Pest Megyi Hírlap, 1973. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-26 / 199. szám

1973. AUGUSZTUS 26., VASÁRNAP ‘‘V/^iWíip 7 Pest megyében több az erdő Őshonos fák a Pilisben E HETI TUDOMÁNY- TECHNIKA ÖSSZEÁLLÍTÁ­SUNKBAN az erdők világába KALAUZOLJUK EL OLVA­SÓINKAT: ELSŐSORBAN AZ ERDÉSZEK SOKSZÍNŰ MUN­KÁJÁBA KÍVÁNUNK BE­PILLANTÁST NYÚJTANI. Faültetés — robbantással A fiatal harsak, tölgyek, ju­harfák tudva.evőleg igen rosz- szul bírják az várói utak mel­letti kemény és száraz talajt. Most új, eredeti módszerről érkezett hír, fák robbantással történő telepítésére. Egymé ternyi mélységbe kü­lönleges töltetet juttatnak le. A robbantás olyan üreget ala­kít ki, amelynek falai elég lá­gyak ahhoz, hogy a gyökerek növekedését ne akadályozzák. A töltet emellett egy adag műtrágyát is tartalmaz, ami a robbantáskor egyméteres kör­ben szétszóródik a talajban. Ez a tartalék a fának 3—5 évre elegendő. Az erdők visszahódítják las­san hajdanvolt roppant biro­dalmuk egy részét. Az évezre­des fanyűvés, erdőpusztítás ut$n a fordulatot — néhány esztendeje — a mezőgazdaság erőteljes fejlődése hozta. A modem agrotechnika eredmé­nyeként manapság aligha ér­demes a gyatrább földekkel bajlódni, amikor a korábbinál jóval kisebb területen s keve­sebb ráfordítással megterem az ország kenyere, de még ku­koricája, krumplija is. A gyen­ge termőerejű földek pedig még erdei talajnak általában megteszik. Nagykőrösnél is A közelmúlt évek során milliárdokat költött az ország az erdők felújítására, telepí­tésére, különösen az alföldi vá­rosok körül zöldell sok fiata­los. Pest megyében például ä hatvanas évek elején az ösz- szes terület 15,2 százalékát bo­rította erdő. Ma az „erdősült­ség” 20,2 százalékos — az or­szágos arány 17- százalék —, s nemcsak a pilisi, börzsönyi, budai, gödöllői erdők terjesz­kednek, hanem a homokvidéki városok zöld gyűrűi is, például Nagykőrös körül. Három esztendeje rendelet írja elő, hogy növelni kell az erdők közjóléti szerepét. Az emberi környezet megóvásá­nak igénye gyökeres változást hozott az erdőgazdálkodásban. A fakitermelés szempontja mellett előtérbe került az er­dők biológiai és szociális ren­deltetése. Erdőtűzkutatás Varsóban A vasói kertészeti kutató- intézet keretén belül még a hatvanas évek közepén létesí­tették az erdőtűzvédelmi osz­tályt. Az itt folyó kutatások­nak egyik célja az erdőtűz- veszély előrejelzésének kidol­gozása. Az erdőtűzveszély öt fokozatát különböztetik meg a levegő és az avar nedvesség­tartalma szerint. így például a legnagyobb (5. fokozat) a tűzveszély akkor, ha reggel 8 órakor a levegő nedvesség- tartalma 40 százalék, az avaré pedig 20 százalék. A jelző­szolgálat 1. és 2. fokozatú ve­szély jelzésére az erdészeti szervek még nem tesznek in­tézkedéseket. A 3. fokozat ese­tében üzembe helyezik a távbeszélő berendezéseket és megkezdik a figyelő szolgála­tot. A 4. fokozatnál pót tűz- védöpásztákat létesítenek és készenlétbe helyezik az erdei ekéket. Az 5. fokozat eseté­ben a tűzoltó személyzet tel­jes létszámban készültségbe lép. A lengyel szakértőknek az a tapasztalatuk, hogy a tűzpász- táknál hasznosabbak a tűz­oltó anyagot szállító autók, valamint a tűzfigyelö tv-ka- merák. Tuskószedő „izomkolosszus" Az egykor nagy erőfeszítést kívánó erdőgazdasági munkát lépésről lépésre-gépesítik. A fejszét a motoros fűrész váltotta fel, a néhány perc alatt kidöntött faóriásokat gépekkel galy- lyazzák le, elszállításukról nagy erejű vontatók gondoskod­nak. Ám a visszamaradó tuskó gyökereivel erősen kötődik a talajhoz, kézi erővel való ,>kibányászása” az egyik legnehe­zebb feladat. E munka gépesítésére szerkesztették meg a ké­pen látható, nagy erejű lánctalpas traktorra szerelt tuskósze­dő berendezést, amely óránként 15 tuskót emel ki a földből. Hatalmas karmaival egy menetben 2 méter széles sávot mun­kál meg 40 cm mélységig. A kitermelt darabokat fel is emeli és szállítóeszközre rakja. A tuskózógéppel nagyméretű köveket is ki lehet szedni a ta­lajból. A kövek a mezőgazdasági művelés ősi ellenségei, ösz- szegyűjtésük és eltávolításuk szinte a földműveléssel egyidős probléma. Különösen azóta okoznak mind több gondot, mióta a talaj mélyebb átforgatása egyre újabb köveket hoz felszín­re. Gépek birtokában ma már viszonylag egyszerűen és gaz­daságosan lehet kőmentesíteni az értékes termőföldeket. A különböző érdekek össze­hangolása korántsem egyszerű feladat. A sokoldalú erdőhasz­nosítás helyes arányainak megteremtésekor mérlegelni kell a terület földrajzi fekvé­sét, talajadottságait, faállo­mányának összetételét és mi­nőségét, vadjának értékét s számos egyéb tényezőt. Figye­lembe kell venni a környezet­védelem kívánalmait — az er­dők eróziógátló, légtisztító, éghajlatmódosító, vízgazdálko­dást szabályozó hatását —, mindezen túl pedig, ami sem­miféle mércével nem becsül­hető: az erdő üdülési értékét. E dolgokat összevetve dönte­nek arról, hogy — akár egy erdőgazdaságon belül — mely erdészetnek tűzik célul elsőd­legesen a fagazdálkodást, hol jelölik ki a vadrejtő, -nevelő avagy a kirándulásra fenntar­tott erdőket. Tölgyet, erdei fenyőt A jövendőkutatók szerint az ezredfordulóra Magyarország lakosságának 80 százaléka vá­rosokban \él majd. S föltehe­tően a következő nemzedék is — hasonlóan a ma emberé­hez — a természetben keres felüdülést. Erre szolgálnak a városközeli zöldövezetben, a kedvelt kirándulóhelyeken, tájvédelmi körzetekben létre­hozott parkerdők. A gazdasá­gi jellegű erdőgazdaságoktól eltérően, ezekben nem hatá­rozza meg az ütemterv a fák vágáskorát, nincs véghaszná­lati előírás — mely szerint a kijelölt erdőrészt egyszerre le­tarolják —, csakis az ápoló vágásokat, tisztítást, gyérítést végzik el, s csak a túltartott böhöncöket: korhadó, öreg fá­kat döntik ki. A cél, hogy vál­tozatos növényvilág, hangula­tos, szép erdőség fogadja a természet barátait. A parkerdőgazdaságokban eredeti környezetében találja a látogató az őshonos fákat, így például a Pilisben a ko- csánytalan és molyhos tölgy, a cser, a bükk, a gyertyán er­deit, a virágos kőrist, hársat, juhart, szilt, vadcseresznyét, sajmeggyet, berkenyét és sok­féle cserjét. Az új erdőtelepí­tések sonjn a kötöttebb, na­gyobb táperejű talajokon ál­talában tölgyeseket, a homo­kon pedig érdéi fenyőt telepí­tenek, de — kellemes esztéti­kai hatásra törekedvén — mindkét állomány közé ele­gyesen vörös tölgyet, nyírt, szürke nyárt, kései meggyet, ezüst juhart, ezüst és kis le­velű hársat, celtiszt és számos cserjét ültetnek — vigyázva, nehogy az értéktelenebb fa­fajták elnyomják az értéke­sebbet. Óvakodni kell, hogy az ezüstszürke törzsű bükkösök rovására ne terjeszkedjék a virágos kőris, amelynek gyé­rebb lombozata alatt kiszárad a talaj, megváltozik kémiai összetétele, kipusztul az alj­növényzet, lekopik a termő humuszréteg. Az erdő gazdag változatossága egyébként gaz­dasági értékét is emeli. (Azokban az erdőségekben, amelyek nagyszámú és érté­kes vadállomány élőhelyéül szolgálnak, a vadgazdálkodást is össze kell hangolni a gaz­daságosság, a tájvédelem és a turisztika igényeivel, hiszen a vad nemzeti érték.) Hagyományidézőn A parkerdők gazdái a zúgó fák alatt is kényelmes ottho­nosságot teremtettek a termé­szetjáróknak, akiket a sétá­nyok mellett rönkből faragott pihenőpad, gömbfából össze­rótt, nádtetős vagy fazsinde­lyes — esőtől oltalmazó kuckó vár. Az autósok, közel az aszfaltúthoz, tágas tisztá­sokon, terebélyes fák hűvösé­ben parkolhatnak. Sok helyütt még grra is gondoltak a ven­déglátók, Iiogy az erdei kuny­hók, főzőhelyek fölszerelése a vidék néprajzi hagyományait idézze. Ám arra mindenütt ügyelnek: az erdő erdő ma­radjon. Apor Zoltán Az erdők gyógyítása A fenyőerdők kártevők elle­ni védelme új irányzattal bő­vült a Szovjet Tudományos Akadémia szibériai tagozatú Növény fiziológiai és Bioké­miai Intézetének munkássága nyomán. Az új eljárás alapja a fák természetes védekezé­sének alapos tanulmányozása, majd a betegségekkel és kár­tevőkkel szembeni immunitás mesterséges fokozása. E kutatások kezdeményezője és vezetője Anatolij Rozskov, a biológiai tudományok dok­tora, az intézet labratóriumá- nak vezetője. 1950-ben szerez­te meg diplomáját a Lomono­szov Állami Egyetemen, majd egy bajkálontúli rezervátum munkatársa lett. Azóta is Szi­bériában él és dolgozik. — A korszerű erdővédelem­ben a kártevők — szaporodási helyükön történő — tömeges megsemmisítésének eljárását alkalmazzák, mondotta Rozs­kov. — Mi azt a feladatot tűz­tük magunk elé, hogy magá­nak a fának a belső ellenállá­sát, életképességét mozgósít­suk a betegségek és kártevők ellen. Szibériában fakalapáccsal ütögetik a cédrusfa törzsét, hogy a terméshez jussanak. Ügy tűnik, ez nem a legjobb megoldás, mert a fa kérge megsérülve, kártevők tanyá-, jává válhat. A valóság azon­ban más, a gyantafolyásos fá­kat általában nem támadják meg a kártevők. Feltehetően a sérülések mozgósítják a fák ellenállóképességét. Vajon az immunitás képes­ségét felhasználhatjuk-e a fák fokozott védelmére? Mielőtt a tudósok erre a kérdésre felel tek volna, módszert dolgozta, ki a fa állapotának megható rozására. Mit rejt az a foga lom, hogy egészséges, vagy le gyöngült, beteg fa? Mikén „viselkednek”, miként „véde keznek” a fák? Rozskov és munkatársa megfigyelték, hogy a kártevői által megtámadott fák védeke zú mechanizmusa felerősödöt egy bizonyos időre és a küz delemből gyakrabban kerül ki győztesen, mint azt ál tatában feltételezik. A tűié velű fák többségének ellen állóképessége a gyantacsator nákban levő gázok nyomásátó íügg. A fa sejtjei a .gyantacsator nák közelében számukra tel jesen idegen formát vésznél fel, mivel a nyomás a vízház tartással függ össze. Ezek < transzformálódott sejtek hal ntozzák fel a védőanyagot, i gyantákat és fenolvegyülete két. A fák immunreakciója több nyíre nem specifikus jellegű vagyis a különböző sérülései hasonló reakciókat válthat nak ki. Éppen ebben, és t védőanyagok fokozott — mes terséges — felhalmozásábat látják a kutatók az erdővéde­lem fejlesztését. Lehetséges hogy e célok elérésére sikere sen alkalmazhatnak vegy anyagokat, továbbá a talaj­vizet, illetve a talaj sajátos­ságait. Egy vitathatatlan — mon­dotta Rozskov — az erdő fáii éppen_ úgy kell gondozni, sői gyógyítani, mint a gyümölcsö­söket, vagy az állatokat. Repülő szarvas Izgalmas harc szemtanúi voltak nemrég szovjet vadászok a tajgán; egy sereg kiéhezett menyét megtámadott egy szarvast, A szarvas üldözői elől menekülve egy szakadék széléhez ju­tott: s ekkor az állat kétségbeesésében merész ugrásra szánta el magát. A sziklafalról leugrott a mélybe. Az ugrást sértet­lenül élte túl és eliramodott a tajgán. A kenguru védelmében Amerikai tudósok természetvédelem alá akarják helyezni az ausztráliai kengurut, amely az Utóbbi években folyó kímé­letlen vadászat miatt kipusztulóban van. Amerikában nagy divat a kengurubőrből készült öv, nyereg és lovaglócsizma, s 1871-ben több mint félmillió kengurubőrt importáltak Auszt­ráliából, ami azt jelenti, hogy az állomány megtizedelődött. Az erdészek segítőtársa Az erdőgazdasági munka megkönnyítésére a Szovjetunió­ban sokféle gépet konstruálnak. Ma már ültető- és árokásó egységek, fakitermelő gépek, különleges vontatók és emelő­berendezések segítségével végezhetik a nehéz munkákat. A képen látható „Djátel—I”-nek a fák gondozásánál, a ke­vésbé értékes részektől való megtisztításánál veszik jó hasz­nát. A „Bjelorusz’Mraktortípusra szerelt, hidraulikával moz­gatott károk menet közben metszik a fák ágait és kötegekbe gyűjtik a levágott részeket. A „Djátel—I” egy menetben öt méter széles erdősávot munkál meg. A csuklósán kiképzett ,.gém” olyan magasra nyúlik, ahová azelőtt semmi módon nem tudtak felérni. A traktort a felborulástól a különleges kerék­elrendezés, valamint a jó súlyelosztás védi. Az új gallyazógép háromszor termelékenyebb az eddig használatos, hasonló cél­ra készült gépeknél. Az új konstrukció a litván erdőgazdasági kutatóintézet munkatársainak leleményességét dicséri. A mesterséges holdak és az erdészet Két nagyszabású amerikai űrkutatási program foglalko­zik a Föld erőforrásainak fel­mérésével, az ÉRTS- és az EREP-program. Az ÉRTS mesterséges hold ■ 1972-ben kezdte él keringését a Föld kö­rül és sokoldalú hidrológiai, mezőgazdasági, halászati, érc­kutatási, urbanisztikai, kör­nyezetvédelmi stb. méréseket hajt végre. Hasonlóan változa­tos az EREF-program is, azzal a különbséggel, hogy az EREP mérőműszereit a Skylab űr­laboratórium fedélzetére te­lepítették. Ez esetben tehát az amerikai asztronauták végezték, ill. vég­zik a méréseket. Az ÉRTS mesterséges holdat foto- és tv-kamerákkal látták el, ame­lyek különböző spektrumban kutatják Földünk erdeit, me­zőit, sivatagi részeit, tenge­reit stb. Az EREP esetében a Skylab fedélzetén levő mű­szerpark szolgálja a fenti programot, tehát a multi- spektrális foto-kamerák mel­lett inframérő műszerek, rá­diómérő berendezések dolgoz­nak a különböző hullámtarto- mányoWban. Az ÉRTS- és az EREP-programmal kapcsolat­ban az USA és 22 más ország különböző kutatási intézmé­nyeitől több mint 700 kutatási téma futott be. Néhány érde­kesebb téma a kutató prog­ramból: Maine államban (USA), modern autóutat építe­nek. Az állam vezetősége fel­kérte a NASA illetékeseit, az autóút építése során az erdei vegetációt ért károsodás világ­űrből történő felmérésére. Foglalkoznak a Sierra Ne- vada-hegységben a hótakaró mérésével és a hegyekből ki­induló árvíz-előrejelzéssel. A Golf-áram ökológiai hatá­sával az USA keleti partjai mentén az üledékes kőzetréte­gek mozgásával a Chesapeake- öbölben az USA erdőtartalé­kainak felmérésével, az erdő­ket is érintő eróziós tevékeny­séggel, Texas államban, a nö­vényi betegségek okozta káro­sodások felmérésével, Kalifor­nia államban. A NASA illetékesei 22 más ország javaslatait is tanulmá­nyozzák. Ezek között több olyan kutatási témával foglal­kozik, amely az erdőgazdálko­dást érinti. Így egy francia program az erdőtartalékok fel­mérését irányozza elő. Egy guatemalai javaslat az ország különböző részeinek talajeró­ziós vizsgálatait szorgalmazza. Egy norvég programterv a hegységi erdők vizsgálata mel­lett, a hótakaró ellenőrzéssel foglalkozik. Ami a két amerikai űrkuta­tási program gyakorlati kivi­telezését illeti, az ÉRTS mes­terséges hold folyamatosan küldi' adatait a földi értékelő állomásokhoz. Az EREP-prog­ram esetében a mérési adato­kat és a filmeket a Skylab űr­hajósai hozták, illetve hozzák magukkal a földre, a váltások alkalmával. Ezeket a houstoni központban dolgozzák fel. Azonnal felveszünk KFT GYAKORLOTT KARUSSZEL­ESZTERGÁLYOST Idegen nyelvtudóssal rendelkezők előnyben. Jelentkezni lehet: a Prosperitás Ktsz munkaügyi osztályán, BP. IX., Viola u. 45. •j--------------------------------------

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom