Pest Megyi Hírlap, 1973. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-28 / 200. szám
2 1973. AUGUSZTUS 28., KEDD KADHAFI KAIRÓBAN Vakisz kiszabadult Szavak és a valóság HENRY KISSINGER, a szeptember 3-án hivatalba lépő új amerikai külügyminiszter a Time című hetilapban felsorolva azokat a főbb területeket, amelyekre a közeljövőben összpontosítani akarja erőfeszítéseit, Indokínára vonatkozóan minden részletezés nélkül a következőt mondotta: törekvésem fő iránya az indokínai rendezés fenntartása a kongresszus által megszabott keretek között. EZZEL ELLENTÉTBEN James Schlesinger amerikai hadügyminiszter vasárnap délután tartott televíziós sajtóértekezletén, válaszolva az Egyesült Államok katonapolitikai terveivel kapcsolatos kérdéseikre — miközben nagyon elégedetten beszélt a Lón Nol-rezsim hadseregének ellenállóképességéről, amit az amerikai bombázások augusztus 15-i beszüntetése után tanúsított a népi erők nyomásával szemben — burkoltan megfenyegette a VDK-t, hogy az Egyesült Államok nem tartja kizártnak újabb katonai akciók indítását, ha az ellenség úgymond „nyílt, lei- fejezett agressziót” követ el. (Bár ennek lehetőségét csekélynek mondotta.) A LEGNYÍLTABB AN Melvin Laird, az Egyesült Államok volt hadügyminisztere, Nixon elnök új belpolitikai tanácsadója szólt. Vasárnap esti tv-nyilatkozatában nem tartotta kizártnak, hogy az amerikai kormány „szükség esetén” ismét a kongresszushoz fordul és engedélyt kér az amerikai légitámadások felújítására Kambodzsa felszabadított övezetei ellen. Nem fejtette ki, hogy erre milyen körülmények között kerülhet sor, csak annyit mondott, hogy egyelőre „nem akar a dolgok'élébe Vágni”. Beszélt arról is, hogy Washington „Kambodzsával kapcsolatban tárgyalásokat mérlegel”. Erről azonban konkrétan nem nyilatkozott, csak annyit mondott, hogy a Fehér Ház „komolyan” meg fogja vizsgálni Mike Mansfield szenátornak az ügyben előterjesztett javaslatait. (Mint köztudott, Mansfield közvetlen személyes kapcsolatot tart fenn Norodom Szihanukkal, a száműzetésben élő kambodzsai elnökkel s így próbál közvetíteni ...) KÖZBEN PHNOM PENHBEN is hallatták szavukat a vezetők. Vasárnap Lon Nol, a kambodzsai rezsim elnöke rádióbeszédében, hétfőn Siritu Matak, a rezsim úgynevezett főtanácsának tagja fordult nyílt levélben Norodom Szi- hanukhoz, a Kambodzsai Nemzeti Egységfront Peking- ben élő elnökéhez. Mindketten Szihanukra próbálták hárítani a felelősséget, a Phnom Penh-i kormányzat válságos helyzetéért. MERT A LÓN NOL-RE- ZSIM válsága egyre mélyül. Ez annak ellenére így van, hogy augusztus 15-ét követően látszólag csökkentek Kambodzsában a harci cselekmények. Nyilvánvaló, hogy a khmer hazafiak az amerikai bombázások leállítását követően lényeges stratégiai átcsoportosítást hajtanak végre, s csupán ezeknek eredménye a harcitevékenység ideiglenes csökkenéséről szóló hírek. (Úgy látszik e stratégia nem Phom Penh azonnali elfoglalására irányul, ezt megelőzően a fővárost végleg el akarják szakítani a rezsim által ellenőrzött egyetlen mélytengeri kikötőjétől, Kom- pong Somtól, a fővárostól északnyugatra fekvő rizstermő vidéktől s mindenekelőtt el kívánják foglalni a már ostromgyűrűbe zárt Kompong Cham tartományi székhelyet.) AZ AMERIKAI NYILATKOZATOKBAN fellelhető „ki> iváros” elképzelések tehát megtévesztőek. Szeretnék úgy feltüntetni, mintha jelenleg a Lón Nol-rezsim helyzete magabiztos lenne, s ha majd ismét válságosra fordul, úgy „Idegen beavatkozásra” hivatkozva megmagyarázhatják újbóli katonai beavatkozásukat. Alacs B. Tamás Csak hétfőn délután érkezett haza Szadat egyiptomi elnök Kurt Waídheim megkezdte közel-keleti körútját Hétfőn délután érkezett vissza Kairóba Anvar Szadat egyiptomi elnök, aki az elmúlt négy és fél nap során Szaud-Arábiában, Katarban és Szíriában tett látogatást. Korábbi hírügynökségi jelentések úgy tudták, hogy az egyiptomi elnök már vasárnap visszatért az országba. Az elnök visszatértét közölve, a kairói rádió jelentette: Szadat a meglátogatott országok vezetőivel tárgyalt arról, hogyan lehetne az arab olajat az arab ügy szolgálatába állítani és tőkét kovácsolni belőle az Izrael elleni harchoz, az arab területek felszabadításáért folyó küzdelemhez. Szadat elnököt tanácskozásaira elkísérte Abdel Aziz Higa- zi pénz- és gazdaságügyi, valamint külkereskedelmi miniszter, továbbá két vezető tanácsadója. (Egyiptomi megfigyelők hangsúlyozok, hogy Szaclat utazása valódi jelentőségét az el nem kötelezett országok szeptember 5-én kezdődő algíri csúcskonferenciája adja meg, amelyen az arab országok az Izrael elleni harcuk táNguyen Van Thieu saigoni elnök a vasárnap rendezett részleges szenátusi „választás” segítségével biztosította magának az ellenőrzést a felsőházban — tűnik ki a nemhivatalos végeredményből. Thieu pártja a 60 tagú szenátusban 31 mandátumot mondhat magáéinak, s a bábrezsim élnöke további 10 szenátor támogatására számíthat. / A hírügynökségek rámutatnak, hogy a szenátusi választásokon nem indulhattak a béke, a függetlenség és a nemzeti egyetértés jelszavával fellépő pártok. Thieu szándéka teljesen vimogatására akcióegységre akarják | felszólítani a többi részt vevő országokat. Ugyanakkor egyre több I jel mutat arra, hogy arab részről a közel-keleti helyzet rendezése érdekében az eddiginél sokkal nagyobb szerepet szánnak az „olaj- fegyvernek”. A Figaro a közel-keleti helyzettel foglalkozva hangsúlyozza: Szadat elnök és Fejszal király találkozója rendkívül fontos következményekkel járhat. Ez a találkozó sokkal fontosabb esemény a jövő szempontjából, mint Waldiieim ENSZ-főtitkár közel-keleti körútja, vagy a teljesen formális jellegű egyiptomi-líbiai unió megalakítása. A lap bejrúti tudósítója szerint | a találkozón a következő két kérdésről volt szó: l. Szaúd-arábiai pénzügyi segítség Egyiptomnak. Ez adott esetben helyettesíthetné a líbiai segítséget, ha Kadhafi szakításra szánná el magát. 2. Egy közös arab kőolaj-stratégia kidolgozása, hogy közvetve nyomást gyakorolhassanak Izraelre.) Szombaton este minden előzetes közlés nélkül Kairóba utazott Kadhafi líbiai államfő. Vasárnap megbeszélést folytatott Husszein El Safei egyiptomi alelnökkel és Mohamed Abdel Kader Hatem miniszterelnök-helyettessel. (Kadhafi líbiai elnök az An Na- har cimü bejrúti lapnak adott nyilágos volt: biztosítani akarta a teljes ellenőrzíést á szenátus felett, hogy elfogadtathassa az alkotmánymódosítást, amelynek értelmében harmadszor is megválasztanák elnöknek négyévi időtartamra. A dél-vietnami hazafias erők törvénytelennek minősítették a választást, mert ellentmond a Vietnamról szóló párizsi megállapodás rendelkezéseinek. A megállapodás értelmében ugyanis szabad és demokratikus választásokat kell tartani egész Dél-Vietnamban, a nemzeti megbékélés és egyetértés országos tanácsának és,a helyi tanácsoknak közreműködésével. latkozatában kijelentette, hogy mindeddig nem sikerült kompromisszumra jutnia Szadat egyiptomi államfővel a két ország terve- I zett egyesülése kérdésében, j Amennyiben az unióra nem kerül sor az előre kitűzött időpontban, líbiai követelés szerint szeptember 1-én, akkor „Anvar Szadat elnö- | köt terheli a felelősség a történe- | lem előtt” — mondotta Kadhafi, j A líbiai vezető azt is közölte, hogy visszautasította az egyesülés | elhalasztására vonatkozó egyipto- i mi javaslatot. Hetyette azt indái- j ványozta, hogy a nép döntse el, melyik álláspont érvényesüljön. Végső döntésével azonban — fűzte hozzá —, még akarja várni a Szadat elnökkel való újabb találkozót.) Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára vasárnap reggel Genfbe érkezett. Ott este munkavacsorán találkozott közel- keleti megbízottjával, Gunnar Jarrimggal, aki egyébként Svédország moszkvai nagykövete. A vasárnapi tanácskozásról hivatalos jelentést nem adtak ki. Hétfőn kilencnapos közel- keleti ténymegállapító kőrútjának első állomására, a Szíriái fővárosba érkezett Kurt Waldheim. Az ENSZ főtitkára Damasz- kuszban még a nap folyamán udvariassági látogatást tett Khaddam szíriai külügyminiszternél, majd ma tárgyal a külügyminisztérium vezető személyiségeivel. Keddetn, mielőtt továbbutazna Libanonba, találkozik Asszad szíriai elnökkel is. (New Yorkiban vasárnap tették közzé Kurt Waldheimnek az ENSZ tevékenységét Ismertető évi jelentése bevezetését. Ebben a közel-keleti helyzetet „rendkívül robbanékonynak” minősítette, s úgy vélekedett, hogy a rendezés kereséséhez „döntő fontosságú” az érdekelt felek együttműködése. Rendezés csak három elv tiszteletben tartása alapján érhető el. Ezek: az államok területi integritásának sérthetetlensége, minden állam jogfa ahhoz, hogy határain belül biztonságban éljen, és a népek elidegeníthetetlen önrendelkezési joga.) LUBOMIR STOUGAL csehszlovák kormányfő hétfőn munkalátogatásra Moszkvába érkezett. Thieu választási komédiája A Thieu-rezsim ellenőrizi« dél-vietnami övezetekben vasárnap részleges szenátusi választásokat tartottak. A parlament 00 -tagú felsőházinak 31 tagját választották újjá. Az ENSZ főtitkára szerdán Ciprus görög és tSiSk vezetőivel találkozik Vasárnap éjjel kiszabadult fogságából Hirisztosz Vakász ciprusi igazságügy-miniszter, akit Grivasz tábornok banditái július 27-én raboltak el fegyveres erőszakkal nicosiai lakásából. Az igazságügy-miniszter kiszabadulását hétfőre virradó éjjel jelentették a ciprusi fővárosból. A múlt hét végén 500 asz- szony részvételével nőtüntetés zajlott le Nicosiában, az elnöki palota előtt A felvonulás, melyet az elrabolt miniszter felesége szervezett, keményen elítélte Grivasz tábornok és híveinek terrorcselekményeit. Ez volt az első nyilvános Grivasz-ellenes megmozdulás Cipruson azóta, hogy az agg tábornok két évvel ezelőtt titokban visszatért a szigetre. Ugyancsak a múlt hét végén Papadopulosz görög államfő felhívással fordult Gri- vaszhoz, követelve, hogy szüntesse be illegális tevékenységét és oszlassa fel szervezeteit. Vakisz miniszter már vasárnap éjjel megjelent a ciprusi televízió képernyőjén, biztosította nézőit arról, hogy jó egészségnek örvend, de fogsága részleteiről nem volt hajlandó bővebb beszámolót adni. Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára jövő szerdán Nicosiában találkozik a szigetország görög és török vezetőivel, hogy személyesen tájékozódjék a két etnikai közösség egységes kormányzatban való újraegyesítéséről folyó tárgyalások alakulásáról. Az ENSZ főtitkára New Yorkban vasárnap közzétett, az ENSZ tevékenységét ismertető évi jelentésének bevezetőjében jelezte azt a szándékát, hogy a mielőbbi megoldás érdekében segítséget fog nyújtani a ciprusi tárgyaló feleknek. A görög és a töröli közösség eddigi tárgyalásain —■ amelyeken Bibiano Osorio-Tafall, Waldheim ciprusi különmeg- bízottja is részt vesz — már számos érdemi kérdésben megállapodták, de a török közösség önkormányzatának mértékét illetően még mindig vannak megoldásra váró problémák. MOSZKVA Jakir és Kraszin pere A tudomány kétirányú utcája Amikor tavasszal az amerikai űrhajózás központjában tártam, vendéglátó házigazdáim megmutattak egy tantermet, ahol a könyvespolcokon csupa cirillbetűs könyv, oktatási segédlet sorakozott. „Az idők jele — mondották —, az orosz nyelv az amerikai űrhajósikiképzés új kötelező tantárgya.” Ehhez hozzá lehet tenni a „másik oldalt”, a szovjet űrhajósok angolul tanulnak. Ami’ior egy-kéí hátlappal ezelőtt két szovjet űrhajós, Vlagyimir Satalov vezérőrnagy és Alekszej Jeliszejev az Egyesült Államokban járt, az újságíróknak feltűnt: alig volt szükségük tolmácsra, általában jól elboldogultak angol tudásukkal. Satalovot és Jeliszejevet egyébként húsz űrszakértő kollégájuk kísérte el, a delegációt Konsztantin Busujev professzor vezette. A küldöttség a houstoni Johnson űrkutatási központban az első nemzetek közötti űrvállalkozásróí tárgyalt, megállapítva, mi szükséges ahhoz, hogy az 1975 nyarán megvalósulhasson. Két év múlva nyáron, a világűrben, 220 kilométer magasban a szovjet, s az amerikai asztronauták összekapcsolnak egy Szojuz és egy Apollo típusú űrhajót, s átmennek egymás űrhajójába, ahol közösen végeznek kísérleteket. Busujev professzor elmondotta nekünk, milyen bonyolult feladatokat kell addig megoldani. Először is meg kell szervezni a nemzeti irányítóközpontokat. A közös kísérlet egész időszakában mindegyik űrhajót saját nemzeti irányítóközpontja vezérli, de — a szükségletnek megfelelően — az irányítóközpontban a másik ország űrszakértői is jelen lehetnek. Másodszor, ki kell cserélni az Apollo és Szojuz műszaki rajzait, hogy Houstonban felállíthassák a Szojuz, a szovjet Csillagvárosban pedig az Apollo gyakorló modelljét. Harmadszor: szabványosítani kell bizonyos berendezéseket, elsősorban azokat, amelyek a „dokkolást”, az összekapcsolást szolgálják... ■ Már az első szakaszban tapasztalni lehetett a szakmai megbecsülés és az együttműködés szellemének kialakulását az űrhajósok között. Ez kiváltképpen az első szovjet—amerikai űrvállalkozás személyzetére vonatkozik: a résztvevőket és a „tartalékokat” is már mindkét fél kijelölte. Rendszeressé váltak a kölcsönös utazások: mint Moszkvában a közelmúlt napokban közölték, szeptemberre a műszaki kérdésekről folytatott tapasztalatcserére, s e kérdések megoldására amerikai űrhajósküldöttség érkezik a Szovjetunióba. Ugyanez az epitő szellem hatja át a kibontakozó tudományos együttműködést más területeken is: a folyamatot, ameíy szorosan összefügg a szovjet—amerikai politikai kapcsoltak normalizálásával, különösen meggyorsította Leonyid Brezs- nyevnek az idén nyáron tett amerikai látogatása. Akkor elhatározták — a többi között — a kulturális csere fejlesztését, a mezőgazdasági együttműködést, megállapodást írtak alá a közlekedési és oceanográfiai kutatásról, valamint az atomenergia békés felhasználásáról. A washingtoni tárgyalásokon jelenlevő szovjet és amerikai szakemberek egyetértettek abban, hogy mindegyik megállapodás „kétirányú utcát” testesit meg, nem pedig „egyirányú forgalmat”: más szóval mindkét fél csak nyerhet az együttműködésből. Ott voltam a Fehér Házban, amikor az Egyesült Államok atomenergia-bizottságának elnöknője ismertette a világsajtó képviselőivel az atomenergia békés felhasználásáról szóló egyezményt: „Együttműködésünk egyik fő célja termonukleáris bemutató reaktorok létrehozása. A legnagyobb érdeklődéssel ismerkedünk azzal, amit a szovjet tudósok Moszkvában, Leningrádban, Kijevben ezen a téren elértek. Ök régebben foglalkoznak ezzel a kérdéssel, mint mi” — mondotta az elnöknő. (Valóban így van: Kurcsatov, a szovjet atombomba és atomenergetika atyja, valósággal megszállottja volt élete utolsó éveiben a termonukleáris reaktorok tervezésének: pedig akkor még azok voltak többségben, akik nem hittek benne, hogy e feladat száz éven belül technikailag megvalósítható.) Az Egyesült Állmokban egyébként érdekes volt megfigyelni, hogy a kezdődő kooperáció eszméje olyanok gondolkodását is megváltoztatta, akik éveken át a hidegháború nyomvonalán haladtak. Itt van például Teller Ede, a magyar származású atomtudós, akinek vezető szerepe volt az Egyesült Államok nukleáris ütőerejének létrehozásában. Tellernek sok más kollégájától, például aj. ugyancsak magyar származású Szilárd Leótól eltérően sohasem voltak „lelkiismereti konfliktusai”. Helyeselte az atombomba ledobását Hirosimára és Na- gaszakira, helyeselte az „atomzsarolást” és kivívta azt a címet, amivel, egy amerikai publicista illette: „A hidegháború mintatudósa.” S most Teller is letérni készül a régi ösvényről: a közelmúltban arról nyilatkozott, hogy meg kell gyorsítani az atom-együttműködést a Szovjetunióval. „Ha megoldjuk az atomenergia békés felhasználását, akkor nagy hálával adózhatunk szovjet kollégáinknak." A nyilatkozat érthető feltűnést keltett. Teller soha korábban nem foglalt pozitívan állást a szovjet—amerikai tudományos együttműködés mellett. Változnak az idők.., Ezek 3 változó idők szinte hónapról hónapra a kooperáció új lehetőségeit tárják fel. Szovjet és amerikai óceánkutatók együtt vizsgálják a Csendes-óceán körzetében a matematikai pontosságú időjárás-előrejelzés lehetőségeit. Megkezdődött a rákkutatás összehangolása, s egy amerikai professzor — James Holland — Moszkvában ezt mondotta: „Miftd a két ország orvosai arra gondolnak, hogy kórtermeinkben betegek fekszenek, akik reménykedve várják tőlünk a segítséget. És a betegek jogosan számítanak arra, hogy segítséget kapnak. Ez a gondolat hatja át az orvosokat Amerikában és a Szovjetunióban egyaránt.” Az a tudományos együttműködés, amely a hetvenes esztendők csúcstalálkozói nyomán bontakozik ki, nemcsak két nagy országot szolgál, hanem a világ minden országát: az egész emberiséget. Részlegesen koordinálva a világ két legkomolyabb ,.tudományos nagyhatalmának” szellemi potenciálját, békés, humanista célok gyorsabb megvalósítását teszi lehetővé. Vajda Péter A moszkvai városi bíróság büntető kollégiuma hétfőm megkezdte Pjotr Jákir és Viktor Kraszin ügyének tárgyalását. A bírósági tárgyalás nyilvános. Jakirt és Kraszint azzal vádolják, hogy együttműködtek a „Népi Munka-Szövetséggel”, amely a Szovjetunióban fenálló rendszer megdöntésére szövetkezett. A két vádlott magukat turistáknak álcázó külföldi személyeken keresztül létesített illegális kapcsolatot a „Nép: Munka-Szövetség” nevű emigráns szovjetellenes szervezettel. Mint a vádirat megállapítja, Jakir (születettt 1923- ban) és Kraszin (született 1929-ben) utasításokat, anyagi juttatásokat és szovjetellenes kiadványokat kapott a szervezettől. Moszkva és más városok lakosai között terjesztették a „Népi Munka-Szövetség” által az oszágba bejuttatott könyveket, folyóiratokat és röplapokat, amelyek rágalmazták a Szovjetuniót és a szovjet népet, a Szovjetunióban fennálló állami rend megváltoztatására buzdítottak. Az előzetes vizsgálat során, a két vádlott, akiket az orosz- országi föderáció büntető törvénykönyve 70. cikkelyének első pontja alapján állítottál: 1 bíróság elé, beismerte bűnösségét és megbánást tanúsított A bírósági tárgyalás első napján Jakir és Kraszin meghallgatta a vádiratot, majd e bíró kérdéseire válaszolva maradéktalanul elismerte bűnösségét. A tárgyalás folytatódik. AZ SZKP KÜLDÖTTSÉGE amely V. Lomonoszovnak, a Üzbegisztáni KP KB titkáré nak vezetésével részt vett a? Argentin Kommunista Pár XIV. kongresszusán, vasárnap találkozott Juan Doming PerónnaL Vakisz családjával, hazatérése után.
