Pest Megyi Hírlap, 1973. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-03 / 180. szám

1973. AUGUSZTUS 3., PÉNTEK PCS* MEGYE» k/CMop Csövek a szigetre Budapest vízellátását javítja majd a Szentendrei-szigeten most épülő, új, 1800 mil­liméteres átmérőjű betoncsővezeték-hálózat. A Fővárosi Vízmüvek csepeli telepén készülnek az új vezeték darabjai, amelyeket teher­autókon szállítanak Vácig, s onnan át a szigetre. A képen: „behajózás” a váci kompra. Koppány György felvétele Vita az iskolakdpenyrői Gyermekklub Pomázon Pomázon az idén, a nyári szünidőben — sajátos módon — a korábbinál kevesebb ti- zenkét-tizennégy éves gyerek vállalt, illetve vállal munkát. Nagy részük napközben ott­hon, netán a napköziben tar­tózkodik. Ezeknek is, azoknak is van szabad idejük bőven. Az ők, s még'nkább a szülők gondjain enyhít az áprilisban a művelődési házban alakult gyermekklub. A klub a tanév befejezése után bekapcsolódott a gyen­gébb tanulók úgynevezett pót­ló foglalkozásainak lebonyolí­tásába. Ezt követően a pomá- zi kis rajzművészek részvéte­lével nagyszabású gyermek- rajz-kiállítást szerveztek. A júliusi programok kö­zűi a legnagyobb sikere a vidám gyermekdélutánnak volt, sok játékkal, vidám vetélkedőkkel. Egy-egy más délutánon színes, vetítettképes előadásokon eg­zotikus tájakat, világvároso­kat, a baráti országok életét láthatja a hálás fiatalkorú kö­zönség. Máskor egész napos kirán­duláson vesznek részt a klub tagjai, mások zenei hajlamaik­nak hódolhatnak, ki a komoly zenének, ki a beatnek. Ezekben a napokban közsé­gük történetével ismerkednek a gyerekek. Augusztusban folytatják az Ismerjük meg a világot film­sorozatot, megismétlik a nagy­sikerű játékdélutánt, a községi KISZ-szervezettel közösen pe­dig nagyszabású járőrversenyt rendeznek. A hónap végén ha­talmas tábortűzzel búcsúznak a gyerekek a vakációtól. Újdonság lesz — ezért is figyelemre méltó — a tervezett vitaest, melyen az általános iskolák hetedik és nyolcadik osztályos tanulói szembesíthe­tik egymás véleményét a kö­penyviseletről és a dohányzás­ról. A gyermekklub létrehozá­sában az a cél vezérelte a mű­velődési ház munkatársait, hogy a gyermekek foglalkoz­tatása mellett előkészítsék a fiatalokat a társas■ életre. A sok játék és vidám vetélkedő közé nemegyszer illemtanórát iktatnak, szórakozva nevelik a gyerekeket. Ha,szil )„ segítséget nyújt a klub a közösségi szellem erősítésében, az iskolák kö­zötti kapcsolat elmélyítésé­ben is, hiszen a társas összejövete­leken mind a két iskola tanu­lói képviseltetik magukat. A klubnak maga választotta veztősége van, a tisztségvise­lők is a gyerekek közül kerül­tek ki. A rend szigorú: ha va­lakinek romlik az átlagosztály­zata. először segítenek neki. s ha saját hibája miatt hasz­talan a segítség, felfüggesztik klubtagságát. A gyermekvezetés arra is hivatott, hogy szervezze a foglalkozásokat, felmérje az igényeket, milyen játékot, ve­télkedőt, filmet szeretnének, hogy ötleteket gyűjtsön, s előadóknak, szereplőknek a klub tagságából kiválassza az arra legmegfelelőbbeket. K. J. Orgomhangverseny A kőszegi művelődési köz­pont és az Országos Filmhar­mónia, a Savaria rendezvény- sorozat keretében orgonahang­versenyt rendezett szombaton a kőszegi plébániatemplom­ban. A műsort a zeneirodalom remekeiből válogatták össze. Közreműködött Lehotka Gá­bor orgonaművész és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főisko­la énekkara, Párkai István karnagy vezényletével. A százhetedik születésnap Százhetedik születésnapját ünnepelte augusztus 2-án, csütörtökön özvegy Strecho Boldizsámé pásztói lakos. Strecho néni, magas kora el­lenére, kitűnő egészségnek jör- vend, el-eljár vásárolni, és szívesein eldolgozgat utcai há­zának kertjében. Az ország legidősebb asszo­nyának Illés Sándor, a pász­tói nagyközségi tanács elnök- helyettese kívánt még sok, erőben, egészségben eltöltött esztendőt. Az úttörők virággal, ajándékkal halmozták el öz­vegy Strecho Boldizsárnét, s még házi koncert is kereke­dett: a szomszédos szurdok- püspöki asszonyok menyecske­kórusa énekelt a ritka szüle­tésnap tiszteletére régi magyar felköszöntő dalokat. Melegben dolgoznak A habzó sörtől a százötvenedik palacsintáig A ráckevei strandon, a pa­lackzöld Duna-víz fölött való­sággal remeg a levegő a hőség­től. A kabinsor falán a hőmé­rő — árnyékban — harminc­egy fokot mutat. Dél van, a strandon lusta csend. A víz­ben úszkálnak néhányan, a nagy többség azonban inkább a fák alatt pihen. Odébb egy kényelmetlen faszéken idősebb férfi ül. Öl­tözéke vastag szövetnadrág, zakó és svájcisapka, meglehe­tősen szokatlan öltözék a ká­nikulai strandon. Pedig nélkü­le nem strand a strand. Ö az őre a rendnek. — A fürdőruha gyerekeknek való — mondja meggyőződés­sel. A strandőr: Bajla József, a Pestvidéki Gépgyár nyugdíjas lakatosa. Panaszkodik a fiata­lokra, labdáznak, nem törőd­nek a mások nyugalmával. Na persze, a felnőttek egy része is... Szétdobálják az ételma­radékot, a papírt. Ha eltörik a sörös vagy a napolajos üveg, nem a szemeteskosárba, in­kább a vízbe hajítják. Holott a kagylók miatt úgyis sok a láb­sérülés, szinte naponként elő kell vegye a mentőládát. — Kotorni kellene ismét a part mentét és feltölteni friss sóderral-homokkal — mondja. Y asár naponként háromezren A sárgára perzselődött fü- vön széles csapás mutatja az utat a tomácos kisházhoz, ahol az üdítőket, főleg a habzó sört mérik. Cser Gábor ecseteli, milyen az élet itt, amikor vasárnapon­ként mintegy háromezren ke­resnek enyhülést a vízben. Keze mint a gép jár, öblíti a söröskancsót, megragadja a csapot, lecsapja a habot, veszi át a pénzt. Pedig most viszony­lag csendes nap van. — Hozzáedződtem már eh­hez a munkához, mégis, estén­ként ólomnehéz a karom. Nem érek rá törődni a meleggel, pedig kínoz. Colából keveset kap, üveges sört is inkább mutatóba. Hét­végeken igy is 22 ezer forint a forgalma. Csak 18 ágy Kétségtelenül nagyon szép a Pest megyei Idegenforgalmi Hivatal kis pavilonja a főté- I ren, de talán odaát a szauná­ban sincs olyan meleg, mint itt, az üvegfalakon belül. Dr. Egressy Ivánná tartja a „fron­tot”. — Ráckevét mind többen megismerik. Sokan levélben, telefonon érdeklődnek, tu­dunk-e fizetővendég-szobát adni. Sajnos, gyakori válasz a „nem”, mindössze 18 ágy áll rendelkezésre. Egy testes férfi jön ... sze­retné tudni, ha elhozza ide drezdai vendégeit, milyen lát­nivalót nyújt Ráckeve. Dr. Egressy Ivánné sorolja az idegenvezetővel megtekint­hető ráctemplomot, a Duna- parti strandot, a műemlék házakat, a képzőművészeti ki­állítást, a Fekete Holló ven­déglőt és az egyéb látnivaló­kat. A budapesti jogász végül is beírja a noteszába: augusz­tus közenén egy hét végét Rác­kevén tölt. Margalics Péter autóbusz- vezető Békés megyéből hozott egy csoportot. Míg a kirándu­lók a vízparton a versenyre készülő evezősök gyakorlatai­ban gyönyörködnek, ő a hűvö­set keresi meg. — Nekem ez jutott a ká­nikulából — kortyolja a szó­davizet. — Az úton jó, bevág a szél. Estére Dunaújvárosban széliünk meg, majd ott én is megiszom a magam sörét a parti kisvendéglőben. Az ebédidő régen elmúlt, de a Fekete Hollóban még sok a vendég. A konyhában forgat­ják a palacsintát, verik a hús­szeleteket. A konyhában: 42 fok A zajtól alig értjük egymást, Kiss Istvánná vezetőhelyet­tessel. A magasban csattog a ventillátor — csak éppen sze­relési hiba következtéből visszafújja az elhasznált leve­gőt. A ház műemlék, építési megkötöttség és a hátsó szom­széd kifogásai miatt csupán a magasban van két kis ablak. A konyhalányok bekötött fej­jel, vastag fehér köpenyben forgolódnak a rotyogó lábasók között. A meleg meghaladja a 42 fokot. Nagy Jánosné a százötvene­dik palacsintát borítja a tál­ra. — Ha MALÉV-turistacsoport érkezik, öt kiló lisztből 500 da­rab az adag — mondja. Az asszonyok elégedetlenek: nincs zuhanyozó, ahol munka közben, illetve a műszak végén felfrissülhetnének! (Kérésüket még aznap tolmácsoltuk dr. Magyar Lajosnak, az ÁFÉSZ igazgatójának, aki segítséget ígért.) ★ A strandőr, a konyhalány, a csapos, a gépkocsivezető vala­mennyi felöltözve a kánikulá­ban, keményen ledolgozza a nyolc órát — olykor talán va­lamivel többet is, azért, hogy a látogatók kedvére tegyenek. Komáromi Magda Galgamácsai együttes a Balkán-fesztiválon Nemrégiben Jugoszláviában vendégszerepeit a Pest megye határain túl is jól ismert gal­gamácsai népművészeti cso­port. A partizánharcok évfor­dulójának megünneplése je­gyéiben rendezett Balkán-fesz­tiválon léptek fel a macedó­niai Ohridban, ahol rajtuk kí­vül albán, bolgár, görög, ma­cedón, olasz, román, szlovén művészegyüttesek is szerepel­JEGYZÉT A legdrágább hangszer A szombathelyi anyanyelvi konferenciáról AZ IDEI anyanyelvi kon­ferenciának talán még nagyobb a visszhangja, mint az előző­nek, amelyet 1970-ben tartot­tak. Ügy látszik, a dolog lé­nyegének, értelmének társa­dalmi méretű felismeréséhez szükség volt erre a három év­re. Külföldön élő magyarok ezreinek képviselői jöttek el Szombathelyre, hogy ápolják kapcsolataikat az óhazával, Magyarországgal; találkozza­nak tudományának, irodalmá­nak, művészetének küldöttei­vel és elvigyé.K a hírét: milyen ma a haza, milyen, üzenetet küld az anyanyelv. Elviszik — egyéb hasznos útravalólk kö­zött — a tengeren túlra, Euró­pa sok országába, Ausztráliába, Afrikába, távoli tájakra, min­denhová, ahol magyarok élnek. „Az öt világrészben szét­szórt magyarság összetartozá­sának iudata oly becses kincs, amelyet minden magyar, ki­nek lelkében még nem ne­műit el az anyanyelv csen­gése, nem halványodott el a közös történelmi múlt emlé­ke, féltékenyen és aggódva őrzi énjének legbelsőbb rej- tekében... ” Bárczi Géza nyelvészprofesz- szomak, az első — Budapesten és Debrecenben megrendezett — anyanyelvi konferencia fő­védnökének megnyitó beszé­déből idéztünk. Bárczi Géza mellett akkor — akárcsak a mostani alkalommal — költők, írók, tudósok, közéleti embe­rek, egyházi férfiak vállalták a védnök szerepét ezen az igen fontos, a külföldlön élő magyarság anyanyelvi művelt­ségének jövője szempontjából sorsdöntőnek tekinthető ta­nácskozáson. Nagyon röviden és nagyon egyszerűen: arról van szó, hogy ezer és ezer magyar szü­lőktől született gyermek ne felejtsen el magyarul beszélni. Ha beilleszkedett is új hazája közösségébe, ha megtanulta is a nyelvet, amelynek közege körülveszi, ismerje, ápolja eredeti hazája nyelvét, kultú­ráját is. A MAGYAROK VILÁG- SZÖVETSÉGE kezdeményez­te ezt a találkozót. Fontos és súlyos okok késztették erre. Tapasztalatok, vizsgálódások során — európai országokban, az Egyesült Államokban — de­rült ki, hogy a kivándoroltak, külföldre szakadtak a hazáju­kat elhagyottak gyermekei közül igen sokan (túlnyomó többségben) felejteni kezdik a magyar nyelvet. Otthon, csalá­di körben, családi asztalnál, is­merősök és sorstársak között még beszélik ugyan — de mind hibásabban és gyengéb­ben. S az „első nemzedék” is felejt. Beilleszkedni kíván az idegen nyelvi környezetbe é6 előfordul, hogy hosszú ideig el sem hagyja a száját magyar szó. Olvas, ír és ért magyarul, de nem beszél — vagy alig. s nyelvi kultúrája sorvad, sza­kadozik. Mind kevesebbet tud átadni az utódoknak. Ezen az állapoton kíván változtatni az anyanyelvi kon­ferenciák sora — s két kon­ferencia között az elvégzett nyelvművelő, kultúraterjesztő munka. AZ ÖIIAZA, erejéhez és le­hetőségeihez mérten, az el­szakadtak segítségére siet. | Elsősorban a gyerekeikre gon­dol. Nem szeretné, hogy ajku­kon elnémuljon a magyar szó, hogy ne legyen többé közük szülőhazájuk — apáik szülő­hazájának — kultúrájához. Tankönyveket, mesésköny­veket küld a gyermekeknek. Olyan könyveket, amelyek fel­keltik —■ vagy ébrentartják — érdeklődésüket az anyanyelv Iránt. Teli rajzos ábrákkal, szellemes képekkel, versekkel, mondókákkal, játékos nyelvi feladványokkal. Ezek még a felnőttek érdeklődését is fel­keltik. A konferencia részt­vevői elmondották: szívesen veszik elő esténként a köny­vet, hogy megmutassák a gyerekeknek (akik angolul, né­metül, spanyolul, vagy fran­ciául beszélnek), s hogy ők maguk is gyönyörködjenek benne. Felidézik emlékeiket, gyermekkorukat, az először hallott magyar szavakat. Da­lokat és játékokat. S ahogy forgatják a könyvet, mind erőteljesebben tér vissza az eiiramlott idő. (Ahogy egyi­kük megfogalmazta: mind erőteljesebben és mind. fájdal­masabban, hiszen „nappal angolul beszélünk, de éjszaka, magányunkban, rég használt anyanyelvűnkön álmodunk”.) A KONFERENCIA RÉSZT­VEVŐI — lapszerkesztők, ta­nárok, tolmácsok, írók, költők, tudósok, s más foglalkozású külföldi magyarok — vala­mennyien megértették, hogy mit kínál Magyarország. Nyel­vet, irodalmat, kultúrát — a múltat és a folyamatosságot. A „magyar nyelvű álmok” bá­tor folytatását, mondhatnánk. A szülőhaza nem akar sorsok­ba, életekbe beavatkozni. Kí­nálja, ami t tud és amit a kül­földön élő magyarok szíve­sen, szeretettel fogadnak: ön­magát, a felszabadulás után újjáteremtett kultúrájával, szellemi értékeivel, kincseivel. S hogy ez mennyire nem ke­vés, azt a két anyanyelvi kon­ferencia között érkezett leve­lek, javaslatok, reagálások és észrevételek mutatják. A külföldön élő magyarok megértették a hívást. Eljöttek Magyarországra — ; az idén Szombathelyre —, hogy | felfogják a szülőföld üzenetét. [ Hasznos útravalót visznek magukkal. Élményeket, ta­lálkozások emlékeit —, és könyveket. Könyveket, ame­lyek segítenek fenntartani messzi tájakon a magyar kul­túra, a magyar nyelv élmé- j nyét, folyamatosságát. Ame- j lyek tudósítanak a mai. az új Magyarországról. Amelyek­ből a kint születettek, kint serdülők felidézhetik, meg­tanulhatják a nyelvet ÁPOLHATJÁK azt a hang­szert. amely minden hang­szerek között a legértékesebb és a legdrágább: az anyanyel­vet. T. I. tek. A galgamácsai együttes már a bemutatón nagy közön­ségsikert aratott, s a máso­dik fellépésük is telt ház előtt zajlott, a városi művelődési házban. A közönség minden műsorszám után vastapssal jutalmazta őket. A fesztivál rendezősége a búcsúesten, a díszoklevél átadásakor, külön is gratulált az együtteső éli a színvonalas műsorhoz. A galgamácsaiak hazatérve tovább folytatták a sikeres fellépéssorozatot. Legutóbb a Verőcén tartott ifjúsági kato- na-munkás-paraszt találkozó résztvevői tapsoltak a művé­szeti csoportnak. Augusztus 12-én japán turistacsoportot szórakoztatnak majd műso­rukkal, akik az IBUSZ szer­vezésében látogatnak Galga- mácsára, 16-án pedig a Kis- alagi Állami Gazdaságban az alkotmány napját köszöntő ünnepi műsorban lépnek fel. Ezt követően 18-án, 19-én és 20-án pedig Kecskeméten, Ba­jón és Kalocsán szerepelnek a Duna menti folklórfesztivá­lon. Barna István Azonnali belépéssel FELVESZÜNK 18 éves kortól NŐKET kétműszakos munkára. Nógródsóp, Keszeg, Legénd és Nézsa felől bérautóbusz-járat. lelentkezés: TV-KÉPCSŐ ÉS ALKATRÉSZGYÁRTÁS Felvételi iroda, Vác, Honvéd u. 21-23.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom