Pest Megyi Hírlap, 1973. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-18 / 193. szám
Az első félévben minden eddiginél nagyobb teljesítménnyel dolgoztak a hazai sörgyárak, megjavult az ellátás és a választék is bővült — tájékoztatták az MTI munkatársát a MÉM illetékesei. A söripar 1973 első hat hónapjában 2,9 millió hektoliter sört értékesített, 317 hektóval többet, mint az elmúlt év azonos időszakában. A teljesítmény növelését az tette lehetővé, hogy az év első hónapjaiban bekapcsolódott a termelésbe az új Borsodi Sör1973. AUGUSZTUS 18.. SZOMBAT Az első félévben eladtak 2,9 millió hektó sört gyár, és a Pannónia Sörgyár is, 6000 hektóval többet adott, mint egy évvel korábban. Az első félévben az elmúlt év azonos időszakához képest 300 ezer hektoliterrel több sört értékesítettek, ami azt bizonyítja, hogy a megnövekedett igényt a korábbinál jobban sikerült kielégíteni. Az adatok szerint az importsörök visszaszorulóban vannak. Januártól június végéig 179 ezer hektó külföldi sört adtak el, 83 ezer hektóval kevesebbet, mint tavaly ilyenkor. Nemzetközi báMesztivál Pécsett Európa legjobb felnőtt bábszínházai és bábegyüttesei harmadízben találkoznak az idei őszön Pécsett. A III. nemzetközi felnőtt bábfesztiválra szeptember 26. és 30. között kerül sor, s azon tíz ország bábművészei szerepelnek majd. A legjobb hazai amatőr bábcsoportok mellett Angliából, Csehszlovákiából, Franciaországból, Jugoszláviából, Lengyelországból, a Német Szövetségi Köztársaságból, Olaszországból, Romániából és a Szovjetunióból érkeznek bábosok a fesztiválMunkában a megyei úfépítők Nyolcvanöt helyen 7 hónap alatt Az elmúlt hét hónap során nyolcvanöt helyen végzett útépítési, felújítási, csatornázási munkálatokat a Pest megyei Űt- és Hídépítő Vállalat. Mint dr. Both Zsigmond > igazgató elmondta a sok, útépítő szemmel aprónak számító munka megszervezése nehezebb feladat elé állítja a vállalat vezetőit, mintha egyetlen, vagy néhány nagyobb beruházáson tevékenykednének. Törzsgárda és szervezés A vállalat három építésvezetőségének dolgozói egyszerre 12—13 helyen dolgoznak és gondoskodni kell arról, hogy mindenhova időben érkezzen a folyami kavics, a faragott vagy zúzott kő és az aszfalt. A legnehezebb fizikai munkákat gépesítették, igaz ugyan, hogy csak bérelt gépekkel (a vállalat fejlesztési alapja nem lett volna elegendő a több millió forint értékű rakodógépek és úthengerek vásárlására). A Közúti Gépellátó Vállalattól kölcsönzött berendezéseket igyekeznek a lehető legjobban kihasználni, ezért a megyei igények teljes kielégítése mellett kisebb mennyiségben más építtetőktől is vállalnak megbízást. Túl az ötvenmillión A jó munkakörülmények, a fejlesztés, a szervezett anyagutánpótlás és nem utolsósorban a vezetési stílus eredményeként Igen jelentős a törzsgárdája a vállalatnak. Hogy mennyire kicsi a ki- és belépések száma, azt jól jellemzi a következő összehasonlítás: az építőiparban nem ritka a 60—70 százalékos, sőt ennél nagyobb fluktuáció sem, a Pest megyei Űt- és Hídépítő Vállalatnál viszont a ki- és belépők aránya az összlétszám- hoz viszonyítva, csak 10—15 százalék között ingadozik. Felvetődik a kérdés: ezek után vajon mérhető-e a szervezés eredménye az ilyen szétszórtan dolgozó munkáskollektívánál. Az igazgató konkrét számokkal igazolja a szervezési eredményeket: mig 1968-ban a vállalat termelési értéke nem érte el a 30 millió forintot, addig tavaly már több mint háromszorosát teljesítették. 1972. első , hét hónapjában 47 millió-ötszázezer forint értékű munkát végeztek és az idén július végéig már az 50,4 millió forintnál tartottak. Hozzá kell tennünk: mindezt 10 százalékkal alacsonyabb létszámmal sikerült elérni. A vállalat termelékenysége tehát körülbelül 25 százalékkal emelkedett. A Pest megyei Út- és Hídépítő Vállalat dolgozói jelenleg 12 helyen „ápolják” az utakat. Monoron a Balassi Bálint utcában, Cegléden a Hollós utcában, Solymáron a Hősök útján építkeznek. Az egyik legnagyobb most folyó beruházás a leányfalui, ahol körülbelül 3 millió forint értékű munkát végeznek. A boldogtanyái utat építik, amelyhez felhasználják a saját kőbányájuk által kitermelt faragott követ. Mint megtudtuk, a kőfaragó szakma lassan elsorvad, már csak 40—50-en végzik ezt a nehéz munkát a vállalat Medresz-pataki kőbányájában (néhány évvel ezelőtt még kétszer ennyi kőfaragójuk volt). Mivel az országban elvétve készítenek faragott követ, e termékből önellátók, de a kibányászott, és kii faragóit követ teljes egészében felhasználják. A megyében főként Leányfalun és Szentendrén alkalmazzák a faragott követ, ugyanis a meredek utcák statikai okok miatt nem építhetők aszfaltból. A faragott kő előnye, egyébként, hogy az útjavítás során többször is felszedhető és adott esetben újra felhasználható. Hidat nem Bár a nevében szerepel, megbízás híján, az idén nem épít hidat a vállalat. Űt- és csatornaépítésre viszont bőven van megrendelésük. Cz. V. Filmsorozat iskolásoknak Az Egészségügyi Felvilágosítási Központ megbízásából a Pannónia Filmstúdió tíz részből álló sorozat forgatását fejezte be. A témák az általános iskolák III—VII. osztályos tanulóihoz, tehát a 8— 13 éves gyerekekhez szólnak. A 4—5 perces rövidfilmek ötletes formában foglalkoznak egyebek közt a hasznos időtöltés, a helyes és helytelen magatartás kérdéseivel, az alkoholizmus elleni küzdelem fontosságával. Egy másik produkció a dohányzástól szeretné visszatartani az ifjúságot, és megismerteti velük a dohányzás ártalmait. Az Oidipusz Gorsiumban A székesfehérvári István király Múzeum az idén is mégrendezi az antik római ünnepeket hazánk legjelentősebb római kori ásatásának színhelyén, a táci Gorsiumban. Szeptember 25—26-án SzophoklészOidipusz király című drámáját mutatja be a hajdani római városka fórumán. M Madách Színház Adám Ottó Kossuth-díjas, érdemes művész rendezésében, Gábor Miklós, Horváth Ferenc, Husz- ti Péter, valamint Psota Irén főszereplésével viszi színre az antik drámát. Heti jogi tanácsok Ki engedélyezheti a dolgozó szabadságát? Több felvetett propiemáooi úgy latjuk, hogy a szabadság Kiadását illetően bizonytalanság mutatkozik egyes munka- neiyeken. Egyik olvasónk például azt panaszolta, hogy a művezetőjétől 4 nap szabadságot kért és kapott, majd amikor munkára jelentkezett, az igazgató felelősségre vonta és igazolatlan távollétnek minősítette a 4 napot. Munkabérét levonták. Más helyen is tapasztaltuk, hogy nem egysége* a gyakorlat abban a kérdésben, hogy kinek van joga szabadságot engedélyezni. A Munka Törvénykönyve végrehajtási rendeletének 39. § (1) bekezdése kimondja, hogy a közvetlen vezetőt a munkával kapcsolatos kérdésekben mindig, ha pedig az ügyrend másként nem rendelkezik, egyéb kérdésekben is Intézkedésre feljogosítottnak kell tekinteni. Ennek a szabálynak az ismeretében, ha a vállalati ügyrend a szabadság engedélyezésének jogát kizárólag az igazgatóra ruházta, akkor valóban nem volt joga a művezetőnek engedélyezni a szabadságot. Ebben az esetben az ügyrend megsértéséért a művezető a felelős, nem pedig a dolgozó. Ha a vállalati ügyrend az igazgató kizárólagos szabadságolási jogát nem mondja ki, akkor a művezetőt nem vonhatja felelősségre, mert szabályszerűen járt el. A dolgozó azonban mindenképpen vétlen. Orvoslási lehetőség: a vállalati munkaügyi döntőbizottsághoz kell fordulni. Ismeretes, hogy a területi munkaügyi döntőbizottságok megszűntek, és feladatukat a rendes bíróság mellett működő munkaügyi bíróságok látják el. Ha a vállalati munkaügyi döntőbizottság határozatával bármelyik fél — Így az említett eset sértettje is — nem ért egyet, akkor a határozat keresettel támadható meg a munkaügyi bíróság előtt. Egyébként a Minisztertanács 15/1973. (VI. 2.) számú — a művezetőkről szóló — rendelete értelmében az ágazati miniszter a szükségeshez képest irányelveket ad ki, hogy a vállalatok a szakmai sajátosságoknak megfelelően, az ügyrendben hogyan szabályozzák a művezetők jogait és kötelességeit. Ügy gondoljuk, jó, ha már most felhívjuk a vállalatokat, kísérjék figyelemmel a kiadandó irányelveket és a munkáltatói jog gyakorlásának körét az ügyrendben — ha eddig ezt nem tették — megfelelően szabályozzák. Kaphat-e & tsz-tag is jubileumi jutalmat? A tsz-jogszabályok jubileumi jutalom kifizetésére vonatkozóan kötelező rendelkezéseket nem tartalmaznak, Ha a tsz saját alapszabályában az ilyen jutalmazások formáját bevezeti, annak feltételeit maga jogosult meghatározni. Ha tehát egy tsz a tagokra vonatkozóan szabályozza a jutalmazás ezen formáját, akkor neiyes, ha az alkalmazottakra vonatkozó szabályok szerint jár el. Ha nyugdíjazás után újból munkába lépnek, akkor az nem zárja ki a jutalomra való jogosultságot. Egyik olvasónk azt írta levelében, hogy a tsz munkarendje, alapszabálya a tagokra nézve is lehetővé'tette a jubileumi jutalom kifizetését. Többen vannak, akik a nyugdíjazás előtt 20—22 évvel rendelkeznek csak, de nyugdíjazásuk után tovább dolgoznak a tsz-ben. Az a kérdésük, hogy a 25 év elérése esetén megilleti-e őket a jubileumi jutalom? Ha a tsz alapszabálya a jubileumi jutalom kifizetését lehetővé teszi, akkor ez a jutalom jár annak is — jogi véleményünk szerint —, aki a 25 évi munkaviszonyt a nyugdíjazás után létesített újabb munkaviszony keretében éri el. Az előbb elmondottakat az alkalmazottakra értettük. Ha a tagokról van szó, itt is csak azt mondhatjuk, hogy az alapszabály dönti el, hogy a nyugdíjazást követően végzett munka, mint tagsági év, figyelembe vehető-e. (Például megvan-e a megkívánt, a jogszabályban, illetve alapszabályban előírt, meghatározott munkateljesítés.) Az a véleményünk, ha a tsz-nyugdíjas nyugdíjazása után teljesíti az előírt munkát, nem lehet akadálya, hogy a jubileumi jutalmat nyugdíjasként is megkapja. Hangsúlyozzuk azonban, hogy az idevonatkozó feltételeket a tsz-nek kell meghatároznia, mert ez a juttatási forma a tagok esetében a tsz önkéntes elhatározásától függ, amit helyes az alapszabályba felvenni. Melyik időszak átlagbére alapján állapítják meg a baleseti járadékot? Az üzemi baleset után járó baleseti járadékot a balesetet közvetlenül megelőző 12 hónap alatt kapott munkabér havi átlagának figyelembevételével állapítják meg. Ha a sérült a balesetet megelőzően 12 óránál rövidebb ideig dolgozott, és e rövidebb időre kapott munkabére a munkakörére jellemző szokásos munkabérhez képest kiugróan magas, vagy alacsony, a társadalomion..ősitasi bizottság a baleset idején munkakörére irányadó besorolás szerinti bért veheti figyelembe. A foglalkozási betegség alapján járó baleseti járadék kiszámításánál — a szilikózis kivételével — arra a 12 hónapra kapott munkabérnek a havi átlagát veszik figyelembe, amely alátt az igénylő a baleseti járadék megállapítását megelőzően a munkaképességcsökkenést okozó foglalkozási betegségveszélyének kitett munkakörben (munkahelyen) utoljára dolgozott. Ha az igénylő a baleseti járadék megállapítását megelőző öt éven belül foglalkozási betegség veszélyének kitett munkakörben (munkahelyen) 12 hónapnál rövidebb ideig dolgozott, e rövidebb idő alatt kapott munkabér havi átlagát veszik figyelembe. Abban az esetben, ha e rövidebb időre kapott munkabér az igénylő munkakörére irányadó szokásos munkabérhez képest kiugróan magas vagy alacsony, a társadalom- biztosítási bizottság alapul veheti az igénylő munkakörére irányadó besorolás szerinti bért. Milyen juttatások nem vehetők figyelembe a munkabérátlag kiszámításánál? i A munkabérátlag kiszámításánál nem lehet figyelembe venni a nem munkabér jellegű juttatásokat. így például a kiküldetési (külszolgálati) költséget, a különélési díjat, a más vállalattól kapott célprémiumot, a szabadságmegváltás címén adott juttatást, az újítási díjat, a munkáltató külön megbízása alapján a dolgozó munkakörébe nem tartozó munkáért járó. díjat (például vizsgadíj, fordítói díj, komzi- liumi díj), a költözködési illetményt, a volt állami gépállomásoknál munkaviszonyban állott traktorosoknak a mező- gazdasági termelőszövetkezetnél teljesített munkaegységekből származó keresetét, a reprezentációs költséget, a biztonsági őrszolgálatért kapott díjat, a hűségjutalmat, a jubileumi jutalmát, a segélyt, a tanulmányi ösztöndíjat (kivéve, ha külön jogszabály ettől eltérően rendelkezik), a lakásépítési akció átvállalt dolgozói hozzájárulása sitb. Dr. M. J. A ku:a‘óin!éze!ek mellett Több az üzemi kutatás a könnyűiparba A könnyűipar előtt álló feladatok, a rekonstrukciós program megvalósítása, a nagyarányú műszaki fejlesztés során a főhivatású kutaA MERKUR Személygépkocsi Értékesítő Vállalat értesíti kedyes vásárlóit, hogy ebben az évben korlátozott számú Volkswagen 1300-as típusú személygépkocsit hoz forgalomba. A gépkocsi ára: 140 500 Ft. A VOLKSWAGEN 1300-AS típusú gépkocsikra augusztus 21-től 25-ig, a rendelkezésünkre álló készlet erejéig veszünk fel megrendeléseket. A yOLKSWAGEN 1300-AS típusú gépkocsikat a következő színekben tudjuk szállítani: piros (fekete kárpittal), fehér (piros kárpittal) és világoskék (fekete kárpittal). Kérjük t. vevőinket, hogy megrendelésüket ajánlott levélben szíveskedjenek feladni. A megrendelésben - alternative - két színt szíveskedjenek megjelölni, választásuk szerint. Postai címünk: Merkur Személygépkocsi Értékesítő Vállalat, 1392 Budapest VI., Szív u. 60. A VOLKSWAGEN 1300-AS gépkocsit azok is megrendelhetik, akiknek vállalatunknál korőb- rábbi, bármilyen típusú gépkocsira szóló előjegyzésük van. A típusmódosítás igényéről szóló bejelentésben kérjük megjelölni a korábban megrendelt gépkocsi típusát és az előjegylés sorszámát. '* A VOLKSWAGEN 1300-AS típusú gépkocsikra beérkező új megrendeléseket és a típusmódosítási igényeket a postabélyegző kelte szerint soroljuk be. A rendelkezésünkre álló készlet erejéig elfogadott megrendelésekről, a visszaigazolási sorszámról, valamint az ár befizetésével kapcsolatos teendőkről a megrendelés beérkezésétől számított két napon belül értesítést küldünk. Kérjük t. megrendelőinket, hogy amint ezt a visszaigazoló értesítést megkapják, további két napon belül helyezzék letétbe a megrendelt gépkocsi teljes vételárát valamelyik OTP-fióknál vagy takarékszövetkezetnél. Az elfogadott megrendeléseket kb. 90 napon belül teljesítjük. Azokat pedig, akiknek a megrendelését - korlátozott mennyiségű behozatal miatt - ez idő szerint nem tudjuk teljesíteni, a megrendelések felvételének befejezését követő nyolc napon belül értsítjük. A VOLKSWAGEN 1300-AS típusú személygépkocsi megrendelésével tudnivalókról autószalonjaink adnak bővebb felvilágosítást. AUTÓSZALONJAINK CÍME: kapcsolatos további Budapest V., Martinéin tér 8. Telefon: 204-018. Budapest VI., Népköztársaság útja 8. Telefon: 124-249. Budapest VI., Lenin krt. 77. Telefon: 117-290. Zalaegerszeg, Kossuth Lajos u. 7. Telefon: 11-577. MERKUR SZEMÉLYGÉPKOCSI ÉRTÉKESÍTŐ VÁLLALAT tóintézetek mellett megnőtt az üzemi kutatás-fejlesztés jelentősége is. Ezért vizsgálta a közelmúltban e tevékenység helyzetét 36 vállalatnál a Könnyűipari Minisztérium. Megállapította: néhány helyen már korszerűen felszerelt laboratóriumban dolgoznak, általában bővült a vállalatok műszer- és kísérleti gépállománya, s a befektetések gyümölcsöznek. A könnyűiparban 1972-ben 568-an dolgoztak vállalati kutatóhelyeken, sokan, rész- munkaidőben. A tavalyi kutatási témák közül 323-at gyü- mölcsöztettek az üzemi gyakorlatban. A költségek elemzéséből kitűnt, hogy a vállalatok szinte kivétel nélkül felhasználják saját műszaki fejlesztési alapjukat, s egyéb forrásaik mellett igényb^ veszik a minisztérium és’ az OMFB támogatását is. A kutató:; „termékcentrikus”. Az anyagi és szellemi források 36 százalékát gyártmány-, 35 százalékát technológiafejlesztésre, 29 százalékát pedig különféle vegyes, feladatokra fordítják. A minisztériumban megállapították: a kutatóhelyek munkája a jövőben az eddiginél ha* tékonyabb minisztériumi koordinációt és támogatást igényel; növelni kell a szellemi kapacitást, a kísérleti gép- és műszerállományt és javítani a működési feltételeket.
