­nagy. ­Ahol megjelenik, rögtön kí­gyóinak a lámpák, indul a ka­mera, hogy néhány felvétel, néhány mondat minden tele­víziós társaságnak jusson. Nem volt még rá eset, hogy Soat barna, mandulavágású szemei ne mosolyogva fogadták volna az özönével zúduló kérdése­ket és kéréseket. Egyetlen eset­ben mond nemet a feléje tartó barátoknak: ha pohárral a ke­zükben koccintani alkarnak a győzelemre. Elnézést kérek — mondja ilyenkor — nekem nem szabad innom. — Ez felsőbb parancs? — kérdezték rögtön az újságírók. — Igen. Én adtam ki ma­gamnak. kedves, szimpatikus, mint a róla írott könyvben, filmben. Olga Csecsetkina, az újságíró ontja az adatokat, az emlékeket, az első VIT megrendezéséről: — Mint újságíró és ifjúsá­gi vezető vettem részt azon a londoni konferencián, 1946- I ban, ahol ifjúsági világtalálko­zó összehívását kezdeményez­tük. Meg is egyeztünk az idő­pontban és a helyszínben: 1947, Prága. Prágában én is ott voltam; akkor csak néhány ország vett részt a fesztiválon. Csodálatos érzés most látni, hogy itt Berlinben már 140 ország haladó ifjúságának de­legátusai, az egész földkerek­séget képviselik. Apa és fia: Viktor és Klaus Szeljonij. Az elárvult német kisfiút a há­borúban Németországban harcoló ifjú Viktor, a. Vörös Hadsereg tisztje h/za vitte, örökbefogadta. Most együtt is­merkednek a feszti váhfárossíil, Berlinnel. r. Népszerű ifjú művész ?k, tán­cosok, a dal, a hangszeres ze­ne megszólaitatói. Itty van a nálunk is jól ismert le ;ingrádi egyetemistákból álló ’ool-beat együttes, a Granada, peraszi- mov, a neves filmrendező. Sportolók, atléták, l'0rcsolyá- zók, mint Ludmilla rfuriscse- va, Irina Rodnyina ! Alexej Zajcev, Szergej Csetvefuhin és a sakkbajnok Mihail 'fal. Kádár Márta és Szigethy András FÓKUSZ „Amerikai” börtönök Dél-Vietnamban Az indokínai háború befeje­zéséről és a béke helyreállí­tásáról szóló párizsi szerződés teljesítése nem egy részleté­ben késedelmet szenved, első­sorban a saigoni rezsim ma­gatartása miatt, de az Egye­sült Államok kormánya sem mondott még mindig le az ag­resszióról. Miközben a DIFK teljes erejével a párizsi szer­ződés és a júniusi közös nyi­latkozat szigorú megtartására, teljesítésére törekszik, Saigon minden eszközt felhasznál a szabotázsakciókra: csapatai­val még mindig igyekszik te­rületeket szerezni a felszaba­dult részeken, s nem biztosítja a demokratikus szabadságjo­gokat. A rezsim börtöneiben több tízezer embert tart fog­va. S ezért az Amerikai Egye­sült Államok is felelős. A Dél-Vietnamban fogva tartott politikai foglyok sza­badon bocsátásáért folyó vi­lágméretű küzdelem jelentősé­ge irányította rá a figyelmet tegnap arra a budapesti saj­tótájékoztatóra, melyet a Ha­zafias Népfront Belgrád rak­parti székházában tartottak az OBT meghívására hazánkba érkezett vendégek. DÉL-VIETNAM volt köz­ponti témája annak a sajtó- konferenciának, amelyet pén­teken hívott össze Budapesten az Országos Béketanács ügy­vezető elnöksége. DARVASI ISTVÁN főszer­kesztő, az Országos Béketa- náes alelnöke a sajtótájékoz­tató házigazdájaként elöljá­róban hangsúlyozta: Indokína, a vietnami probléma — amely­nek rendezéséhez a világ ha­ladó erőinek összefogásából megszületett párizsi megálla­podás alapot teremtett — ma sem kerülhet le a nemzetközi, benne a magyar békemozga­lom napirendjéről. LUU PHUONG THANH, a dél-vietnami politikai foglyok kiszabadításáért küzdő bizott­ság titkára, a Dél-vietnami Bé­kevédelmi Bizottság központi vezetőségének tagja beszámolt arról, hogy Dél-Vietnamban jelenleg is húszezer polgári személynek „álcázott” , katonai tanácsadót tartanak az ameri­kaiak. A dél-vietnami börtön- rendszer irányító apparátusá­ban 2400 emberük van az amerikaiaknak, fenntartásra három év alatt — 1971-73- ban— 9 millió dollárt költöt­tek. A borzalmas börtönálla­potokért, a foglyok kínzásáért, meggyilkolásáéit az ameri­kaiak és saigoni kiszolgálóik felelősek. THICH VIEN HAO, buddhis­ta szerzetes, aki négyévi rabság után ez év márciusában szaba­dult ki a saigoni rezsim bör­tönéből, elmondta: — 1971 elején mintegy 40 fogollyal együtt amerikaiak vezette repülőgépen a Phu Quoc-i katonai börtönbe szál­lítottak. A repülőtértől a bör­tönig gumibotos rendőrök sor­fala vert végig bennünket. Phu Quoeban mindennaposak voltak a kínvallatások, ami­nek nyomait még most is ma­gamon viselem. Tanúja voltam más foglyok megkínoztatásá- nak is. Láttam tigrisketreceket, s több foglyot is ismertem, aki­ket kivégeztek... Minden bí­rósági ítélethozatal nélkül egé­szen 1973. március 18-ig vol­tam bebörtönözve. Ezen a na­pon az őrök mintegy százun­kat teherautókra raktak anél­kül, hogy közölték volna, ho­vá visznek. A repülőtérre vit­tek ki bennünket, majd Quang Triba szállítottak. Csak amikor megpillantottuk ott a DNFF zászlóját, akkor jöttünk rá, hogy szabadak vagyunk. A párizsi megállapodásról ekkor még mit sem tudtunk. HANS GÖRAN FRANCK, az Amerikai Egyesült Államok Indokínában elkövetett hábo­rús bűneit kivizsgáló nemzet­közi bizottság főtitkára beszá­molt arról, hogy magában az USA-ban is rendkívül széles mozgalom bontakozott ki az amerikai politikai élet vezetői­nek befolyásolása végett azért, hogy mindaddig, amíg a pári­zsi egvezményeket maradékta­lanul nem teljesítették, a kongresszus semmiféle segítsé­get és támogatást ne szavaz­zon meg a saigoni rendszernek. MINDEN JÓAKARATÉ em­bernek a világon fel kell emelnie szavát a békéért, a függetlenségért és a demokra­tikus szabadságjogokért Dél- Vietnamban és egész Indokí­nában — hangsúlyozta H. G. Fnamck. A jövő hét elején Tripoli- ban folytatódnak a tárgyalá­sok Egyiptom és Líbia szep­tember elsejére tervezett egye­sítéséről. Az egyiptomi kor­mányküldöttséget Hatem mi­niszterelnök-helyettes vezeti, tagjai pedig Szalem minisz­terelnök-helyettes, belügymi­niszter, valamint több szakmi­niszter. Szadat egyiptomi elnök csü­törtökön behatóan megvitatta az unió kérdését a Tripoliba utazó két miniszterelnök-he­lyettessel és Hafez Iszmail nemzetbiztonsági tanácsadó­val. Mint ismeretes, Hatem mi­niszterelnök-helyettes elnök­letével jött létre az a legfel­sőbb kormánybizottság, amely Egyiptom és Líbia egyesítésé­nek elvi és gyakorlati előké­szítését kapta feladatul. A kormánybizottság három kon­cepciót dolgozott ki az egye­sítés fokozatos szakaszos meg­valósítására, de ezek közül egyik sem nyerte el Kadhafi líbiai elnök tetszését. Kadhafi mereven ragaszkodott az azonnali és teljes egyesítés­hez. Egyelőre nincs hír az el­A TASZSZ ismertette az AP amerikai hírügynökség egyik közleményét, amely egy emigráns-„értekezletről” szá­mol be és amelynek lényege, hogy az Izraelbe kivándorolt szovjet származású zsidó pol­gárok feleslegeseknek érzik magukat az „új hazában”. Az amerikai hírügynökség szerint a szovjet származású zsidó emigránsok „értekez­lete” megvitatta ezeknek az embereknek a legsúlyosabb problémáját: az izraeli tár­sadalomtól való idegenkedé­sét, az új társadalomba tör­ténő nehéz beilleszkedését, a nyelv és a politikai rendszer megszokását. A főként grúziai származá­sú emigránsok által elköve­tett erőszakos cselekmények —■ az AP szerint — nem javí­tottak az izraeliek és a szov^ jet emigránsok közötti viszo­nyon. Az amerikai hírügynökség rámutat, hogy az „értekezlet” végső soron az emigránsok közötti belháborúvá fajult. A helyzetet még az is tetézte, hogy az összejövetelen hiva­talos izraeli politikai szemé­térő álláspontok közeledésé­ről. Szadat elnök egyébként csü­törtökön fogadta El-Hamidi lí­biai belügyminisztert, a pa­rancsnoki tanács tagját. Heikal, az A1 Ahram fő- szerkesztője, Egyiptom leg­ismertebb politikai kommen- tátroa ellentmondásos nyi­latkozatot adott az egyipto­mi—líbiai egyesülési tervek­ről a francia Figaro számá­ra. Kifejtette, hogy a két ország az eredetileg terve­zett időpontban, tehát szep­tember l-én végrehajtja a teljes egyesülést, s ez nem­csak látszatintézkedés lesz. Heikal szerint az egyesülés kérdésében támadt nézetelté­réseket erősen eltúlozták és Kadhafi líbiai elnök koránt­sem olyan merev, mint egye­sek mondják. Heikal — furcsa fordulattal — az egyiptomi forradalom első éveinek fel­elevenítésével annak a véle­ményének adott hangot, hogy Nasszer a maga idejében épp olyan felelősségteljesen csele­kedett, mint most Kadhafi, s ezt ma már, két évtized táv­latából mindenütt elismerik. Kadhafi líbiai elnök szin­tén a Figaro című francia lap­lyek is részt vettek, akik az októberi választásokra sze­rették volna megnyerni az emigránsok szavazatait. Golde Meir asszony, aki szintén felszólalt ezen az ér­tekezleten, nyíltan beismer­te, hogy fél a „történtek kö­vetkezményeitől”, vagyis at­tól, hogy a Szovjetunióban élő zsidók megtudják az igazsá­got azoknak a sorsáról, akik a cionista propagandának felülve Izraelbe vándorol­tak. n.ak adott interjújában kije­lentette: bíróság elé állítják a japán légitársaság repülő­gépének eltérítőit. Kadhafi, aki eddig a palesztin terroris­ták támogatójaként lépett, fel, most élesen elítélte a géprablást, rámutatva, hogy a nemes célért nemes eszkö­zökkel kell küzdeni. Azt mondotta, hogy az akció vég­rehajtói nem tartoztak egyet­len palesztin felszabadítási szervezethez sem, nemzetisé­gük ismeretlen, tettük közön­séges bűncselekmény volt. A líbiai vezető közölte, hogy a géprablókat az isz­lám törvénykezesek szellemé­ben ítélik el, azt a büntetést kapják, amit a régi időkben az útonállók: börtönt, végtag­jaik levágását, vagy halált. Vidéki körút A VÖK KÜLDÖTTSÉGE BULGÁRIÁBAN A VDK párt- és kormány- küldöttsége, amely Pham Van Dongnak, a Vietnami Dolgo­zók Pártja Politikai Bizottsága tagjának, a VDK miniszterel­nökének vezetésével hivatalos baráti látogatáson tartózko­dik a Bolgár Népköztársaság­ban, szófiai programja és a hi­vatalos tárgyalások befejezté­vel pénteken vidéki körútra indult Makó Dakov miniszter­elnök-helyettes kíséretében. A vietnami vendégek ipari léte­sítményeket keresnek fel, meg­tekintik az ország egyik leg­nagyobb agráripari komplexu­mát, majd bulgáriai tartózko­dásuk befejezéseként a fekete­tengeri Napospart és Várna üdülőtelepeit keresi fel. Dr. Salvador Allende chilei elnök csütörtökön rendkívüli tanácskozásra hívta össze kor­mányát, miután az autóbusz- és taxisofőrök is csatlakoztak a szállítók munkabeszünteté­séhez, és ezzel gyakorlatilag megbénult Chile tömegközle­kedése. A tanácskozás végeztével — több miniszter részletes jelen­tésének meghallgatása után — a Népi Egység Politikai Bi­zottsága a sajtónak eljutta­tott nyilatkozatban rámuta­tott a mind nagyobb mérete­ket öltő reakciós aknamunka veszélyeire. A teherautó-tulaj­donosok sztrájkja — hangoz­tatja a nyilatkozat <— nem­csak a nemzetgazdaságnak okoz nagy károkat, hanem az egyszerű embereknek is. Santiágóban hivatalosan kö­zölték, hogy csütörtökön me­rényletet kíséreltek meg Ro­lando Calderón, a Dolgozók Egységes Központja (CUT) főtitkára ellen. A rendőrség jelentése szerint Calderón gépkocsiját a főváros egyik ut­cáján két ismeretlen autó fog­ta közre. A kritikus helyzet­ben a chilei munkásmozgalom egyik legfontosabb ^vezetőjé­nek az életét a ’iiatósógok gyors beavatkozása . mentette meg. A támadóknak sikerült elmenekülniük. Bocsánatkérés — Krebsért Az Egyesült Államok nagykövetsége csütörtökön Buenos Airesben kénytelen volt jegyzékben bocsánatot kérni az ar­gentin kormánytól Max V. Krebs ügyvivő tevékenysége miatt. Mint ismeretes, szerdán az argentin külügyminisztérium til­takozó jegyzékben fejezte ki rosszallását Krebs ügyvivő ma­gatartása miatt. Krebs az elmúlt napokban bírálta Argentína gazdasági és pénzügyi intézkedéseit, amelyek az ország nem­zetgazdaságának védelmét szolgálják külföldi — mindenek előtt az észak-amerikai — beruházók önkényes lépéseivel szemben. Az argentin képviselőház egyhangúlag úgy döntött, hogy kéri a kormánytól Krebs „persona non grata”-vá nyil­vánítását és a „nem kívánatos személy” kiutasítását Ar­gentínából. Ötven év Pohjola apó repülő masinájától a Super Caravelle-ig Északi rokonaink, a finnek, csodálatos népi eposzában, a Kalevalában, az Öreg Pohjola egy hatalmas, repülő masinával járta be az akkori világot... Egy évvel a francia Mont- goi/ier-testvérek kísérlete után, 1784 augusz­tus 29-én az észak-finnországi Oulu váro­sából röppent 105 láb magasba az első finn ballon, és tíz perccel később két kilométerrel odébb szerencsésen földet ért a pilóta: J. E. Julin patikárius. Jó néhány évtized telt el addig, amíg ötven esztendővel ezelőtt, 1923. szeptemberében megalapították a finn polgári repülőtársasá­got, amelynek első menetrendszerű járata 1924. február 11-én startolt. Napjainkban Észak-Európa legszebb légiki­kötőjében, a helsinki repülőtéren gyakran szólítja az utasokat beszállásra a hangosan beszélő a budapesti, a londoni, a New York-i, a kirkenesi, a moszkvai és a maiagai jára­tokra. Super Caravelle-k, DC—8-asok, DC— 9-esek gördülnek a kifutópályára és röppen­nek a felhők fölé. öt évtizeddel ezelőtt Lon­donba, átszállással 12 óráig tartott a repülőút, ma mindez három óra. Tavaly 16 millió kilo­métert repültek a FINN AIR gépei külföldön, és hétmillió kilométert országon belül. E néhány jellemző momentumot Véli Virk- kunen, a FINNAIR sajtófőnöke mondta el, majd hangsúlyozta: — Társaságunk 1969 júniusában nyitotta meg az úgynevezett Duna-utat, tehát a Hel­sinki—Koppenhága—Prága—Bécs—Buda­pest útvonalon hetente két járatunk közleke­dett. Az idén fölosztottuk, célszerűbbé tettük ezt, és ehelyett három járat közlekedik (ter­mészetesen már jóval sűrűbben) Észak- és Közép-Európa között: Helsinki—Koppenhá­Beszillás Budapest felé! ga—Budapest; Helsinki—Berlin—Prága és Helsinki—Varsó—Bécs érintésével. — örömmel mondhatom, hogy a MALÉV - vel kötött szerződésünk értelmében a magyar és a finn légitársaság gépei a Budapest—Hel­sinki—Budapest útvonalon utasközösségben repülnek. A Magyar Légiforgalmi Vállalat helsinki kirendeltségvezetőjével, Zboray Gáborral is beszélgettünk az együttműködésről: — Kitűnően együttműködünk a FINNAIR- rel, rengeteg a finn utasunk, akikről köztu­dott, hogy igen szívesen jönnek Magyaror­szágra. A MALÉV-nek nem csupán az a cél­ja, hogy gyorsan, biztonságosan Budapestre hozza a vendégeit, hanem az is, hogy megis­mertesse velük szép hazánkat. A finnek pél­dául gyakran szorgalmazzák irodánkban a magyar borvidéki, fürdő- és gasztronómiai túrákat, országjárásokat. A MALÉV éppen ezért jól összeállított útiprogrammal, a ha­gyományos magyar vendégszeretettel gondos­kodik finn barátainkról. — cp — Izraeli „feleslegesek "

Next

/
Oldalképek
Tartalom