Pest Megyi Hírlap, 1973. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-23 / 196. szám

PE St UECYEt 1973. AUGUSZTUS 23., CSÜTÖRTÖK K^Ctrlap T anácikozás a zöldségről Hat napig tartó országos zöldségtermesztési tanácskozás kezdődött szerdán Kecskemé­ten. A Katona József Színház­ban lezajlott megnyitón dr. Gajdócsi István, a Bács-Kis- kun megyei tanács elnöke kö­szöntötte a résztvevőket, majd dr. Madas András mezőgazda- sági és élelmezésügyi minisz­terhelyettes értékelte a kerté­szeti termelés jelenét, s vázolta a továbbfejlesztésével kapcso­latos feladatokat. A. vitaindító előadást dr. Kovács Imre, a MÉM főosztályvezetője tartot-í ta. • • Ülésezett a megyei tanács végrehajtó bizottsága Helyben és gyorsabban intézik az építési ügyeket Nemcsak a Szerződés az új Kossuth adó szállításúra ' A közelmúltban aláírt kor­mányközi megállapodás alap­ján a Magyar Posta megbízá­sából szerdán Budapesten alá­írták a magánjogi szerződést az új Kossuth adó szállítására. A megállapodás értelmében a szovjet fél vállalta egy külön­leges méretű, 2 ezer kilowattos adóállomás műszaki épületé­nek tervezését, az adóberende­zések és az antenna szállítását, valamint a szerelési munkák vezetését. Ma még a Kossuth rádió adását 300 kilowattos berende­zés sugározza, ezért a rriűsort nem lehet mindenütt jól venni. Á berendezések szállítására 1975—76-ban kerül sor. Tegnap délelőtt dr. Mondok Pál elnökletével ülésezett a Pest megyei Tanács Végrehaj­tó Bizottsága és elsőként Üj- falusi Ferencnek, a megyei ta­nács építési, közlekedési és vízügyi osztályvezetőjének elő­terjesztése alapján az építés- hatósági jogkörök gyakorlá­sával összefüggő tapasztalato­kat elemezte. Mint ismeretes, az építési törvény lehetőséget adott arra, hogy a megyei tanácsok végre­hajtó bizottságai építéshatósági jogkörrel ruházzák fel a helyi tanácsokat. Pest megyében már 1965- bcn megkezdődött az épí­téshatósági jogkörök de­centralizálása és az elmúlt évek során, a végrehajtó bizottság határoza­tai alapján, az első fokú épí­tésügyi hatáskör fokozatosan, több ütemben a községekhez került. Jelenleg Pest megye valamennyi nagyközségi és községi tanácsa rendelkezik ezzel a hatáskörrel. Huszonki­lenc nagyközségben, illetve községben önállóan, a többi településen körzetesítéssel, il­letve közös ügyintézővel old­ják meg az építésügyi felada­tokat. A tapasztalatok birtokában ma már egyértelműen megál­lapítható, hogy szükséges volt a hatáskör leadása, és az első fokú építésügyi hatóságok ösz- szességében eredményesen dol­goznak. ' A fogyasztási szövetkezetek VII. kongresszusa sürgette az ÁFÉSZ-ek önálló vállalati gaz­dálkodásának továbbfejlesz­tését, mert a jelenlegi formá­ban a szervezettség, a döntési rendszer lényegesen elmarad a követelményektől. A helyi testületek munkája sokszor formális, ugyanakkor a túl­terhelt vezetők operatív ügyek miatt kénytelenek esetenként elhanyagolni alapvető teen­dőiket. Egy-két — vagy hét falu Az ÁFÉSZ-ek szervezeté­nek korszerűsítése nagy kö­rültekintést igénylő feladatot jelent, mert az ország 574, illetőleg Pest megye 40 fo­gyasztási szövetkezete között nem található szinte két egy­forma sem. Nehéz központi irányelveket kidolgozni akkor, amikor a dömsödi, vagy a szi- getszentmártoni ÁFÉSZ mű­ködési területe mindössze egy-két falura terjed ki, a kiskunlacházié hétre, közöt­tük egy járási székhelyre és egy nagyközségre. Nagy az el­térés a tevékenység összetéte­lében, az eszközök koncent­rálásában is. Egyes szövetke­zetek, mint például a gödöl­lői és a nagykátai: nagy áru­házát tartanak fenn. Az új rendszer bevezetésé­re — egyéves felkészülés után — tavaly január elsején 28 szövetkezet vállalkozott, kö­zöttük 12 Pest megyei. Ezt követően, egy évre rá, ez év január 1-ével további 105 — főleg nagy szövetkezet, kö­zöttük 2 megyei — kapcsoló­dott be a korszerűsítési moz­galomba. Gazdasági, területi alapegységek A modelltervezet leglénye­gesebb változásként azt aján­lotta, hogy az üzemágak he­lyébe a hálózati, úgynevezett gazdasági önelszámoló alap­egységek lépjenek. A szakmai alapegységek a szövetkezet egész tagságát szolgáló háló­zati egységeket, tevékenysé­geket fognak össze. Ezen be­lül igen ésszerű kapcsolatokat lehet kiépíteni. Ilyen lehet Tavaly 28 elkezdte Új működési rendszer a nagy szövetkezeteknél például a ruházathoz kapcso­lódó iparcikküzlet, a TÜZÉP-, gáz- és olajtelepek együttese, az élelmiszer-gazdasággal kapcsolatos tevékenységek komplex szervezése. Az ily módon működő 12 megyei szövetkezet több mint egyéves tapasztalata már mó­dot ad bizonyos értékelésre. Az érdekelt szövetkezetek ve­zetőinek az a véleménye, hogy az elgondolás fő vonalaiban helyesnek bizonyult. Bár az eredményeket csak hosszú távon lehet értékelni, az bi­zonyos, hogy a területi és szakmai gazdasági alapegy­ségek főleg a nagy szövetke­zeteknél bizonyulnak megfe­lelő szervezeteknek a gazda­sági és szövetkezetpolitikai tennivalók ellátására. Új m unkamegosztás A korszerűsítésben részt vevő 28 szövetkezet a megyé­ben — főleg az albertirsai — már az első évben jelentős előrehaladást ért el. Javultak a tagok egymás közötti kap­csolatai, a területi alapegysé­gek révén erősödött a szövet­kezetek és a helyi tanácsok együttműködése, s ami még igen fontos: a decentralizá­lással új munkamegosztás van kialakulóban a felelős vezetők és az alapegységek között. A szövetkezetek tanfolya­mokat szerveznek az alapegy- ségvezetők és az ügyintézők részére, amelyeken az árufor­galom és a gazdálkodás ösz- szefüggéséről, az együttműkö­dés követelményeiről kapnak tájékoztatást. A gazdasági alapegységeken belül rendsze­ressé váltak a boltvezetői megbeszélések, s a gazdasági alapegységek szerint alakítot­ták át a pártcsoportokat és a szakszervezeti hálózatot. Az eltelt egy év tapaszta­latai azonban azt is megmu­tatták, hogy a kis szövetkeze­tek belső irányítási rendjének korszerűsítésére még nem ér­tek meg a feltételek. Teher­bíró képességük erre még nem alkalmas, elegendőnek látszik náluk egyelőre egy egyszerűbb racionalizálási módszer bevezetése. K. M. i Az építkezések számának gyors emelkedésével égyütt növekedett munkájuk szerepe és jelentősége. A nagyszámú lakásépítés következménye­ként új községrészek alakultak ki, számos közintézmény, köz­épület, valamint ipari üzem épült. Üdülőterületeinken rö­vid idő alatt rendkívül nagy­számú új hétvégi ház, nyaraló létesült. Mindezek befolyásol­ták és befolyásolják közsé­geink, városaink fejlődését és külső megjelenését, az életkö­rülményeket. Az építésügyi szakigazgatási szervek munká­juk során a lakosság széles ré­tegeivel kerülnek kapcsolatba. A decentralizáció különösen a lakosság részéről váltott ki kedvező visszhangot. Helyben és gyorsabban intézik ügyeiket, kapják meg a szükséges fel­világosításokat, mentesültek a járási székhelyre való kénysze­rű utazásoktól. A községi ügy­intézők nagyobb helyismerete, a helyszínlelés és ellenőrzés le­hetősége kedvezőbb feltételeket biz­tosít a korábbinál eredmé­nyesebb építéshatósági munkához. A járási, nagyközségi és köz­ségi építésügyi hatóságok mun­kájának mennyiségét és ered­ményeit az ügyiratforgalom néhány adata is jelzi. Tavaly összesen megközelítőleg hat­vanezer iktatott ügyirattal fog­lalkoztak, s ez az előző évhez viszonyítva 24 százalékos nö­vekedést jelent. A növekedés elsősorban a telekgazdálkodás­sal kapcsolatos jogszabályok következménye, egyúttal azon­ban hangsúlyosan felhívja a fi­gyelmet a jogszabályok egy­szerűsítésének, csökkentésének szükségességére. Ez utóbbit indokolja egy másik szám is: csaknem száz jogszabály hatá­rozza meg az építési hatóságok tevékenységét. Az első fokú építési hatósá­gokhoz beérkező ügyiratoknak nem mindegyike igényel hatá­rozathozatalt, a tavalyi adatok alapján azonban a beérkezett ügyiratoknak mintegy fele — igen. Mindezek mellett számos tény és körülmény azt jelzi, hogy az építésügyi előadóknak már a jelenben és a közeli jö­vőben még inkább az eddigiek­nél jóval nagyobb gonddal kell foglalkozniuk területük ellen­őrzésével. Az elmúlt években, az épí­tési ügyekben az állampol­gári fegyelem lazult, s ez Pest megyében — elsősor­ban a főváros környéki és az üdülőterületi településeken — — fokozottan jelentkezett. Az elmúlt tíz évben — az előzetes felmérések szerint — mintegy hétezer házat, hétvégi házat és egyéb építményt építettek en­gedély nélkül, vagy az enge­délytől eltérő módon. A felmé­rések bebizonyították — s egy­úttal jelölik is a jövő útját —, hogy azokon a helyeken, ahol a helyi tanácsok vezetői, a ta­nács elnöke és elsősorban vb- titkára kellő gondot fordítottak az építkezések ellenőrzésére, az építési hatóság munkájának irányítására, segítésére, ott jó­val kevesebb az engedély nél­küli építkezés. Az idén tavasszal megjelent, 3/1973. ÉVM. számú rendelet intézkedik az engedély nélküli építkezések megszüntetéséről, illetve felszámolásáról és sza­bályozza az' építésrendészeti bírságot. Ebből adódóan az el­következő hónapokban jelentős munka hárul az építési hatósá­gokra. A végrehajtó bizottság min­denek előtt utasította a megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályát, hogy dol­gozza ki az engedély nélküli építkezések felmérésének és felszámolásának, valamint a folyamatos ellenőrzésnek haté­kony módszereit és irányelveit, amelyek alapján a probléma rendezését minden településen következetesen, a jövő év már­cius elsejéig végre kell hajtani. Az első fokú építésügyi ha­tóságok munkájukhoz igénylik a megyei tanácsnak és a járási hivataloknak az eddiginél na­gyobb segítségét. A segítség egyik formája az építésügyi előadók rend­szeres oktatása. Az említett jogszabálytömeg mellett erre azért is szükség van, mert az építésügyi elő­adók mintegy fele jelenlegi munkáját csupán 1—3 éve lát­ja el. A vita további részében, mint már annyi tanácskozáson, ismét hangot kapott o magán- tervezők felelőssége, jelentős szerepük van abban, hogy mi­ként alakul községeink arcula­ta. E témakörből is hallottunk a tanácskozáson egy, bizako­dásra okot adó adatot: a ma­gánépítkezőknek 60 olyan, Pest megyei tervezők által ké­szített terv áll rendelkezésük­re, amely minden tekintetben megfelel a Pest megyei tájak jellegének, s ezek iránt örven­detesen nagy az érdeklődés. A megyei tanács végrehajtó bizottsága a továbbiakban jó­váhagyta a szervezeti és mű­ködési szabályzatok módosítá­sáról szóló városi tanácsrende­leteket, majd vita után elfo­gadta a me"”ei kiegészítő pa­rancsnokság tevékenységéről szóló beszámolót. A vb ezután döntött a Pilisszántó vízrende­zéséhez, Szigethalom útépítésé­hez, a Kistarcsa regionális víz­műtársulat építkezéséhez és a 3. számú főút Kistarcsa—Kere­pes átkelési szakasza közvilá­gítási korszerűsítéséhez nyúj­tandó megyei támogatásáról. A vb befejezésül személyi ket tárgyalt. D. G. Vákuumcsövek A Kemencei Ipari Szövetkezet az Egyesült Izzó részére lámpagyártáshoz vákuumcsöveket vág és osztályoz. Koppány György felvétele A z utóbbi évben alig van vitafórum, ahol a kis- polgáriság fogalma valamilyen formában ne kerülne említésre, vagy pel­lengérre. Mi az oka, hogy ez a kérdés ilyen erőtelje­sen a közvélemény elé ke­rült? Az okot maga az élet szolgáltatja. Az utóbbi 4—5 évben megváltoztattuk gazdasági irányításunkat és nagyon sok gazdasági és állami funkció került alsóbb szer­vekhez, üzemekhez. Leke­rültek a jog- és hatáskörök és ez természetes fejlődés, mert a szocialista demokrá­cia valóságos kialakításának egyik fontos eszköze. De a lekerült döntési jog- és ha­táskörökkel egyidejűleg fel­merültek a gazdasági irá­nyítás rendszerének azok az új vonásai is, amelyek az anyagi ösztönzésre, nyere­ségre vonatkoznak. Ezáltal érthető módon, a vezetők körében' a kereseti viszo­nyok is változtak. Hiszen a vezetők érdekeltek abban, hogy vállalatuk, üzemük minél nagyobb nyereségre tegyen szert. A tavaly különösen bírált módszer most már csökke­nőben van, miszerint nem az volt a fontos néhány he­lyen, hogy valóságos több­lettermékből érjék el a nye­reséget, helyenként ezt ma­nipulációval próbálták meg. S nem is eredménytelenül. Az áraknál és a piaci vi­szonyokban jelentkezett a másik pólus; ahol az árak emelkedése gyakran indo­kolatlannak minősült. Azért írjuk múltidőben, mert ta­valy ősz óta nagyon sok olyan intézkedés született, amely gátat vetett a külön­böző rendellenességeknek. A közvélemény elé került a harácstíló kisiparos, kiske­reskedő és egyéb egziszten­ciák jövedelemszerzési ma­nipulációja is., r . . . 0 ** sszességében tehát a közvélemény a kis- polgáriságot csupán valamiféle harácsolásban, jogtalan jövedelemszerzés­ben vélte felismerni. Pedig nem egészen erről van szó, és nem is egészen ez a terü­let az, amely magában hor­dozza a kispolgáriság alap­vető veszélyeit. Anélkül, hogy a harácsolást mente­nénk, mert elítéljük ma is és a jövőben is, mint ’az egoizmusnak, a társadalom kárára gyarapodóknak a rossz, antiszocialista szem­léletét és magatartását. Itt azonban többről van szó. A kispolgáriság igazi ve­szélye a politikai kispolgá­riság. Mit értünk ezen? A politikával összefüggő olyan kérdések egész rendszerét, amelyet itt esek címszavak­ban lehet érzékeltetni. A politikai kispolgáriság meg­nyilatkozásának millió érzé­kelhető hatása van. Ott, ahol nem a központi akarat érvényesül; ahol a helyi és a központi érdek egyezteté­sében a központi érdek szenved csorbát; ahol akar- va-akaratlanul demagóg módon a szocialista társa­dalom nyakába varrnak ob­jektíve létező negatív gaz­dasági és társadalmi folya­matokat; ahol a lázas sem­mittevés jelenti a napi munkát; ahol a káderkivá­lasztást nem elvek, hanem teljesen szubjektív ténye­zők határozzák meg; ahol olyanokat léptetnek elő, akiknek nincsen ellenvéle­ményük, jámbor természe­tűek, nincs velük baj; ahol a kétszínűség, a politikai rafináltság és a cinizmus meghonosodik, vagy leg­alábbis jelen van; ahol fe­lelőtlen könnyelműség jel­lemzi a vezetői munkát; ahol nincs politikai hit és bizalom abban, hogy a mi társadalmunk tisztább, ma- gasabbrendű, mint a tőkés­világ; ahol az egyéni érdek és karrier határozza meg a szavakat és a döntéseket — ezek mind a politikai kis­polgáriság tünetei és kifeje­zői. N ekünk most elsősorban e tünetek ellen kell fellépni. Nem általá­ban, hanem konkréten, ahol jelentkeznek. De ez sem megy parancsszóra, mert hiszen olyan emberekre van szükség mindenhol, akik belső meggyőződésből, sze­mélyes bátorságból vállal­ják, hogy a politikai kispol- gárisággal szemben szóban és személyes magatartásuk­kal is fellépnek. Elsősor­ban a pártszervezetekre, a kommunistákra hárul az a kötelesség, hogy politikánk érdekében és védelmében mindenütt nyíltan és bátran lépjenek fel. Nem igaz, hogy azoknak könnyebb, akik szó nélkül i eltűrik a politikai rendet­lenséget. Ideig-óráig lehet, hogy könnyebb a sorsuk, de később, ha a politikai ren­detlenségből nagyobb bajok és károk származnak, akkor az életük már egyáltalán nem lesz könnyű. Ezért mondjuk, hogy időben, fe­lelősséggel, politikai határo­zottsággal -mindenütt lépjék nek fel a Szocialista rend­szerünknek ártó, politikán­kat zavaró negatív jelensé­gekkel szemben. A politikai károkozás, tehát a politikai kispolgáriság ugyanis sok­kal nagyobb baj még az anyagiasságnál is. Bár a kettő egymástól nem elválasztható, mert a harácsolás, a túlzott anya­giasság is a kispolgáriság körébe tartozik. De annak , az csak egyik tünete, s nem a kispolgáriság egésze. Ahol eltorzítják a kispolgáriság fogalmát, ott az ellene fo­lyó küzdelmet is félrevi­szik és leszűkítik anyagi kérdésre. Rosszabb esetben autóra vagy víkendházra, holott a két utóbbinak — ha tisztességes úton szerzett pénzből való — nincsen semmi köze a kispolgári anyagiassághoz. P olitikai érzékkel, sze­mélyes felelősséggel és bátorsággal lépjünk fel mindenütt a kispolgári­ság ártó, rossz tendenciáival szemben, konkrétan — ne­vén nevezve a gyereket. Ez nemcsak a központi s a me­gyei pártszervek feladata, hanem valamennyi alap­szervezeté is. Az egész párt, minden becsületes magyar állampolgár kötelessége. S. J. Uj művelődési intézmény Budapesten: a Szovjet Tudomány és Kultúra Háza A Magyar Közlönyben meg­jelent a Magyar Népköztársa­ság és a Szovjetunió kormánya között létrejött egyezmény a budapesti Szovjet Tudomány és Kultúra Házának létesíté­séről és tevékenységéről. Az intézmény rendeltetése, hogy elősegítse a Magyar Nép- köztársaság és a Szovjet Szo­cialista Köztársaságok Szövet­sége népei közötti megbontha­tatlan barátság erősítését, a magyar társadalom megismer­tetését a Szovjetuniónak a kommunizmus építésében elért sikereivel, a szovjet tudomány, technika, irodalom és művé­szet eredményeivel, a szovjet állam külpolitikájával és a szovjet emberek életével. A Szovjet Tudomány és Kultúra Házának vetítő- és előadóterme, kiállítási helyi­sége, olvasótermekkel ellátott tud ománvos-műszaki és szép- irodalmi köo'wtára is lesz, to­vábbá orosz nyelvi módszerta­ni kabinettel, filmtárral, fone­tikai labor-' '-‘ummal, fotótár­ral is felszerelik. Az épületben szovjet áruk boltját és étter­met is berendeznek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom