Pest Megyi Hírlap, 1973. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-23 / 196. szám

Petőfi Pozsonyban Idén, a kettős ünnep előtt Pozsonyban jártam. Tás­kámban — a szerény aján­dékok között — egy új ki­adású kis kötet is volt. Cí­me: Petőfi a Dunatájon. A Pest megyei Népművelé­si Tanácsadó gondozásában jelent meg, pár héttel ez­előtt. A pozsonyi család először sajnálkozva nézegette az aranybetűs címlapot, de nyomban megnyugtattam őket: a könyvben a magyar szöveg mellett németül, szlovákul, horvát és esz­perantó nyelven is megta­lálhatók a legszebb Petőfi- versek. Valaki felolvasta a Szep­tember végént. Következett a Nemzeti dal, a Minek ne­vezzelek? s néhány részlet Az apostolból. A szoba megtelt a költészet < meleg­ségével. Hol ezen, hol azon a nyelven csendültek rímek. Egy szomszéd is betévedt. Érdeklődött, honnan jöttem. — Vácról, a Dunakanyar­ból. S a másik kérdésre nem kis büszkeséggel feleltem: — Az ötnyelvű kötet is Vácott készült. P. E. váci MAPLŰ ^■1—Nil'* I ^»IMMIWII A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XVII. ÉVFOLYAM, 196. SZÁM 1973. AUGUSZTUS 23., CSÜTÖRTÖK Több érdeklődő, színvonalasabb műsorok Közös szerv akku! Dunakeszin a közművelődés irányítására Tereinhiány — Honismereti szakkör Egyesítik a művelődési központokat Dunakeszin, a Petőfi Sándor Művelődési Otthon rendezvé­nyeinek látogatottsága, az el­múlt évekéihez viszonyítva 50 százalékkal nőtt, s a nézőszám emelkedése a magasabb szín­vonalú műsorok iránti igény­nyel járt együtt. Borsodi Lenke, a művelődé­si ház igazgatója mégis elége­Vác kereskedelmének története I. Géza intézkedései 1620: jó cipó, jóízű bor — 1783: öt szálloda A Vác és Környéke Élel­miszer-kiskereskedelmi Vállalat helytörténeti klub­jának legutolsó összejövete­lén előadás hangzott el Vác kereskedelmének történeté­ről. AMIKOR A MAI Géza ki­rály téren, Salamon emlékére, I. Géza király 1075-ben bazili­kát és kolostort építtetett, kül­földről kereskedőket is hoza­tott Vácra. Utána kétszáz évig nem vallanak róluk a porlep­te, rnegsárguit papírok, a régé­szek ásói. Mátyás király korában ele­ven élet zajlott a városban. Mészárosokról, ser- és pálinka­főzőkről, kocsmárosokról, ke­reskedőkről írnak a krónikák, akik az ország bányászatát bérlő Fuggerek útján, Losonc es Lengyelország felé vitték el áruikat. 1520. Az okiratok az ország leghíresebb vásárának mond­ják a vácit: Erdély és Bánát kereskedői idáig hozták el marháikat, gabonáikat. A mo­hácsi vész után, a török idők­ben tízszer cserélt gazdát a vá­ros, a kereskedelem igen fel­lendült. 1611-ben a váci kereskedők már testületbe tömörültek. Egy 1620-ban keltezett levél megemlíti, hogy a váci keres­kedők jól sütött cipót és jóízű bort mértek, és napokig eltar­tott az országos vásár, amely­ben gyapjút, dohányt, gabonát, marhát, gyümölcsöt árultak. 1629. augusztus 17-én kelt az a latin nyelvű okirat, mely megemlíti a Bécsben járó két váci kereskedőt, Baghi Pált és Kurdi Mihályt. A TÖRÖKÖK UTÁN „ren­det teremtett” a püspök. Egye­bek között megtiltotta, hogy a kócsmárosok saját borukat mérhessék. Előbb a püspök bo- ráx kell kimérni, csak utána a kocsmárosét, de az sem ol­csóbb, sem drágább, sem rosz- szobb, sem jobb nem lehet, mint a püspöké. 1730-ban tűntek fel a görög, örmény kereskedők, akiket a helybeliek bepanaszoltak a ta­nácsnak, hogy vizezik a bort, és kérték, hogy több hely­pénzt követeljenek tőlük. 1743. június 27-én megjelenik a ta­nács rendelete: „A naponként más-más őr helyett négy em­ber vétessék fel a tanács pén­zén, akik a piaci árulókat el­lenőrzik, megtekintik. Ezekhez adassák egy vezető, ki helyben a piaci biztos tisztét is viseli”. Ez év végén összeírást rendel­tek el. mely szerint a városnak négyezer lakosa és 20 kocsmája volt. A nagyvásártér, vagy ahogy akkor hívták, a vásárállás, a Vörösház' körül terült el, mely még az 1920-as években is piszkos, dimbes-dombos tér volt. A leghíresebb kocsma a református templom melletti Fehér Ló, a városon kívül a Zöldfa. Ugyanebben az időben 17 céhet sorol fel a krónika. Érdekesebbek: varga, kádár, fazekas, ruhafestő, -csiszár, sar­kán tyús, gombkötő, mézeskalá- Tsos. 1764. január 1-én a magist- rátus újabb rendeletet ad ki. Egyebek között előírja: „a helybeli kereskedőknek meg ne engedtessék a 10 óra előtt a vé­tel, vagy az idegenek elé való kimenetel... A szegények fönntartására kiváló legyen a goTid, a főként nekik szüksége­sek csekély áron is parancsol- tassanak adni”. 1783. II. József bevezeti a szabad árakat, de még ebben az évben visszavonja. Az ez évi összeírás már öt szállodát említ, az Aranyszarvast a mai Pannónia épületében, az Aranyhordót a járásbíróság helyén, a Hattyút a városház épületében, a Zöldfát az Isten­halmi utcában és a Fehér Ló elnevezésűt a református templomnál. A városban 9057 ember él és 1188 ház áll. Egy börtön is akad, hat cellájában huszonkettőn raboskodnak. Ez az összeírás már két részre osztotta a kereskedőket: ipari kereskedőkre és boltosokra. A kereskedők társadalmilag meg­becsült emberek. A tanács szó­szólója is kereskedő, Pencz Miklós. 1800-ban halt meg az utolsó török kereskedő. Ebben az év­ben 60 kereskedőt és 43 szató­csot sorolnak fel az iratok. 1849. július 17-én Görgey letar­tóztatja Czvián Bazil kereske­dőt és segédét, mert azok kém­kedtek az osztrákoknak. 1SS0. Vácnak 14 ezer lakosa, 455 iparosa, 9 borkereskedője, 7 pálinkafőzdéje, 23 lisztárusa, 2 búzakereskedője, 4 vasboltja, 3 sókereskedője, 4 vászon- és di­vatárusa, 8 rőföse, 2 üvegke­reskedője, 3 bőrárusa, 1 ve­gyeskereskedője, 2 tűzifa-ke­reskedője és 2 sertéskereskedő­je van. < A FELSZABADULÁS EVE- BEN 192 magánkereskedő mű­ködött a városban, zömmel ve­gyeskereskedők. 1952-ben meg­alakult a Vác és Környéke Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat, 91 elavult kis sza­tócsbolttal. Ma Vácott 48, a vállalat egész területén pedig összesen 177 bolt van. 1960- ban a Pest megyei Iparcikk­kiskereskedelmi Vállalat 13 boltot nyitott városunkban. A váci ÁFÉSZ jelenlegi összeté­telében 1963-ban alakult, s a városon kívül a járás területén is folytat kereskedelmi tevé­kenységet. Kezdetben 35 üzle­te volt, ma körülbelül hatva- nat mondhat magáénak. Mészáros Gyula detlen. További terveinek, el­képzeléseinek fő akadálya a teremhiány, azaz a meglevő helyiségek rossz állapota. . Egyebek között azért is kérte a község KISZ-fiataljait, hogy a kultúrház udvarán levő sza­badtéri színpad- és tánchely felújításában segédkezzenek. A fiatalok vállalták, s na­gyon lelkesen hozzáfogtak a társadalmi munkához, majd eredményesen tel­jesítették is, s így a mű­velődési Intézmény befoga­dóképessége megduplázó­dik. A fiatal igazgatónő két éve dolgozik jelenlegi beosztásá­ban. — A nagyközségi KlSZ-alap- szervezet titkára és tanácstag vagyok 1969. óta. E kettős funkció révén jöttem rá, hogy a művelődési ház folyamato­san képtelen ébren tartani a lakosság érdeklődését. Ren­dezvényeink látogatottsága fő­ként teremhiány miatt, alapo­san csökkent, s úgy tűnt, ki­kerültünk a község kulturális vérkeringéséből. Azzal az el­határozással vállaltam el be­osztásomat, hogy a helyzeten változtatni próbálok. Először is felmérést végeztem, s meg­lepetten tapasztaltam, hogy sokan az irodalmi színpadi bemutatókat kérik, de filmvetítéseket és nyelv- tanfolyamok rendezését is elvárják. — Igaz, hogy a középkorú és az idősebb embereket is a művelődési ház látogatóivá akarja tenni? — Ügy látom, hogy szerve­zéseink során nem fordítottunk kellő figyelmet rájuk. Ren­dezvényeink hatásfokát álta­lában a fiatalság számával és hangulatával mértük, ami nem mindig hiteles mérce. A művészeti napok meg­rendezésében a község ve­zetői sok támogatást kap­tak a lakosságtól. Nagyszerű eredménnyel dol­gozik például Pandur József nyugalmazott tanár vezetésé­vel a honismereti szakkör: a község gazdag munkásmozgal­mi hagyományait sikeresen kutatja fel és mutatja be. Na­gyon sok idősebb emberben ébresztett emléket a munkás- mozgalmi kiállítás és az iro­dalmi színpad műsora. — A művelődési ház orszá­gos hírű együttese, az Uray György vezette irodalmi szín­pad. Sokan úgy gondolják, könnyű az ő segítségükkel si­kereket elérni. — Az irodalmi színpad sike­re nem az én sikerem, de nagy segítség nekem, s arra ösztö­nöz, hogy hasonlóan jó prog­ramok, műsorok megszervezé­sével versenyezzek velük. „A nagyközség közművelő­dési ellátásának fejleszté­séhez közös összefogás szükséges — hangzik a megállapodás szövege. — A jelenlegi helyzet megkö­veteli a művelődési köz­pontok egyesítését, hogy az egyesített majd nagyobb hatáskörrel és hatékony­sággal működjék, az eddi­ginél jobban, differenciál­tabban elégítse ki a lakos­ság kulturális igényeit.” A jövő esztendő elején közös szerv alakul, amelynek felada­ta Dunakeszi társadalmi, mű­velődési életének irányítása, fejlesztése lesz. Nyári Ferenc VESZÉLYES GYAKORLÁS Különös motorkerékpár­versenypálya Verőcén A FIGYELMEZTETÉS ELLENÉRE IS Az emberi leleményesség | határtalan. ! Nagyon forgalmas a főút Kis­maros—Verőce között? Csak jogosítvánnyal lehet ott moto­rozni? Sebaj! Épült nemrégi­ben társadalmi munkában az Asztalos János utca két olda­lán remek betonjárda. Igaz, a járda között aránylag rossz állapotban van a közút, de a körkörös versenypályát így is ki lehet alakítani. — Csak az a két-három ke­rékpáros ne akarna szintén a mi versenypályánkon edzeni! Kénytelen az ember a sebessé­get korlátozni. Pedig már a múlt héten elértem az 50 ki­lométeres sebességet! S aki­nek nem tetszik? Mi a fenének avatkozik bele? Igazán tudhat­ná. hogy csak alapos gyakor­lás után tanulunk meg vezet­ni. Azért is gyakorlunk. Ne­künk aztán beszélhet. Tegnap egy asszony háborgott. Ren­dező ő a versenypályán, hogy rendezkedni mer? ★ — Volt olyan este, hogy fél órán belül öt motoros is gya­korolt a terepen. Amikor szól­tam, szándékosan berregtették a gépeket, se tv-t nézni, se pihenni nem lehet — panasz­kodik az egyik lakó. Néhány nappal ezelőtt egy, a járdán száguldó motoros majdnem elütötte 5 éves kis­lányomat. Sok a gyermek az Asztalos utcában. Meddig gya­korolhatnak még járdáján a motorosok? Amíg valami ka­tasztrófa be nem következik? Kovács Tibor Véradónap a Járműjavítóban Dunakeszin, a József Attila Művelődési Központban e hé­ten önkéntes véradónapot tar­tottak: a Járműjavító Il-es g\ árrészlegéből 128-an jelent­keztek, de csak 117-en voltak alkalmasak a véradásra. Az üzemben nagy múltja van a vöröskeresztes mozga­lomnak, 1967 óta minden év­ben elnyerték a mintaszerve­zet címet. Tavaly, augusztus 20-án ünnepélyes keretek kö­zött vette át a gyár igazgatója az Országos Vérellátó Állomás köszönő oklevelét. November 5-én az I-es gyár­részleg dolgozói is felajánlják az életet jelentő vért a rászo­rultaknak. KISZOLGÁLÁS A HÚSBOLTBAN Legyen tiszta, rendes ruházatú Az élelmiszer-higiénikus figyelmébe Szerdán délben betértem a Széchenyi utcai tejbolttal szembeni hentesüzletbe. A felvágottas pultot vettem szemügyre, és miután döntöt­tem, kértem 15 deka párizsit. Fiatalember szolgált ki. Nyúlánk, fekete hajú fiatal­ember. Amíg felvágta és ki­mérte a kért árut, megnéztem öltözetét. Egy valamikor fe­hér, most azonban szürkébe játszó, zsíros, véres, begombo- latlan, rongyos köpeny volt rajta. Az úton hazafelé az járt az eszemben, hogy ez a fiatal­ember vajon mikor mosathatta ki és varrathatta meg utoljára azt a köpenyt? .Nehezen elkép­zelhető, hogy a szenny másfél nap alatt (mert hétfőn szünnap van) került volna rá. És ha igen? Akkor is! Aki élelmiszert, főként készárut árusít, legyen tiszta, rendes ruházatú. Felmerült bennem a7 is, hogy az üzlet vezetője vajon miként tart rendet és hogyan neveli arra az ifjú ke­reskedőket? Végül is azt kí­vántam, bárcsak az élelmiszer­higiénikus orvos állított volna be akkor az üzletbe. A tizenöt deka párizsi 5 forint 40 fillérbe került. A szomszéd macskája jóízűen megette. Ö nem látta a kiszolgálót. _________________T. J. Fé lmillió tonna cement Elkészült a félmilliomodik tonna cement Beremend új üzemében, a BCM-ben, amely tavaly nyáron kezdett el ter­melni. A termelést fokozatosan nö­velő BCM ez évi terve 730 ezer tonna cement gyártása. Eddig esedékes tervét tízezer tonna ráadással teljesítette. CSÓNAKSTOPPAL A TAVON Víkendtelep - szépséghibákkal Az őrbottyáni félmillió köb­méteres víztároló hossza más­fél kilométer, szélessége 100— 150 méter. A völgyzáró gát 347 méteren fogja fel a Szód—Rá­kos patak vizét, mely a veres- egyházi halastavon, az őrboty- tyáni belső tavakon és a víz­tárolón, valamint a vácrátóti botanikus kerten keresztül ha­ladva, Szódnál folyik a Duná­ba. Partjának egy részén sás, valamint több mint háromszáz víkendtelek — többségén va­lamilyen építmény — és öt szivattyú található. Az utób­biak az Egyesült Barátság Ter­melőszövetkezet 500 hold alá- csöveztetett kertészetét látják el öntözővízzel. Állítólag az idén annyi vizet használtak e kertészetben öntözésre, mint az egész megyében együttvéve, de a tetemes vízmennyiséggel egyáltalán nem áll arányban a terméseredmény. A víz nem minden, a föld mást is kíván­na. De nem kapja meg. — Ha bevenne potyautas­nak ... — Jöjjön. Végigjárjuk a tavat. Oda- vissza. Annak ellenére, hogy én is horgász vagyok, feltűnik, hogy a sporttársak csak az egyik partot ülik laposra. — Sokan visszaéltek azzal, hogy a másik parton kertészet és dinnyeföld van — mondja a vízi mezőőr. — Óvintézkedés a tsz részéről: zsinóráztatás csak az egyik parton. — Visszhangja? — Elképzelheti. A horgászok méltánytalannak tartják ezt a rendelkezést. — Ön szerint volna megol­dás? — Talán. De csak akkor, ha a vizet használó két horgász­egyesület, a DCM-beli és a he­lyi vezetői között nagyobb len­ne az e°” •' Artés. Figyelem a horgászokat, ők viszont a kapásjelzőket figye­lik. „Tegnap sem volt semmi, máma se lesz semmi...” Azt mondják „frontos” az idő. Lám, nemcsak az ember érzé­keny rá! A völgyzáró gát felől ladik közeledik. Intek neki, mint stoposok szoktak az autóknak. Vezetője, azaz, aki evez. Pa- szinger Ferenc mezőőr. A vízről nézve nagyon jól mutat a majdnem az ország­úti0 felnvűló, teraszosan elte­rülő víkendtelep. A szárazföld­ről mustrálva is hasonló volt a véleményem. Alaoosabban azonban mégiscsak Paszinger Ferenc ismeri a telepet és leg­főbb problémáit. — U°ve látta a táblát a par­ton? „A tóban fürödni tilos!” Indokolt a tilalom, de próbál­ja valaki megakadályozni a fürdést. Nem megy, nekem el­hiheti. Kijelölt 'ürdőhely lenne a megoldás. Több mint három­száz telektulajdonos, csak há­rommal szorozva és a hétvége­ken Jeruccanó sok kiránduló: kánikula, víz mellett, fürdés nélkül... Igen ám, csakhogy nem sokan tudják, milyen ve­szélyeket rejt ez a víz. A nö- vénvzetet, a fákat nem irtották ki alaposan, mielőtt elárasztot­ták a völgyet. Félbefűrészelt fatörzsek, vastag ágú bokrok bújnak meg a víz alatt. Már eddig is sok baleset történt. De itt, látja, itt, a szigettel majd­nem szemben jó nagy darabon egy. másfél méteres a mélység, csak a tófenek°t kel’ene kitisz­títani, és bójákat lerakni. A tanács azonban eddig még nem szánta rá magát. — Előbb vnny utóbb úgyis intézkedni kell. — Szerintem az is, hiba, hogy az egész hatalmas terüle­ten nincs egy nyilvános illem­hely. Azt hiszem, közegészség- ügyi szempontból is tarthatat­lan ez az állapot. — Szeptemberben, Imrém. Hidd el, most nem megy a ponty. Paszinger Ferencet már a gátőrházban várják. Elbúcsú­zik. — Mennyiért adja most a ta­nács a ielkek r^^'szögölét? — kérdezem Ko~mány Imrétől. — Partközeiben 250, távo­labb 220 forint az ára. — S mit kap ezért a pihenni vá'-i/ó? — Földet. — Víz és villany nélkül? — Igen. Sajnos, nincs pén­zünk. Tudja, mibe kerül az új iskola? — De a szabad strand kije­lölése és fenntartása, egy köz­kút és a nyilvános illemhely szükségessége talán önök előtt sem kétséges. — Igen, e°vre több szó esik az említettekről. A közkutat már elkészítettük, tízezer fo­rintba került, de ismeretlen tettesek ellopták a szivattyút. A főbb útvonalakra, azaz ame­lyek nagyon sárosak esős idő­ben, sódert hordattunk, és kér­tük a telejtulajdonosokat, te­rítsék szét. Amint látja, egy darabon elterítették, de abba­hagyták. No, majd, ha esik... A partról kerékpáros férfi integet. — Époen itt van a községi tanács építésügyi előadója. Be­szédem van vele — mondja a mezőőr. Sejtettem, hogy a halról, mint bográcsba valóról fognak diskurálni. Az őrbottyáni víztároló kör­nyéke, ahol a több mint 300, egyenként 200 négyszögöles víkendtelek elterül, nem csú­nya. A víz közepéről, csónak­ból nézve különösen jól mutat. Igen ám, csakhogy onnan nem látni, hogy az épületek­ben se víz, se villany. Az elő­adó azt mondja, így is elkel négyszögölenként 250 forintért mindegyik parcella. (bognár)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom