Pest Megyi Hírlap, 1973. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-25 / 198. szám
1973. AUGUSZTUS 23.. SZOMBAT "T^ífiWap 5 >4 végrehajtó bizottság tárgyalta A közlekedés jelene és jövője Gödöllőn Aktuális témát tűzött napirendre a gödöllői városi tanács végrehajtó bizottsága. Értékelték a város közlekedési — közúti személy- és áruszállítási — helyzetét. A végrehajtó bizottság előtt Gányi Zoltán tanácselnök-helyettes ismertette a várható fejlesztéseket távlati terveket. Napi 9 ezer A város közúti közlekedésének alapja a 75 kilométer hosszúságú úthálózat. Ebből azonban mindössze 20 kilométernyi burkolt, s nagyobbik része korszerűtlen, keskeny. Az utóbbi időben sok gépkocsit vásároltak a városban, jelenleg 918, magántulajdonban levő autó van forgalomban. (Nagy gond a garázshiány, a lakótelephez csupán parkolókat terveztek.) Sok nehézséget okoz á várost átszelő 3-as számú főközlekedési út is, amelyen gyakran napi 9000 gépkocsi halad át. (Az M—3-as, a gödöllői autópálya megépítése sokat enyhít majd a zsúfoltságon.) A tömegközlekedést az autóbusz, a HÉV és a vasút látja el. A helyi autóbuszforgalom behálózza a várost, naponta 2500—3000 utas veszi igénybe az ^utóbuszokat. Az új menetrend már jobb, a csatlakozási hibákat megszüntették. A szeptember 1. után életbe lépő új HÉV-menetrend még kedvezőbb csatlakozásokat biztosít. Rövidebb menetidőt! A HÉV a legjelentősebb forgalmi létesítménye a városnak. A szerelvények száma és befogadóképessége kielégítő, annál több a panasz a hosszú menetidő miatt. A BKV tervezi, hogy a jelenleg közlekedő régebbi típusú kocsikat a korszerűbb M—IX-esekkel váltja fel, ezáltal a menetidő is lerövidül, s a helyek száma szerelvényenként kétszázzal több lesz. A cserének azonban előfeltétele a pálya egészének rekonstrukciója, az energiahálózat korszerűsítése. Az utasok hiányolják a már megszűnt gyorsjáratokat. A gödöllőiek nem értenek egyet az Örs vezér téri végállomás legújabb kialakításával, forgalmi rendjével. A tetszetős perontető a három vágány közül Csupán kettőnek nyújt védelmet, s éppen a harmadikról indulnak — legtávolabbra az innen utazók közül — a gödöllőiek. Megjegyzendő, hogy a MÁV és HÉV menetrend-egyeztetése nem egészen tökéletes, csatlakozás csak néhány vonatnál van. A végrehajtó bizottság megvitatta az utak építésének középtávú tervét. A költségvetés utak fenntartására szánt kerete még a legszükségesebb munkákra sem elegendő. Ha az ötödik ötéves tervre 20 millió forintot — minden eddiginél többet — irányoznának elő —, az is csak 8—10 kilométernyi út megépítésére nyújtana lehetőséget, ez pedig legfeljebb egy újabb autóbuszjárat forgalomba állítását tenné lehetővé. (A felújítási és útépítési tervek ennek ellenére megszülettek, ezeket a legközelebbi alkalommal ismertetjük.) Hetvenen találkoztak Új rendelő Bagón A Pest megyei Tanács, a gödöllői járási hivatal és a bagi községi tanács összefogásával tavaly júniusban kezdték el építeni az orvosi lakást és rendelőt. A munkára és az épületre 400 ezer forintot adott a községi tanács, a megyei tanács pedig mintegy 300 ezer forinttal járult hozzá. Az úgynevezett 2-es körzeti orvosi rendelő immár elkészült, kivitelezője az aszódi nagyközségi költségvetési üzem volt. Az új épület a község fejlődő, terjeszkedő részén áll, környéke hamarosan betelepül, így a rendelő hamarosan a körzet központjába kerül. Ide helyezték át a községi egészségházat, ennek a helyére pedig az eddig ideiglenes helyiségben levő fogorvosi rendelő kerül. Az új létesítmény építéséből kivette a részét a község lakossága is. A rendelőben és az egészségházban október 1-én kezdődik meg a munka. » MOSÓGÉPEKHEZ Az aszódi Vegyesipari Szövetkezet túrái tekercselőüzemében mosógépmotorok tekercselését végzik az asszonyok. A GALGA MENTE IVÓVIZE Kartalon elkészült a vezeték Brigádvezetők értekezlete Az elmúlt héten került sor az ikladi Ipari Műszergyárban a gödöllői járási szocialista brigádvezetői értekezletre. Az értekezletet, amelyen 70 szocialista brigádvezető találkozott, Bobály Sándor, az Ipari ÍVIűszergyár pártbizottságának titkára nyitotta meg. A vitaindítót, a vállalati szocialista brigádmozgalmat elemezve, Mayer Károly, a szakszervezeti bizottság titkára tartotta. A vita során több felszólalás hangzott el, szó esett például a mezőgazdasági szocialista brigádok, valamint az IMI brigádjainak együttműködéséről. Az értekezlet végén üzem- látogatásra, valamint a vállalati szocialista brigádok fotókiállításának és brigádnaplóinak megtekintésére került sor. Ahol a lakosság is A járdák korszerűsítése és bővítése iránt nagy a lakosság igénye. A választásokat megelőző jelölőgyűléseken ezzel kapcsolatban sok közérdekű bejelentés hangzott el. Ezért olyan határozat született, hogy járdaépítés a központból kifelé haladva — a folytonosság biztosításával — csak ott tervezhető, ahol a lakosság társadalmi munkája is jól megszervezhető. A Barátság brigád kiállítása Egy teljesített vállalás A miskolci műút túrái elágazásánál található a mo- nori MEZŐGÉP 1-es gyáregysége. Innen küldött meghívót a bronzkoszorús Barátság szocialista brigád, egy általuk rendezett kiállítás megtekintésére. Itt találkoztam a brigád tagjaival és Búzás Jánosáé brigádvezetővel. kon, jegykendőkön kívül szert tettek a gyűjtők teljes népviseleti öltözetre is. Arról pedig már hírt adtunk, hogy a központi állami költségvetésből elkezdődött az M—3-as autópálya építése, az ideiglenesen jóváhagyott 1,5 milliárd forintos keretből. Az autópálya első szakasza északról kerüli el Gödöllőt, s 26 híd, aluljáró építése szerepel az első szakasz terveiben. Aki mindent tud a városról Januárban adtunk hírt arról, hogy nyolc Galga menti község — Aszód, Bag, Domony, Galgahévíz, Hévízgyörk, Iklad, Kartal és Túra — ivóvízellátása érdekében, több esztendős felmérő és előkészítő munka után, megalakult az ország legnagyobb regionális vízműtársulása, a GalgaVölgyi Víz- és Csatornamű Társulat. A készülő vízhálózat két vízmüvet, két víztornyot, tárolómedencéket és körülbelül 160 kilométernyi hoszúságú vezetéket foglal majd magába; az egész beruházás 208 millió forintba kerül. De mi történt azóta? Erről kérdeztük meg Kiss Károlyt, a társulat elnökét. — Ami előre kikívánkozik: elégedettek vagyunk a Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalat munkájával. A vízmű kiépítését Kartalon kezdték meg, ott, ahol nem volt egész— A brigád még januárban vállalta, hogy népművészeti kiállítást rendez. Tizenhatan vagyunk (egy közöttünk csak a férfi), többségében baglak és turaiak. Mindenki nekilátott a gyűjtésnek, szomszédoktól, ismerősöktől igyekeztek ösze- szedni a kiállítási tárgyakat. — Kaptunk néhány darabot a bagi általános iskolától, továbbá Nagy Sándor és Svella Pál fafaragó művészektől, Nagy Gyula díszműkovácstól és Paya Teréz kéziszövőtől. A kiállítás nem állandó, a tárgyak természetesen csak kölcsönben vannak ... Értékes vállalkozásba fogott a Barátság brigád, amikor, gondolva p- Galga menti napokra, ízelítőt adott a vidék népművészetéből. Kedves ötlet aztán, hogy mindezeken túl — kihasználva az alkalmat — kitették az asszonyok saját népművészeti kézimunkáikat is. — Először úgy gondoltuk, hogy a vállalati dolgozók részére készítjük el a kiállítást, de amikor megláttuk a sok anyagot, kiterjesztettük a látogatottsági kört. Voltak már itt a bagi Vörös Csillag Termelőszövetkezetből, várjuk a monoriakat, s meghívtuk a budapesti, érdi és ceglédi testvérgyáregységeink dolgozóit is. A két szobában — a főkönyvelőt „lakoltatták” ki — elhelyezett kis tárlat érdekes, gondosan, ízlésesen elrendezett, a köcsögökön, tányéro---------------------foglaljon maMi mindent gába ez az--------------------- írás, hogy Heltai Miklós szerteágazó kulturális munkájának legalább a vázát meg tudja mutatni? Csöndesen beszél magáról, a munkájáról. — Húsz esztendeje vagyok Gödöllőn, azóta a Petőfi iskolában tanítok. Előtte Nagyszalontán tanítottam... Szeretettel beszél az iskola modern, már sokak által njeg- csodált szaktantermeiről, az iskolában rendezett értelmiségi összejövetelekről, amelyek szervezésében a már nyugdíjba ment Dékán Antal igazgató első munkatársa volt. — Ahogy az iparban fontos a piackutatás, a népművelésben hasonlóan lényeges az igénykutatás. Meg kell kérdezni az embereket, Hogy mit szeretnének, utána fel kell fedezni a rendszert az ötletszerűen felvetődő igények között így tartottam sok-sok TIT-elő- adást Gödöllő történetéről például. 1-------------------------- először I i tellai Miklóssal akkor ta------------------------— lálkozta m, amikor a városi hely- történeti szoba berendezésén, a kiállítani való anyagok válogatásán fáradozott. — A történelmi szakkört 1952 óta csinálom, illetve csinálják a gyerekek, ők is megérezték, nekem pedig meggyőződésem, hogy a szakkör az a fajta munkaközösség, amely ötletekkel segíti az iskolai munkát és nagyban hat rá. önkéntes, lelkes tanulás. A történelmi, szakkör hosz- szú ideig foglalkozott régészettel, aztán áttértek a színjátszásra, történelmi tárgyú írásokat dramatizáltak és adtak elő. Színre került Móra Ferenc A királyné macskái és a Tápéi diplomaták című műve, vagy mint legutóbb Petőfi Sándor Nagyapa című elbeszélése. | - A szakköri munka | leg----------------------------------------nagyobb gyümölcse a helytörténeti szoba, amely a lehető leggazdagabb és legszebb alapja lehet egy esetleges múzeumnak. Az anyag nagy részét a gyerekek gyűjtötték és hozták be. Az első darab egy nagyon értékes Gönci-béklyó volt, amely az itt élt néhai Magyar Kázmér miniszteri tanácsos híres gyűjteményéből való. Sok anyag nincs kiállítva, már nem fért el. Sok iratunk van, ezek egy része Grassalko- vichékkal kapcsolatos. Az övéké volt például az ugyancsak már nálunk levő török síp is. Ebből legfeljebb hat darab van még ezen kívül az országban. Ezt is a gyerekek hozták be. Természetesen nem írhatjuk le a kis múzeum — iskolai helytörténeti gyűjtemény — teljes anyagát. Elrendezése, gazdagsága bámulatos. Gödöllő múltjának tárgyi emlékei Heltai Miklós , személyében szakavatott kezekbe kerültek. — 1954-ben kezdtem és 1967-ben fejeztem be a város helytörténetének megírását. Immár kétezer gépelt oldalra rúg az anyag, s körülbelül a bronzkortól kezdve íródik benne a monográfia. Külön fejezetek aztán: Gödöllő a szépirodalomban, Gödöllő a munkásmozgalom kezdetétől az ellenforradalmi megtorlásig, a kastély története...--------------— olvastam részMa gam is leteket a hely------------------ történetből. Ór iási kutatómunkát igényelt például a település török hódoltságbeli életének megírása, vagy a Grassalkovich-familia gödöllői gazdálkodásának feltárása. A kutatómunka eredményeként Heltai Miklósnak sikerült elkészítenie Grassal- kovichék családfáját. A hely- történet egyik legkiválóbb része a kastély történetének páratlanul izgalmas leírása, részletekre is kiterjed. séges kút. Eddig 22 kilométernyi vezeték van már ott a föld alatt, sőt a nyomáspróbák érdekében már víz is folyik benne. A vezeték a község minden utcáját érinti, közkifolyós rendszerű, de beköthető az udvarokra, a házakba is. Értékelésünk szerint szeptember végére elkészül Kartalon a teljes vezetékhálózat. Kartalt a jelenleg működő hat aszódi kút fogja ivóvízzel ellátni. — A következő lépések már nehezebbek tesznek. A nyolc község véglegesen két vízmű- telepről kapja a vizet. Az aszódi és a túrái vízműtelepekről, melyeket egy főnyomóvezetékkel kötnek össze. Az aszódi vízmű építése még ebben az évben megkezdődik, s jövőre fogunk hozzá a túrái bázis kialakításához. S vajon mi a helyzet a kutakkal, a vízhozammal? — Aszódon jelenleg hat kút működik. Nyolc mélyfúrású kút is elkészült, kiépítésük, és az épülő vízműbe való bekötésük van hátra. Ez azért is fontos mihamarabb, mert — ahogy mondani szokás — a kutak „elromlanák”, ha sokáig állnak. Túrán tizenkét kút lesz — négy már beköthető állapotban van — ezek vízhozama jóval nagyobb, mint az aszódi kutaké. Végül is az egész regionális vízmű napi hatezer köbméter vizet tud adni. A munkálatok befejezésének határideje tehát 1978; meggyorsítása érdekében a társulat ebben az évben 15 millió forintos hitelt vett fel, mert ha a lakosság is megfelelően támogatja az ügyet, a határidő előbbre hozható. Ezt célozta a társulat által nem régen kiküldött felhívás, amelyben tudatják a lakossággal, hogy december 31-ig még beléphetnek a társulatba. (Ez befizetési kedvezménnyel jár, mert a tagok vízfogyasztási egységenként — gyakorlatilag családonként vagy házanként — 6000 forintot fizetnek be tíz év alatt; a nem tagoknak ugyanezt az összeget három esztendő alatt kell letenniük. Az egész beruházás 208 millió forintjából így is mindössze 40 millió forint a lakossági hozzájárulás.) A lakóktól is függ, hogy mikor kap a nyolc község harminchatezer lakosa egészséges ivóvizet. Mert úgy is hozzá lehet állni, ahogy a kartaliak, a bagiak és a turaiak teszik, de olyan rosz- szul is, ahogy a galgahévíziek, akik eddig mindössze 5 ezer forintot fizettek be. Túra már 140 ezernél tart! Vöröskereszt 339 véradó Gödöllőn 1973. augusztus 23-án a Ganz Műszerművek Árammérő Gyárában reggel 8 órakor megkezdődött az önkéntes véradás; 339 főtől vettek vért az orvosi ellenőrzés után. összesen 116 liter vért adtak az önkéntes véradók. A szép eredmény köszönhető a párt-, szakszervezeti és gazdasági vezetők nagy segítségének és természetesen a vöröskeresztes és nőbizottságok aktíváinak, akik minden évben komoly szervezéssel készülnek erre a napra. Dicséret és köszönet mindr azoknak a dolgozóknak, szocialista brigádoknak, akik megértették a véradás jelentőségét és vérükkel mentik embertársaik életét. Fedor Istvánná vöröskeresztes titkár ISKOLATELEVIZIÓ Az egyik helyszín: a zeneterem Az iskolatelevízió első adására szeptember 1-én kerül sor. A körkapcsolásos adás állomásai a következők tesznek: az Astoria Szálló hallja, a pedagógus-könyvesbolt, a Művelődésügyi Minisztérium, továbbá a gödöllői Munkácsy Mihály úti iskola, amelynek zenetermében 28 városi pedagógus foglal majd helyet. Az adás keretében megvitatják az új általános iskolai rendtartást, továbbá az állami oktatás fejlesztésének feladatait. Az oldalt írta és összeállította; Fehér Béla A felvételt készítette: Koppány György (Heltai Miklós, a gödöllői Petőfi Sándor általános iskola történelem—latin szakos tanára augusztus 17-én vette át — a népművelés terén kifejtett kiváló munkájáért — a Szocialista Kultúráért kitüntetést.) (Heltai Miklósnak nyolc gyermeke van, mind pedagógus, igaz, kettő még csak tanul, készül a pályára. Az egyik fia lett a gödöllői Török Ignác gimnázium igazgatója, kettő pedig az Agrártudományi Egyetemen tanít.)
