Pest Megyi Hírlap, 1973. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-15 / 190. szám

PEST MEGYEI hírlap 1973. AUGUSZTUS 15., SZERDA Egy üzem — egy iskola Az óvodák is számítanak Tapasztalatok a ceglédi járásban Az Egy üzem — egy iskola mozgalom — mint talán eddi­gi cikkeinkből kitűnhetett — az első pillanattól kezdve vo­natkozott az óvodákra is. A gyárak és termelőszövetkeze­tek mindenütt éppolyan kész­ségesen működtek közre ezek bővítésében, tatarozásában és berendezésében, mint ahogyan az iskolákat segítették. A moz­galom nyomán alig egy esz­tendő alatt jelentősen nőtt Pest megyében az óvodai he­lyek száma. Ez még akkor is szép eredmény, ha figyelem­be vesszük, hogy a gyarapo­dás a legtöbb helyen a taná­csok anyagi támogatása nél­kül nem jöhetett volna létre. A szükségletek szerint Az óvodák segítése annyira jellemző és nagyméretű, hogy sokan Egy üzem — egy óvoda mozgalomról is beszélnek már. Erre a különválasztásra azon­ban nincs szükség. Ahogyan a ceglédi járás példája is bizo­nyítja, az iskolák és óvodák támogatása jól megfér egymás mellett. Lehetséges előrehala­dás anélkül is, hogy újabb mozgalmat szerveznénk. Magától értetődik, az óvoda­fejlesztés a ceglédi járásban is a szükségletek szerint alakult. Ahol nagyobb volt a hiány, ott gyorsabb és nagyobb volt a segítség is. S amilyen változa­tosak a szükségletek, olyan sokszínű a támogatás. Albertirsán, a Dimitrov Tsz a községi tanáccsal együtt tartja fenn az óvodát, amely­hez egyébként éppen most épí­tenek egy új foglalkozási ter­met. A Szabadság Termelőszö­vetkezet — szintén a helyi ta­náccsal együttműködve — ugyancsak új teremmel bővíti az óvodát. Az építéshez a ta­nács biztosít anyagot, a tsz-ta- gok munkával vesznek részt a bővítésben. Kőröstetétlenen egy régi ház átalakításával új óvoda épül. Három termelő- szövetkezet, a jászkarajenöi Lenin és Űj Barázda, vala­mint a köröstetétleni Vörös Csillag vállalta hogy társadal­mi munkával részt vesz a ki­vitelezésben. Törteién tavaly az óvodabővítést segítette a tsz. Mikebudán a budapesti bőrgyár kihelyezett üzeme működött közre az óvoda lé­tesítésében. Évek óta kitűnő a kocséri Űj Élet Tsz és az óvoda kap­csolata. A termelőszövetkezet — a többi között — udvari já­tékokat készített a legkiseb­beknek. Dánszentmiklóson a Micsurin Tsz évek óta rend­szeresen részt vesz az óvoda épületének karbantartásában. Tábor az ifjúságnak Mindez természetesen egyál- ! talán nem azt jelenti, hogy a j ceglédi járásban az Egy üzem — egy iskola mozgalom kime­rül az óvodák támogatásában. AUGUSZTUS 16-TOL 22-IG CEGLÉD, 17-19: Valerie* Szabadság 20 — 22; Lány a szabadcsapatban CEGLÉD, 16 —19: Hatan hetedhét országon át Kamara 20 — 22; Egy szerelem három éjszakája NAGYKÖRÖS 16—20: Az Ezüst tő kincse 21 —22: Valerie» GÖDÖLLŐ I? — 19; Bob herceg 20—22; Válás amerikai módra SZENTENDRE -|ß —19: Szegény gazdagok Terem 20 — 22; A titokzatos rendszám SZENTENDRE 16 — 19: Válás amerikai módra 20 — 22': Tüzes íjász (Robin Hood) ARDNV 16 — 17: Öreg rabló nem vén rabló 18 — 19: Az utolsó mozielőadás» 20 — 21: Morgiana, a kékszemü macska ÉJSZAKAI ELŐADÁS 18: Ha kedd van, akkor ez Belgium BUDAÖRS 17 — 19: Szabad lélegzet 20 — 22: Vakmerőség rsi iái AI/EC7I 16—17: Feketeszakáll szelleme ,,.7-5..., 18-19: A félszemű seriff Vörös Csillog 20 — 21: a leszámolás napja ÉJSZAKAI ELOADÄS » 18: Estély habfürdővel DUNAHARASZTI 17 Jjj; «eckuu^ehttem 20 — 21: Joe Hill balladája Éon 18 — 20: Sztrogof Mihály 22 — 23: Szegény gazdagok p-isT 16—19: A törvénysértő seriff* 20 — 21; Harmadik nekifutás /*YÁI 16: Dél csillaga v 17 — 18: Látszólag ok nélkül* 19 — 20: A siker lovagjai iriCTAorcA 16 — 17: A titokzatos rendszám Mb ärLjM 18 —19: Ne csalj kedves 20 — 21: Brutus akció MONOR 16 — 17: Az utolsó mozielőadás* 18—19: »Öreg rabló nem vén rabló 20: Feketeszakáll szelleme 21: A félszemíí seriff 22: Stan és Pan meg a hölgyek ÉJSZAKAI FLOADAS 18; Modern Monte Cristó NAGYKÁTA 16 —17: Lány a szabadcsapatban 18 — 19: Hárman a kincs nyomában 20 — 22: Pisztolypárbaj PILISVÜRGSVÁR 17 — 19: A munkásosztály a paradicsomba 20 — 21: A lángoló tenger 22; Hé barátom, itt van Sabata POMÁZ 16 — 17: Ne csalj kedves 18 —19: Vakmerőség 20 — 21: Szeretet RÁCKEVE A feke,‘e farmer 20 — 2i: A venlány 22: Estély habfürdővel SZIGET- 16 — 17: Vakmerőség SZENTMIKLÖS 18 — 19: Szeretet bltraHVUKLOb 20—21: Ne csalj kedves 17 — 19: A vénlány VECSES 20—22: Bob herceg éjszakai eloadas 18: Makrancos hölgy •Csak 16 éven felülieknek! Jó szórakozást kíván a PEST MEGYEI MOZIÜZEMI VALLALAT A felsorolt néhány adat csak azt jelzi, hogy az akcióhoz ez is hozzátartozik, hogy enélkül a mozgalom nem teljes. Az is­kolák segítése ebben a járás­ban is éppúgy a középpontban áll, mint másutt. Csak jellem­zésül; az a munka, amit 1972- ben az üzemek, termelőszövet­kezetek a járás iskoláiban vé­geztek, egymillió 26 ezer fo­rint értékű. Nem kevés pénz és nem kevés munka ez. Néhány jelentősebb akció is fűződik a mozgalomhoz. Az egyik az abonyi kisegítő isko­la építésének segítése. A mun­kában a Nagykőrösi Konzerv­gyár dolgozói vettek részt, s a tanév végén adtak át egy mű­helytermet és egy új tanter­met. Az iskola berendezése azonban még nem teljes. Szí­vesen fogadnának az üzemek­től további 'támogatást is. Szükségük lenne például tele­vízióra, rádióra, diavetítőre. A mozgalom másik nagy ak­ciója a gyenesdiási ifjúsági tá­bor építésének szervezése. A termelőszövetkezetek vállalták, hogy százezer forint körüli összegekkel vesznek részt a munkában. Jó részük már be is fizette felajánlását. Nem kis dologról van szó: a táborban, ha elkészül, egyszerre 150 fia­tal nyaralhat. ökrös László Pest megyében 120 előadás Számadás és előrejelzés Új évad előtt a Déryné Színház A STATISZTIKAI ADA­TOK tanúsága szerint az Állami Déryné Színház az 1972/73-as évadban 1688 elő­adást tartott, 491 018 néző előtt. Összesen 16 színpadi művet mutatott be. Pest me­gyében a színház 106 előadá­sát több mint 18 ezer néző te­kintette meg. A korábbi évadokban az előadások száma országosan gyakran túlhaladta a kétez­ret. A csökkenés egészséges és ésszerű folyamat: az elő­adások minőségi javulását eredményezte. Nem látogat a színház tovább olyan játszási helyeket, ahol a mostoha körülmények a ní­vó rovására, megalkuvásra kényszerítik a társulatot. AZ ELMŰLT ÉVAD ör­vendetes eseménye a kísérlet­ként elindított gyermekelő­adások sikere volt. A kezde­ményezőket is váratlanul érte, hogy az ország területén — elsősorban a falvakban —mi­lyen nagy arányú a gyermek­előadások iránti igény és ér­deklődés. A falvak apró népe — a kitűnő bábszínházi elő­adások mellett — az élő szín­ház élményével is gazdago­dik. A közönségbázis pedig újabb, jelentős réteggel bő­vült. Az első zenés mesejá­ték szerzői, Sármándi Pál és Dénes Margit, valamint a ren­dező Csongrádi Mária, gyer­mekek és pedagógusok előtt sikeresen vizsgáztak. Az új évadban Tarbay—Váry: Mese a tűzpiros virágról és Budai— Babay; Három szegény sza­bólegény című zenés mesejá­téka szórakoztatja majd a legifjabb színházlátogatókat. Több mint tíz éve már an­nak, hogy a Déryné Színház első operatársulata vidéki körútra indult, tekintélyes részt vállalva a zenei népmű­velés feladatából. Mint min­den úttörő vállalkozásnál, az első lépéseket most is kétke­dés, bizalmatlanság kísérte, színházon belül és kívül egy­aránt. A kezdeményező Ker­tész László főrendező hite és hozzáértése, a fiatalokból ala­kult operatársulat szorgal­ma és tehetsége áthidalta a buktatókat. A vidéki opera- társulatok debreceni fesztivál­ján beérett a gyümölcs. Rón- íci György—Károlyi Amy víg­operája, a Pornódé király új ruhája osztatlan sikert ara­tott. Szereplés* a közönség­re, a zene szakértőire és a sajtó munkatársaira a felfe­dezés erejével hatott. KÉPZELT ÉS VALÓSÁGOS utazások az űrben A science fiction vagy ma­gyar szóhasználattal tudo­mányos-fantasztikus irodalom eg$re népszerűbb. Ezt bizo­nyítja az is, hogy a Galaktika című, a Móra Kiadónál meg­jelenő tudományos-fantaszti­kus antológiának immár ne­gyedik füzetét olvashatjuk. Vajon mi az oka ennek a népszerűségnek? Erre nézvést találónak tűnik Isaac Asimov- nak, a világhírű amerikai sci-fi-írónak a Galaktika új, negyedik füzetében közölt, Védőbeszéd a science fiction mellett című tanulmányában olvasható érv. „Évszázadokon át az emberek kiszínezték a jövőt — írja —, de nerh vol­tak képesek másra, mint új hódítókat, új királyokat és katasztrófákat elképzelni; mindez azonban alapvetően nem befolyásolta az életet. Minden nyáron kivirágzott a lóhere, télen hullott a hó — így élt az emberiség nemze­dékről nemzedékre. Milyen lesz az élet a jövőben? Ez értelmetlen kérdésnek tűnt; a jövő csak olyan lehet, mint a múlt volt. A radikális fordu­lat a XVIII. században tör­tént ... döntő volt az a meg­ismerés, hogy az ember képes a fejlődést irányítani, a tár­sadalom tudatosan szervezhe­tő, és a viszonyokat elmélet­ben meg lehet tervezni... Most értették csak meg az emberek, hogy az eljövendő nemzedékek számára minden másképp lesz... Ez volt az eredete az igazi science-fic- tionnak” A jövő izgalmas kérdései Másképpen azt mondhat­juk: a tudományos-fantasz­tikus irodalom iránti érdek­lődés annak a jele, hogy a közgondolkodást izgatja a jö­vő, és tudomást vett arról, hogy a jövő alakításában nagy szerepe van a tudomá­nyoknak. Ilyen értelemben ez az irodalom a tudományos ismeretek terjedésének úttö­rője, irántuk az érdeklődés felkeltője. S ezt a feladatot érdekesen, változatosan és színvonalasan tölti be a Ga­laktika című antológia, amely tudományos-fantasztikus no­vellák, elbeszélések — sőt: a tudomány nyitotta jövőlehe­tőségek igézetében fogant versek — sorát közölve, vala­mint tanulmányokban mutatja be ennek az irodalomnak vi­lágszerte nevet szerzett mű­velőit, a sci-fi történetét, ezenkívül teret ad magyar írók tudományos-fantasztikus munkáinak. Még illusztrációi­nak összeválogatásával is e jövőbe tapogatózó témavilágot — ennek képzőművészeti ve- tületét ismerteti. A külsejében, tipográfiájá­ban, szerkesztésében is ízlé­ses és friss, korszerű kiállítá­sú antológia szellemi atyja Kuczka Péter, a sci-fi szenve­délyes búvára és szálláscsiná- lója. A Galaktikán kívül az 5 szerkesztésében jelennek meg ugyancsak a Móra Kiadónál a Kozmosz Fantasztikus könyvek is. Nem csupán fantasztikum E sorozatban is újabb abla­kok nyílnak a sci-fi irodalom világában. Megjelent Arthur C. Clarke-nak, a tudományos ismeretterjesztő munkájáért az UNESCO Kalinga-díjával kitüntetett angol írónak elő­ször Stanley Kubrick rende­zővel közösen filmnek készí­tett és világsikert aratott, majd regényformában is meg­írt 2001. Ürodisszeia című munkája magyarul. Clarke e könyvében azt a világűr ost­roma nyomán felmerült kér­dést feszegeti, hogy lehetnek-e a földön kívül másutt is az emberhez hasonlóan értel­mileg fejlett avagy még kü­lönb lények? Elgondolkoztató távlatból indul ez az űrt pu­hatoló könyv: a távoli múlt­ból, az emberré fejlődés korai szakaszából*, amikor a követ kézbe veszi Holdlátó, az em­bermajom, és rájön, hogy esz­közként használhatja. A Kozmosz fantasztikus so­rozatának másik, nemrég meg­jelent kötete egyszerre két re­gényt nyújt az olvasónak. Két szovjet szerző munkáját tartal­mazza. Szever Ganszovszkij: Három nap egy esztendő című tudományos-fantasztikus regé­nye nem a világűrben játszó­dik, hanem a földön. A fikció, amelyből a cselekmény kiin­dul az, hogy egy atomreaktor közelében, a Finn-öböl partján sajátos sugárzás keletkezik, amely felgyorsítja az életmű­ködést. E gyorsulás folytán minden életműködés más, gya­koribb lesz: egy nap alatt há­rom esztendőt is át lehet élni. Az író azt vizsgálja, hogy két ember számára, akiknek az életműködése a sugárzás ha­tására felgyorsul, mit jelent ez. Izgalmas kérdés. Lélektani probléma-megkö­zelítéssel él Ariadna Gromova a Fénykörben című regényé­ben is. A regény főhőse, egy orvos sajátos — s, ha meggon­doljuk, gyakorlatilag sok em­ber számára szükséges — gyógykezelésre szorul. Élet­szemléletét, gondolkodását kell átalakítani, hogy kiegyensúlyo­zottan, veszélytelenül élhes­sen. Hogyan lehetséges ez? Kezelője hipnózist kombinál elektroenkefalográfiás mód­szerrel. Hipnotikus álomban másfajta tapasztalatokat, él­ményeket, benyomásokat „ül­tet” a beteg tudatába, A keze­lés azonban kudarcot vall, de fontos, érdekes tanulságokat nyújt. A sci-fi világa, témaköre tág, mint az emberi világ, helye­sebben, mint a világ, amely velünk változik, s amelynek változásai foglalkoztatnak ben­nünket. Talán nem is szeren­csés a sci-fi magyar elnevezé­se, amelyben a fantasztikum szó szerepel. Ez csupán formai oldalára utal ennek az iroda­lomnak. Mert bár elképzelt, sőt, fantasztikus helyzetekkel dolgozik, voltaképpen az is­mert világ, az ismert jelensé­gek perspektíváit, lehetőségeit vizsgálja bennük a képzelet. Akár a földön, akár az űrben játszódnak, igaz színterük a le­hetőség, a jövő. A lehetőségből realitás Külön érdekességet jelent az olvasónak, ha a lehetséges jö­vőbeli vagy űrbéli élmények mellé teheti — mintegy össze­hasonlításul — a valóságos űr­béli élményt is. Ugyancsak a közelmúltban jelent meg a Kozmosz Könyvek sorozatában Georgij Beregovoj könyve, az Egy űrhajós feljegyzései. Iz­galmas „szakmai” önéletrajz ez, a második világháborús harci repülésektől az űrutazá­sig és a földre térésig követ­hetjük nyomon benne a szer­zőt. Beregovoj elevenen, ese­ményeket, embereket, párbe­szédeket fölidézve, érzéklete­sen írja meg élményeit. Ami azonban a legérdeke­sebb, az a könyvek elolvasása után, az olvasói benyomások, az élmények összehasonlításá­ból derül ki. Nem minősítő észrevétel ez, sokkal fonto­sabb, emberi vonásunk tárul fel benne. A képzelt helyze­tek, a fantasztikus lehetőségek egyik legizgalmasabb ja az űr/ ben utazni. Mennyire hátbor­zongató, feszült élmény ez egy sci-fiben! S mennyivel meg­nyugtatóbb, természetesebb, emberibb minden az űrhajós visszaemlékezéseiben. Megem- beriesedett a kietlen űr! Az ember megjelent, átélte az ad­dig csak elképzelhetőt, a lehe­tőségből valóság lett a számá­ra, az ismeretlen megszelídült, emberibb arcot öltött. Ez a re­ményünk a jövő sok ismeretlen lehetőségei iránt is. N. F. AZ ŰJ ÉVADBAN bemuta­tásra kerülő egyik vígopera szerzője Smetana, címe: El­adott menyasszony. Még egy daljáték ősbemutatójára is sor kerül. A filmbéli nagy sikere' után átdolgozott Kör­hinta, Ránki—Nádasdi—Var­ga készülő műve szerepel a műsortervben. örvendetes, hogy az elmúlt évtized során, a Donizetti-, Nicolai-, Au- ber-, Offenbach-bemutatók eredményeként mennyire bő­vült a fajsúlyosabb zenét igénylő és értő vidéki közön­ség. Szívesen emlékezünk még az elmúlt évad néhány je­lentős és sikeres bemutató­jára, így Petőfi—Simon—Ró­nai: A helység kalapácsa cí­mű zenés játékára, Szalai Vilmos sodró lendületű, öt­letgazdag rendezésére. Ezzel tisztelgett színházunk a ju­bileumi évben a költő-óriás Petőfi emléke előtt. Szo- phoklész—Devecseri—Gyurkó: Két Elektra című tragédiája várakozáson felüli sikerrel járta az országot és minde­nütt telt házakat vonzott. Mű­sorra tűzésének, ötlete és ih­letett. rangos rendezése Szé- csi Ferenc nevéhez fűződik. Nem hiányozhat a felsorolás­ból örsi Ferenc: Princ, a ci­vil című zenés vígjátéka sem. Az ősbemutatót közönségünk nagy elismeréssel fogadta, s ebben része volt Petrik József izgalmasan újszerű, hagyo­mányrobbantó rendezői mun­kájának. ELSŐKÉNT A DÉRYNÉ SZÍNHÁZ kezdi új évadját augusztus 18-án. Műsorter­vünkben — a már felsorolt gyermekelőadások és vígope­rák mellett — szerepel még Jókai—Komlós: Mire megvé­nülünk, Georgiev: önmagad bírája, Gárdonyi Géza: A bor, Taar Ferenc: Sirko pánt­likával, Gerencsér: Ferde ház, Gáspár—Majláth—Dallas: Ki­lépek a történelemből, Padi- sák—Darvas—Hajnal: A sztár is meztelen, Kacsóh—Kövesdi: Rákóczi című színpadi alko­tása. Külön jelentősége van a Tartuffe felújításának. Kevés híján negyedszázada, Moliére vígjátéka volt az első 3 fel- vonásos színpadi mű, amelyet a falujáró színház műsorra tűzött és 697 (!) alkalommal játszott. Felemelő emlékünk az indulás hősi korszakából! PEST MEGYE a színház egyik legszívesebbein látoga­tott területe lesz az új évad­ban is. A községek és a vá­rosok lakosságának érdeklő­dését kielégítve, a színház a tavalyinál több, százhúsz elő­adást kötött le ez ideig, az új évad 16 új bemutatójából 14- et a Pest megyeiek is láthat­nak, igényüknek megfelelően. Az új szezon szombaton, au­gusztus 18-án indul, s az első Pest megyei előadást már másnap, 19-én megtartják Solymáron. Ránki—Károlyi: Pornódé király új ruhája cí­mű darabját adják eio. Hiányos lenne a színház munkájáról szóló beszámoló, ha külföldi kapcsolatairól megfeledkeznénk. Évek óta kialakult gyakorlat, hogy rendszeresen látogatja a Dé­ryné Színház Jugoszlávia és Ausztria magyar lakta terü- | létéit. Az elmúlt évadban bő­vült a határon túli „tájterü­let”. mert — kulturális cse­reegyezmény keretében — Ro­mánia négy magyar lakta vá­rosában 12 előadást tartottak. A cserepartner a sepsiszent­györgyi Állami Magyar Szín­ház társulata, ez év tavaszán viszonozta a látogatást. Ta­mási Áron: Csalóka szivár­vány és P. Everac: Ki vagy Te? című színműve rendkívü­li sikert aratott. Joggal írták a lapok, hogy vendégszerep­lésük a színházi évad . ese­ménye volt. A két színház kö­zötti baráti kapcsolat és á kölcsönös vendégjáték hosszú távra biztosítottnak látszik. ENNYI A SZŰKRE SZA­BOTT SZÁMADÁS és előre­jelzés. Indul a 23. évad, most már a gonddal és felelősség­gel szerkesztett műsortervé a szó. Dóczy Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom