Pest Megyi Hírlap, 1973. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-23 / 196. szám
PE St UECYEt 1973. AUGUSZTUS 23., CSÜTÖRTÖK K^Ctrlap T anácikozás a zöldségről Hat napig tartó országos zöldségtermesztési tanácskozás kezdődött szerdán Kecskeméten. A Katona József Színházban lezajlott megnyitón dr. Gajdócsi István, a Bács-Kis- kun megyei tanács elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd dr. Madas András mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszterhelyettes értékelte a kertészeti termelés jelenét, s vázolta a továbbfejlesztésével kapcsolatos feladatokat. A. vitaindító előadást dr. Kovács Imre, a MÉM főosztályvezetője tartot-í ta. • • Ülésezett a megyei tanács végrehajtó bizottsága Helyben és gyorsabban intézik az építési ügyeket Nemcsak a Szerződés az új Kossuth adó szállításúra ' A közelmúltban aláírt kormányközi megállapodás alapján a Magyar Posta megbízásából szerdán Budapesten aláírták a magánjogi szerződést az új Kossuth adó szállítására. A megállapodás értelmében a szovjet fél vállalta egy különleges méretű, 2 ezer kilowattos adóállomás műszaki épületének tervezését, az adóberendezések és az antenna szállítását, valamint a szerelési munkák vezetését. Ma még a Kossuth rádió adását 300 kilowattos berendezés sugározza, ezért a rriűsort nem lehet mindenütt jól venni. Á berendezések szállítására 1975—76-ban kerül sor. Tegnap délelőtt dr. Mondok Pál elnökletével ülésezett a Pest megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága és elsőként Üj- falusi Ferencnek, a megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályvezetőjének előterjesztése alapján az építés- hatósági jogkörök gyakorlásával összefüggő tapasztalatokat elemezte. Mint ismeretes, az építési törvény lehetőséget adott arra, hogy a megyei tanácsok végrehajtó bizottságai építéshatósági jogkörrel ruházzák fel a helyi tanácsokat. Pest megyében már 1965- bcn megkezdődött az építéshatósági jogkörök decentralizálása és az elmúlt évek során, a végrehajtó bizottság határozatai alapján, az első fokú építésügyi hatáskör fokozatosan, több ütemben a községekhez került. Jelenleg Pest megye valamennyi nagyközségi és községi tanácsa rendelkezik ezzel a hatáskörrel. Huszonkilenc nagyközségben, illetve községben önállóan, a többi településen körzetesítéssel, illetve közös ügyintézővel oldják meg az építésügyi feladatokat. A tapasztalatok birtokában ma már egyértelműen megállapítható, hogy szükséges volt a hatáskör leadása, és az első fokú építésügyi hatóságok ösz- szességében eredményesen dolgoznak. ' A fogyasztási szövetkezetek VII. kongresszusa sürgette az ÁFÉSZ-ek önálló vállalati gazdálkodásának továbbfejlesztését, mert a jelenlegi formában a szervezettség, a döntési rendszer lényegesen elmarad a követelményektől. A helyi testületek munkája sokszor formális, ugyanakkor a túlterhelt vezetők operatív ügyek miatt kénytelenek esetenként elhanyagolni alapvető teendőiket. Egy-két — vagy hét falu Az ÁFÉSZ-ek szervezetének korszerűsítése nagy körültekintést igénylő feladatot jelent, mert az ország 574, illetőleg Pest megye 40 fogyasztási szövetkezete között nem található szinte két egyforma sem. Nehéz központi irányelveket kidolgozni akkor, amikor a dömsödi, vagy a szi- getszentmártoni ÁFÉSZ működési területe mindössze egy-két falura terjed ki, a kiskunlacházié hétre, közöttük egy járási székhelyre és egy nagyközségre. Nagy az eltérés a tevékenység összetételében, az eszközök koncentrálásában is. Egyes szövetkezetek, mint például a gödöllői és a nagykátai: nagy áruházát tartanak fenn. Az új rendszer bevezetésére — egyéves felkészülés után — tavaly január elsején 28 szövetkezet vállalkozott, közöttük 12 Pest megyei. Ezt követően, egy évre rá, ez év január 1-ével további 105 — főleg nagy szövetkezet, közöttük 2 megyei — kapcsolódott be a korszerűsítési mozgalomba. Gazdasági, területi alapegységek A modelltervezet leglényegesebb változásként azt ajánlotta, hogy az üzemágak helyébe a hálózati, úgynevezett gazdasági önelszámoló alapegységek lépjenek. A szakmai alapegységek a szövetkezet egész tagságát szolgáló hálózati egységeket, tevékenységeket fognak össze. Ezen belül igen ésszerű kapcsolatokat lehet kiépíteni. Ilyen lehet Tavaly 28 elkezdte Új működési rendszer a nagy szövetkezeteknél például a ruházathoz kapcsolódó iparcikküzlet, a TÜZÉP-, gáz- és olajtelepek együttese, az élelmiszer-gazdasággal kapcsolatos tevékenységek komplex szervezése. Az ily módon működő 12 megyei szövetkezet több mint egyéves tapasztalata már módot ad bizonyos értékelésre. Az érdekelt szövetkezetek vezetőinek az a véleménye, hogy az elgondolás fő vonalaiban helyesnek bizonyult. Bár az eredményeket csak hosszú távon lehet értékelni, az bizonyos, hogy a területi és szakmai gazdasági alapegységek főleg a nagy szövetkezeteknél bizonyulnak megfelelő szervezeteknek a gazdasági és szövetkezetpolitikai tennivalók ellátására. Új m unkamegosztás A korszerűsítésben részt vevő 28 szövetkezet a megyében — főleg az albertirsai — már az első évben jelentős előrehaladást ért el. Javultak a tagok egymás közötti kapcsolatai, a területi alapegységek révén erősödött a szövetkezetek és a helyi tanácsok együttműködése, s ami még igen fontos: a decentralizálással új munkamegosztás van kialakulóban a felelős vezetők és az alapegységek között. A szövetkezetek tanfolyamokat szerveznek az alapegy- ségvezetők és az ügyintézők részére, amelyeken az áruforgalom és a gazdálkodás ösz- szefüggéséről, az együttműködés követelményeiről kapnak tájékoztatást. A gazdasági alapegységeken belül rendszeressé váltak a boltvezetői megbeszélések, s a gazdasági alapegységek szerint alakították át a pártcsoportokat és a szakszervezeti hálózatot. Az eltelt egy év tapasztalatai azonban azt is megmutatták, hogy a kis szövetkezetek belső irányítási rendjének korszerűsítésére még nem értek meg a feltételek. Teherbíró képességük erre még nem alkalmas, elegendőnek látszik náluk egyelőre egy egyszerűbb racionalizálási módszer bevezetése. K. M. i Az építkezések számának gyors emelkedésével égyütt növekedett munkájuk szerepe és jelentősége. A nagyszámú lakásépítés következményeként új községrészek alakultak ki, számos közintézmény, középület, valamint ipari üzem épült. Üdülőterületeinken rövid idő alatt rendkívül nagyszámú új hétvégi ház, nyaraló létesült. Mindezek befolyásolták és befolyásolják községeink, városaink fejlődését és külső megjelenését, az életkörülményeket. Az építésügyi szakigazgatási szervek munkájuk során a lakosság széles rétegeivel kerülnek kapcsolatba. A decentralizáció különösen a lakosság részéről váltott ki kedvező visszhangot. Helyben és gyorsabban intézik ügyeiket, kapják meg a szükséges felvilágosításokat, mentesültek a járási székhelyre való kényszerű utazásoktól. A községi ügyintézők nagyobb helyismerete, a helyszínlelés és ellenőrzés lehetősége kedvezőbb feltételeket biztosít a korábbinál eredményesebb építéshatósági munkához. A járási, nagyközségi és községi építésügyi hatóságok munkájának mennyiségét és eredményeit az ügyiratforgalom néhány adata is jelzi. Tavaly összesen megközelítőleg hatvanezer iktatott ügyirattal foglalkoztak, s ez az előző évhez viszonyítva 24 százalékos növekedést jelent. A növekedés elsősorban a telekgazdálkodással kapcsolatos jogszabályok következménye, egyúttal azonban hangsúlyosan felhívja a figyelmet a jogszabályok egyszerűsítésének, csökkentésének szükségességére. Ez utóbbit indokolja egy másik szám is: csaknem száz jogszabály határozza meg az építési hatóságok tevékenységét. Az első fokú építési hatóságokhoz beérkező ügyiratoknak nem mindegyike igényel határozathozatalt, a tavalyi adatok alapján azonban a beérkezett ügyiratoknak mintegy fele — igen. Mindezek mellett számos tény és körülmény azt jelzi, hogy az építésügyi előadóknak már a jelenben és a közeli jövőben még inkább az eddigieknél jóval nagyobb gonddal kell foglalkozniuk területük ellenőrzésével. Az elmúlt években, az építési ügyekben az állampolgári fegyelem lazult, s ez Pest megyében — elsősorban a főváros környéki és az üdülőterületi településeken — — fokozottan jelentkezett. Az elmúlt tíz évben — az előzetes felmérések szerint — mintegy hétezer házat, hétvégi házat és egyéb építményt építettek engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérő módon. A felmérések bebizonyították — s egyúttal jelölik is a jövő útját —, hogy azokon a helyeken, ahol a helyi tanácsok vezetői, a tanács elnöke és elsősorban vb- titkára kellő gondot fordítottak az építkezések ellenőrzésére, az építési hatóság munkájának irányítására, segítésére, ott jóval kevesebb az engedély nélküli építkezés. Az idén tavasszal megjelent, 3/1973. ÉVM. számú rendelet intézkedik az engedély nélküli építkezések megszüntetéséről, illetve felszámolásáról és szabályozza az' építésrendészeti bírságot. Ebből adódóan az elkövetkező hónapokban jelentős munka hárul az építési hatóságokra. A végrehajtó bizottság mindenek előtt utasította a megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályát, hogy dolgozza ki az engedély nélküli építkezések felmérésének és felszámolásának, valamint a folyamatos ellenőrzésnek hatékony módszereit és irányelveit, amelyek alapján a probléma rendezését minden településen következetesen, a jövő év március elsejéig végre kell hajtani. Az első fokú építésügyi hatóságok munkájukhoz igénylik a megyei tanácsnak és a járási hivataloknak az eddiginél nagyobb segítségét. A segítség egyik formája az építésügyi előadók rendszeres oktatása. Az említett jogszabálytömeg mellett erre azért is szükség van, mert az építésügyi előadók mintegy fele jelenlegi munkáját csupán 1—3 éve látja el. A vita további részében, mint már annyi tanácskozáson, ismét hangot kapott o magán- tervezők felelőssége, jelentős szerepük van abban, hogy miként alakul községeink arculata. E témakörből is hallottunk a tanácskozáson egy, bizakodásra okot adó adatot: a magánépítkezőknek 60 olyan, Pest megyei tervezők által készített terv áll rendelkezésükre, amely minden tekintetben megfelel a Pest megyei tájak jellegének, s ezek iránt örvendetesen nagy az érdeklődés. A megyei tanács végrehajtó bizottsága a továbbiakban jóváhagyta a szervezeti és működési szabályzatok módosításáról szóló városi tanácsrendeleteket, majd vita után elfogadta a me"”ei kiegészítő parancsnokság tevékenységéről szóló beszámolót. A vb ezután döntött a Pilisszántó vízrendezéséhez, Szigethalom útépítéséhez, a Kistarcsa regionális vízműtársulat építkezéséhez és a 3. számú főút Kistarcsa—Kerepes átkelési szakasza közvilágítási korszerűsítéséhez nyújtandó megyei támogatásáról. A vb befejezésül személyi ket tárgyalt. D. G. Vákuumcsövek A Kemencei Ipari Szövetkezet az Egyesült Izzó részére lámpagyártáshoz vákuumcsöveket vág és osztályoz. Koppány György felvétele A z utóbbi évben alig van vitafórum, ahol a kis- polgáriság fogalma valamilyen formában ne kerülne említésre, vagy pellengérre. Mi az oka, hogy ez a kérdés ilyen erőteljesen a közvélemény elé került? Az okot maga az élet szolgáltatja. Az utóbbi 4—5 évben megváltoztattuk gazdasági irányításunkat és nagyon sok gazdasági és állami funkció került alsóbb szervekhez, üzemekhez. Lekerültek a jog- és hatáskörök és ez természetes fejlődés, mert a szocialista demokrácia valóságos kialakításának egyik fontos eszköze. De a lekerült döntési jog- és hatáskörökkel egyidejűleg felmerültek a gazdasági irányítás rendszerének azok az új vonásai is, amelyek az anyagi ösztönzésre, nyereségre vonatkoznak. Ezáltal érthető módon, a vezetők körében' a kereseti viszonyok is változtak. Hiszen a vezetők érdekeltek abban, hogy vállalatuk, üzemük minél nagyobb nyereségre tegyen szert. A tavaly különösen bírált módszer most már csökkenőben van, miszerint nem az volt a fontos néhány helyen, hogy valóságos többlettermékből érjék el a nyereséget, helyenként ezt manipulációval próbálták meg. S nem is eredménytelenül. Az áraknál és a piaci viszonyokban jelentkezett a másik pólus; ahol az árak emelkedése gyakran indokolatlannak minősült. Azért írjuk múltidőben, mert tavaly ősz óta nagyon sok olyan intézkedés született, amely gátat vetett a különböző rendellenességeknek. A közvélemény elé került a harácstíló kisiparos, kiskereskedő és egyéb egzisztenciák jövedelemszerzési manipulációja is., r . . . 0 ** sszességében tehát a közvélemény a kis- polgáriságot csupán valamiféle harácsolásban, jogtalan jövedelemszerzésben vélte felismerni. Pedig nem egészen erről van szó, és nem is egészen ez a terület az, amely magában hordozza a kispolgáriság alapvető veszélyeit. Anélkül, hogy a harácsolást mentenénk, mert elítéljük ma is és a jövőben is, mint ’az egoizmusnak, a társadalom kárára gyarapodóknak a rossz, antiszocialista szemléletét és magatartását. Itt azonban többről van szó. A kispolgáriság igazi veszélye a politikai kispolgáriság. Mit értünk ezen? A politikával összefüggő olyan kérdések egész rendszerét, amelyet itt esek címszavakban lehet érzékeltetni. A politikai kispolgáriság megnyilatkozásának millió érzékelhető hatása van. Ott, ahol nem a központi akarat érvényesül; ahol a helyi és a központi érdek egyeztetésében a központi érdek szenved csorbát; ahol akar- va-akaratlanul demagóg módon a szocialista társadalom nyakába varrnak objektíve létező negatív gazdasági és társadalmi folyamatokat; ahol a lázas semmittevés jelenti a napi munkát; ahol a káderkiválasztást nem elvek, hanem teljesen szubjektív tényezők határozzák meg; ahol olyanokat léptetnek elő, akiknek nincsen ellenvéleményük, jámbor természetűek, nincs velük baj; ahol a kétszínűség, a politikai rafináltság és a cinizmus meghonosodik, vagy legalábbis jelen van; ahol felelőtlen könnyelműség jellemzi a vezetői munkát; ahol nincs politikai hit és bizalom abban, hogy a mi társadalmunk tisztább, ma- gasabbrendű, mint a tőkésvilág; ahol az egyéni érdek és karrier határozza meg a szavakat és a döntéseket — ezek mind a politikai kispolgáriság tünetei és kifejezői. N ekünk most elsősorban e tünetek ellen kell fellépni. Nem általában, hanem konkréten, ahol jelentkeznek. De ez sem megy parancsszóra, mert hiszen olyan emberekre van szükség mindenhol, akik belső meggyőződésből, személyes bátorságból vállalják, hogy a politikai kispol- gárisággal szemben szóban és személyes magatartásukkal is fellépnek. Elsősorban a pártszervezetekre, a kommunistákra hárul az a kötelesség, hogy politikánk érdekében és védelmében mindenütt nyíltan és bátran lépjenek fel. Nem igaz, hogy azoknak könnyebb, akik szó nélkül i eltűrik a politikai rendetlenséget. Ideig-óráig lehet, hogy könnyebb a sorsuk, de később, ha a politikai rendetlenségből nagyobb bajok és károk származnak, akkor az életük már egyáltalán nem lesz könnyű. Ezért mondjuk, hogy időben, felelősséggel, politikai határozottsággal -mindenütt lépjék nek fel a Szocialista rendszerünknek ártó, politikánkat zavaró negatív jelenségekkel szemben. A politikai károkozás, tehát a politikai kispolgáriság ugyanis sokkal nagyobb baj még az anyagiasságnál is. Bár a kettő egymástól nem elválasztható, mert a harácsolás, a túlzott anyagiasság is a kispolgáriság körébe tartozik. De annak , az csak egyik tünete, s nem a kispolgáriság egésze. Ahol eltorzítják a kispolgáriság fogalmát, ott az ellene folyó küzdelmet is félreviszik és leszűkítik anyagi kérdésre. Rosszabb esetben autóra vagy víkendházra, holott a két utóbbinak — ha tisztességes úton szerzett pénzből való — nincsen semmi köze a kispolgári anyagiassághoz. P olitikai érzékkel, személyes felelősséggel és bátorsággal lépjünk fel mindenütt a kispolgáriság ártó, rossz tendenciáival szemben, konkrétan — nevén nevezve a gyereket. Ez nemcsak a központi s a megyei pártszervek feladata, hanem valamennyi alapszervezeté is. Az egész párt, minden becsületes magyar állampolgár kötelessége. S. J. Uj művelődési intézmény Budapesten: a Szovjet Tudomány és Kultúra Háza A Magyar Közlönyben megjelent a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kormánya között létrejött egyezmény a budapesti Szovjet Tudomány és Kultúra Házának létesítéséről és tevékenységéről. Az intézmény rendeltetése, hogy elősegítse a Magyar Nép- köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége népei közötti megbonthatatlan barátság erősítését, a magyar társadalom megismertetését a Szovjetuniónak a kommunizmus építésében elért sikereivel, a szovjet tudomány, technika, irodalom és művészet eredményeivel, a szovjet állam külpolitikájával és a szovjet emberek életével. A Szovjet Tudomány és Kultúra Házának vetítő- és előadóterme, kiállítási helyisége, olvasótermekkel ellátott tud ománvos-műszaki és szép- irodalmi köo'wtára is lesz, továbbá orosz nyelvi módszertani kabinettel, filmtárral, fonetikai labor-' '-‘ummal, fotótárral is felszerelik. Az épületben szovjet áruk boltját és éttermet is berendeznek.
