Pest Megyi Hírlap, 1973. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-30 / 202. szám

Tájékoztató az óvodai felvételekről A Vác Városi Tanács mű­velődésügyi osztálya augusz­tus 27. és szeptember 1. kö­zött határozta meg az óvodai jelentkezések időpontját. Azok a szülők, akik eddig még nem jelentették be igé­nyüket gyermekük óvodai el­helyezésére, jelentkezzenek az illetékes óvoda vezetőjénél. Az óvodai felvételekről társadal­mi bizottságok döntenek. A felvételi bizottságok szeptem­ber 6-ig tartják meg ülései­ket. Mivel várható, hogy a je­lentkezések száma meghalad­ja a helyek száma’, elsősorban azokat a gyermekeket veszik fel, akik bölcsődékből kike­rültek, és mindkét szülőjük dolgozik, továbbá azt, akit ap­ja vagy anyja egyedül nevel, valamint a több gyermekes és nehéz körülmények között élő és a fizikai dolgozók gyerme­keit. A gyermekgondozási segé­lyen lévő anyák gyermekeit, akik szeptember 30-a után töltik be harmadik évüket, előjegyzésbe veszik. Az óvodákban szeptember 8-án kifüggesztik a felvett, il­letve elutasított gyermekek névsorát. A beiratás szeptember 10. és 11-én lesz. Az óvodai foglal­kozások szeptember 17-én kez­dődnek. * VÁCI WAPLÖ A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XVII. ÉVFOLYAM, 202. SZÁM 1973. AUGUSZTUS 30., CSÜTÖRTÖK Üzemeink életéből Terven felüli munka - csehszlovák megrendelésre A Taurus Gumiipari Vál­lalat váci gyára, éves terve szerint, a hazai igények kielé­gítésén túlmenően, jelentős exportterméket is készít, de évközben is jelentkeznek kül­földi vevőpartnerek, terven felüli igényekkel. Legutóbb Csehszlovákiá­ból 50 ezer négyzetméter mezőgazdasági padló gyár­tását kérték. A váci gyár vezetői elvállalták a mun­kát, és felmérték, milyen lehetőségek gyorsíthatnák meg annak teljesítését. A karbantartó üzembe is el­jutott a csehszlovák rendelés híre, és a Sztáron Sándor, a Kandó Kálmán, a Kun Béla, valamint, a Jendrassik ne­vet viselő brigád elvállalta, Tanévnyitó előtt két váci iskolában Egyeztették az éves úttörőprogramot Elbúcsúztatták a nyugdíjba vonuló Pásztor Jézsefnét Hétfőn, szeptember 3-án reggel Vác általános és közép­iskoláiban is megszólal majd a csengő, jelezve az 1973/74-es tanév kezdetét. Kováts Sándor, a Báthori utcai általános iskola igazga­tója elmondta, hogy a tarités- tület tagjai már augusztus 21-én megkezdték az előkészí­tő munkát. Úgyszólván min­denki a reformmal kapcsolatos dokumentumokat tanulmá­nyozza. Sokat várnak az egy­szerűsítésektől, a csökkentett tananyagtól. A tanévnyitást megelőző tantestületi ülésen részt vett dr. Monori Balázs, a városi tanács vb-titkára és Mosonyi Árpád, a megyei tanács szak- felügyelője. Sok hozzászólás elhangzott a tananyag csökken­téséről, a heti harmadik test- nevelési óra fontosságáról. Ott volt a tanácskozáson Göndöcs Erzsébet, Vác város úttörőtitkára is, akivel részle­tesen egyeztették a városi és az iskolai úttörőprogramot. Szó esett arról is, hogy megnö­vekedett a napközi szerepe az iskolában: ezentúl minden szóbeli és írásbeli feladatot ott kell elvégezni, ott kell felké­szülni; ez megnyugtatás a szü­lők számára. Egy ismert pedagógus hiányzik majd az új tanév ele­jétől a tantestületből: sok évi lelkiismeretes munka után nyugdíjba ment Pásztor Jó- zsefné, akit ünnepélyesen elbú­csúztattak. Vác északi negyedének tan­intézete az Árpád úti általá­nos iskola. Zsebest István igazgató szavai szerint a fő­épületben csakúgy, mint a hozzájuk tartozó Kőkapu isko­lában tisztára meszelt, rendbe­hozott tantermek, folyosók várják a felsővárosi tanulókat. Két fiatal, pályakezdő pe­dagógus kezdi meg életének első iskolaévét az Árpád úti iskolában. Az igazgató el­mondta, hogy a hátrányos helyzetben levő, a nagy ta­nulócsoportokba még be nem osztható alsóosztályosok ré­szére elsp ízben szerveztek kisebb létszámú, különosztá- lyokat. Gyógypedagógiában is jártas nevelők foglalkoznak velük s készítik elő őket, hogy később bekapcsolódhassanak a többi osztály munkájába. A tanévnyitót megelőző idő­szakban dr. Lenyó László, a Forte igazgatója szabad párt­napot tartott az állami zene­iskola nagytermében: bel- és külpolitikai tájékoztatót adott, és válaszolt a feltett kérdések­re. Povázsai Sándor, a városi tanács művelődésügyi osztá­lyának vezetője megvált hiva­talától, és a dunakeszi 2-es számú általános iskola igazga­tója lett. E hét első három napján, a szakfelügyelők vezetésével, szaktárgyankénti csoportosí­tásban, váci és járásbeli taná­rok részére eligazítást tartot­tak. Papp Rezső DUNAKESZI Szeptemberi program A vasutas-szakszervezet Jó­zsef Attila Művelődési Köz­pontjának szeptemberi műso­ra a műszaki klub negyediki TIT-előadásával kezdődik, amikor is a 100 éves budapes­ti közlekedés érdekesebb fe­jezeteit idézi fel az előadó Hatodikén fúvószenekari tér­zenét ad a művelődési köz­pont együttese, vezényel Szir- may János. ötödikén kezdődik, s he­tenként csütörtökön lesz a gyermekek balett-tanfolyama. Kétszáz éve született Csoko­nai Vitéz Mihály címmel 24- től 29-ig kiállítást rendez a könyvtár. A filmklub meg­kezdi az archív filmek vetíté­sét. Kilenc játékfilmet mutat­nak be Dunakeszin. Tanfolya­mot indítanak jövendőbeli járművezetők számára. Lesz ősszel szabás-varrás tanfo­lyam, s kezdők elsajátíthat­ják az orosz, az angol és a né­met nyelv alapfogalmait. —pr— Diákmunka az Izzóban Tizenegy év óta minden évben a Fóti Gyermekváros lakói végzik el a nyári szü­netre leálló Egyesült Izzó cső­hálózat-. ablak- és armatúra­tisztítási munkáit. Az idén harminchárom fiú és huszon­hét lány dolgozott, három ne­velőtanár kíséretében, igen nagy kedvvel és a gyáriak nagy megelégedésére. hogy soron kívül elkészíti a termék gyártásához szüksé­ges berendezéseket, szerszá­mokat. A szocialista brigádok is­mét bebizonyították, hogy mindig lehet rájuk számíta­ni. ★ A Pamutfonóipari Vállalat váci gyárában nemrégiben négy gyűrűsgépen kicserél­ték a gyűrűpadot, így lehetődé vált az eddigi 35—38 milliméteres csé- véferől a 42 mm-re való átállás, ami természete­sen, a csévetestek növelé­sével, a gépi hatásfok nö­vekedését is maga után vonja. Eltűntek a 185 milliméte­res orsók, átadták helyüket a 190 és 230 millimétereseknek. A változtatás kapcsolatban van azzal is, hogy állandóan törekszenek Vácott az auto- conerek jobb kihasználására. Az eddigi orsókhoz nem lehe­tett közvetlenül beállítani a conereket, az újaknál a köz­vetlen beállítás semmi gon­dot nem okoz. A Vám utcai gyárban nem régen üzembe állítottak hat Casablanca feltűzőállvány t: az elkopott, hibás nyújtást eredményező feltűzőfák he­lyett feltűző tüskéket al­kalmaznak. ★ A Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyár átszervezése után az üzemi KlSZ-szer- vezetek programjukba vették, hogy erősítik a gyárak ifjúsági szerveze­tei között a kapcsolatot, s a közelmúltban kistar- csai fiatalok látogattak a váci testvérgyárba. A Rádi úton örömmel fogad­ták az érkezőket. Vásárhelyi Lászlóné technikus kalauzol­ta végig őket az üzemben. Sok kérdés elhangzotta gyár múlt­járól, a termelési struktúrá­ban elfoglalt helyéről, a vá­ci tervekről. Az üzemlátogatás után a gyár kultúrtermében folytat­ták az eszmecserét a fiatalok, s beszámoltak a KlSZ-szerve- zetek életéről. A jól sikerült baráti ta­lálkozó városnézéssel feje­ződött be: a kistarcsai ven­dégek megtekintették Vác műemlékeit, történelmi neve­zetességeit. P. R. Ünnepség az alapító emlékére Az építők művelődési háza szeptemberben emlékünnep­séget rendez a művelődési ház alapító igazgatója, Sima Albert halálának 10. évfor­dulója alkalmából. A műve­lődési ház vezetősége kéri mindazokat, akilf Sima Al­bert baráti köréhez tartoz­tak, illetve a kultúrház ak­tívái voltak, hogy az emlék­ünnepség előkészítésével kap­csolatban személyesen keres­sék fel az építők művelődési hazat* Az emlékünnepség idő­pontjáról később tájékoztat­juk olvasóinkat. A Forte — madártávlatból Zárdái felvétele Négy koncert a stockholmi orgonafekztíválon NYILATKOZAT AZ INDULÁS ELŐTT A hét elején Svédországba indult Lehotka Gábor. A ne­ves váci orgonaművész a nyári hónapokban több sikeres hazai hangversenyt adott Szegeden, Tihanyban, Miskolcon s más városokban. Indulása előtt beszélgettünk vele. — Augusztus első hetében Franciaországban voltam, az avignorii fesztiválon — mond­ta. — Koncertet adtam, több műsorszámomat a rádió is fel­vette. — Most Svédországba indu­lok, ahol a stockholmi orgona­fesztiválon játszom négy kon­certet. Onnan Hollandiába utazom, ahol a rotterdami hangversenyen kívül, rádiófel­vételre is sor kerül, és még két koncerten játszom. A külföldi hangversenysorozat utolsó ese­ményeként, szeptember 22-én, Drezdában lesz koncertem. (P.) TIZENHÁRMÁN Az Ybl Miklós szocialista brigád Az a pár sor vezetett hozzá­juk, amelyet az újságba szán­tak: * „1773. augusztus 30-án szü­letett egyik legnagyobb építé­szünk, Pollack Mihály, aki Pest felvirágzása idején a vá­ros sok — ma már nagyrészt nem létező — épületét emelte, s így akkori képének egyik fő kialakító ja* lett. Nevéhez fűző­dik egyebek között a mai Vi­gadó helyén állt Redoute, ő építette nemcsak korának, ha­nem napjainknak is egyik leg­többre értékelt középületét, a szekszárdi megyeházát, s meg­koronázta életművét a Nem­zeti Múzeummal. Városunktól alig néhány percnyi sétával, a Pokolszige­ten, a tótfalusi temetőben ke­restük fel a magasba nyúló ecetfa tövében álló síremlékét, mely alatt örök álmát alussza a nagy építész. A síremlék építője a nagyszerű tanítvány, Ybl Miklós. Az idegenforga­lom csúcsidejében ne feledkez­zünk meg e városunkhoz is kapcsolható nem kis neveze­tességről. A Váci Városgazdálkodási Vállalat Ybl Miklós szocialista brigádja” javításra szorul. Fogadok, nem sokan tudják, hol nyugszik Pollack Mihály. Amikor már hosszabb ideje folyt a szó, mintha összebe­széltek volna, az arcok huncut mosollyal Vas Dániel felé for­dultak. — A brigádvezetőt irigyel­jük — mondta Emszt Miklós. — Tudja, milyen élményben lesz része? Egyiptom, pirami­sok ... — Három évig gyűjtöttem rá, gyerekek. Minden pénz az egyiptomi perselybe került. Ketten megyünk, a feleségem­mel, a költőpénzzel együtt harminc'ezerbe kerül az út. Tudom, sokan irigyelhetnek. De meg kell próbálni. Ha va­laki nagyon akarja, neki is sikerülhet. 1 ——— — Van még „dicsekedniva- lójuk?” — Igen. A mi ' brigádunk minden tagja vállalt valami­lyen társadalmi funkciót, megbízatást. „ Van vállalati munkaügyi döntőbizottsági el­nökünk, munkavédelmi meg­bízottunk, szb-titkárunk, könyvtárosunk, szakszervezeti bizalmink, és még sorolhat­nánk. Részt veszünk minden sportversenyen, állandó sakk egyéni győztesünk az előkészí­tő csoport vezetője, Rothbauer iVntal — mondta Koncz József. (ö is a Széchenyi utcába köl­tözött építésvezetőségen dol­gozik, technikus.) — A legfon­tosabbat majdnem elfelejtet­tem, egyik kollégánkat a bri­gád megalakulása után vették fel a pártba. csináltunk. Erőnkhöz, képes­ségeinkhez mérten azonban tettünk valamit. Egy keveset. Például az Eötvös utcai óvodát patronáljuk. Meszeljük, .ha kell, és játszóteret építünk. Társadalmi munkában a válla­lat új telephelyén, Deákváron, körülkerítettük az anyagtároló területet, vért adunk, van bri­gádpénztárunk, újításokat dol­gozunk ki, s ki tudná hirtelen elsorolni. Mondom, nem égbe­kiáltó dolgok, némelyiknek pénzben alig mérhető a hasz­na, de tudjuk, nem is mindig ez a legfontosabb. — A legújabb tervük, el­képzelésük? — Annyira friss, hogy még a brigád nem is tudja — mondta az általános elképedés közepette a műszáki osztály vezetője, Emszt Miklós. — Tegnap tettem a nevetekben is ígéretet, hogy társadalmi munkában elvégezzük az egyes épületeknek az új telephelyük­re való adaptálását, s a kiyi- telezés irányításában is közre­működünk. — A nagy építészről szóló visszaemlékezések általában nem tesznek említést nyughe­lyéről. írásos emlékekben vagy véletlenül fedezték fel a sírját? — Történelemszerető, mű­emlékkutató együttes is a miénk — mondta Körmendi Zoltánná. — Különben én fe­deztem fel a sírt, amely, bi,­; zony, egy kicsit elhanyagolt, s i maga a gyönyörű síremlék is — Nyolcán vannak a brigád­ban? — Nem, tizenhármán. Ne­künk a tizenhárom egyáltalán nem szerencsétlen szám. Saj­nos, most kettéválunk, mert az építésvezetőség egy hónapja a Széchenyi utcába költözött, abba a faházba, a zöldségbolt mellett. A brigádot ugyanis az előkészítő csoport és az épí­tésvezetőség dolgozói alkotják. — Mikor alakultak? — Erre nehéz válaszolnunk. Hivatalosan 1971. május else­jén. Nem hivatalosan sokkal korábban. A mi összetartó, jó kollektívánk nem az alakuló jegyzőkönyv elkészültével szü­letett, formalitások nélkül is ugyanígy együtt voltunk. S ha szabad egy kicsit dicseked­nünk. mi voltunk a vállalat első brigádja. Utánunk több is alakult — mondta Rothbauer Antal. — Nem rossz így külön a brigádnak, ennyi év után? — Nagyon. Megszoktuk, hogy rendszeresen, szinte na­ponta találkozzunk. Talán em­lítettem már, bensőségesebb a brigádtagok kapcsolata, mint ami erről a naplóban olvasha­tó. Tudom, a legtöbb szocialis­ta brigádban ez így van. Na­gyon nehéz építésvezetőség­beli tagjainkat nélkülöznünk. Nem tudjuk naponta kicserélni gondolatainkat, nem tudunk beszélgetni magánügyeinkről, bajainkról, apró kis örömeink­ről. Pedig az kell, az fűz szo­rosabbá, az hoz egymáshoz kö­zelebb bennünket, a bensősé­ges beszélgetés. — Jó hallanunk, éreznünk ezt a ragaszkodást. Ilyen ba­ráti légkörben jelentős dolgo­kat lehet produkálni. — Ne higgye, hogy valami­féle világmegváltó dolgokat Tetszett nekik a vállalás. Mérlegelték, vajon nem ha­ladja meg az erejüket? Emszt Miklós megnyugtatta őket, ő már latolgatta a feladatot, megbirkóznak vele. Azután megint csak Pollack Mihályra s a síremlékre terelődött a szó, amelyről nagyon kevesen tud­ják, hogy milyen közel van Váchoz. — Magunk között már be­szélgettünk róla, de közben megérett bennünk az elhatáro­zás is: felvesszük a kapcsola­tot a Műemlékvédelmi Fel­ügyelőséggel, s ha megengedik, és erőnket, tudásunkat nem haladja meg, szeretnénk mi rendbehozni, felújítani Pol­lack Mihály síremlékét — mondta a brigád szószólója, a „felfedező” Körmendi Zoltán­ná. Bognár János

Next

/
Oldalképek
Tartalom