Pest Megyi Hírlap, 1973. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-31 / 203. szám
19731 AUGUSZTUS 31., PÉNTEK PEST MEGYEI K^űrlaiJ Alma 75 hektárról A túrái Galgamenti Tsz 75 hektár területen termeszt almát. Ennek mintegy 10 százaléka nyári fajta. Az almával egy időben megkezdték a Vilmos és Diói körte szedését. Nem pusztul tovább a visegrádi fellegvár Műemlékeink, váraink népünk múltját őrzik és egyben a jelen idegenforgalmi látványosságai. A visegrádi fellegvár hazánk egyik nevezetes műemléke. Mint valami óriási korona, úgy emelkedik a Dunakanyar fölé. Évente kétszázezer látogató keresi fel, ezzel az egri vár után az ország második leglátogatottabb egykori erődítménye. , Pevsner angol építészettörténész „Az európai építészet története” című munkájában az európai értékű magyar vonatkozások közül első helyre rangsorolja a visegrádi műemlékegyüttest. Lehangoló vélemények A fellegvár pillanatnyilag lehangoló állapotban van. Hogyan vélekednek étről a látotgatók? Theisler Frigyes, Budapest: — Minden évben eljövök, Fiatal családosok A legénykori heverőtői az új lakásig Ez a riport semmiben nem törekszik teljességre ... Célja sem az, hogy minden szempontból bemutassa a benne szereplő házaspárt, s azt sem akarja elérni, hogy megkeresse életük fordulópontjait. A beszélgetés középpontjában a családi élet, a családalapítás és az ezekkel kapcsolatos megvalósult és eljövendő célok állnak. Adatok Hazánk népességének 87 százaléka családokban él, s a családok száma 1960-hoz viszonyítva jelentősen növekedett. A húsz éven felüli férfiak 53 százaléka, s a húsz éven felüli nők 79 százaléka házas. A magyar családok 56 százaléka gyermekes család, 1971- ben ezer lakosra 14,5 élve születés jutott. Hazánkban a jogos lakás- igénylők mintegy 40 százaléka fiatal házas, többségükben a termelő munkában dolgozó munkásfiatalok. Előzmények Tetszetős, modern, 16 lakásos ház található a csepeli Béke téren. Az első emeleten lakik Gldzer Gyula, a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozója. Öt esztendeje házas, egy gyermekük van. — 1968-ban is a vállalatnál dolgoztam már, mint építés- vezető. Ott voltam Sziget- szentmiklóson a Csepel Autógyárnak épült félkész házaknál, majd a dunaharaszti gimnázium építésénél is. 1969-ben ez a munka már az én vezetésem alatt fejeződött be. A házasság előtti rokonoknál laktam, itt Budapesten, majd az esküvő után anyósomékhoz költöztem, mert akkoriban még csak reményünk sem lehetett lakásra. Glázer Gyuláné: — Felbecsülhetetlen segítséget adott édesanyám azzal, hogy befogadott minket lakni, és havonként csak jelképes összeget fizettünk neki az ennivalóért. így minden hónapban ezer és kétezer forint közötti összeget tudtunk félretenni. Tudatosan spóroltunk. Ruhákat akkoriban nemigen vettem. Plusz kiadásokat nem engedhettünk meg magunk- Aak akkoriban. Glázer Gyula 1971 decemberéig volt építésvezető, azután műszaki előkészítői minőségben került be a vállalat csepeli központjába. Feladata: a megtervezett épületek dokumentációjának felülvizsgálata, műszaki előkészítése. Lakás s A lakás kétszobás, gázfűtéses, nagy erkéllyel, modem fürdőszobával. A konyha tágas, valamivel nagyobb, mint amilyet a modern lakótelepi lakásokba építenek. A berendezés itt-ott még hiányos, de ami látható, az modern. Televízió, rádió van. — 1970 februárjában felhívás ment körbe a vállalatnál, amely egy KISZ-lakásakció kezdetére hívta fel az érdekeltek ügyeimét. Beadtam az írásos kérelmet, a takarék- könyvben — a felhívás parancsának eleget téve — felmutattam a megtakarított 35 ezer forintunkat. Ennyi volt ugyanis a „beugró”. Volt akkoriban talán 80 jelentkező is a tervezett 32 lakásra. És a 32 lakás helyett csak , tizenhat épült meg. — Szerencsések voltunk, benne voltunk a tizenhatban. A férjem elvállalta az építés vezetését, amely 1970 szeptemberében kezdődött. Azért a házért mindenki becsületesen megdolgozott. Amíg el nem készült, a mostani lakóknak alig-alig akadt szabad hétvégéjük, de rajtuk kívül ott dolgoztak a vállalat ipari tanulói is, és elmentek segíteni azok is, akiknek nem fűződött érdekük a ház miha- marábbi elkészültéhez, Glázer Gyula: x — 1971 szeptember 30-án volt a műszaki átadás, két nappal később pedig az ünnepély következett, a vállalat igazgatója átadta a lakáskulcsokat. Beköltözés — Aznap este már itt is aludtunk. Előzőleg egy fuvar személytaxival elhoztuk a régi lakásból, az anyósoméktól összes holminkat, a rokonaimtól, meg a legénykori heverő- m?t. A beköltözés reggelén elhoztuk a bútorüzletből az előzőleg megvásárolt két darab fotelt és az új, piros kanapét. A beköltözés napján még 50 ezer forintjuk volt a takarékbetétkönyvben, amely ösz- szeg egyrészt a férj legénykori spórolt pénzéből, az esküvői adományokból, másrészt az esküvőt követő két esztendő során összespórolt pénzből tevődött össze. — De gyorsan ment a pénz...! A beköltözés után két héttel itt volt az NDK-szek- rénysor, karácsonyra pedig már egészen kényelmesen tudtunk lakni, megvolt a televízió, a rádió, a hűtőszekrény, a szőnyeg. Annyira voltunk már akkor, hogy vendégeket is tudtunk fogadni vacsorára. Akkoriban az öröm vasárnapokká varázsolta a hétköznapokat. Gyerek 1972. március 9-én született meg Glázer Andris, Születése nem véletlenül esett erre az időszakra. Glázer Gyuláné: — „Tervezett” gyermek volt a kicsi. Amikor elkezdődött a lakás építése, már bátran építhettünk a jövőre, gondolkodhattunk, hogyan akarunk élni. Pénz — Jelenleg 3400 forint a fizetésem, a feleségem a 600 forintos gyermekgondozási se- geiyt kapja A lakásért havonta 550 forintot törlesztőnk, ez csak 1988 végén telik le. Sok mindent vásároltunk OTP-részletre, így ilyen tartozásunk is volt. Legközvetlenebb céljuk a teljes berendezkedés, hiszen a gyerekszoba bebútorozása még hátra van. Szinte egymás szavába vágva jegyzik meg, hogy még azért egyszer sem érezték azt, hogy egyenesben lennének. Glázer Gyuláné éppen ezért szeptember 1-től újra dolgozni megy, az egyetlen akadály, hogy a gyereket nem tudják bölcsődébe adni, mert nincs hely. A Glázer-család eddigi története a tervszerű, gondos családalapítás példája. Fehér Béla Hangdobozok — jövőre is Az Elektromodul 20 ezer Videoton-gyártmányú hangdobozt szállít még ebben az évben a Szovjetunióba, csaknem 600 ezer rubel értékben. A Mashpriborintorg szovjet cég már megkezdte a tárgyalásokat a magyar kereskedelemmel a jövő évi szállításokról is. megnézem, mennyi maradt a várból. Az NDK-ból Vte Lohse társai nevében 'is beszél: — Minket a szép kilátás csalt fel, nem a romok. Ábri Ferenc, aki Gyömrőről érkezett, kapásból sorolja: — Sok a szemét, nincs büfé, ismeretterjesztő és veszélyt jelző táblák kellenének. így könnyen történhet baleset. A legújabb mechanikai mérések azt bizonyítják, hogy a vár állapotának romlása hovatovább az életveszélyességig fokozódhat. A gond nem újkeletű. Már 1869-ben felhívta az ország közvéleményének figyelmét Viktorin József a fellegvár maradványainak megmentésére. Azóta a szándékból nem sok valósult meg. A helyreállítási munkálatok, ha az utolsó órában is, most elkezdődtek. Kormányhatározat született, amely kimondja, hogy a királyi palota, 3~ rommező és a múzeum alapbázisát meg kell menteni. Milliós összegben — Milyen anyagi lehetőségek vannak jelenleg a fellegvárban végzendő helyreállítási munkákhoz ? — kérdezem Ráczkevi Erzsébetet, a visegrádi tanács elnökét. — A Pest megyei Tanács 1973-ra 1,1 millió, 1974-re 900 ezer forintot biztosított, ebből a legszükségesebb munkákat végzi el a kivitelező vállalat, az Országos Műemlékügyi Felügyelőség visegrádi építésvezetősége. A terület bejegyzett gazdája, a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság vállalta, ho'gy megtisztítja a falakat a növényzettől, padokat és szemétgyűjtőket helyez el, ezenkívül a területrendezési munkába is besegít. Az Idegenforgalmi Hivatal kirendeltségvezetője, Cseke László, aki emellett a Dunakanyar Intéző Bizottság visegrádi területi bizottságának is tagja, mindent tud a várról, és szívügyének tekinti annak sorsát. — 1964-ben készült el a panoráma út, ami hihetetlenül felduzzasztottá a látogatók számát. A Volánturist, az IBUSZ és egyéb idegenforgalmi hivatalok ezrével hozzák a kirándulókat, a hazai érdeklődők mellett évente mintegy hetvenezer külföldit. Mi magunk is szervezünk a parkerdőgazdasággal közös autóbusz-kirándulásokat. A szervezett látogatókon kívül sok az egyéni érdeklődő is. Van, hogy a látogatók száma eléri a napi ötvenzeret. Ez meggyorsította a rongálódást. A védelmi munkálatok nem tudnak lépést tartani a pusztulással. — Melyek a távlati tervek? — A legfontosabb feladat úgy építkezni, helyreállítani, hogy az érdeklődők elől ne kelljen lezárni a várat. Készült egy tíz évre ütemezett helyreállítási program, amelynek összes költsége csaknem 30 millió forint. Még az idén villanyt kap a vár, ez egyrészt a munkák elkezdéséhez, másrészt a későbbi díszkivilágításhoz szükséges. A nyugati szárnyon kilátóteraszt létesítünk, az északin az ép boltozatok felhasználásával teremsort tervezünk, kiállítások számára, hogy a műemléképület funkciót kapjon. Szó van arról, hogy a látogatókat hangosító berendezéssel tájékoztatjuk a látnivalókról. Jelenleg tizenhat idegenvezetőnk van mindösz- sze, ez kevés. Több nyelvű fü- zetecskék kiadásával segítjük az ismeretterjesztést. Csak pótlási Héji Miklós múzeumigazgató mondja: — A tudományos kutatás munka- és erőigényes, sok pénz kell hozzá, és nem utolsósorban építőipari kapacitás, ami véges. Mindig mértéktartónak kell lennünk, hiszen, ha fontossági sorrendet állítunk fel, a helyreállítási munkák csak az ipari beruházások és a lakásépítés után terhelhetik az építőipart. így kívánja az ország érdeke. De a rendelkezésre álló keretek között mindig figyelembe kell venni a történeti értéket. — Milyen fokú rekonstrukciót hajtanak végre? — A nagyközség szeretné, ha a várat teljes egészében helyreállítanánk. A tudomány álláspontja más, hiszen a teljes beépítéssel eltüntetnénk a műemlékjelleget. Csak a legszükségesebb pótlásokat hajtjuk végre, a vár területén, úgynevezett „kulturált romkert” kialakítása a céíunk, a tájképi védettség messzemenő figyelembevételével. Tovább folytatjúk a feltárási munkákat is. Ki lesz a gazda ? A hírek tehát biztatóak Tárgyalások folynak a vár státuszának egyértelmű megoldására. Lehet, hogy teljesen átveszi a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság, melynek tájszervező központja éppen Visegrád. De addig is, a Pest megyei Tanács, a Dunakanyar Intéző Bizottság, az Országos Műemléki Felügyelőség, az Idegenforgalmi Hivatal, a parkerdőgazdaság és más szervek összefogása biztosíték e világhírű nemzeti értékünk megmentésére. Fehér Gyula Október 10-tól: Műszaki könyvnapok Október 10. és 31. között tizenkettedik alkalommal rendezik meg a műszaki könyvnapokat. Csütörtökön a Zeneművészek Klubjában Fischer Herbert, a Műszaki Könyvkiadó irodalmi vezetője ismertette a könyvnapokra megjelenő köteteket. Ebben az évben nyole kiadó 45 könyve jelenik meg, csaknem 300 ezer példányban. Az országos megnyitó október 9-én az Egyesült Izzóban lesz, a vidéki megnyitónak október 11-én Salgótarján ad otthont. Új üzlet Piliscsabán Egy hónap: 130 000 forint A festői környezetű Pilis- csaba-Liget élelmiszer-ellátás szempontjából „fehér foltja” volt a nagyközségnek csaknem két és fél évtizeden át. Most a helyi Haladás Termelőszövetkezet a tanács támogatásával korszerű élelmiszer- üzletet nyitott. Az első havi forgalma több mint 130 ezer forint volt. Naponta több mint 400 vásárló keresi fel az üzletet. Az áruellátás rendszeres és hiánytalan. . Az üzlet mellett korszerű bisztrót is nyitottak Ligeten, ennek is sok a vendége. K. F. Beszélik, hogy... ...ijesztgetik az embert fk/find gyakrabban halla- //// ni méltatlankodó pa- f naszokat amiatt, hogy intézményesen ijesztgetik az embereket. Az ezzel vádoltak között szerepel a sajtó, a rádió és a televízió. Tehát a három legfontosabb — divatosan szólva — tömegkommunikációs fórum. S hogy mivel ijesztgetik az olvasót, hallgatót, nézőt? Vérfagyasztó közlekedési balesetekkel, amelyeket leírnak, elmondanak, megmutatnak. Ez a jelek szerint többeknek nem tetszik. A minap is egy társaságban, ahol tekintélyes, különféle értelmiségi munkakörben dolgozók beszélgettek a világ folyásáról, dühödt kirobbanásokat hallgattam végig ez ügyben. A jelenlevők azt állították, hogy nem vonják ugyan kétségbe az újságírók, riporterek jó szándékát, de meggondolatlanul hadakoznak a közlekedési balesetek ellen, s ez éppen az ellenkező hatást váltja ki. A rémdrámák ismeretében az emberek félni fognak az autótól. Ha beülnek a kocsijukba, akaratlanul is eszükbe jutnak a karambolok, amelyekről olvastak, hallottak, idegesebben fognak vezetni, s a következmény nem kevesebb, hanem több baleset lesz. A társaság tagjai különösen a televíziót hibáztatták, amely hétvégenként újra és újra elriasztó példákkal ijesztgeti a víkendre készülő autósokat, ahelyett, hogy megnyugtatná őket. Valaki gúnyosan javasolta is, hogy talán vezessenek be úgynevezett fekete totót, melyben a televízió nézői tippelhetnének a közlekedés szombat— vasárnapi halálos áldozatainak számára. Elgondolkoztatott az indulatoknak ez a heves kitörése, amelyet nem először és minden bizonnyal nem is utoljára tapasztaltam különböző embereknél. Ha sokan mondják ugyanazt, arra feltétlenül oda kell figyelni, de vajon igazuk van-e azoknak, akik ijesztege- tésnek minősítik a közlekedési balesetek emlegetését? Engem személy szerint nem annyira a súlyos közlekedési balesetekről szóló közlemények idegesítenek, hanem a súlyos közlekedési balesetek. Mert a közlemény, a baleseti krónika nem ok, hanem okozat, csupán regisztrálása a sajnálatos karambolnak. S ha olykor nem a legjobb érzésekkel ülök be a kocsiba, akkor annak semmiképpen a sajtó, a rádió vagy a televízió az oka, hanem a közutakon száguldó sok ámokfutó, akikkel találkozni kész szerencsétlenség. A múltkor úgy hozta a sors, hogy a délelőtti órákban a szentendrei úton jöttem Pest felé, mellettem végeérhetetlen kocsisor igyekezett az ellenkező irányba, a Dunakanyar felé, csúcsforgalom lévén, meglehetősen lassú tempóban. Egyszeresük elhűlve veszem észre, hogy a békés karaván mellett veszett iramban közeledett egy Fiat, szembe velem, minthogy nem talált helyet a visszasoro- láshoz, annyira szoros egymásutánban jöttek a kocsik. Mit tehettem volna? Amennyire tudtam, lehúzódtam az útról, fél kocsival már a hepehupás szántóföldön zötykölődtem, amikor sebességének csökkentése nélkül elzúgott mellettem a szabálytalan előzés iskolapéldáját bemutató autósgengszter, fiatal férfi, ifjú hölggyel az oldalán. Annyira pillanatok alatt történt az egész, s any- nyira elfoglalt saját biztonságom lehetőség szerint megőrzése, hogy nem tudtam megjegyezni a rendszámát, örültem, hogy élek. Melyik autós ne tudna tucatszám mesélni hasonló történeteket? Kivéve azokat, akik már örökre elnémultak, mert bár ők szabályosan vezettek az országúton, de valamelyik szembejövő szabálytalanul előzött és telibetalálta a vétlen jármű vezetőjét és utasait, mint ez legutóbb egy csehszlovák turista családdal történt. Az ilyen tragikus karambolok, tanulságait rendszerint úgy foglalják össze, hogy javítani kell a közlekedési morált. Holott korántsem csak erről van szó. A volán mögött tanúsított gátlástalan törtetés az esetek túlnyomó többségében olyan szemléletet tükröz, mely az élet más területén is megnyilvánul az illetők magatartásában. Ezért én, ha hatóság volnék, a különösen durva, erőszakos szabálysértéseknél nemcsak a KRESZ-t firtatnám, hanem azt is, hogy az illető miért viselkedik tűrhetetlenül a forgalomban, milyen ember egyébként kocsi nélkül, a munkahelyén, az emberek közötti kapcsolatokban. S ha bebizonyosodik, ami alapos okkal feltételezhető, akkor az ilyen emberektől nemcsak a jogosítványukat venném el, hanem azon lennék, hogy ne legyen lehetőségük másfajta vezetésre, ügyeskedésre, vagy mások rovására történő érvényesülésre sem. S az a gyanúm, hogy ez esetben ugrásszerűen megjavulna a közlekedési morál is. Árkus József
